Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1988. augusztus 24., szerda 1,80 FORINT Közlemény a Politikai Bizottság augusztus 23-i üléséről Az MSZMP Politikai Bizottsága augusztus 23-án ülést tartott. A testület megvitatta azokat az elveket, amelyek meghatározzák a kommunisták viszonyát az újonnan létrejövő szervezetekhez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell segítenie az MSZMP és az állampolgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlődését. A kommunisták feladata, hogy a közös célok elérése szocialista építőmunkánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosítása érdekében törekedjenek az újtípusú nemzeti konszenzus megteremtésére, együttműködve a megalakuló új szervezetekkel, a magyar társadalom haladást igenlő erőivel—állapította meg a testület. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a témát megvitatásra a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jó ráhagyta azt a programot, amelynek keretében a testület tagjai és a Központi Bizottság titkárai az év hátralévő időszakában, munkájuk szerves részeként látogatásokat tesznek az ország megyéiben, városaiban. A látogatások során — az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően — részt vesznek alapszervezetek taggyűlésein, megyei, városi, vállalati és intézményi pártszervek tanácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdésekről, találkoznak és eszmecserét folytatnak párt tisztségviselőkkel, állami és gazdasági vezetőkkel, párttagokkal és pártonkívüliekkel. A testület döntése szerint e találkozókra a jövőben kötetlen és közvetlen formában kerül sor. A testület a továbbiakban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tárgyalt és különféle szóbeli bejelentéseket hallgatott meg. (MTI) ICOMOS tanácskozás előtt Műemlékvédelem és építészet A megyénkben, s főleg az Egerben élő embernek korántsem szokatlan, hogy műemlékek között él. Ugyanúgy természetes ez számára, mint másutt a kockaházak, vagy a zöldövezet. így korántsem lehet közömbös mindannyiunk számára, hogy miképpen fogadja ez a környezet az ide látogatót. Ebben nagyon sokat tehet az Országos Műemléki Felügyelőség egri építésvezetősége, amely stílszerű környezetben székel, a vár alatt, a Dobó utcában található meg. Munkájukról, elképzeléseikről Szombathy István építésvezető tájékoztatott. Mezőgazdaságunk Manapság elég sokat beszélünk arról, hogy van-e elég húzó ágazat a magyar népgazdaságon belül? Nos, sajnos kevés van, ezért is merül fel oly markánsan a termékszerkezetváltás szükségessége, halaszthatatlansága. Persze a meglevő húzó ágazatok, hogy manapság mennyire érvényesülnek, azt sok minden befolyásolja. Mindenekelőtt a közgazdasági környezet, nem kevésbé a termékek kivitelének lehetősége, eladhatósága. Gondoljunk csak vissza, hosszú éveken keresztül példaként emlegettük a húzóágazatok közül a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeri- part. Sajnos a változó világpiaci hatások a rendkívül szigorú, olykor megkülönböztető külső körülmények nem kis nehézség elé állították az ágazatot. Pedig a népgazdaság nem nélkülözheti az élelmiszergazdaságunk exportjából származó bevételeket sem ma, de a jövőben sem. Kétségtelen az idei igen jó gabonatermés javítja a hangulatot az üzemekben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint kimagasló termést értek el a gazdaságok búzából és árpából. Gabonából összesen 8,5 millió tonna termett és vélemények szerint a többlet ellensúlyozhatja a nagy szárazság miatt a kukorica várható kiesését. Az állattenyésztés teljesítménye viszont egy-másfél százalékkal elmaradt a tervezettől az esztendő első felében. Ugyancsak néhány százalékkal elmarad az előirányzattól az élelmiszeri- pari termelés is. Ezt részben a mérsékeltebb fogyasztással magyarázzák. Különösen a bor és az édesipar teljesítménye esett vissza. Örvendetes viszont, hogy az élelmiszergazdaságunk exportja az első hét hónap felmérése alapján javulást