Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 191. szám ÁRA: 1988. augusztus 11., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Be kell rendezkednünk a munkanélküliség elviselésére Reform előtt a bér- és foglalkoztatáspolitika Mint beszámoltunk róla, a közelmúltban Egerben járt Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügy i Hivatal fő­osztályvezetője, és tájékoztatót tartott azokról a reform- munkálatokról, amelyek a bér- és foglalkoztatáspolitiká­ban folynak. Elmondta, hogy a bérreform megoldása min­denki számára nehéz feladat. Ezzel kapcsolatban még sem az ÁBMH, sem a párt nem hozott nyilvánosságra véle­ményt. Egyedül a szakszervezet foglalkozott a kérdéssel. Alkalmat­lanok Ők azok, akik ügy vélik magukról, hogy folyvást a helyzet magaslatán állnak, hogy bármilyen poszton re­mekelnek, hogy nincs az a feladat, amellyel meg ne bir­kóznának. Ha csak néhá- nyan lennének, akkor mit se szólnánk róluk. Sajnos, né­pes tábort alkotnak, olyan csapatot, amelynek tagjait véd- és dacszövetségbe tö­möríti a fellengzős alapállás mögött rejlő iskolázatlan­ság, műveletlenség, hozzá- nemértés. Veszedelmes ez a kárté­kony sereg, mert akadályoz­za azt, hogy átgondoltan megfogalmazott, lelkiisme­retesen mérlegelt kibonta­kozási elképzeléseink mara­déktalanul valóra váljanak. Ezek a kaméleon-figurák ugyanis az önfenntartás ösz­tönétől vezérelve régóta a leghangosabb reformpárti­ak, s kórusban zengik, hogy egyetértenek minden olyan ötlettel, amely a jelenlegi problémák felszámolását se­gítené elő. Fráziskészletük változatos, gazdag, ám a ta­pasztalt, a figyelmes szemlé­lő rögvest rájön, hogy mind­ez csak szemfényvesztés, s arra hivatott, hogy leplezze a restséget, a tunyaságot, a pa- tópálos semmittevést, a ha­misítatlan konzervativiz­must. Küzdenünk kell ez ellen a blokk ellen. Annál is inkább, mert a sógorság, a komaság tégláival emelt bástyáikat konokul őrzik, s rögvest tá­madják azokat, akik joggal vonják kétségbe fennen hir­detett adottságaikat, akik azért kardoskodnak, hogy a felkészültséggel ötvözött te­hetség kapjon csak zöld jel­zést, s szorítsa végre pályán- kívülre az értelem zabolázó- it, a szellemi kincsekben végzetesen szűkölködőket, azokat, akik eltékozolták, elprédálták tanulásra is for­dítható esztendeiket, azo­kat, akik kétségbeejtő hiá­nyosságaikat, aggasztó tu­dásszegénységüket nemegy­szer agresszív, tolakodó fel­lépéssel, irritáló demagógiá­val próbálják reménytelenül kompenzálni, hiszen bár­mennyire is ügyeskednek, a végén csak kiderül, hogy: „meztelen a király”. Ezt sürgessük, ezt szór- ' galmazzuk, ezért érveljünk, hiszen kizárólag rajtunk áll, hogy meddig tart még ez a kissé hosszúra nyúlt tündök­lés. Nem köthetünk komp­romisszumot, nem lehetünk ; toleránsak, mivel a túlzott \ engedékenység azt a jövőt ] kérdőjelezi meg, amelyért ; valamennyien dolgozunk, ■< mindnyájan — néha erőnfe- lüli — áldozatokat hozunk, amelynek birodalmából lángpallossal űzetnek ki az alkalmatlanok. Azok, akik­nek nincs, nem lehet helyük napjainkban sem. Sehol, semmilyen beosz­tásban... Pécsi István A munka szakmai szinten kez­dettől fogva a nyilvánoság előtt folyik, politikai döntés született arról, hogy az előkészületeket októberben le kell zárni. Fontos törekvés, hogy az elkö­vetkezőkben ne a bér legyen