Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 31., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3, Értékállóbb nyugdíjat A társadalombiztosítási rendszer reformjának koncepciója Mindenhatók a jogszabályok? — Évtizedes egymásra mutogatás... — Bűnös-e a tűsarkú cipő? — A lakók mindössze „lakni” akarnak... Akiknek az ég áldása büntetés (Egy tető beázásáról — több tételben) Mint ismeretes, legutóbbi ülésén a kormány megvitatta a társadalombiztosítási rendszer reformjának koncepcióját, s annak elveivel, irányával egyetértett. A Minisztertanács álláspontja az, hogy a reform első lépéseként 1989. január elsejével a társadalombiztosítás váljék ki a költség- vetésből, alakuljon át decentralizált pénzalappá, s csupán az állami támogatás útján kapcsolódjék a jövőben az állami költségvetéshez. A társadalombiztosítás jelenlegi rendszere ugyanis még az 50-es évek direkt irányítási rendszerének terméke, a gazdasági reform bevezetése óta sem változott, s ma már nincs összhangban a közgazdasági környezettel, a formálódó szocialista piacgazdasággal. Bevételei és kiadásai nem állnak egymással szoros kapcsolatban, nem visel kockázatot, s a rendszerben lévő érdekeltségi, gazdálkodási, racionalizálási lehetőségek sincsenek kihasználva. Ugyanakkor a lakosság is egyre inkább igényli a társadalombiztosítás reformértékű fejlesztését, mert szeretné pontosan tudni, hogy a rendszer mit garantál, a befizetéseikért cserébe mi jár részére. Az emberek magasabb, értékállóbb nyugdíjat, családi pótlékot, általában jobb megélhetési biztonságot is várnak a módosításoktól. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítás mindezeknek az elvárásoknak megfelelhessen, lehetővé kell tenni, hogy önálló pénzalapként, valódi pénzintézetként működhessék, egyértelmű kapcsolatot teremtve a befizetések és az ennek fejében „vásárolt,, szolgáltatások között. A kötelező társadalombiztosításnak a jövőben egységes, a társadalom egészére általános, átlagos színvonalú ellátást kell biztosítania, az ezt meghaladó igényeket pedig az önkéntes biztosítási formák elégítsék ki. A társadalombiztosítás működése nem képzelhető el állami garancia, állami támogatás nélkül. A kormányzat állami kötelezettségnek tekinti az állampolgárijogon nyújtandó, fix összegű ellátásokat — családi pótlék, segélyek, minimális összegű alapnyugdíj -; az egészségügyi szolgáltatásokat mindaddig, amíg át nem térnek annak társadalom- biztosítási finanszírozására; a régi nyugdijak reálérték-veszteségének, a társadalombiztosítás hiányzó tartaléktőkéjének visszapótlását; a munkanélkülisegély- rendszert, amíg annak biztosítási alapú rendszere ki nem építhető; valamint a társadalombiztosítás igazgatási-ügyviteli feladatainak finanszírozását, amíg az önkormányzati forma nem teljesedik ki. A társdalombiztosítási járulékoknak pedig a nyugdíjbiztosítást, valamint a betegbiztosítást és a balesetbiztosítást kell fedezniük, ez azonban kezdetben a nyugellátások mellett csak a táppénzre, a gyógyszerekkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos támogatásra, az útiköltség-térítésekre lesz elegendő. Később, az anyagi fedezet megteremtésével a biztosítás az egészségügyi ellátások szélesebb körére teijedhet ki. A reform megvalósításának első lépése a társadalombiztosítás leválasztása az állami költség- vetésről. Az ezzel kapcsolatos pénzügyi számítások már megkezdődtek a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban, az ügyben a végleges döntést a Parlament hozza meg. A