Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 23., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Harminc ország kiállítói mutatkoznak be Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 23-án nyitja kapuit, és október 2-ánzára88. Budapesti Nemzet­közi Vásár, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Az elő­zetes jelentkezések szerint több mint 30 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, a tava­lyinál 10 ezer négyzetméterrel több, összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A kiállítók szá­ma meghaladja az ezret, kéthar­maduk hazai vállalat és szövet­kezet lesz. Az idei őszi BNV-n 14 árucso­portban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati cik­keket; a bútorokat; a lakberen­dezési és felszerelési tárgyakat; a háztartási vegyiárukat, kozmeti­kumokat és papírárukat; az élel­miszereket és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeket; a sportárukat és kempingfelszereléseket; a jár­műveket; az ajándéktárgyakat, a népművészeti és iparművészeti produktumokat; a családi és hét­végi házakat; a barkácsfelszere- léseket; a játékokat; az oktatási • eszközöket, valamint egy külön árucsoportban a máshová be nem sorolható egyéb közszük­ségleti cikkeket. A BNV területén az őszi vásár­ral egyidőben rendezik meg a nyolcadik Nemzetközi Hoventa Vendéglátóipari és Kereskede­lemtechnikai Kiállítást is, min­tegy 3500 négyzetméteren. Az ide eddig jelentkezett 50 kiállító­nak mindössze 10 százaléka kül­földi. A közlekedést a korábbi évek­ben bevált módon oldják meg: sűrűbben közlekednek a metró­szerelvények, és az Örs vezér tér­ről a 100-as buszok, s továbbra is jár a villamos a vásárváros és a Népszínház utca között. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 26., 27., 28. és 29. Ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja, az erre a célra kibo­csátott szakmai jegyekkel, bérle­tekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség számára a vásár a nem szakmai napokon 10 órától 19 óráig, a szakmai napo­kon 14 órától zárásig tart nyitva. A belépőjegyek ára ugyanannyi, mint az idei tavaszi BNV-n volt. A közönség 40 forintos, a szak­mai látogatók 120 forintos, a gyermek- és diákcsoportok pedig 10 forintos belépővel juthatnak be a vásár területére. Évi 250-300 ezer személyautóra lenne szüksége az országnak Lesz-e magyar Ford? A válságos autóhelyzetből csak többféle üzleti megoldással lehet kilábalni Az elmúlt héten néhány újság­ban megjelent egy nagyon szűk­szavú, ám az autóra váró közvé­leményt erősen érdeklő informá­ció, miszerint az illetékesek Ford-képviselőkkel tárgyaltak, egy esetleges kooperáció lehető­ségeiről. Egy későbbi, részlete­ket szintén nem említő hír már Walter Hayes, a Ford európai alelnöke és magyar közlekedési szakemberek londoni üzleti megbeszéléseiről számolt be. Horváth Árpád, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője részt vett e tárgyalásokon, őt kér­deztük a részletekről és arról, ho­gyan került e téma a közlekedési tárca kezébe. — Évi 250-300 ezer személy­autóra lenne szüksége az ország­nak. A kereskedelem ennek még a harmadát sem tudja biztosítani. Az autóhiány immár nemcsak kereskedelmi, iparpolitikai kér­dés, hanem olyan tényező, amely egész közlekedési rendszerün­ket, koncepciónkat veszélyezte­ti. Ma a személyszállítás 50 szá­zaléka hárul ugyanis a személy- gépkocsikra. Többek között ezért is vállaltunk szerepet az au­tóbeszerzésekre vonatkozó meg­beszéléseken — mondta Horváth Árpád. Meg azért is — folytatta -, mert a Forma-1 sikeres meg­rendezése, idegenforgalmi jelen­tőségén túl, jó néhány üzleti kap­csolat kialakításának lehetőségét is magával hozta. Itt mindenkép­pen meg kell említeni Bernie Ecclestone-nak, a FOCA elnö­kének a szerepét, aki elégedett­ségét többek között azzal is kife­jezte, hogy összehozott bennün­ket számos üzletefnberrel. Olya­nokkal, akikkel esélyünk lehet valamilyen autóipari együttmű­ködés létrehozatalára. A Ford- dal megkezdett tárgyalássorozat egyébként teljesen beleillik a tár­ca azon koncepciójába, hogy Magyarországnak nem licencet kell vásárolnia, hanem előnyö­sebb egy, vagy inkább több nagy autógyárhoz