Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 191. szám ÁRA: 1988. augusztus 11., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Be kell rendezkednünk a munkanélküliség elviselésére Reform előtt a bér- és foglalkoztatáspolitika Mint beszámoltunk róla, a közelmúltban Egerben járt Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügy i Hivatal főosztályvezetője, és tájékoztatót tartott azokról a reform- munkálatokról, amelyek a bér- és foglalkoztatáspolitikában folynak. Elmondta, hogy a bérreform megoldása mindenki számára nehéz feladat. Ezzel kapcsolatban még sem az ÁBMH, sem a párt nem hozott nyilvánosságra véleményt. Egyedül a szakszervezet foglalkozott a kérdéssel. Alkalmatlanok Ők azok, akik ügy vélik magukról, hogy folyvást a helyzet magaslatán állnak, hogy bármilyen poszton remekelnek, hogy nincs az a feladat, amellyel meg ne birkóznának. Ha csak néhá- nyan lennének, akkor mit se szólnánk róluk. Sajnos, népes tábort alkotnak, olyan csapatot, amelynek tagjait véd- és dacszövetségbe tömöríti a fellengzős alapállás mögött rejlő iskolázatlanság, műveletlenség, hozzá- nemértés. Veszedelmes ez a kártékony sereg, mert akadályozza azt, hogy átgondoltan megfogalmazott, lelkiismeretesen mérlegelt kibontakozási elképzeléseink maradéktalanul valóra váljanak. Ezek a kaméleon-figurák ugyanis az önfenntartás ösztönétől vezérelve régóta a leghangosabb reformpártiak, s kórusban zengik, hogy egyetértenek minden olyan ötlettel, amely a jelenlegi problémák felszámolását segítené elő. Fráziskészletük változatos, gazdag, ám a tapasztalt, a figyelmes szemlélő rögvest rájön, hogy mindez csak szemfényvesztés, s arra hivatott, hogy leplezze a restséget, a tunyaságot, a pa- tópálos semmittevést, a hamisítatlan konzervativizmust. Küzdenünk kell ez ellen a blokk ellen. Annál is inkább, mert a sógorság, a komaság tégláival emelt bástyáikat konokul őrzik, s rögvest támadják azokat, akik joggal vonják kétségbe fennen hirdetett adottságaikat, akik azért kardoskodnak, hogy a felkészültséggel ötvözött tehetség kapjon csak zöld jelzést, s szorítsa végre pályán- kívülre az értelem zabolázó- it, a szellemi kincsekben végzetesen szűkölködőket, azokat, akik eltékozolták, elprédálták tanulásra is fordítható esztendeiket, azokat, akik kétségbeejtő hiányosságaikat, aggasztó tudásszegénységüket nemegyszer agresszív, tolakodó fellépéssel, irritáló demagógiával próbálják reménytelenül kompenzálni, hiszen bármennyire is ügyeskednek, a végén csak kiderül, hogy: „meztelen a király”. Ezt sürgessük, ezt szór- ' galmazzuk, ezért érveljünk, hiszen kizárólag rajtunk áll, hogy meddig tart még ez a kissé hosszúra nyúlt tündöklés. Nem köthetünk kompromisszumot, nem lehetünk ; toleránsak, mivel a túlzott \ engedékenység azt a jövőt ] kérdőjelezi meg, amelyért ; valamennyien dolgozunk, ■< mindnyájan — néha erőnfe- lüli — áldozatokat hozunk, amelynek birodalmából lángpallossal űzetnek ki az alkalmatlanok. Azok, akiknek nincs, nem lehet helyük napjainkban sem. Sehol, semmilyen beosztásban... Pécsi István A munka szakmai szinten kezdettől fogva a nyilvánoság előtt folyik, politikai döntés született arról, hogy az előkészületeket októberben le kell zárni. Fontos törekvés, hogy az elkövetkezőkben ne a bér legyen a vásárlóerő alakításának fő eszköze. Szólt arról is, hogy a kvalifikált munkát értékelni kell. Feszültséget jelent, hogy jelentős eltérés mutatkozik a termelő és a nem termelő ágazatokban, továbbá az állami és a magánszektorban lévő jövedelmek között. Nagy megkötöttséget jelent, hogy a kereseteknél jelenleg meghatározó az életkor. E gondokat a bérreform közvetlenül nem oldja meg, de az ezeket létrehozó mechanizmusokat megszünteti. A reálbér növelése nem szerepel a tervek között. A lakossági terheket szintén nem lehet beépíteni a bérekbe, hiszen az egyén dönti el, hogy ebbe mi fér bele. Viszont be kell építeni az úgynevezett alternatíva nélküli változásokat, így például a távfűtés dijának emelését. A foglalkoztatáspolitikában is két feszültséggóc található. Beszélhetünk regionális feszültségről és a társadalmi rétegek hátrányba kerüléséről. Az előbbi probléma főleg Borsod, Szabolcs, Szolnok, Nógrád és Komárom megyében jelentkezik. A gazdasági növekedés ki fogja termelni a munkanélküliséget. A struktúraváltás nélkül is bekövetkezik, de a radikálisabb