mutat. Például a konvertibilis elszámolású export 680 millió dollár volt, amely több mint nyolc százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt: Persze az üzemekben állandó téma az adórendszer. Nap mint nap felvetik, hogy például a személyi jövedelemadó az első félévi tapasztalatok alapján nem javította, hanem inkább rontotta az érdekeltséget. Ezt erősítették meg a napokban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának illetékesei is. Csökkentek a támogatások, noha a mező- gazdasági nagyüzemek áruinak egy része a tőkés piacokra kerül. Nevezetesen olyan területekre, ahol a termelőket erőteljesen támogatják. A dotációk egyébként máris alacsonyabb értékűek, hiszen a termelők által felhasznált anyagok, eszközök, beruházási javak ára aránytalanul növekszik. Ez pedig nincs összhangban azzal az Ígérettel, amelyet a nagyüzemek év elején kaptak, hogy az általuk felhasznált anyagok, eszközök ára nem változik. Ennek éppen az ellenkezője következett be. Nem könnyű tehát a gazdaságok helyzete, nap mint nap keményen meg keli küszködniük létükért. Mentusz Károly Elmondta, hogy az ő munkájuk nem elsősorban építési feladat, hanem sokkal inkább kulturális misszió, azaz védelme az értékeknek. Nemcsak Heves megyében tevékenykednek, hanem hatáskörük kiterjed a nógrádi területekre is. Felkutatnak olyan épületeket, amelyekkel érdemes, sőt a legtöbb esetben kell is foglalkozni. Egerben viszonylag könnyű dolguk van, hiszen a megyeszékhely ebből a szempontból a kiemeltek közé tartozik. Nógrád megyében elsősorban Pásztó és Hollókő a fontos. Az Országos Műemléki Felügyelőség központja biztosítja számukra azt a költségvetést, amelyből az épületeket helyreállítják. Valamelyest a tanácsok is segítenek, elsősorban a lakóházak restaurálásában. Ez a pénz — mint más területeken is — kevésnek bizonyul, ezért késlekedik például a vár helyreállítása, s ezért tudják csak mostanában átadni a kispréposti palotát. Ugyanez a helyzet Hollókőn is, azzal a különbséggel, hogy amíg az egri várra egy évben 18 millió forint jut, addig a hollókőire csak egy millió. Bizonyos szempontból persze ez természetes, hiszen az Egri csillagok színhelye országosan kiemelt túristacélpont, s így az országos helyzethez képest itt még nincs ok panaszra. Mivel sokkal központibb helyet foglalunk el a költségvetésben, mint mondjuk Borsod vagy Hajdú megye. Az építésvezető kitért arra is, hogy mit tehet a lakosság azért, hogy minél szebb körülmények között éljünk. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy gyakorlati segítség tulajdonképpen nem létezik. Az egyénnek ezen a területen elsősorban az a feladata, hogy ne tegye tönkre a meglévő értékeket. A tapasztalatok ezzel kapcsolatban pozitívak, nem találkozhatunk olyan nagymérvű rongálással, mint például egyes lakótelepeken. Néhány épület ugyan össze van firkálva, de ez elenyésző kárt okoz. Ezzel kapcsolatban azonban sajnos probléma az, hogy nagyon nehéz ezeket eltüntetni, ugyanis nincs arra lehetőség, hogy rendszeresen átfessék ezeket. A közeljövőben egyébként Egerben tanácskozik az ICOMOS, a Történeti Városok Védelmének Nemzeközi Kartája. Az ő elveik és céljaik között szerepel, hogy a történeti városok és városnegyedek védelme csak akkor lehet hatékony, ha a mindenkori gazdasági-társadalmi fejlesztés szeves részévé válik, s ha minden szinten számolnak vele. A megőrzés csak akor lehet sikeres, ha az egész lakosság részt vesz és közreműködik benne, ezért minden eszközzel erre kell ösztönözni, és felkelteni a nemzedékek felelősségtudatát. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy az értékek védelme elsősorban a környék lakóira tartozik. A védelmet mindenkor a megfontoltság, érzékenység és pontosság jellemezte. Kerülni kell mindenféle dogmatizmust, és a lehetséges esetek valameny- nyi sajátos változatával számolni kell. A módszerek és eszközök között az egyik legfontosabb az épületek folyamatos karbantartása. Emellett arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy mindennemű új rendeltetés legyen összhangban a város jellegzetességeivel, de feleljen meg a mai élet igényeinek is, így rendelkezzék a szükséges infrastruktúrával és közművekkel. A védelem egyik alapvető célja nem lehet más, mint a lakásviszonyok megjavítása. Ha a munkálatok közben az építményeket át kell alakítani, vagy újakat kell tető alá hozni, minden új elemnek tiszteletben kell tartani a meglévő térbeli rendszert, annak arányait és léptékét. A kortárs konstrukciók ha nem zavarják az együttesek harmóniáját, hozzájárulhatnak annak gazdagításához. A jobb megismerést elősegíthetik a régészeti feltárások, és az így talált maradványok bemutatása, ha mindez nem zavarja a városszövetet. A történeti negyedekben szigorúan szabályozni kell a járműforgalmat, a parkolókat pedig úgy kell kijelölni, hogy azok ne rontsák a környezetet. A forgalmi utak sem haladhatnak keresztül ezeken a részeken. Az egri Líceumhoz jól illeszkedik a vá- rosszépítűk készítette kande- lábercs lámpa (Fotó: Koncz János) Ülést tartott a megyei pártvégrehajtóbizottság Kedden délelőtt Egerben ülést tartott a megyei párt végrehajtó bizottsága. A testület — Barta Alajos első titkár elnökletével — Kiss Sándor titkár előterjesztésében megvitatta a, Javaslat a megyei párttestületek munkájának nyilvánossága korszerűsítésére” című előterjesztését. Majd dr. Molnár Gyula osztályvezető tartott tájékoztatót a Politikai Bizottság 1986. október 7-i határozatának végrehajtásáról, amely az államigazgatás, a védelem, a rend és a jogbiztonság területén irányozta elő a korszerűsítést. Ezt követően a végrehajtó bizottság különböző kérdésekben foglalt állást. Napirenden a nyilvánosság Az ülésen elhangzottakról kérdeztük meg Kiss Sándort, a megyei pártbizottság ideológiai titkárát. Mi tette indokolttá, hogy a testület a nyilvánosság korszerűsítésének témájával foglalkozott? — Az országos pártértekezletet előkészítő viták során, de azóta is gyakran fogalmazódott meg, hogy sokan nem ismerik kellőképpen a megyei párttestületek munkáját, a hozott határozatokat, a párttagok körében és a szélesebb közvéleményben is felvetődött az az igény, hogy több információt kapjanak a párt megyei vezető testületéinek tevékenységéről. A megyei pártvégrehajtó bizottság ezekkel a felvetésekkel egyetértett, és ennek alapján tárgyalt ma erről a kérdésről. A napirend kapcsán nagyon élénk vita alakult ki. A testületi tagok és a meghívottak csaknem valamennyien kifejtették álláspontjukat, mondták el véleményüket. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy most nem zárja le a vitát, hanem az elhangzottakat, a vita tapasztalatait figyelembe véve, kikérve a pártbizottsági tagok, néhány pártszerv és szervezet véleményét, szeptember közepén újból foglalkozik a nyilvánosság kérdésével. Majd ezt követően, várhatóan a szeptember végén sorra kerülő pártbizottsági ülés elé terjeszti javaslatait. Szeretnénk, ha mind többen elmondanák véleményüket arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a testületi munka nyilvánosságáról és milyen elképzelések vannak annak továbbfejlesztésére. Ezért a korábban említetteken túl, szívesen vennénk az újságolvasók véleményét is, amelyeket akár a megyei pártbizottságra, akár a Népújság szerkesztőségébe eljuttathatnak. — A párttestületek munkájának nyilvánosságát milyen irányban kívánják továbbfejleszteni? — A testületi munkának eddig is volt bizonyos nyilvánossága. A megyei pártbizottság üléseiről rendszeresen adtunk tájékoztatást. Felhasználva a különböző pártfórumokat, titkári értekezleteket, szóltunk a végrehajtó bizottság döntéseiről is. A tájékoztatásnak ez a rendje nem felel meg a mai követelményeknek, a párt munkája iránti érdeklődésnek. Sok esetben csak az elhangzott előterjesztések és az elfogadott határozatok ismertetésére szorult. Nem tükrözte kellőképpen a testületi ülések, a vita hangulatát, nem érzékeltette, hogy az egyes témák kapcsán