társadalombiztosítás teljes átalakítása még éveket vesz majd igénybe. Hosszú távon olyan biztosítóintézeti szervezet kialakítása a cél, amely különféle befektetésekkel gyarapítja vagyonát, abból javítja az ellátások színvonalát, s viseli tevékenységének kockázatát. (MTI) Francia technológiával Különleges pékáruk kisiparosoktól A lakosság jobb ellátására, a termékválaszték bővítésére a MesterCorn Rt. — díjazás ellenében — ezentúl kisiparosok számára is átadja francia kenyérgyártási technológiáját és a termelés jogát is. A világhírű francia finompékáruk: baguette-ek, croissant-ok, vidéki cipók gyártástechnológiáját és licencét hazánkban a Mes- terCom Sütőipari és Kereskedelmi Részvénytársaság vásárolta meg a Skálával közösen, éppen azért, hogy a gyári tömegtermelés mellett finom, különleges pékárukat kínálhasson vevőinek. Az alapvetően kisüzemi gyártás már megkezdődött a részvénytársaság üzemében, ahol naponta 60 ezer forint értékű finompékárut készítenek. Ezek a vásárlók körében igen kedveltek. Mivel azonban e finompékáruk minőségének árt a hosszadalmas szállítás, célszerű az előállítás helyét szétaprózni. Ezért célszerű, hogy sütő kisiparosok készítsék a francia pékárut. A technológia elsajátításához a MesterCorn videokazettákat kínál. Vállalja a betanítást, és eredeti francia recepteket is ad. Ezenkívül biztosítja a speciális alapanyagot, és a kisiparosok használhatják a részvénytársaság védjegyezett emblémáját is. Az új lehetőséggel élve máris több sütő kisiparos kereste fel a részvénytársaságot, hogy elsajátítsa a francia pékáruk gyártásának titkát. Gőzmozdony piciben Igazán a gyermekek örülnének annak a működőképes, 80 centiméter hosszú gőzmozdonynak, amelyet 18 évi, 10 ezer órai munkával készített Nyitrai Ferenc nyugdíjas mozdonyvezető. A lokomotív értékét növeli, hogy műszaki rajz nélkül, emlékezetből készült. Érthető ez is, hiszen Nyitrai Ferenc 20 évig vezetett gyorsvonati gőzmozdonyokat a Keletipályaudvarról. (Fotó:E. VárkonyiPéter—MTI) Esik az eső. Potty... potty... Vagy zuhog és egyenletes morajjal ontja cseppjeit. Milyen jó-, milyen frissítő a nyári kánikulában a víz! Esik az eső. A tizedik emeleten is. Potty...potty... A lavórból még visszaemelkedik egy kicsit az apró cseppecske, aztán megadóan bújik a társai közé. Potty... potty... A csillárban lévő körte alján szinte művészien megformázott, feszes vízdarab. Még néhány másodperc, és ő is lehull. Ázik a padlószőnyeg. Toccs... toccs... Szür- csöli magába a nedvet, sötétebb színben pompázik a körülötte lévő szöveteknél. A tapétán sárga csík jelzi a fürge vízcsöpp útját. A virágmintákat légbuborékok domborítják. A szekrény üres... Már rég nem tartanak benne mást, csak befőttes üvegeket. A ruha ugyanis megpenészedik. Az ágyneműtartóból az erkélyre kerül a dunyha, a paplan. Száradnak... Magos Ferencné, az egri Rákóczi út 32. sz. ház tizedik emeletének lakója nehezen tudja indulatait visszafogni. Mondja: nemrég vásárolták az új tapétát, és tessék, meg lehet nézni, teljesen tönkrement. Félti a bútorait: nem tudja, meddig tűrik még a nedvességrohamait. Az ágyakon mindenütt öltönyök, ingek hevernek: nem kockáztatják, hogy teljesen elázzanak. — Amikor 1979-ben ide költöztünk, még nem volt semmi baj — kezdi panaszos hangon az energikus fiatalasszony. — Nem sokkal — egy évvel — később azonban már beáztunk. Szóltunk a kivitelezőnek, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnak, akik kijöttek és megcsinálták. Később kiderült, hogy ez nem volt