különböző alkat­rész-beszállításokkal, sőt—mesz- szebb megyek — fődarabgyár­tással kapcsolódnia. A licencvá­sárlást azért nem hatjuk célszerű­nek, mert az eladott modell rendszerint nem a legújabb, mire felszerszámoznánk egy gyártó­sort, addigra a termék gyakorla­tilag elavult, eladhatatlan lenne. Ennek szellemében a Fordnak el­ső lépésben széles alkatrészkíná­latot vonultatunk fel — a tárgya­láson az Ipari Minisztérium ille­tékese is részt vett -, most várjuk vizsgálatuk eredményét, Walter Hayes válaszát, elfogadja-e az ajánlatunkat, és ha igen, milyen típusú és hány személygépkocsi­hoz juthatunk cserébe. — A továbblépés, amelyről már szintén beszélgettünk, az esetleges magyar szállítások mi­nőségétől függ. Ha Fordéknak arról is olyan lesz a véleményük, mint a Hungaroringről, valamint a magyar haszongépjármű-gyár­tásról, amelynek szintén szerepe volt bizalmuk elnyerésében, ak­kor fajsúlyosabb együttműkö­désre számíthatunk. Az előzetes elképzelésekből annyit elárulha­tok, hogy vámszabad-területen kialakítandó, számítógép-vezé­relt, főegységet gyártó sorról le­het szó, esetleg vegyesvállalat formájában. — A Ford rendkívül nyitott kereskedelempolitikát folytat, tudomásunk van arról, hogy más szocialista országokkal, pl. a Szovjetunióval is tárgyal. A mos­tani megbeszélések számunkra helyzeti előnyt biztosítanak arra, hogy egy esetleges szovjet-Ford megállapodásban szerepet vál­lalhassunk. A teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy mi sem ki­zárólag a Ford-kapcsolatban gondolkodunk, folytatjuk a már megkezdett megbeszéléseinket a General Motors-szal, és Bernie Ecclestone jóvoltából egy olyan japán autógyárral is, amellyel eddig nem voltak kapcsolataink. Minderről a Ford-cég is tud, a velünk tervezett együttműkö­dést ez nem befolyásolja, de vé­leményünk az, hogy a válságos autóhelyzetből csak többféle üz­leti megoldással lehet kilábalni — fejezte be nyilatkozatát a Köz­lekedési Minisztérium osztályve­zetője. R. J. Kié legyen a hatvani bányató? Nehézkesen halad a pihenotelep kialakítása Hosszú ideje foglalkoztatja Hatvan közvéleményét a Lenin Termelőszövetkezet felszámolt kavicsbányatava és környéke pi­henőteleppé alakítása. Közel esik a városhoz, s mind horgá­szás, mind felfrissülés céljából kitűnőek itt a lehetőségek. Több lépés, hivatalos intézkedés tör­tént már a kérdésben. Azt is hí- resztelik, hogy lényegében lezaj­lott a terület parcellázása, érté­kesítése. Éppen emiatt kerestük meg az illetékeseket: öntenének tiszta vizet a pohárba. Először Vágó Józseftsz-élnököt, a tanács vb-tagját idézzük: — Hatvan Város Tanácsával történt egyeztetés szellemében mi már 1986-ban úgymond ’’le­írtuk” a jászberényi út mentén lé­vő kavicsbányánkat, illetve a környező földterületet, miután elvi megegyezés született, hogy a bányatavat is magába foglaló, bő 54 hektárnyi közös tulajdont po­tom három és fél millió forint el­lenében átengedjük pihenőöve­zet céljára. Nos, ami a lényeget il­leti: szövetkezetünk a felszabadí­tott 54 hektárból évek óta már egy fillért sem húz, ott áll parla­gon. Máig nem kaptuk meg volt tulajdonunk ellenértékét sem, noha érvényes szerződést kötöt­tünk a helyi tanácssal. Pedig a telkek kitűzése rég megtörtént, sőt legjobb tudomásunk szerint a 22 intézményi és 142 magánpar­cella iránt komoly érdeklődés mutatkozott. Mi több: jó néhány telek árát már befizették... — Van ehhez kiegészíteni valója dr. Lindenberger Attila tsz-jog- tanácsosnak...? — Az elnök szavait egyértel­műen csak alátámasztani tudom, mint a közös gazdaság jogi kér­déseinek rendezője. Igen, az egyezkedés évek óta folyik a ta­nács illetékes szakigazgatási szerveivel, érvényes szerződés áll fenn közöttünk, s nagyon jó len­ne már lezárni a kérdést azért is, merthogy a hercehurca, a múló évek csak növelik közös gazdasá­gunk veszteségét. A tanács nem fizet, noha mi a szükséges előírá­sok szellemében meglehetősen sokat költöttünk, s költünk arra is például, hogy a terület mind biztonsági, egészségügyi célból, mind pihenőtereppé alakítás szempontjából maximálisan megfeleljen a követelmények­nek...