Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 11., csütörtök Teherán fflmC í éttf* Iraki öröm a fegyverszünet bejelentése után Szerda reggel megérkezett Teheránba az iraki-iráni tűzszünet betartását ellenőrző ENSZ- megftgyelők első, öt fős csoportja. Javier Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár a francia televíziónak adott keddi nyilatkozatában kijelentette: bízik abban, hogy az Irak és Irán között létrejött tűz- szüneti megállapodás az öböl menti háború végleges befejezését hozza magával. Cuellar hangsűlyozta: „megvan az okom azt remélni, hogy sikerül végleges és átfogó megoldást lelnünk”. A főtitkár a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerepét méltatva kifejtette, hogy a nagyhatalmak, a Biztonsági Tanács tagjaiként, elkötelezték magukat a rendezés mellett, és sokoldalú támogatásban részesítették az ENSZ-főtitkárt a két féllel folytatott tárgyalásai közben. Cuellar szerint Mihail Gorbacsov hivatalba lépése, és a nagyhatalmak kapcsolataiban ennek nyomán bekövetkezett javulás szintén fontos szerepet játszott a sikerben. A kanadai védelmi miniszter közölte: országa hajlandó katonákat küldeni az iraki-iráni tűz- szüneti megállapodást felügyelő ENSZ-kötelékbe. Magyarország a Világszervezet felkérése alapján 15 tiszttel részt vesz az ENSZ iráni-iraki katonai megfigyelő csoportjában (UNI IMOG). A Biztonsági Tanács által egyelőre hathónapos mandátummal létrehozott csoport feladata a szemben álló felek által elfogadott tűzszüneti vonalak pontos meghatározása, a tűzszünet betartásának ellenőrzése, a megállapodás esetleges megsértésének kivizsgálása, és a kialakult helyzet megváltoztatásának megakadályozása. Szövetkezeti kongresszus Moszkvában A szolgáltató kisszövetkezetek és kisvállalkozások jog- és érdekvédelméről tanácskozott kedden Moszkvában a fővárosi szövetkezetek első kongresszusa. A fórumon résztvevő 700 küldött megalakította a kisszövetkezetek és kisvállalkozások moszkvai szövetségét, s elfogadta annak ideiglenes működési szabályzatát. A tanácskozáson, amelynek a moszkvai pártbizottság oktatási központja adott helyet, megválasztották a szövetség vezetőségét, meghatározták az egyesülés működésének szervezeti és pénzügyi kereteit, az érdekképviseleti munka fő irányait. A tanácskozás munkájában részt vettek a moszkvai városi tanács és a pártbizottság vezetői is. A kongresszusi előkészítő bizottság egyik tagja a kedd esti tévéhíradóban kifejtette: elsődleges céljuk a legégetőbb kérdések, az adó, a helyiségproblémák és az alapanyag ellátással kapcsolatos közös álláspont kidolgozása, amit majd a szövetség fog képviselni az állami szerveknél. Castro Ecuadorban Kedden Quitóba érkezett Fidel Castro kubai elnök, aki szerint Latin-Amerika függetlenségi törekvéseinek bizonyítéka az országa és Ecuador közötti minden eddiginél jobb kapcsolat, és az, hogy meghívták az új ecuadori elnök, Rodrigo Borja beiktatási ünnepségeire. Nagyra értékelem ezt a gesztust, mert máshol mindig Kuba elszigetelését tapasztaljuk — mondotta Castro. Kubai értékelés szerint a beiktatásnak szokatlan jelentőséget ad az, hogy Kuba és Nicaragau vezetői számára lehetővé teszi a kötetlen eszmecserét más államfőkkel és politikusokkal. Costa Rica-i kormánykörökben olyan elgondolás is felmerült, hogy a quitói rendezvényen valamilyen formában pótolják az elmaradt közép-amerikai csúcsértekezletet, amely az esquipulasi békemegállapodás első évét értékélte volna. Castro szerdán már több politikussal — közöttük az argentin, az uruguayi, a kolumbiai és a venezuelai elnökkel is — tárgyalt. Fidel Castro Quitőban Támogatja a kormányellenes erőket Az