több egy felületes javításnál. De csak később... Egy jó darabig ugyanis megint „működött a tető” — egészen 1984-ig. Azóta folyamatosan, évről évre, télen- nyáron megismétlődik ez a hercehurca a lavórokkal, a foltoso- dással, egyebekkel. És hiába mentünk a HÁÉV-hez, „visszaütötték a labdát” azzal, hogy a garanciális idő lejárt,-nem vállalják a javítást. Az elkeseredett hang hirtelen elszántan csattan fel. — El fogunk menni mindenhová! A tanácshoz, az OTP-hez, a népi ellenőrzési bizottsághoz, a HÁÉV-hez, az atyaúristenhez is, ha kell! Szóltunk a kábeltévéseknek, hogy jöjjenek ki, vegyék fel, hogyan néz ki két emeletsornyi lakás. Azt válaszolták: nem érnek rá, mert a nyugdíjastalálkozón forgatnak. írni akarunk az Ablak szerkesztőségének, ők legalább foglalkoznak az emberrel. Meguntuk már, hogy örökösen arra várjunk, mikor változik végre valami! tájékoztatták őket. Részlet a levélből: "A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Szamos Gábor elvtárs ismeri a lakóközösséggondját. Sajnos, a meghibásodás a rendeletben rögzített ötéves szavatossági időn túl jelentkezett, így annak térítésmentes javítására nem tudnak vállalkozni. Tájékoztatásul azt is megtudtuk, hogy az elmúlt időszakban változott a lapostetők szigetelésére vonatkozó szabvány, melyet figyelembe véve a kivitelezés költsége esetleg több millióforintot is elérhet. Amennyiben a társasházi közösség a vállalatnál megrendeli a javítási munkákat, azt térítés ellenében készséggel vállalják. A kivitelezés időtartama terv- és költségvetés készítése nélkül várhatóan körülbelül 2-2,5 hónap. Kérjük a fentiek . szíves tudomásulvételét. Dátum, aláírás...” A lakók felkeresték fogadónapján Barta Alajos országgyűlési képviselőt is. Panaszukat megvizsgálták, erről írásban is Soha nem jártam még egy tízemeletes ház tetején. Mennyivel másképp fest a Csebokszári lakótelep madártávlatból! Az embert elfogja valami szédítő érzés: erről a helyről mindenkinél többet lát. A valóság és a tető azonban prózai. Egy nappal a viharos eső után tócsákban áll rajta a víz. A gumiszerű födém hepehupás. Itt-ott valóban látszanak a foltozások nyomai. Sőt, az egyik lakó ott jártamkor is — maszek alapon — javítgatta a repedéseket. ’’Magad uram, ha szolgád nincs!” Bár azzal mindannyian tisztában vannak, hogy csak ide- ig-óráig gyógyítanak, és nem is biztos, hogy sikeresen. Magosné finoman oldalba bök. — Ha elmegy a HÁÉV-hez és esetleg velük is beszél, biztosan fogják majd mondani, hogy tűsarkú cipővel jártunk fel napozni, attól lett itt-ott a tető. Hát ami azt illeti, szerintem itt egyetlen asszony sem jndult el magas sarkú cipőben... (A HÁÉV-nél Életmentő katonák Nem nagy laktanya, ahol járunk megyénkben, és távol is esik a városoktól, falvaktól. A szolgálat is csendes, nem veri fel kürtszó a környéket, csak néha napján a szirénázó autó sivítása, amikor tűzoltáshoz riasztják a készenléti szolgálatot teljesítő katonákat. A címük is egyszerű: MN 4884. A közelmúlt történései viszont egykettőre ismertté tette őket, pontosabban Kiss Róbert szakaszvezetőt, és az azóta tizedessé előléptetett Tör öcsik Albint a fegyveres erőknél. Tüzet oltottak, emberi életet mentettek Zaránkon, és ezért az öt nap jutalomszabadság mellé a közelmúltban megkapták a fővárosban a Ságvári Endre Emlékérmet, amely magas kitüntetésnek számít a Magyar Néphadseregben. — Objektumunk őrzéséhez a tűzoltói munka elsajátítása is hozzá tartozik — mondja a parancsnok politikai helyettese, Váradi Ferenc százados, amikor hellyel kínál irodájában, és várakozunk, hogy a két katonát előkerítsék a foglalkozásról. — A környező falvakban segítünk veszély esetén, míg az egri vagy a gyöngyösi tűzoltók meg nem érkeznek. De egyéb mentési munkákat is ellátunk, ha riasztanak. Főleg a közeli tavakból kell gyakran felelőtlen fürdőzőket kimenteni. Persze az is előfordul, hogy mi is késve érkezünk. — Hogyan is történt ez a nem mindennapi eset?— kérdezzük a fiúkat, amikor ők is megérkeznek. — Hajnal kettő órakor riasztott bennünket az ügyeletes. Tüzet jeleztek Zárónkról. Juhász Sándorné telefonált, hogy ég a szomszédja háza. Azonnal indultunk, és amikor megérkeztünk a Viszneki út 10. szám alá, megkezdtük a felderítést, az áramtalanítást és a tűzoltást. Elég sokan összegyűltek ekkorra már az utcán. így megtudtuk, hogy a lakásban egyedül élő idősebb férfi erős dohányos, és gyakran néz a pohár fenekére. Tehát emberéletet is kell mentenünk — idézi vissza a történteket Kiss Róbert rajparancsnok. — Nagy füst gomolygott az ajtón, ezért társammal csak guggolva tudtunk behatolni a lakásba. A füsttől nem láttunk, mert az elemlámpánk fénye is hatástalannak bizonyult. Csak tapogatóztunk, míg végre az irdatlan rendetlenségben, az össze-vissza heverő bútorok között egy dikón feküdve megleltük a gazdát. Örömmel tapasztaltuk, hogy él, nem-is ellenkezik, így kivonszoltörténő beszélgetéskor — később — tényleg felmerült ez a vád is, természetesen negatív előjellel, így az állítás végeredménye bizonyítékok hiányában: döntetlen.) Részlet az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Miskolci Minőségellenőrző Állomásának két évvel ezelőtt készült szakértői véleményéből: ” A vizsgált épületegységeknél jelentkező folyamatos, illetve újbóli beázások a tetőszigetelés hibás kivitelezési módja miatt következtek be... A többszörösen foltszerűen javított szigetelés az előírt csapadékvíz-védelmi követelményeknek nem felel meg, tartóssága nem azonos értékű az új, hibátlan anyagával. A javítási foltok kézzel felfejthetők, nem az előírt technológiával készültek el, tökéletes vízvédelmet hosszantartóan nem tudnak biztosítani. A beruházási igényt, mely szerint a teljes vízszigetelőréteg kijavítása új szigeteléssel készüljön el, jogosnak tartjuk...” A szakértői véleményben találtam meg Varga Nándor nevét, aki akkor mint a HÁÉV minőségellenőrző osztályának vezetője vett részt az ügy vizsgálatában. Kicsit szorongva tárcsázom őket. A telefonban azonban készséges, szimpatikus hang... Nem keres kibúvókat, így hamarosan megegyezünk találkozónk időpontjában. — Tudom, hogy sokak szemében mi most elég népszerűtlenek vagyunk — mondja tárgyilagosan a fiatalember, aki most a fejlesztési osztálynak a vezetője. — Az újságíró, az ügyész, a bíró, és sorolhatom ide magánemberként saját magamat — mindmind laknak valahol, és ezekben az ügyekben jobban beleélik magukat a szenvedő fél helyébe. És általában azokban a határesetekben, ahol egyértelműen nem lehet eldönteni, ki, vagy mi a vétkes — legtöbbször a kivitelezőt sújtják. — Az lenne a legnépszerűbb, ha most azt mondanám: ekkor és ekkor ott leszünk, megjavítjuk. Nos, ezt nem tehetjük meg. Soha nem tagadtunk le semmit, és a garanciális időn belül, amikor szóltak, el is hárítottuk a tető hiányosságait. 