Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 186. szám (187. szám)
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 6., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány, illetve a szak- szervezetek részéről egymást érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői in- teíjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Úgy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, mindenképpen előzetes szak- szervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szak- szervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, íly- módon nem lett volna szabad újabb milliárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni, nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szakszervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domo- rodnak ki — ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának egy ' messzebbre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasz- noszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nem egyszer indulatos vélemény- eltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott — hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általában többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tennie az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsí- tásának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. P. É. A bűncselekmények elkövetésének okairól Kiadások helyett kockázatvállalás A nagy kárt okozó, társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények többségében valamilyen formában a sértettek is felelőssé tehetők, mert sok esetben a szakszerűtlenség, az ellenőrzés, illetve a vagyonvédelmi berendezések hiánya teszi lehetővé azok elkövetését — állapította meg a Legfőbb Ügyészség nemrég lezárult vizsgálata. Az elsősorban az 1987 első felében vádemeléssel, vagy a nyomozás megszüntetésével befejezett ügyekre kiteijedő felmérés célja a társadalmi tulajdont károsító, nagy kárt okozó bűn- cselekmények elkövetésére lehetőséget adó okok és az ezekkel kapcsolatos úgynevezett szigna- lizációs tevékenység — a megelőzést célzó jelzési kötelezettség — elemzése volt. Valamennyi olyan, társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen, illetve hanyag kezelés, vagy rablás miatt folytatott büntetőügyet áttekintettek — összesen 559-et —, amelyben az okozott kár, a vagyoni hátrány összege meghaladta a 100 ezer forintot. Ezúttal csak a sértettek magatartásával, mulasztásával összefüggésbe hozható bűnelkövetési okokat és körülményeket elemezték. Az értékelés szerint a nyomozó hatóságok — viszonylag kevés kivételtől eltekintve — a bűncselekmények okainak feltárását megfelelően elvégezték. Ugyanakkor a szignalizáció nem teljesen kielégítő, mert a felderített okokról esetenként „elfelejtették” tájékoztatni az érintetteket. A most elemzett ügyek közül 182-ben éltek ezzel a lehetőséggel. Kétségtelen, a jelzések számának alakulását befolyásolja az a körülmény, hogy e bűncselekmény-kategóriák egyre nagyobb hányadát maguk a sértettek tárják fel, így az azokat lehetővé tevő okok ismertek az érintettek előtt. Egy négy évvel ezelőtti jelentés szerint korábban e bűncselekményeket leggyakrabban a biztonsági berendezések hiánya tette lehetővé, s csak ezután szerepeltek az ellenőrzés fogyatékosságai. Mára e kettő helyet cserélt. Az ellenőrzés, a felügyelet teljes hiánya, illetve a felületesség, a szakszerűtlenség a vizsgált ügyek mintegy 40 százalékában tette lehetővé a bűncselekményt, holott a megelőzéshez sok esetben elegendő lett volna a szakértelmet sem igénylő gondosság. A vagyonvédelmi berendezések, intézkedések, a személyi védelem hiánya vagy nem kielégítő volta az esetek 34 százalékában szerepel bűncselekményt „előidéző” okként. Ám ez nem mindig róható fel egyértelműen a sértetteknek, sok vállalat anyagi helyzete nem engedi meg értékes vagyonvédelmi eszközök beszerzését, például őrök alkalmazását sem. Nemegyszer inkább a kockázatot vállalják, mintsem a vagyonvédelmi kiadásokat. Helyenként tapasztalható, hogy a biztosítással kapcsolatos gazdálkodói szemlélet a megelőzés ellen hat, mert a díj fizetése sokkal kisebb terhet jelent a vállalatoknak. Az ügyek 26 százalékánál a szervezeti, ügyviteli rendelkezések hiánya, azok tökéletlensége, be nem tartása, a bizonylati fegyelem hiányossága vezetett bűn- cselekményhez. Ezen okok mellett a leggyakrabban a sértett alkalmazottjának, ellenőrzésre hivatott dolgozójának szándékos közreműködése, szakképzetlensége, egyéb alkalmatlansága, ösz- szeférhetetlensége, nemegyszer súlyos hanyagsága is közrejátszott a károkozásban. Országos ünnepség Egerben I Szent István emlékezete „Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját . . . Kell, hogy a királyt kegyesség, s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse . . . Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Aztán légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balszerencse letaszítson .. . Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen .. . Légy becsületes, hogy szándékosan soha, senkit gyalázattal ne illess.” Államalapító királyunk, Szent István intelmeiből valók ezek a részletek, amelyeket korán elhalt fiának, Imre hercegnek írt. Máig érvényes gondolatokat fogalmazott meg az államférfi magatartásáról. Időben messze világító alakjára emlékezünk most, halálának 950. évfordulója alkalmából. Az ünnepségsorozat csúcsa augusztus 20., amikor Székesfehérvár, Esztergom, Pécs, Kalocsa és Pusztaszer mellett Heves megye székhelyén, Egerben is kiemelt megemlékezésre kerül sor. A méltó program kialakítására emlékbizottság alakult, amelynek vezetője Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. Tagjai társadalmi szervezetek, kulturális intézmények vezetői és képviselői. Már jó ideje hozzákezdtek a munkához, s az elmúlt héten találkoztak megint, hogy véglegesen tisztázzák a forgatókönyv részleteit. Abból az alapelvből indultak ki, hogy megyénkben ebben az esztendőben ez a legjelentősebb társadalmi és politikai esemény. Nem véletlenül szemelték ki Egert az egyik központi megemlékezés színhelyéül: Szent István alapította az egri püspökséget, s a kegyes hagyomány szerint személyesen is megtekintette az építkezést. A földrajzi nevekben ezt őrizte sokáig a köztudat a Királyszéke megjelöléssel: a nép azt is tudni vélte, hogy melyik pontról szemlélte a munkát. Feltehetően 1009-ben kezdtek a „várszékesegyházhoz”, amelyet Szent János apostol és evangélista tiszteletére emeltek. Még egy történelmi esemény kötődik a városban az Árpád-házi királyokhoz: III. Béla sokat áldozott e templomra, s fia 1204-ben, királysága hatodik hónapjában Egerben halt meg, s az egyik kriptában helyezték örök nyugalomra. Lehetséges, hogy III. Lászlót is ide temették 1205 májusában. Május 28-án Szent István ereklyéje, a Szent Jobb érkezett a városba, s most újra államalapító királyunk személyiségét, alkotásait idézzük fel. Az egri várban kerül sor az ünnepségre: reggel koszorúzással kezdődik az eseménysorozat István király szobránál. Ezt követően 10 órától Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke nyitja meg a megemlékezést, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követi a műsor, melyet Gáli László Jászai- dijas rendező, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató főrendezője állított össze. Ebben szavalatok, kórusművek, fúvószenekari feldolgozások hangzanak el. A palettát még többfajta rendezvény színesíti. A képzőművészet barátai a Gárdonyi Géza Színházban megtekinthetik a XI. országos akvarellbiennálé alkotásait. A Szépasszony-völgyben lapunk, a Népújság rendez fesztivált: 19-én már vásárral és programmal várja az érdeklődőket. Húszadikán két helyszínen is peregnek a műsorok: többek között Pécsi Ildikó, Balázs Péter, Csákányi Eszter és Kovács Erzsébet örvendezteti meg a közönséget, ezenkívül vásári komédiák, testépítők, bűvészek és beategyüttesek szórakoztatják az oda látogatókat a Szépasz- szony-völgyben. A Dobó téren kirakodóvásár és folklórműsor várja a járókelőket: néptáncegyüttesek, népdalkörök, citera- zenekarok adnak színpompás egyveleget. Vasárnap a Dobó téren utca- színházi programok köthetik le a figyelmet. A sport barátait a Bornemissza ökölvívó-emlékverseny csalogatja a Kemény Ferenc Körcsarnokba. A részletes kínálatot az érdeklődők plakátokon, műsorfüzetekben találhatják meg, s lapunk is figyelemmel kíséri a különböző helyszíneket. Ezenkívül még megyénk számos településén terveznek nagygyűléseket, munkás-paraszt-ta- lálkozókat, népzenei bemutatókat. A központi rendezvényeken kívül ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy emlékezetessé váljon ez az ünnep, amely az alkotmányé és az új kenyéré is. A 950. évforduló tiszteletére figyelmünk elsősorban Szent Istvánra irányul. Már a kortársak is példaképnek, „szentéletűnek” tekintették. Ahogy Győrffy György, jeles történészünk megfogalmazza egyik tanulmányában: „Amikor tehát 1083-ban a megvakított Vazul dédunokája, László, a magyar lovagkirály, pápai engedéllyel Szent István testének felemelését rendelte el, nem vallásos propagandát fejtett ki, hanem egy olyan jelzőt szentesített, amelyét áz eúrópai kul- túrvilág és a magyar nép szemében a nagy király még életében kiérdemelt. Kiérdemelte egyéniségével és életművével: a magyar állam megszervezésével, amely- lyel népünk fennmaradását biztosította, immár egy ezredévre.” A Fáy-tanyán Építőtáborozók szedik az őszibarackot A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság Fáy-tanyai gyümölcsöskertjében a betakarítási munkálatokban segítenek a Dukesz Artúrról elnevezett építőtábor középiskolás diákjai. Az őszibarackos ültetvényeken 52 hektárról 58 vagon termést várnak, s ennek szedésében Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyéből 350 fiatal is részt vesz. Képünkön a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium tanulói szedik és válogatják a gyümölcsöt, Szokolovszki Gyula üzemágazat-vezető minősíti munkájukat. (Szabó Sándor felvétele, MTI) (MTI)