a vásárlóerő alakításának fő esz­köze. Szólt arról is, hogy a kvali­fikált munkát értékelni kell. Fe­szültséget jelent, hogy jelentős eltérés mutatkozik a termelő és a nem termelő ágazatokban, to­vábbá az állami és a magánszek­torban lévő jövedelmek között. Nagy megkötöttséget jelent, hogy a kereseteknél jelenleg meghatározó az életkor. E gon­dokat a bérreform közvetlenül nem oldja meg, de az ezeket lét­rehozó mechanizmusokat meg­szünteti. A reálbér növelése nem szerepel a tervek között. A la­kossági terheket szintén nem le­het beépíteni a bérekbe, hiszen az egyén dönti el, hogy ebbe mi fér bele. Viszont be kell építeni az úgynevezett alternatíva nél­küli változásokat, így például a távfűtés dijának emelését. A foglalkoztatáspolitikában is két feszültséggóc található. Be­szélhetünk regionális feszültség­ről és a társadalmi rétegek hát­rányba kerüléséről. Az előbbi probléma főleg Borsod, Sza­bolcs, Szolnok, Nógrád és Ko­márom megyében jelentkezik. A gazdasági növekedés ki fogja ter­melni a munkanélküliséget. A struktúraváltás nélkül is bekö­vetkezik, de a radikálisabb meg­oldással két-három éven belül számíthatunk 60-80 ezer ember „utcára kerülésére”. Ez főleg a 18-26 éves korosztályt érintheti. A demográfiai hullám is hozzá­járul e nehézség növeléséhez. Hátrányba kerülnek a nők, a kö­zépfokú végzettségű szakmanél­küliek, az alacsony iskolázottsá- gúak. Be kell rendezkednünk a munkanélküliség elviselésére, tompítására. Ehhez több eszköz is rendelkezésünkre áll. így pél­dául a munkaerőszolgálati iro­dák, a pályaválasztási és pálya- korrekciós irodák, továbbá a részmunkaidős foglalkoztatás és a bedolgozás lehetősége. De ide sorolható a felmondási idő meg- hosszabítása, továbbá az elhe­lyezkedési, valamint az átképzési támogatás és az újrakezdési köl­csön is, amelyet eddig kevesen vettek igénybe. Egyébként 1989. szeptembe­rében várható az első szakmai és jogi szabályozó megjelenése a munkanélküli segélyről. Ez alapvető emberi jogokat érint, nagy odafigyelést igényel. Meg kell oldani a felnőtt-továbbkép­zést is, a mainál jóval nagyobb nagyságrendben kell új munka­helyeket teremteni, de ezek létre­hozására nincs meg a kellő anya­gi fedezet. Ezt követően kérdések hang­zottak el, melyekre Jendrolovics Pál azonnal válaszolt. így többek között kiderült, hogy az ifjúsági munkanélküliség megelőzése ér­dekében olyan intézményrend­szert kell működtetni, amely elő­segíti, hogy az iskolapadból ki­kerülő fiatalnak legyen munká­ja. Igaz, erre jó megoldás még nem született, de eddig nem is volt ez elsődleges kérdés. A nyugdíj- rendszer korszerűsítését illetően úgy fogalmazott, hogy nincs na­pirenden ez a kérdés, s jelenleg az a vélemény, hogy lehetőleg ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár, hiszen a demográfiai hullám így is feszültséget teremt a fiatalok elhelyezkedésében. Az ÁBMH főosztályvezetője kitért arra is, hogy a bérreform gazdasági kényszer, nem lehet csupán ad­minisztratív úton megoldani. In­tézményesített érdekeltségi rendszer szükséges, s jövőre je­lentős bérpolitikai intézkedése­ket kell tenni. Tarthatatlan az a kereseti elmaradás, ami kiala­kult. Egyre szűkebb az a réteg, amelynél alkalmazható a reálbér csökkentése. A konzultáció vé­gén hangsúlyozta: mivel jelenleg nem egységes a reálbér, e téren