Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 206. szám ÁRA: 1988. augusztus 29., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Arad: magyar—román párbeszéd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu nemzetközi sajtóértekezlete Aradon, augusztus 28-án munkatalálkozóra került sor Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára között (Népújság telefotó MTI) Grósz Károly az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az előzetes megállapodás alapián Nicolae Ceausescu- nak, az RKP főtitkárának, az RSZK Államtanácsa elnökének meghívására vasárnap Aradra érkezett. A magy ar-román határállomáson, Nagylaknál loan Stoian, az RKP KB titkára, a Politikai Végrehajtó Bizottság póttagja, továbbá a megyei pártbizottság és a Néptanács több képviselője fogadta. Aradon a megyei pártbizottság magyar és román zászlókkal feldíszített épülete előtt Nicolae Ceausescu köszöntötte vendégét és kíséretének tagjait. A szívélyes fogadtatás után a két párt vezetője az épületben rövid négyszemközti megbeszélést tartott, majd ezt követően megkezdődött a munkatalálkozó érdemi része, a tanácskozás. Kezdeményezően Sokan a kultúra, az oktatás, a művelődés hét szűk esztendejének jósolták az előttünk álló éveket. Sok minden erre is mutat, mert a közvéleményt sokkal inkább foglalkoztatják más kérdések, mint ezek a problémák. Talán érthető is, mert az életszínvonal csökkenése látszólag sokkal húsbavágóbb, mint bármilyen más gönd. De az előrejelzések sokkal pesszimistábbak voltak, mint ami következett: az emberek nem olyan könnyen adják fel tájékozódásukat, szórakozásukat. Ha hozzászoktak egyfajta nívóhoz, nehezen adják alább, mert különben elveszettnek éreznék magukat a világban. Hozzátartozik életünkhöz az információ, amelyhez könyvekből, filmekből, újságokból lehet hozzájutni. Nem is szólva arról, hogy igazából az kerül nehéz helyzetbe, aki nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel, tudással. A vállalatok attól szabadulnak meg könnyebben, aki csak pusztán két kezének erejéből akar megélni, semmiféle szakmai vagy egyéb háttérrel nem rendelkezik. így aztán hamarosan kiderülhet, hogy az első megzava- rodottság után rendezni lehet a ’’hadállásokat”: a kulturális intézményekben is meg lehet találni a továbblépés lehetőségét. Igaz, lényegesen más körülmények között kell helytállni: sokkal inkább alkalmazkodni kell a megváltozott érdeklődéshez, körülményekhez. Míg régebben a költségvetés könnyebben elfedte a sikertelenséget, az ötletszegénységet, mivel nem volt lényeges a bevétel, az eredmény, addig most már nem lehet boldogulni kudarcsorozattal. Egyre kiáltóbbá válik, ha képtelenek fölvenni a fordulatszámot, szembenézni a valósággal. Ennek a helyzetnek megvannak a rossz és a jó oldalai, de ez utóbbiakra csak akkor derül fény, ha siránkozás helyett a feladatra figyelnek egy-egy intézményben. Mert faluhelyen a sokszor megosztott bázisok egységesítésével, általános művelődési központok vagy faluházak alapításával eredményt lehet elérni, ahogy a városokban sem maradhat siker nélkül a jó ötlet, a kitűnő szervezés. A pénzszűke hatékonyságra ösztönöz, s egészséges versengésre. Ha kezdeményező- en lépnek föl a szakemberek, akkor megtalálhatják azokat a pontokat, ahol megvetik a lábuk, s kimozdítják sarkaiból a látszólag mozdíthatatlan helyi társadalmat. Mert végül is minden elmélet ott bukik meg, vagy nyer igazolást, ahol találkozik a közönség ítéletével. Nem lehet régi beidegződések szerint dolgozni, csak az segítheti át a következő esztendők nehézségein a kultúra munkásait, ha megtanulnak új módon gondolkodni. Ez néha nem könnyű lecke, de más nem segíthet át a buktatókon. Nem lehet kivárásra berendezkedni, mert ez a helyzet nem átmeneti, hanem egy olyan átrendeződés, amelyre hosszú távon kell számítani. Gábor László Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát — kíséretével együtt vasárnap korán reggel gépkocsival indult a romániai Aradra, a magyar-román legmagasabb szintű párttalálkozó színhelyére. Mint ismeretes Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke hívta meg. A román fél ajánlatában Nagyvárad és Arad szerepelt a találkozó színhelyéül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munka- találkozónak. A magyar fél Ara- dot, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nyit a magyar-román találkozók sorában. Legutóbb 1977 június 15-én és 16-án tartottak legmagasabb szinten tárgyalást Debrecenben, illetve Nagyváradon, ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszéléseket. A mostani munkatalálkozót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt született meg a közös megállapodás. Nicolae Ceausescu csütörtökön tett javaslata után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanácskozásra. Arad vasárnapi hangulattal fogadta a vendégeket. Sokan sétáltak a napsütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgalmat már korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út mindkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A találkozó színhelyének környékén nem lehetett embereket látni, mert ezt a teret lezárták és csak hivatalos személyek tartózkodhattak az épület környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkalátogatást végzett. Vendégét a nagymúltú, teljesen rendbehozott, új köntösbe öltöztetett régi tanácsháza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbizottság székháza. Az épület márványlépcsőjéig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le, az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a román nemzeti lobogót, magyarul és románul „ Éljen a román-magyar barátság” feliratot, valamint kék mezőben Grósz Károly és Nicolae Ceausescu képét. A fogadtatás szívélyes volt. Katonai díszalakulat sorakozott fel, majd eljátszották a magyar és a román himnuszt. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület első emeletén a fogadóteremben húsz perces négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak jelen. A megbeszélés előtt lehetőséget nyílt a fotózásra és filmezésre. Ezt követően Grósz Károly és Nicolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglaltak a kiséretek tagjai. A helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel kezdődött meg. Magyar részről Grósz Károly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője és Szűts Pál bukaresti nagykövet ült tárgyalóasztalhoz. Román részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KB titkára, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea az RKP KB Sajtó és Propaganda Osztályának első helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, és Traian Pop, külügyminiszterhelyettes foglalt helyet a tanácskozó asztalnál. Három és félórás volt a munkatalálkozó első megbeszélése Grósz Károly és Nicolae Ceausescu között. A 210 perces megbeszélésen nem tartottak szünetet. Ezután a kiséretek tagjai a fogadóterembe mentek, de hosszú várakozásra kényszerültek, mert Grósz Károly és Nicolae Ceausescu újabb négyszemközti megbeszélésre vonult vissza. Ez negyven percig tartott és csak ezután jelentek meg a fogadóteremben, ahol Nicolae Ceausescu díszebédet adott vendége tiszteletére. Ezen részt vettek a kiséretek tagjai is. Televíziósok és fotósok pergőtűzében mindkét párt vezetője rövid pohárköszöntőt mondott. Ceausescu beszédében kiemelte: úgy értékeli, hogy a megbeszélések jól kezdődtek és pozitívan alakulnak „azzal a közös akarattal, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel erősíthetjük pártjaink, népeink együttműködését, a jószomszédi kapcsolatokat, azért, hogy bizalommal tekinthessünk a jövőbe ”. Kifejezte reményét, hogy a megbeszélések új kezdetet jelentenek a kapcsolatok fejlesztésében. Grósz Károly megköszönte a meghívást, a kedves fogadtatást. ”Pártunk megbízásából nyílt szívvel a legmesszebbmenő együttműködés szellemében jöttünk ide. A tárgyalás első szakasza arról győzött meg bennünket, hogy pártjaink, népeink érdekében további együttműködési lehetőségek állanak előttünk. Meggyőződésem, többször kell találkoznunk, hogy egymás álláspontját megismerjük és a közös, jószándékú eszmecserékben az együttműködés lehetőségeit feltárjuk. Hiszem, hogy nem elsősorban szavakkal, hanem tettekkel tudunk hozzájárulni az egyetemes haladás ügyéhez, (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a KISZ KB ülése Október 1-jén ismét tanácskoznak A KISZ Központi Bizottsága szombaton befejeződött kétnapos ülésén módosításokkal elfogadta a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot, megerősítette az országos KISZ-értekezlet összehívásától hozott korábbi határozatát, döntött annak időpontjáról és helyszínéről, valamint a küldöttek kiválasztásának réndjéről. Határozott a következő KB-ülés időpontjáról és napirendjéről is. A KISZ KB ülésének második napján felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Kifejtette: a mai KISZ-es, átfogó reformszándékokkal szemben az ifjúsági szövetségben kétféle érzés tapasztalható. Az egyik a megkésettségé, amely különösen az egyetemisták, a fiatal értelmiségiek, a középiskolások körében jellemző, a másik pedig, hogy a KISZ kapkod. Mondják: néhány ember a központban ripsz-ropsz kitalál valamit az íróasztal mögött, és azt mindenáron keresztül akaija vinni. Ez a kapkodásérzés leginkább az üzemi KISZ-szervezetekben és az apparátusban érzékelhető. Holott arról van szó, hogy egymással érvelve, valóban demokratikus módon találja ki magának az ifjúsági szövetség a megváltozott helyzethez, az új követelményekhez igazodó formulát. Éppen ezért a pénteki szekcióüléseken lezajlott, s az országos KISZ- értekezlet szükségességét, helyét és szerepét megkérdőjelező viták ellenére is az a véleményem, hogy kell országos KlSZ-érte- kezlet, amely