Egyesült Államok és Angola Az Egyesült Államok nem szünteti meg az angolai kormányellenes erőknek nyújtott támogatást annak ellenére sem, hogy létrejött a megállapodás Namíbia függetlenségének megadásáról, és az A ngolában levő kubai katonai erő fokozatos kivonásáról. Chester Crocker, az illetékes amerikai külügyminiszter-hetes egy sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy az angolai belső helyzet rendezése nincs összefüggésben a mostani megállapodással. A Jonas Savimbi vezette UNITA szervezetnek nyújtott amerikai katonai támogatás kérdése nem szerepelt a megvitatott témák között. Újabb zavargások Rangunban Szerdán újabb zavargások törtek ki a burmai fővárosban, miután kedden legkevesebb har- minchatan vesztették életüket a karhatalom és a tüntetők összecsapásaiban. Rangun több részéből lövéseket hallani — közölte egy helyi lakos a Reuter brit hírügynökséggel. Az AP amerikai híriroda szerint szerdán járműveket és üzleteket gyújtottak fel a tüntetők. A francia AFP szerdai burmai tömegtájékoztatási közlésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a hétfő óta tartó zavargásokban ezerötszáz embert vettek őrizetbe. Diplomáciai források szerint burmai katonák puskatussal bántalmaztak egy brit katonai attasét, aki megtagadta, hogy átadja fényképezőgépét. Közös erőfeszítések a régiók békéjéért A Mihail Gorbacsov által követett új politikai irányvonal példa nélküli szuperhatalmi együttműködéshez vezetett a helyi konfliktusok rendezése érdekében — állapította meg a napokban a Reuter angol hírügynökség kommentátora. Legutóbbi csúcstalálkozóján Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítették azt a szándékukat, hogy minden szinten folytatják a szovjet-amerikai megbeszéléseket, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtanak a regionális konfliktusok résztvevőinek a függetlenségüket, szabadságukat és biztonságukat szilárdító békés megoldások felkutatásához. Az elhatározás ezúttal nem maradformális kinyilatkoztatás. Az afganisztáni szovjet csapatkivonásról megszületett megállapodás végrehajtása — Se- vardnadze szavaival — új lehetőségeket villant fel a nemzetközi élet krónikus betegei, a regionális feszültséggócok meggyógyí- tására. A két nagyhatalom által vállalt nemzetközi garanciák példaértékűek. A válságok újszerű megközelítése és kezelése azzal biztat, hogy a szovjet-amerikai viszony javulásának végre nemcsak az általános nemzetközi légkörre lesz jótékony hatása, hanem az évek óta megoldatlan regionális válságokra is. Természetesen sok függ az elvi megállapodások gyakorlati kivitelezésétől. Gorbacsov az afganisztáni kompromisszumot értékelve joggal állapította meg, hogy a két szavatoló nagyhatalom tényleges magatartása iránymutató lesz abból a szempontból, mire számíthat a világ a regionális válságok rendezését célzó szovjet- amerikai együttműködéstől a jövőben. Ennek az együttműködésnek, persze, nemcsak olyan látványos jelei vannak, mint az afganisztáni megállapodás. Sőt, úgy tűnik, a kulisszák mögötti csendes diplomácia kemény hétköznapi munkáját manapság egyik nagyhatalom sem akarja megzavarni azzal, hogy propagandacélokra használja ki pillanatnyi lépéselőnyét. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy például alig szivárgott ki valami a közel és középkeleti konfliktusról folytatott múlt heti genfi szovjet-amerikai konzultációkról, amelyeken a közel-keleti rendezés távlatait, az iraki-iráni konfliktust, a per- zsa(arab)-öbölbeli helyzetet vitatták meg. Vagy arról a találkozóról, amelyen a szovjet külügyminiszter és az amerikai moszkvai nagykövet a közép-amerikai helyzetről, és az iráni utasszállító gép tragédiájáról folytatott megbeszélést. Mindenesetre a növekvő szovjet szerepvállalásra utalnak azok a hírek, amelyek szerint esetleg Moszkva lehetne a színhelye az iraki-iráni béketárgyalásoknak. Nem sok szó esik a két nagy szerepéről a kambodzsai rendezés ügyében sem, pedig a délkelet-ázsiai térségben tapasztalható rendkívüli diplomáciai aktivitás aligha volna elképzelhető nélkülük. A hírek rengetegében talán fel sem tűnnek azok a néhány soros jelentések, amelyekből kiderül: a kambodzsai rendezés a nagyhatalmi eszmecseréknek is a része. így például tavasz- szal Párizsban került sor olyan szovjet-amerikai tárgyalásra, amelynek ez volt a témája, de amelyről egyik fél sem közölt részleteket. A délnyugat-afrikai és az angolai rendezésről folytatott genfi szovjet-amerikai megbeszélések részletei sem ismertek, a találkozó időzítése azonban önmagában is sokat elárul. A külügyminiszter-helyettesek közvetlenül az Angola, Kuba, Dél-Afrika, és az USA négyes tanácskozásának küszöbén cseréltek véleményt. Annyi közismert, hogy a konzultációt konstruktívnak tartották Moszkvában, s a szovjet nyilatkozatok afelől sem hagytak kétséget, hogy a Szovjetunió esélyt lát itt is a megegyezésre. A Reuter egyenesen úgy fogalmazott, hogy az angolai konfliktus rendezését a Szovjetunió minden erejével támogatja. Ez is annak a bizonyítéka, hogy Moszkva latba veti tekintélyét és befolyását: nehogy az új lehetőségek kicsússzanak az érdekeltek kezéből. Barabás Péter rC Külpolitikai kommentárunk )—| Az öböl és a háború Az IRAK ÉS IRÁN KÖZÖTT nyolc éve dúló háború veszélyének kitett térségbeli hat arab állam most végre fellélegezhet. Az öböl körzetében a feszültség érezhetően csökkent az ENSZ-közvetítéssel létrejött tűzszünet, s a majdani béketárgyalások reményében . Ä háború nyolc éve alatt a térség országai: Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok Szövetsége, Katar, Bahrein és Omán különféleképpen viszonyultak Iránhoz, jóllehet 1981-ben azért alapították meg az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsát, hogy szövetséget alkossanak „minden külső agresszió” esetén. Miközben biztosították iraki „testvéreiket” elvi szolidaritásukról, és megpróbálták iráni szomszédjukat jobb belátásra bírni, az évek során többé-kevésbé semleges álláspontot foglaltak el a háború kérdésében. Amikor július 18-án Irán hivatalosan bejelentette, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatát- ami már előrevetítette a konfliktus rendezését-, a szomszédos arab államok nem rejtették véka alá elégedettségüket. A MOSTANI KEMÉNY VONAL HÍVEI, Szaúd-Arábia és kisebb mértékben Kuvait korábban megkísérelték felvenni a párbeszéd fonalát Teheránnal, de törekvéseik nem jártak sikerrel. Az iráni-szaúdi kapcsolatok még a háború kezdetén, 1981-ben megromlottak. Teherán megvádolta Rijádot, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújt Iraknak. Mi több, a két ország kölcsönösen egymást vádolta, hogy nem teljesítik az OPEC-kel szembeni kötelezettségeiket. (A szervezetnek mindkét ország tagja.) A helyzet végül is 1984. július 31-én éleződött ki, amikor a mekkai zarándoklat során iráni zarándokok és szaúdi rend- fenntartó erők csaptak össze. Szaúdi mérleg szerint az incidens 402 halálos áldozattal járt. Végül ez az esemény megadta a kegyelemdöfést a két ország kapcsolatának, amely néhány hónap múlva meg is szakadt. Az Öböl menti Tanács addigi fennállása alatt ez példátlan esemény volt. A szakítás után Szaúd-Arábia határozottabban Irak oldalára állt, és szabályszerű sajtókampányt folytat Teherán ellen. Jóllehet Kuvait teljesen szolidáris volt Irakkal, mégsem tette meg a Teheránnal fenntartott kapcsolatok teljes megszakításához vezető lépést, holott a harmincszor nagyobb lélekszámú Irán, amely ráadásul Kuvait partjaitól csak 20 km-re terül el, több ízben tett destabilizálási kísérletet a kis arab országban. Kuvait elhatározta 1987. szeptemberében, hogy öt iráni diplomatát kiutasít, miután hivatalosan Teheránt tette felelőssé egy kuvaiti területre kilőtt rakéta miatt. 1983-ban számos merénylet volt Kuvaitban, amelyet a helyi sajtó az „iráni ötödik hadoszlopnak” tulajdonított, nem is szólva a múlt év áprilisában Irán-barát légikalózok által eltérített kuvaiti Boeing 747-es tragédiájáról. A BAGDADNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSON kívül Teherán azt is Kuvait szemére veti, hogy ő volt a kezdeményezője az Arab-öbölbeli idegen katonai jelenlétnek. Emlékezetes, hogy Kuvait 1987. júliusában tíz olajszállító hajót amerikai zászló alá helyezett. Ami Bahrein álláspontját illeti, többször felszólította Teheránt a konfliktus igazságos rendezésére, és alkalmanként a kemény bírálattól sem riadt vissza. Ománnal és az Arab Emírségekkel Teherán jobb kapcsolatokat tart fenn. Az iráni partokkal szemben elterülő Omán tartózkodik szomszédja bírálatától. A „Hormuzi-szoros arab őre” mindig is a párbeszéd híve volt. Az Egyesült Arab Emírségek a maga részéről normális kapcsolatot tart fenn Iránnal. TEHERÁN AZ ELMÚLT TÉLÉN — szíriai közvetítésnek köszönhetően — lépéseket tett az Öböl menti Tanács államai irányába. Szaddam Husszein iraki elnök nem késlekedett, hogy figyelmeztesse a tagállamokat ” a szervezet egységét szétzúzni próbáló iráni lépések veszélyességére ”. Ennek ellenére úgy tűnik, a kemény vonal híveinek nem sikerült befolyásuk alá vonni az iszlám köztársasággal folytatott párbeszéd többségben lévő híveit. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvényárfolyamai augusztus 9-től augusztus 15-ig KamatKamatA kötvény megnevezése láb fiz. “Futam Középárfolyam <%> dátuma idő (°/o) VMIOKA 11 11.30 1984-91 104.50 Balaton Volán 11 10.30 1985-92 104.00 Borsodi Iparcikk II. 11 11.01 1985-91 109.00 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11.01 1985-91 104.00 Borsosi Sörgyár 11 01.31 1986-92 101.50 BUBIV 11+3 12.09 1985-91 104.50 DÉERKR-l. 11 03.20 1985-91 101.00 DOMUS 11 12.10 1984-90 103.50 DK V-Paraffin 11 11.14 1985-90 108.00 Győr-Sopron Iparcikk. 11 03.20 1986-93 98.00 Heves Megyei Iparcikk 11 03.17 1987-93 98.50 Kaposvári Volán 11 12.01 1985-92 102.50 Kecskeméti V. T. KK-I. 11 01.06 1986-91 121.00 KSZE 11 12.15 1986-92 101.00 Mátra Volán-I. 11 02.17 1986-91 101.00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09.24 1985-91 106.00 Piért-I. 11 06.30 1984-91 97.50 Piért-II. 11 14.11 1985-92 99.00 Skála-I. 11 05.31 1984-91 98.00 Skála-II. 11 05.06 1985-92 99.00 Skála-III. 11 05.15 1985-92 98.50 Szabolcs Megyei Ip.KV. 11 10.15 1986-92 103.50 Szatmár Bútorgyár 11 10.29 1985-93 102.50 A gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények: Agrár-I. 12 07.01 1985-93 88.00 Agrár-II. 11.5 04.05 1986-94 88.00 OKHV RT.-I. 11 07.01 1987-94 86.00 OKHV RT.-II. 11.5 07.15 1987-93 84.00 Kalocsai Paprika 19 89.08.01 1988-93 99.00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóipari Komb. KK. 11+2 07.15 1987-93 107.00 Mátra Volán II. Eger 11+1 09.17 1987-92 103.00 Kalocsai Paprika 19 89.08.01 1988-93 99.00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél -1 százalékot, eladásnál +1 százalékot felszámítunk. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljeskörű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Megérkeztek az első ENSZ-megfigyelők Kötvényárfolyamok