nagy szerepe lehet a szakszerve­zetnek. Ezervagonos cukortároló épül Hatvanban A cukorkampányra készül el a Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Gyárában a több mint 25 millió forint beruházási költséggel épülő ezervagonos cukortároló. A nagyrészt önerős, saját kivitelezésű munka gyorsan megtérül, s a szállítási és raktározási költségeket enyhíti. Elutazott Budapestről Bonn főpolgármestere Hans Daniels, Bonn főpolgármestere, aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívá­sára — feleségével együtt — három napot töltött hazánkban, szerdán délelőtt elutazott Budapestről. Grósz Károly fogadta az angolai nagykövetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Manuel Quarta Punzát, az Angolai Népi Köztársa­ság Magyarországra akkreditált nagykövetét. A találkozót a diplo­mata kérte. Kiskereskedők vitája a vállalkozási adóról A vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezetet vitatták meg a Kiskereskedők Országos Szervezetének budapesti és vi­déki tisztségviselői szerdán, a MEDOSZ székházában. Sziráki Antal, a Kisosz közgazdasági bi­zottságának vezetője a kiskeres­kedőktől kapott információk alapján tájékoztatta a résztvevő­ket az eddig kialakult vélemé­nyekről. Elmondta, hogy akiske­reskedők egy sor problémát még nem látnak tisztán. Úgy ítélik meg, hogy a törvénytervezetben foglaltak több kérdésben vissza­lépést jelentenek, bonyolultabb lesz a könyvvezetés és általában az adminisztráció. Sokak véle­ménye szerint az egységes vállal­kozási adó bevezetésével várni kellene addig, amíg az 1988. évi adózással kapcsolatos tapaszta­latokat le tudja szűrni a pénzügyi kormányzat. A kiskereskedők alapvető gondnak tartják, hogy a törvény- tervezet szerint évi tízmillió fo­rintos árbevétel felett azok a ke­reskedők, akik polgári jogi társa­ságokba tömörültek, nem élhet­nek az egyszerűsített könyvveze­tés módszerével. Jónak tartanák, ha ezek a vállalkozások — hiszen bevételük többnyire meghaladja a tízmillió forintot — az árbevé­teltől függetlenül egyszerűsített naplófőkönyvet vezethetnének. Nem tartják ösztönzőnek az álló­eszköz-elszámolás tervezett új módszerét sem, ami nem teszi le­hetővé az egyösszegű elszámo­lást, hanem több évet ír elő a költ­ségleírásra. Ez nem teszi érde­keltté további beruházásban a kiskereskedőket, mert úgy ítélik meg, hogy a befektetés nem térül meg, több év alatt ugyanis igen megnövekednek a kamatterhek. A vitában szó esett arról is, hogy miután a magánkereskedelem gyakran családi vállalkozás, fog­lalkozni kellene a családi jövede­lemadó bevezetésének lehetősé­gével, s tisztázni a segítő családta­gok jogi helyzetét. Nagy István, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője egyetértett azzal, hogy valóban célszerű lenne kivárni az 1988-as év tapasztalatait, ám miután a társasági törvény a jövő év január 1-jén életbe lép, ez szükségessé teszi a váltakozói adótörvény egységesítését is. Ma ugyanis még más-más szabályozók vonatkoz­nak a különféle vállalkozói cso­portokra, de a társasági törvény bevezetése után egységes feltéte­leket kell teremteni valamennyi vállalkozási forma számára. Hangsúlyozta, hogy az egységes adótörvény — ami szélesebb kö­rű, mint a nyereségadózás, hi­szen a vagyonkezelés komplex módszerét öleli fel — egyúttal ga­rancia a