politizál, irányt változtat és felkészíti az ifjúsági szövetséget egy átmeneti időszakra is — mondotta. Ebben a kérdésben nem szabad öncélúan gondolkodni, hanem alapvetően a KISZ pozíciójának erősítésén kell fáradozni. Ehhez pedig a KISZ-nek tömegbázisra van szüksége. S azt nem lehet megteremteni pusztán az érdekek érvényre juttatásával. Politikai munkára van szükség, a politikai munkához pedig bátorság kell. Ez viszont gyakran hiányzik a KISZ-ből. A körülmények által lettünk ilyenek — mondotta — de most itt az alkalom, hogy megváltoztassuk önmagunkat. E változásnak két meghatározó eleme van: a megváltozó, egyre színesedő és feszültebbé váló belpolitikai helyzet, a másik pedig a párthoz való viszony, a pártirányítás megváltoztatása. Az első egy külső kihívás, a második egy féknek, az önálló gondolkodást és cselekvést gátló reflexeknek feloldása. A közvetlen pártirányítás gyakorlata 1956 tapasztalata alapján alakult ki. Ezen változtatni kell még akkor is, ha a régi reflex ma még él a párttagság jelentős részében. A KISZ KB első titkára végül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi időszakban a KISZ-nek nem szervezetesdit kell játszania, hanem politizálnia kell és tömegmunkát kell végeznie. Nagy Imre, a KISZ KB titkára a szekcióviták legfőbb pontjait összegezve javaslatot tett a Központi Bizottságnak arra, hogy milyen kérdésekben döntsön. A testület megerősítette korábbi határozatát az országos KISZ-értekezlet összehívásáról. Időpontjául a november 18-20. közötti időszakot jelölte meg, helyszínéül pedig Székesfehévá- rott a Videoton Oktatási Központját választotta. A küldöttek kiválasztásának módjáról — élénk viták után — úgy határozott, hogy egyes választott tisztségviselők küldöttként vegyenek részt az értekezleten. A Központi Bizottság mandátumot és lehetőséget adott arra, hogy csoportok szerveződhessenek a KISZ-ben a különböző kérdések megvitatására, a közös álláspontok kialakítására, ennek érdekében akár különböző szintű fórumok összehívására. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy ez az alulról kezdeményezett szerveződési folyamat nem vezethet a KISZ szétveréséhez. A KB úgy döntött, hogy a KISZ- értekezlet választási jogköréről később határoz. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot több módosítással elfogadta a KISZ Központi Bizottsága, s a végleges kidolgozással Hámori Csabát bízta meg. Az ifjúsági szövetség vezető testületé a következő ülését október 1 -jén tartja. Ekkor tesz javaslatot a KISZ-értekezlet vitaanyagaira és technikai kérdéseire. Ezen az ülésen tájékoztató hangzik majd el az országos munkaerőhelyzet alakulásáról, a fiatalok elhelyezkedésének idei tapasztalatairól, s javaslatot terjesztenek elő ezzel öszefüggés- ben a KISZ feladataira. Ugyancsak javaslatot tesz a KB a KISZ állásfoglalásának alapelemeire a foglalkoztatáspolitika átfogó továbbfejlesztésével kapcsolatban. Végezetül a testület Szabó Györgyöt, a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőhelyettesét kinevezte a KISZ képviselőjévé a DIVSZ- ben, s ő a szokásoknak megfelelően a DÍVSZ főtitkári posztját tölti be. Szabó Györgyöt egyben megválasztotta a KISZ KB és a KISZ KB titkárságának tagjává. Elutazott az afgán külügyminiszter Szombaton elutazott hazánkból Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztársaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren az afgán diplomácia vezetőjét Várkonyi Péter, valamint Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövete búcsúztatta. Véget ért a svájci pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására augusztus 24- 28. között hazánkban tartózkodott a Svájci Szociáldemokrata Párt küldöttsége. A delegációt Helmut Huba- cher, a párt elnöke vezette, tagjai voltak: Ursula Mauch, a párt parlamenti csoportjának elnöke, André Daguet, az SSZP Központi Bizottságának vezető titkára, Pierre Aguet és Peter Bodenmann parlamenti képviselők. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke fogadta a vendégeket, akikkel Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket. A küldöttséggel találkozott Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára, Huszár István, a Hazafias Népfront OT főtitkára, a KB tagjai, és Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet fontosabb kérdéseiről. Kiemelték, hogy a béke megszilárdítása, a közös biztonság, a nemzetközi együttműködés terén megkezdődött kedvező folyamatok erősítése érdekében további erőfeszítésekre van szükség, amelyekben sajátos és fontos szerep jut az olyan kis országoknak, mint Svájc és Magyarország. Szóltak az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról, és áttekintették a két párt együttműködésének kérdéseit. Megállapították, hogy több közös érdeklődésre számot tartó területen lehetőség nyílik a kapcsolatok kiszélesítésére. A küldöttség vasárnap délelőtt elutazott Budapestről.
