Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-09 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 189. szám ÁRA: 1988. augusztus 9., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az idegenforgalom árnyoldalai I--------~--------1 A próságok Nem olyan régen az egyik rendkívül jól prosperáló nagyvállalatnál jártam, hogy riportot készítsek az ottani sikerek összetevőiről, hátteréről. Nos, az általam megkérdezettek közül szinte mindenki nyilatkozata egészséges önbizalomról, elégedettségről árulkodott. Hallva az igen jó eredményeiket, ezen nem is nagyon csodálkoztam. Az egyik vezető pedig azt is elmondta, hogy termékeik nem csupán a hazai piacon kelendőek, hanem idegen országokban is keresettek. Mindennek titka — vélekedett -, hogy gyártmányaik külföldön is versenyképesek, mégpedig azért, mert azok minősége — nemzetközi mércével mérve is — kimagaslónak tekinthető. Szavait alátámasztandó elhívott a raktárba, hogy magam is megszemlélhessem az exportra „várakozó” cikkek egy részét. Nem vagyok mű- j szaki szakember, így aztán j nincs jogom kételkedni ab- t ban, hogy a megnézett termékek valóban világszínvonalúak. Azt azonban első pillantásra is megítélhettem, hogy azok csomagolása — s 1 akkor még elég enyhén fogalmazok — bizony hagy kívánni valókat maga után. Amikor ezt szóvá is tettem, partnerem csak annyit felelt, lehet, hogy igazam van, de ez tulajdonképpen csak jelentéktelen részletkérdés. Jól tudom, sokan osztják e nézetet, én mégsem értek ezzel egyet. Még akkor sem, ha tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy mostanság divat lett hibáinkat, fogyatékosságainkat afféle semmiségeknek feltüntetni, amelyek szinte eltörpülnek a kétségkívül meglévő erények mellett. Szó ami szó, például egy építőipari vállalat számára tényleg nem tűnik komoly dolognak az, ha az általa létrehozott lakásokkal szemben nincs más kifogás, „csupán” annyi, hogy az azokban lévő ablakok nem zárnak jól. Hogy a lakó mit tart erről, az már más kérdés... Meggyőződésem, hogy az úgynevezett „csekélységeknek” sokkal nagyobb figyel- ; met kell szentelnünk. Nem mehetünk el mellettük egyetlen szó nélkül, nem le- [ gyinthetünk rájuk, hiszen a i negatívumok — bármilyen ; kicsinységnek is látszanak — ■ munkánkról, magatartá- i sunkról, gondolkodásmódunkról álh'tanak ki elégtelen l bizonyítványt. Éppen ezért kellene már végérvényesen szakítanunk azzal a felfogással, amelyik lépten-nyomon „kis és nagy hibákat” különböztet meg. Kétségtelen tény, hogy napjainkra olyan helyzet alakult ki, amely feltétlenül megköveteli, hogy a fő vonalakra, a nagy egészre koncentráljunk. Ám, még ezzel együtt sem állíthatjuk azt, hogy az apróságok nem fontosak. Már csak azért sem, mert a részen keresztül az egész is megmérettetik... Sárhegyi István Az idegenforgalommal összefüggő negatív jelenséggel foglalkozott a közelmúltban az Egri Városi Bűnmegelőzési Tanács. Bollók István százados, egri vámhivatal parancsnok készített erre az alkalomra tájékoztatót. Ebből kitűnik, hogy a világútlevél birtokában az év első felében számottevően megnőtt a külföldre, elsősorban a nyugati országokba utazó magyar állampolgárok száma. A tapasztalatok szerint az utasokat egyetlen cél vezérelte, hogy a legális úton megvásárolt valuta teljes összegét nagyobb értékű áruk vásárlására fordítsák. Megszűnt a több napos külföldi tartózkodás, ugyanis: az államhatárt reggel átlépő magyar turista általában aznap vissza is tér— rakományával együtt. Nem volt jellemző a deviza- vagy a vámjogszabályok kijátszása. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) elnöksége Köveskuti Lajos vezetésével tartott hétfői ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vállalkozási nyereségadóról, és az 1989. évi keresetszabályozásról folyó vitákról. Mindkét kérdésben kialakította álláspontját. Mint ismeretes: a Pénzügyminisztérium verseny- és szektorsemleges, egységesen 50 százalékos kulccsal működő vállalkozási nyereségadó tervét dolgozta ki. A kivételek szűkítésével a kormányzat el kívánja érni, hogy a különféle gazdálkodó szervezetek munkáját egységesen az eredmény minősítse. Az OKISZ elnöksége úgy látja, hogy az elvonások tervezett mértéke az ipar műszaki fejlődését és a szerkezetátalakítást erősen visszafogja. Szükséges ezért, hogy az elvonásokat felülvizsgálják, illetve a progresszív, hatékony ipari tevékenységek fejlődését a kormány jobban segítse elő. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebb szervezetek létrehozását A váltott valuta felhasználását a Magyar Nemzeti Bank nem köti a külföldi tartózkodás időtartamához és megszűnt annak tilalma is, hogy ennek az összegnek csupán 50 százalékát fordíthatják áruvásárlásra. Azaz, kedvezőbbé váltak a feltételek, ezért az országhatárt átlépőnek már nem érdeke a jogszabályok kijátszása. Igaz, változatlanul akadnak olyanok is, akik külföldi utazásuk alkalmával devizahatósági engedély nélkül kísérelnek meg az országból konvertibilis valutát vagy forintot kicsempészni. Ami a külföldi állampolgárokat illeti: egyre kevesebb az egri piacon a jogosulatlanul kereskedő lengyel.. Ez az előző években tett intézkedéseknek is köszönhető. Úgy fogalmaztak: hogy továbbra is indokolt felfigyelni a piac környékének visszásságaira és a szükséges beavatkozást is támogassa a kormányzat. A kisszervezetek eddig beruházásaik után igényt tarthattak a beruházási forgalmi adó visszatérítésére. Az elnökség javasolja, hogy ez a kedvezmény legyen általános, vagy legalább a szövetkezeti ipar egészére terjedjen ki. Az elnökség elfogadta azt a tervezetet, amelyben az OKISZ javaslatot tesz a Pénzügyminisztériumnak az intenzív vagyonérde- keltségi rendszer rendelet-tervezetének elkészítésére, és 1988 folyamán való bevezetésére. Ez lehetővé tenné az ingyenes vagyonjegy intézményesítését. A bérszabályozással kapcsolatban a kormányzati szervekkel folyó konzultációk során az OKISZ-nak az az álláspontja, hogy a társulások és a szövetkezetek között ne legyen eltérő szabályozás a szövetkezetek hátrányára. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy amennyiben a bérszabályozás nem elkerülhető, akkor az adómentes béremelési sáv fölött széles intervallumban tegye lehetővé az adózott nyererendszeresen meg kell tenni. Érdekesség, hogy a más államokból megyeszékhelyünkre érkezőkkel nincsenek hasonló gondok. Egyébként az a tény, hogy kevesebb a szabálysértő lengyel, arra is visszavezethető, hogy közülük kevesebben fordulnak meg itt, mint a korábbi években. Néhány számadat a deviza- és vámrendelkezéssel visszaélőkről. Az első fél évben deviza bűntett 40 esetben fordult elő, s az elkövetések értéke mintegy 1,2 millió forint. Deviza szabálysértés 64, vámbüntett 11, vámszabálysértés 43 történt. Az elkövetők zömében magyarok voltak. Új jelentés, hogy a külföldre utazó honfitársaink magukkal viszik a fiatalkorú családtagokat, akik szereplőjévé válhatnak a szabálysértéseknek vagy bűntetteknek. Többek között például úgy, hogy veiül töltetik ki a vámárunyilatkozatot, s amikor a szülőket vonnák felelősségre, azt válaszolják: a fiam írta alá, őt terheli a felelősség. Természetesen az eljárás időszakában a fiatalkorúval is tisztázzák az ügyet. Szó volt a rendőri szervekkel való együttműködésről is. Eszerint az egri vámhivatal nyomozó- csoportja együtt munkálkodik a Heves Megyei Rendőr Főkapitányság gazdasági rendészetével, a bűnüldözési osztállyal és a társadalom tulajdonvédelmi osztállyal. Nem elhanyagolandó az Egri Városi Rendőrkapitánysággal kialakított rendszeres, jó kapcsolat sem. Ez utóbbi vezetőjének és beosztottjainak köszönhető, hogy Egerben visszaszorították a lengyelek jogosulatlan kereskedelmi tevékenységét. Megfogalmazták azt is, hogy évente legalább egyszer az idegenforgalom beindulása előtt a körzeti rendőrmegbízottak kapjanak eligazítást a vám- és devizarendelkezésekről, hogy ezzel is megkönnyítsék munkájukat. ségből való jövedelemadó-kifizetést. Ily módon a szövetkezeti ipar dinamikus fejlődése nem fékeződne le. Az adózással és bér- szabályozással kapcsolatos kérdésekről a közeljövőben az OKISZ-vezetés az ipari szövetkezetek széles körével konzultációt folytat, hogy a vélemények figyelembe vételével véglegesítse álláspontját. Az elnökség ülésén is elhangzott: összhangot kell teremteni a társasági törvény és a szövetkezeti törvény közt. A szövetkezetek és társulások egymásba való átalakulásának lehetőségét vagy az átalakulási törvényben, vagy magában a szövetkezeti törvényben kell kimondani. Mindkét esetben célszerű, hogy az átalakulási törvény bevezetése, illetve a szövetkezeti törvény módosítása egy időben történjen. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg az OKISZ közös alapjainak alakulásáról, megvitatta az Általános Szövetkezeti Biztosító Rt. alapításának tervezetét. (MTI) • • Ulest tartott az OKISZ elnöksége összhangot a társasági és szövetkezeti törvény között Grósz Károly válasza az Országos Diákparlament levelére Ez év áprilisában a kecskeméti Országos Diákparlament küldöttei levelet intéztek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot téve kérték az oktatásügy kiemelt támogatását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök válaszolt. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési-oktatási intézmények tanulói a Kecskeméten megtartott országos diákparlamenten elkötelezetten és felelősségteljesen vitatták meg a magyarközoktatás jelentős gondjait, gazdasági, pénzügyi nehézségeit, és javaslatukkal a kormányhoz fordultak. A Minisztertanács egyetért a diákparlament levelének tartalmával, így azzal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfogadott, a stabilizációt és a kibontakozást szolgáló munkaprogramjának megvalósulása többek között az oktatás kiemelt fejlesztését is feltételezi. Az oktatás korszerűsítésének követelményét — kiemelt központi feladatként — a munkaprogram is rögzítette. A megvalósulás érdekében a Miniszter- tanács tett is már lépéseket, amikor a közelmúltban elfogadta a felsőoktatás fejlesztésének programját és intézkedett a felsőoktatási fejlesztési alap létrehozataláról. A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósulása — ahogy más területeken is — az egész társadalom megértését és a Minisztertanács munkaprogramjának gyakorlati támogatását igényli. A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költségvetés előkészítése során és a tervezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fejlesztésére fordítható többletforrásokat. Az Országos Diákparlament javaslatának megfelelően a rendelkezésre bocsátható többletforrások felhasználásának tervét társadalmi vita után a művelődési miniszter 1988 végéig a Minisztertanács elé fogja terjeszteni. Bonn főpolgármestere Budapesten Iványi Pál és Hans Daniels a hivatalos tárgyalások előtt Hans Daniels, Bonn főpolgármestere — aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására vasárnap érkezett Budapestre — hétfői programját városnézéssel kezdte. Feleségével együtt először rövid sétát tett a Várban, megtekintette a Mátyás tempolomot és a Hilton Szálló dominikánus udvarát, majd ellátogatott a Bazilikába. A bonni főpolgármestert és feleségét délelőtt hivatalában fogadta Iványi Pál. A tervezettnél lényegesen hosszabb megbeszélésen jelen volt Hans Alfred Ste- ger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyaláskról Iványi Pál rövid tájékoztatást adott az MTI munkatársának: — Daniels úr — aki nemcsak Bonn főpolgármestere, hanem képviselő is a Bundestagban — elsősorban a magyarországi gazdasági és politikai reform eddigi eredményeiről, s a további tervekről érdeklődött. Különösen az foglalkoztatta, hogy a hazánkban zajló változásoknak milyen hatása lehet a szocialista országok fejlődésére. Tájékoztatást kért többek között választási rendszerünkről és a várható módosításokról, a tanács szervezetéről, a testületek működéséről. Érdekelték a bankrendszer változásai, az adórendszer bevezetésének tapasztalatai, a készülő társasági törvény alapelvei, az alkotmány és a tanácstörvény tervezett módosítása, az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe iktatásának előkészületei. — A főpolgármester úr — kérésemre — ismertette, milyen forrásokból táplálkozik Bonn város költségvetése, s miként használják fel a rendelkezésre álló összeget. Kitért arra, hogyan érvényesül náluk a gyülekezési jog, s milyen szociálpolitikai intézkedéseket tesznek. A több mint kétórás eszmecserén már nem jutott időnk a két főváros közötti kapcsolatok elemzésére, beszélgetésünket a holnap esti közös vacsoránál folytatjuk. — A találkozó végén NSZK- beli meghívást fogadtam el. Jövőre lesz ugyanis Bonn 2000 éves, s az ünnepségsorozaton — amelyhez magyar hetek is kapcsolódnak — szívesen látják Budapest főváros tanácsának elnökét is. Délután Hans Daniels és felesége Szentendrére látogatott. A városi tanács épületében a település mindennapjairól, kulturális életéről, idegenforgalmáról Bertalan Ferenc, a végrehajtó bizottság titkára tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően — városnézés után —felkeresték a Sorosalapítvány és a Jeunesses Musi- cales szervezte népzenei tábort. Ezt követően Esztergomba hajtattak, ahol a Bazilika megtekintése után a Keresztyén Múzeum kincseiben gyönyörködtek. Kora este Paskai László bíboros, esztergomi érsek hivata1' bán fogadta a bonni vend'* ' „Adásvétel" Egerben (Fotó: Szántó György)