stabilitásra, arra, hogy a jövőben a vállalkozók hosszú távra gondolkodhatnak. Elis­merte, hogy a vállalkozók szá­mára helyenként a már kivívott pozícióktól visszalépést jelent a tervezett új törvény, népgazdasá­gi szempontból azonban min­denképpen szükséges. Annak érdekében, hogy az adminisztra­tív terhek ne nőjenek, a szakem­berek tovább dolgoznak a lehet­séges módszerek kialakításán. A Kisosz a törvénytervezettel kapcsolatos véleményeket, ja­vaslatokat augusztus 15-ig jut­tatja el a Pénzügyminisztérium­nak. Augusztus 19-én és 20-án Népújság-napok Mint már hírül adtuk, augusz­tus 20-án kiemelt ünnepségek helyszíne lesz Eger: Szent István halálának 950. évfordulóján idézzük fel államalapító kirá­lyunk alakját. Lapunk is szeretne hozzájárulni a programhoz, ezért augusztus 19-20-ra az egri Szé- passzony-völgyben Népújság­napokat rendezünk. A célunk az, hogy színes műsorral örvendez­tessük meg olvasóinkat, vendé­geinket, minden korosztálynak kellemes szórakozással szolgál­junk. A Népújság-napok „rajtja” augusztus 19-én délután lesz, amikor munkaidő után már in­gyenes céllövészet, gokartver­seny és repülőgép-bemutató vár­ja a közönséget. A parkolóban álló színpadon a népi humor ízei­vel hívja délután öt órára Sziki Károly és Szabó Viola. Paraszt dekameron című műsoruk sokak kedvét derítheti fel. A szabadtéri színpadon 18 órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központ rendezésében a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózeneka­rának produkciója. Augusztus 20-án reggeltől áll a vásár, sütnek-főznek a laci­konyhák. A Móra, a Kossuth és a Magvető Könyvkiadó érdekes kiadványokat árusít, akárcsak a Heves Megyei Lapkiadó Válla­lat, amelynek sátrában alkalmi bélyegzést is szerezhetnek a gyűjtők. Változatlanul céllövé­szet, gokartverseny örvendezteti meg a kisebbeket. A műsor délután 2-kor kezdő­dik két helyszínen: akik beülnek a szabadtéri színpadra, azok minden mennyiségben zenés produkciókban gyönyörködhet­nek. Ott először Pécsi Ildikó ki­váló művész és Balázs Péter ér­demes művész Tessék nevetni!cí­mű kabaré-összeállítása látható. Fél 4-től következik Csákányi Eszter, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művésze, Kovács Erzsi táncdalénekes és Berkes János, az Állami Operaház ma­gánénekese Slágerturmix című összeállításukkal. Kísér a Gyar­mati-Jávori duó. Öt órától a Vá- rallyai testvérek Simon- és Gert- funkel-dalokka! szerepelnek. Hattól következik a Calypsó együttes, majd a Májusi Kala­pács zenekar, végül a Szex-e-pil együttes. így a fiatalok is megta­lálhatják a kedvükre való muzsi­kát. A parkolóban lévő kisszínpa- don a járókelők szórakozhatnak. Itt először gyermekműsort ad Sziki Károly és Szabó Viola, majd az egri Gárdonyi Géza Színház társulata a Veszedelmes levelek című vásári komédiát ad­ja elő. Fél 4-től Szemerey László bűvész és a Judit és barátai együt­tes az ifjabb korosztályt vidítja föl. Öt órától erőfesztivált rende­zünk testépítők részvételével. A látványos bemutatót újra vásári komédia követi, a Veszedelmes leveleket lehet újra megtekinte­ni. Közben vidám versenyekre várjuk a vállalkozókat. Molnár János és társai a betonalapot készítik Zagyi József és Kövér László a vasszerkezetet festik (Fotó: Szabó Sándor MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents