Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 208. szám ÁRA: 1988. augusztus 31., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Előrelátás Panaszkodik a szakember: az új beruházásoknál sokszor nem veszik komolyan a környezetvédelmi előírásokat. Manapság, amikor az élet minden területén a gazdaságossági szempontok érvényesülnek, ez itt úgy csapódik le, hogy spórolnak a természet- védelemre szánt összegeken. A percnyi anyagi érdek háttérbe szorítja a hosszú távút. Ugyanakkor hosszú távon százszor, ezerszer nagyobb hasznot biztosíthatnának a népgazdaságnak, a társadalomnak a ’’kifelejtett” berendezések. Panaszkodik a szakember, nevezetesen az orvos, hogy a kereskedelem nem alkalmazkodik kellően az egészségmegőrzési programhoz, melyben megfogalmazódik: el kell érni, hogy mindenki ismerje fel egészsége megőrzésének, a baj megelőzésének fontosságát. Az egészséges életmód kialakítása érdekében szorgalmazni kell többek között a korszerű táplálkozási szokások kialakítását... De hát, hogyan? Amikor a szervezetre ’’legkárosabb” élelmek: a szalonna, a zsír a legolcsóbb, s például az olyan korszerűnek tartott tápláléknak, mint a Ráma margarin, az utóbbi időben felemelték az árát. No aztán a gyermekélelmezésben is elterjedtebb a zsír használata a sokkal egészségesebbnek vélt olaj rovására. Holott ez utóbbi esetben még az árak között sincsenek olyan lényeges különbségek, ami ezt indokolná, csak hát a megszokás nagy úr. Az előrelátás viszont itt is hiányzik. Kevesen látják be, hogy a pillanatnyi előnyökért később nagy árat kell fizetni. A korszerűtlen étkezés kikezdi az egészséget, s emiatt a beteg emberek kezelése több pénzt felemészt, mintha az állam jobban preferálná a kereskedelmet. Panaszkodik a szakember: nem használják ki kellőképpen a gyógyvizet, vagy nem éppen a legcélszerűbben hasznosítják, mondjuk uszodákat töltenek föl vele akkor, amikor maholnap már az egyszerű ivóvíz is drága kincsnek számít. Lábat áztatnak benne, vagy hagyják elfolyni, holott ivókúraként rendkívül nagy hasznát vehetnék. Jobban szét kellene nézni a világban. Nyugat-Európában például a környezetszennyezések, az atomerőművek okozta károk miatt egyre többen foglalkoznak azzal, miképpen állítsák meg a víz tönkretételét. Nekünk is észre kellene vennünk, hogy életünk eme nélkülözhetetlen eleme, ha ma még nem is, de holnap már stratégiai cikké válik. Mivel nálunk még nem olyan rossz a helyzet, okulni kellene a kedvezőtlen tapasztalatokból, ki kellene használni helyzeti előnyünket, óvni kellene ezt az értékes adományt. íme néhány vélemény az előrelátás vélt, vagy valós hiánya miatt. S vajon hánnyal lehetne még kiegészíteni? Éppen ezért az elkövetkezőkben a ’’csak a mával törődj” elv helyett érdemes lenne perspektívákban gondolkozni. Mert nemcsak a ma létezik. Kell, hogy holnap is legyen... Homa János Szeptember 20-25 között Gyöngyösön Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában Az országban egyedülálló szakkiállítást rendeznek szeptember 20-25 között Gyöngyösön — jelentette be kedden délelőtt a Magyar Sajtó Házában Vörös István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A kistermelést segítő anyagok, eszközök bemutatójára kerül sor a tervezett időpontban. Az érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón részt vett Jurányi János, Heves Megye Tanácsának osztályvezetője, valamint Murcsányi László, Gyöngyös Város Tanácsa elnökhelyettese. Az említett nagyszabású bemutató célja, hogy segítséget nyújtson a kistermelőknek különféle szervezési megoldásokkal, tanácsokat adjon, eszközöket és termékeket mutasson be. Ezen túlmenően felvonultatja a kistermeléshez szükséges árukat, anyagokat, technológiákat. A kiállítás a gyöngyösi városi párt- és állami vezetés kérésének eleget téve, a Mátrai szüret rendezvénysorozatának keretében kerül megrendezésre. A továbbiakban Vörös István minisztériumi főosztályvezető arról beszélt, hogy közvéleményünk az utóbbi években fokozódó érdeklődést tanúsít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével összefüggő kérdések iránt. A mezőgazda- sági kistermelésből származik az ágazat bruttó termelésének több mint egyharmada, amely 1987- ben meghaladta a 36 