1 — Ha megkérem, összefoglalná röviden, hogy a Rákóczi út 32-38-as lakásoknál hányszor végeztek javításokat? — Először is tisztázzunk valahattuk az égő házból — veszi át a szót Törőcsik Zoltán. — Amikorra az öreg rendbejött, megérkeztek a gyöngyösi tűzoltók is, akik hamarosan elfojtották a lángokat. — A ház ura nem volt szívbajos, mert a sikeres oltás után visz- szament a füstszagú lakásába, ahol nekiállt lábat mosni a langyos vízben. Még énekelt is hozzá — folytatja a szakaszvezető. — Persze nem is köszönt meg semmit, de nem is ezért tettük. Egy pillanatig sem gondolkodtunk, amikor a lakásba be kellett hatolni. — A két fiú helytállását levélben köszönték meg a községi elöljáróságok, valamint a gyöngyösi tűzoltó parancsnokság — foglalja össze a végső eseményeket a százados. — Mi mérlegeltük a történteket, és a jutalomszabadság mellé beírtuk nevüket a csapat dicsőségkönyvébe, és felteij esztettük őket kitüntetésre. Bátorságukkal, helytállásukkal példát mutattak az állománynak. Szerencse, hogy füstmérgezést nem kaptak. Mint az orvos mondta, nem sokon múlott. A napokban Kiss Róbert leszerelt, visszatért Hatvanba a cukorgyárba karbantartónak, ahol önkéntes tűzoltó is volt bevonulás előtt. Helyét Törőcsik Albin mit: a neoacid burkolattal készült tetőkre öt év a kötelező alkalmassági idő. Úgy emlékszem, hogy ennél az épületnél az átadás után észleltek a lakók beázást, és akkor azonnal elhárítottuk a hibát. A legközelebbi írásos bejelentés a műszaki átadás (ez 1978 szeptemberében volt) után a hatodik évben, 1984-ben érkezett, ami a jogszabályok szerint már túl van a ötéves kötelező alkalmassági időn. — Ügy tudom, hogy a lakók többször tettek telefonon is bejelentést. — Felénk ilyen nem érkezett. Ha az OTP-hez vagy a beruházóhoz telefonáltak volna, azok biztosan intézkednek. Égyébként pedig, ha a lakók a szóbeli bejelentéseikre nem kaptak választ, azonnal írásban kellett volna jelezni a problémákat... — Nem tartja nevetségesnek, hogy egy lakóház — ami több milliós érték — mindössze öt évig (!) kell, hogy állja az idők próbáját? — Ez nem egészen így van. Egyrészt, ezt az öt évet jogszabály állapítja meg — a HÁÉV-től és bármelyik építőipari vállalattól függetlenül. Másrészt a kivitelezőnek is kell valamiféle jogi garancia, évtizedeken keresztül nem vállalhat felelősséget egy munkáért, aminek törvényszerűen idővel romlik az állaga. A rendszeres ellenőrzést már az üzemeltetőnek kell ellátnia. Ezt a tetőt ugyanúgy szükséges ápolni, mint egy autót. Évente legalább két alkalommal megvizsgálhatták volna a szakemberek, és a hibát még akkor elháríthatják, ha kicsi...-Tudnak arról a lakók, tájékoztatta őket valaki, hogy nekik ez is a feladataik közé tartozik? — Ezt nem tudom -hangzik a válasz. — Az már a közös képviselő, és rajta kívül minden ott élőn is múlik, hogy mennyire szívügyük a saját házuk sorsa. A „tetőügy” azóta már bírósági aktává vált. A döntés nem az újságíró dolga. Legfeljebb csak elmerenghet azon, hogy nagyapáink idejében, a „korszerűtlen technológia”, a náciból, cserépből készült tető ma is úgy áll, mint száz, kétszáz évvel ezelőtt... Tűri az esőt, a havat, a viharos szelet... A jogszabályoknak kiszolgáltatott városi ember pedig mi egyebet tehet? Legfeljebb pereskedhet. Vagy fohászkodhat az égiekhez: az örök napsütésért. Doros Judit vette át. Bizonyította, hogy jó rajparancsnok lesz a Hevesről, a Finomszerelvénygyárból bevonult, nős fiatalember. Az előlegezett bizalomra, előléptetésre mindenesetre rászolgált. Mint megtudtuk, sok gyakorlaton tökéletesítette tudását, „élesben” pedig Tarnamérán, Hevesen és Erdőtelken is bizonyított: égő gázpalackokat, fóliákat, valamint benzintől lobogó garázst mentett meg társaival a pusztulástól... Fazekas István