különböző nézetek, megközelítések is elhangzottak. Mi azzal a javaslattal éltünk, hogy a párttagságon belül, de megyénk lakossága körében is adjunk nagyobb nyilvánosságot a testületi munka minden fázisának. A nyilvánosság segítségével szervezzük a döntések előkészítését, indokoljuk a hozott határozatok szükségességét és mozgósítsunk azok végrehajtására. Ezen túl a nyíltabb politikai munka, a társadalmi nyilvánosság nagyobb lehetőséget ad a testületek számára a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére is. Javasolni fogjuk, hogy a jövőben ne csak a megyei pártbizottság, hanem a végrehajtó bizottság üléseiről is adjunk tájékoztatást. Itt nem egyszerűen csak közlemény megjelentetésére gondolok, hanem arra, hogy az egyes témakörökkel összefüggésben nyilatkozzanak az előterjesztők, a testületi tagok. Javasoljuk, hogy a hozzászólásokban elhangzottak is kapjanak nagyobb teret, hogy érzékeltetni lehessen a különböző nézeteket, adott esetben a kisebbségi véleményeket. Nagyobb nyilvánosságot javaslunk a személyi és a káderkérdésekben is. — A nyilvánosság egyben nagyobb sajtónyilvánosságot is jelent? — Igen. Azon túl, hogy a nyilvánosság érdekében jobban működtetjük az eddigi csatornákat, a párton belüli tájékoztatás rendszerét, javítjuk az információs munkát, — növelni akarjuk a sajtó szerepét és számítunk segítségére. Heves megyében e tekintetben meghatározó szerepet játszik a Népújság, a megyei pártbizottság lapja, amely naponta közel 45 ezer példányban jelenik meg. Komoly szerepet szánunk a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának is, amelynek egyre növekszik hallgatótábora. És javasoljuk azt is, hogy e munkába még jobban kapcsoljuk be az üzemi és a mozgalmi lapokat. Napjainkban megjelent a tömegkommunikációs rendszer egyik új eszköze, a kábeltelevízió, amely Egerben már rendszeresen sugározza műsorát. Szeretnénk, ha többi városunkban, nagyobb településeinken is kiépítésre kerülne, hiszen ez az eszköz lehetőséget ad a tájékoztatásra és a különböző viták megrendezésére egyaránt. Javasoljuk a testületek tagjainak, választott és kinevezett vezetőinek, hogy a saját maguk környezetében, de ezen túl sajtószereplést is vállalva segítsék elő a politikai munka nyíltabbá tételét. — Az elmúlt időszakban gyakran fogalmaztak úgy a kommünikékben, hogy valamely testület különböző kérdésekben foglalt állást. Az olvasók számára ez a megfogalmazás egy kicsit misztikusnak tűnik. Konkrétan a mai ülésen ez a napirend mit jelentett? — A „különfélék” című napirenden belül a végrehajtó bizottság személyi kérdésekben döntött, amelyek a politikai apparátust érintették. Dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, aki egyben a testület tagja, tájékoztatást adott a főiskolai felvételi vizsgák tapasztalatairól, az intézmény eredményeiről, gondjairól. Számot adott azokról a feszültségekről, amelyek az oktatás tárgyi feltételei, a tantermek hiányában mutatkoznak meg elsősorban. — Végezetül még egy kérdés: mikor jelenik meg hasonló interjú a Népújság hasábjain? — Mint ahogy említettem, szeretnénk rendszeressé tenni a tájékoztatást a végrehajtó bizottsági ülésekről, tovább folytatni és tartalmában korszerűsíteni a pártbizottsági ülésekről. Kaposi Levente KGST-tanácskozas Gyöngyösön Tudományos tanácskozás kezdődött kedden Gyöngyösön az ipar által károsított termőföldek rekultivációjáról a KGST- országok és Jugoszlávia képviselőinek részvételével. Az első napion mintegy száz hazai és külföldi szakember a nemzetközi együttműködés lehetőségeit vitatta meg, s szó esett kétoldalú szerződések előkészítéséről is. A nemzetközi konferencia — amelynek rendezője a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kom- polti kutatóintézete és a Gyöngyösi Üzemmérnöki Intézet — csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával zárul. Ézután a résztvevők Visontán és Ecséden a külfejtések meddőhányóin végzett felújító munka eredményeivel ismerkednek. (MTI)