százalékot. Az előállított termékek értéke az elmúlt évi árakon meghaladta a 100 milliárd forintot. Az említett tevékenységgel a lakosság 40 százaléka: 1,4 millió család foglalkozik. Az előadó kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a nagyüzemek és a kistermelők közötti munkamegosztás erősödött, és javult a termelésszervező munka. Jelenlétük a nagyüzemileg gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításában, a nagy kézimunka-igényességű kertészeti ágazatokban, egyes állatfajták tartásában és az úgynevezett aprócikkek előállításában fontos. Az utóbbi években megjelent és tért nyert a vállalkozó típusú mezőgazdasági termelő, elsősorban az állattenyésztésben és a hajtatott zöldségtermelésben. Jelenlétüket, elkülönült csoportként való létezésüket az új adórendszer máris elismerte. A meglévő lehetőségek, az új eszközök, módszerek széleskörű, gyors elterjesztésére szervezik meg a már említett gyöngyösi országos szakkiállítást. Ez a korábbi nagyszabású bemutatókkal összehasonlítva két alapvető újdonságot tartalmaz. Nevezetesen a dokumentáció és árubemutató mellett megjelenik az információ is. Ezenkívül megszervezték a kiállítók részére az igény szerinti árusítás lehetőségét is. Vörös István utalt arra, hogy az információ két területen fog megjelenni. Az árubemutató mellett a termelő, vagy forgalmazó vállalatok termékeikről tájékoztatást adnak. Egyben megszervezik az úgynevezett központi információt is. Ez lényegében a kistermelők állat- és növényegészségügyi, agrokémiai felvilágosítását, tanácsadását jelenti. Jelen lesznek a bankok képviselői, valamint a biztosítók szakemberei is, és közreműködik a szakismeretek terjesztésében a Mezőgazdasági Könyvkiadó, illetve az Agroinform is. A kiállítás tematikailag két egymástól elkülönülő részre tagozódik. Az információs blokk felöleli a kistermelés nagyüzemi integrálását, szervezését, a sertéstartást, a felhasználható anyagok, eszközök körét, a kistermelésre is alapozott élelmiszertermelést, az újításokat, új eljárásokat, kutatási, fejlesztési és biotechnológiai eredményeket. Nem kevésbé a számítástechnikai és informatikai megoldásokat. A központi dokumentáció keretében nyolc, országosan elismert modellgazdaságon keresztül ismertetik a legfontosabb termékek kistermelői szervezési lehetőségeit. A másik nagy kör, az áru- és termékbemutató lesz, melynek keretében mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkek, ipari anyagok, eszközök kerülnek kiállításra. A rendezvények 1500 négyzetméter fedett területen, a Mátra által körülhatárolt gyöngyösi oktatási központban, valamint 2000 négyzetméter szabad területen a Dél-Kálvária parton kerülnek megvalósításra. Ezeken csaknem 90 kiállító vesz részt. A kiállítást szeptember 20- án délután ünnepélyes keretek között Váncsa Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter nyitja meg. A kiállítás szervező bizottsága felvette a kapcsolatot a MÁV-val és megegyeztek, hogy az érdeklődő utazóknak 33 százalékos vasúti kedvezményt biztosítanak. A kiállítók gyakorlatilag hazánk minden részéből megjelennek módszereikkel, termékeikkel. Murcsányi László, Gyöngyös Város Tanácsának elnökhelyettese a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az országos szakkiállítással egyidőben kerül sor a városban szeptember 20—23 között az országos borversenyre és bemutatóra, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalom- tudományi Kara Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetében. 20—án avatják fel a Mátraaljai Borok Házát, az úgynevezett Vino tékát. Szeptember 24—én ünnepélyes keretek között adják tudtul a Mátraaljai Borrend megalapítását. Egy nappal később pedig felvonulnak Gyöngyös utcáin a hazai borrendek képviselői. Újságírók kérdéseire — közöttük munkatársunk felvetésére — Vörös István, a MÉM főosztály- vezetője elmondta, hogy a szeptember elseji műtrágya-áremelés természetesen érinti a kistermelőket is, miután növeli azok költségeit. Ez várhatóan a zöldségfélék fogyasztói áraiban is megjelenik majd. A minisztérium vezetése azonban arra törekszik, hogy ebben az évben a kistermelők érdekeltsége ne romoljon, a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadózással ugyanis ezt sikerül fenntartani. Mentusz Károly Összetett témacsomag Kerékasztal- konferencia a leszerelésről A Varsói Szerződés és a NATO öt—öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz augusztus 30—án Budapesten, hogy megvitassák az európai hagyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket. (Népújság telefoto Varga László felv. MTI) A Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz kedd délelőtt Budapesten, hogy megvitassák az európai hagyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket. A különféle vélemények, nézetek protokolláris kötöttségektől mentes megfogalmazásának teret engedő eszmecserére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, az NSZK és Olaszország jeles közéleti személyiségei, magas rangú katonai vezetői, neves tudományos kutatói kaptak meghívást a rendezvény házigazdájától, a Magyar Külügyi Intézettől, és társrendezőjétől, a New York-i Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetétől. Hazánkat Hardi Péter, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője és Tóth Tibor altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese képviseli. A budapesti tanácskozással — mint azt a rendezvényt megnyitó bevezetőjében Hardi Péter kiemelte — a magyar házigazdák olyan fórumot kívántak létrehozni, amely az európai hagyományos leszerelés átfogó témakörében a rangos szakértők kötetlen véleménycseréjét teszi lehetővé. Ennek megfelelően — a meghívóban foglaltak szerint — a résztvevők magánszemélyként érkeztek hazánkba, amivel ugyancsak a rendezvény informális jellegét hangsúlyozták a szervezők. A hivatalos álláspontok merev ütköztetése helyett inkább a szabad véleményalkotást, -egyeztetést helyezik előtérbe a kerekasztal-konferencia két napja során. Az első nap csaknem kilenc órán át tartó eszmecseréinek tapasztalatait összefoglalva a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: az ismerkedés első percei után hamar elmúlt a nemzetközi konferenciákra jellemző feszélye- zettség, s a tanácskozás a házigazdák reményeinek megfelelően szakemberek konstruktív párbeszédévé vált. Erre a fajta konstruktivitásra, egymás véleményének mérlegelésére annál is inkább nagy szükség van, mivel már az első hozzászólásokból kiderült: a hagyományos leszereléssel összefüggő tárgyalások még komplexebb megközelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott viták. A világnak tehát hosz- szú tárgyalássorozatra kell felkészülnie e kérdéskörben. A sikeres párbeszédhez mindenekelőtt az érintett döntéshozók — kormányzó politikusok, katonai vezetők — határozott politikai el- szánására van szükség. Általános vélemény, hogy eddig jobbára csak a politikai deklarációk szintjére jutottak el a hagyományos haderők és a fegyverzet kérdéskörében. A kerekasztal-konferencia résztvevői is szemben találták már magukat a leendő tárgyaló partnerek előtt álló problémákkal: miként szerezzenek megbízható adatokat a szemben álló felek egymás hagyományos haderejéről, miként ellenőrizzék ezeket az információkat, miként mérjék fel, és mennyiben vegyék figyelembe az ’’ellenség” vélt vagy valós fe- nyegettségérzését, miként küszöböljék ki a fegyverzetekben fennálló aszimmetriákat. Az ösz- szetett témacsomagot boncolgatva annyi már világosnak látszik — hangsúlyozta Hardi Péter -, hogy e kérdéseket több fázisra bontva kell a tárgyalások napirendjére tűzni. Kavicsbányászat a Zagyva árterületén... Az Országos Kavicsbánya Vállalat szakemberei a Zagyva folyó több millió éves árterületén közel 100 hektáron termelik ki az üledékes kavicsréteget. Hatvan és Jászfényszaru között például 10 méter vastagságban. Az idén öt fajtából 330 ezer köbmétert hoznak felszínre, mely a vállalatnak 48 millió forint árbevételt eredményez. Az osztályozott terméket az építőipari vállalatok használják fel Heves, Szolnok, Nógrád és Pest megyékben, s természetesen jut a magánerős építkezőknek is. * Császár János főbányamester ellenőrző körúton csónakjával a kitermelés helyszínén A csehszlovák vízi kotrókanalak óránként száz köbméter sódert hoznak felszínre a tíz méteres mélységből Naponta 1500 tonna osztályozott sóder és kavics indu útnak a vasúti kocsikban (Szabó Sándor felvételei, MTI)