megoldással két-három éven belül számíthatunk 60-80 ezer ember „utcára kerülésére”. Ez főleg a 18-26 éves korosztályt érintheti. A demográfiai hullám is hozzájárul e nehézség növeléséhez. Hátrányba kerülnek a nők, a középfokú végzettségű szakmanélküliek, az alacsony iskolázottsá- gúak. Be kell rendezkednünk a munkanélküliség elviselésére, tompítására. Ehhez több eszköz is rendelkezésünkre áll. így például a munkaerőszolgálati irodák, a pályaválasztási és pálya- korrekciós irodák, továbbá a részmunkaidős foglalkoztatás és a bedolgozás lehetősége. De ide sorolható a felmondási idő meg- hosszabítása, továbbá az elhelyezkedési, valamint az átképzési támogatás és az újrakezdési kölcsön is, amelyet eddig kevesen vettek igénybe. Egyébként 1989. szeptemberében várható az első szakmai és jogi szabályozó megjelenése a munkanélküli segélyről. Ez alapvető emberi jogokat érint, nagy odafigyelést igényel. Meg kell oldani a felnőtt-továbbképzést is, a mainál jóval nagyobb nagyságrendben kell új munkahelyeket teremteni, de ezek létrehozására nincs meg a kellő anyagi fedezet. Ezt követően kérdések hangzottak el, melyekre Jendrolovics Pál azonnal válaszolt. így többek között kiderült, hogy az ifjúsági munkanélküliség megelőzése érdekében olyan intézményrendszert kell működtetni, amely elősegíti, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalnak legyen munkája. Igaz, erre jó megoldás még nem született, de eddig nem is volt ez elsődleges kérdés. A nyugdíj- rendszer korszerűsítését illetően úgy fogalmazott, hogy nincs napirenden ez a kérdés, s jelenleg az a vélemény, hogy lehetőleg ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár, hiszen a demográfiai hullám így is feszültséget teremt a fiatalok elhelyezkedésében. Az ÁBMH főosztályvezetője kitért arra is, hogy a bérreform gazdasági kényszer, nem lehet csupán adminisztratív úton megoldani. Intézményesített érdekeltségi rendszer szükséges, s jövőre jelentős bérpolitikai intézkedéseket kell tenni. Tarthatatlan az a kereseti elmaradás, ami kialakult. Egyre szűkebb az a réteg, amelynél alkalmazható a reálbér csökkentése. A konzultáció végén hangsúlyozta: mivel jelenleg nem egységes a reálbér, e téren nagy szerepe lehet a szakszervezetnek. Ezervagonos cukortároló épül Hatvanban A cukorkampányra készül el a Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Gyárában a több mint 25 millió forint beruházási költséggel épülő ezervagonos cukortároló. A nagyrészt önerős, saját kivitelezésű munka gyorsan megtérül, s a szállítási és raktározási költségeket enyhíti. Elutazott Budapestről Bonn főpolgármestere Hans Daniels, Bonn főpolgármestere, aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — feleségével együtt — három napot töltött hazánkban, szerdán délelőtt elutazott Budapestről. Grósz Károly fogadta az angolai nagykövetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Manuel Quarta Punzát, az Angolai Népi Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. Kiskereskedők vitája a vállalkozási adóról A vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezetet vitatták meg a Kiskereskedők Országos Szervezetének budapesti és vidéki tisztségviselői szerdán, a MEDOSZ székházában. Sziráki Antal, a Kisosz közgazdasági bizottságának vezetője a kiskereskedőktől kapott információk alapján tájékoztatta a résztvevőket az eddig kialakult véleményekről. Elmondta, hogy akiskereskedők egy sor problémát még nem látnak tisztán. Úgy ítélik meg, hogy a törvénytervezetben foglaltak több kérdésben visszalépést jelentenek, bonyolultabb lesz a könyvvezetés és általában az adminisztráció. Sokak véleménye szerint az egységes vállalkozási adó bevezetésével várni kellene addig, amíg az 1988. évi adózással kapcsolatos tapasztalatokat le tudja szűrni a pénzügyi kormányzat. A kiskereskedők alapvető gondnak tartják, hogy a törvény- tervezet szerint évi tízmillió forintos árbevétel felett azok a kereskedők, akik polgári jogi társaságokba tömörültek, nem élhetnek az egyszerűsített könyvvezetés módszerével. Jónak tartanák, ha ezek a vállalkozások — hiszen bevételük többnyire meghaladja a tízmillió forintot — az árbevételtől függetlenül egyszerűsített naplófőkönyvet vezethetnének. Nem tartják ösztönzőnek az állóeszköz-elszámolás tervezett új módszerét sem, ami nem teszi lehetővé az egyösszegű elszámolást, hanem több évet ír elő a költségleírásra. Ez nem teszi érdekeltté további beruházásban a kiskereskedőket, mert úgy ítélik meg, hogy a befektetés nem térül meg, több év alatt ugyanis igen megnövekednek a kamatterhek. A vitában szó esett arról is, hogy miután a magánkereskedelem gyakran családi vállalkozás, foglalkozni kellene a családi jövedelemadó bevezetésének lehetőségével, s tisztázni a segítő családtagok jogi helyzetét. Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője egyetértett azzal, hogy valóban célszerű lenne kivárni az 1988-as év tapasztalatait, ám miután a társasági törvény a jövő év január 1-jén életbe lép, ez szükségessé teszi a váltakozói adótörvény egységesítését is. Ma ugyanis még más-más szabályozók vonatkoznak a különféle vállalkozói csoportokra, de a társasági törvény bevezetése után egységes feltételeket kell teremteni valamennyi vállalkozási forma számára. Hangsúlyozta, hogy az egységes adótörvény — ami szélesebb körű, mint a nyereségadózás, hiszen a vagyonkezelés komplex módszerét öleli fel — egyúttal garancia a stabilitásra, arra, hogy a jövőben a vállalkozók hosszú távra gondolkodhatnak. Elismerte, hogy a vállalkozók számára helyenként a már kivívott pozícióktól visszalépést jelent a tervezett új törvény, népgazdasági szempontból azonban mindenképpen szükséges. Annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek ne nőjenek, a szakemberek tovább dolgoznak a lehetséges módszerek kialakításán. A Kisosz a törvénytervezettel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat augusztus 15-ig juttatja el a Pénzügyminisztériumnak. Augusztus 19-én és 20-án Népújság-napok Mint már hírül adtuk, augusztus 20-án kiemelt ünnepségek helyszíne lesz Eger: Szent István halálának 950. évfordulóján idézzük fel államalapító királyunk alakját. Lapunk is szeretne hozzájárulni a programhoz, ezért augusztus 19-20-ra az egri Szé- passzony-völgyben Népújságnapokat rendezünk. A célunk az, hogy színes műsorral örvendeztessük meg olvasóinkat, vendégeinket, minden korosztálynak kellemes szórakozással szolgáljunk. A Népújság-napok „rajtja” augusztus 19-én délután lesz, amikor munkaidő után már ingyenes céllövészet, gokartverseny és repülőgép-bemutató várja a közönséget. A parkolóban álló színpadon a népi humor ízeivel hívja délután öt órára Sziki Károly és Szabó Viola. Paraszt dekameron című műsoruk sokak kedvét derítheti fel. A szabadtéri színpadon 18 órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központ rendezésében a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekarának produkciója. Augusztus 20-án reggeltől áll a vásár, sütnek-főznek a lacikonyhák. A Móra, a Kossuth és a Magvető Könyvkiadó érdekes kiadványokat árusít, akárcsak a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat, amelynek sátrában alkalmi bélyegzést is szerezhetnek a gyűjtők. Változatlanul céllövészet, gokartverseny örvendezteti meg a kisebbeket. A műsor délután 2-kor kezdődik két helyszínen: akik beülnek a szabadtéri színpadra, azok minden mennyiségben zenés produkciókban gyönyörködhetnek. Ott először Pécsi Ildikó kiváló művész és Balázs Péter érdemes művész Tessék nevetni!című kabaré-összeállítása látható. Fél 4-től következik Csákányi Eszter, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, Kovács Erzsi táncdalénekes és Berkes János, az Állami Operaház magánénekese Slágerturmix című összeállításukkal. Kísér a Gyarmati-Jávori duó. Öt órától a Vá- rallyai testvérek Simon- és Gert- funkel-dalokka! szerepelnek. Hattól következik a Calypsó együttes, majd a Májusi Kalapács zenekar, végül a Szex-e-pil együttes. így a fiatalok is megtalálhatják a kedvükre való muzsikát. A parkolóban lévő kisszínpa- don a járókelők szórakozhatnak. Itt először gyermekműsort ad Sziki Károly és Szabó Viola, majd az egri Gárdonyi Géza Színház társulata a Veszedelmes levelek című vásári komédiát adja elő. Fél 4-től Szemerey László bűvész és a Judit és barátai együttes az ifjabb korosztályt vidítja föl. Öt órától erőfesztivált rendezünk testépítők részvételével. A látványos bemutatót újra vásári komédia követi, a Veszedelmes leveleket lehet újra megtekinteni. Közben vidám versenyekre várjuk a vállalkozókat. Molnár János és társai a betonalapot készítik Zagyi József és Kövér László a vasszerkezetet festik (Fotó: Szabó Sándor MTI)