-Mindezek kapcsán milyen válasszal, felvilágosítással tud szolgálni Takács Péter, Hatvan Város Tanácsa építési osztályá­nak vezetője..? Netán cáfolja az elhangzottakat.. ? — A Lenin Termelőszövetke­zet valóban nem tehet az áldatlan állapotról. De ugyanezt mond­hatom tanácsunkkal kapcsolat­ban, hiszen mi annak idején par­celláztattuk a kavicsbányató környékét, meghirdettük többek között épp a Népújságban is a te­lekvásárlási, beépítési lehetősé­geket. Majd ismertettük az ára­kat, közműjárulékkal növelve, továbbá bizottság alakult a jogo­sultság elbírálására, s a teleksor­solásra. Intézkedésünk nyomán került is igénylő bőségesen! Ám, amikor kialakultak a végleges árak, továbbá az építkezésre vo­natkozó jogszabályok ismeretes­sé váltak széles körben, s immá­ron lépni, azaz fizetni kellett vol­na, egyszerre megcsappant a kedv, minimálisra csökkent a ko­moly üzletfelek száma...- Információnk szerint a töm- bösítés, az ikerházépítésre köte­lezés vette el az emberek kedvét az együttesen közel 200 telek vásár­lásától. Nyolcas ’’bokrokban ”, egymáshoz ragasztva emelhet­nek maximálisan 30-30 négyzet- méternyi alapterületű bungaló­kat a polgárok, bár az ilyesféle összezártság éppen nem előnyös a nyugalom, a pihenés, a kikap­csolódás szempontjából. A má­sik riasztó érv, miszerint csak szi­lárd, tehát manapság igen költ­ségigényes anyagból lehet az ikerházacskákat megépíttetni. Ráadásul típustervek szerint, amelyek nyomasztóan uniformi­zálná tennék az övezetet a meg­nőtt bekerülési összeg mellett. Mi erről Takács Péter véleménye...? — Nekünk tartanunk kell ma­gunkat a jogszabályokhoz, s az e tárgyban hozott határozatokhoz, építésügyi szabványokhoz. Két­ségtelenül vissza is vetette a tel­kek iránti érdeklődést. Jó ideje voltaképpen emiatt nem léphe­tünk ötről a hatra, s húzódik egy­re a telekértékesítés, húzódnak vele azok a kommunális feladat­végzések, amelyek elválasztha­tatlanok egy ilyen pihenőterület létrehozásától... Pest viszont fel­figyelt ránk, nagy az igény, s a le­mondottak helyett most a fővá­rosiak körében igyekszünk mi­előbb értékesíteni a bányató kör­nyékét...-Vagyis a vékonyabb pénzű hatvaniakat felváltják a fővárosi újmilliomosok. Mennyiben er­kölcsös ez? Nem inkább a szab­ványokon, különböző követel­ményeken kellett volna módosí­tani, leszorítva, visszafogva az árakat? Az idő, az évek múlása persze hogy negatívan hat a gaz­daságra, s csak tovább növeli a telkekre eső anyagi terheket..! — Én pillanatnyilag mást nem mondhatok. Kötnek a hatályos rendeletek, kötnek a szabvá­nyok... (De meddig még? S meddig ilyen rigorózusan, ahogy talán más társadalmi felépítésű álla­mokban sem kötik meg a jobb, a teljesebb élet kibontakozását? Önkéntelenül, vagy inkább tehe­tetlen dühében e kérdőjeles mondatfoszlányok buknak ki az újságíróból. Vajh, miértünk van­nak a szabványok és jogszabá­lyok, vagy mi vagyunk érettük..? Ügy hiszem, érdemes ezen még elgondolkodni a bányató ügyé­ben is, mielőtt végérvényesen ki­csúszik közel kétszáz pihenőhely a hatvaniak kezéből.) (M. GY.) Eger-Harkov , Uj kaposolat Az Egri Dohánygyár igazga­tójának kezdeményezésére a Magyar Gazdasági Kamara köz­vetítésével közvetlen kapcsolat- felvételre került sor ez év tava­szán az Egri Dohánygyár és a Harkovi Dohánygyár között a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés lehetőségeinek a feltárása céljából. Ennek alapján augusztus 14. és 19. között látogatást tett a Harkovi Dohánygyár négy fős delegációja az Egri Dohánygyár­ban. A delegáció megtekintette a termelő üzemeket, részletes tájé­koztatást kapott az Egri Do­hánygyárról, annak szervezeté­ről, önálló gazdálkodásáról, gaz­dasági és pénzügyi helyzetéről. Az eltérő gazdaságirányítási, gazdálkodási és pénzügyi gya­korlat ellenére a magy ar és szov­jet felek lehetőséget látnak a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködésre, a kölcsönös szolgáltatások árucsere formájá­ban való kiegyenlítésével. A tárgyalások során előzetes gazdasági együttműködési meg­állapodás aláírására került sor. Ennek értelmében a Harkovi Dohánygyár a magyar ’’Taliz­mán” márkát gyártaná, amely szovjet változatban 80 mm hosz- szú, box csomagolású és kemény 200-as gyűjtőkartonban kerülne forgalomba a Szovjetunióban. Az Egri Dohánygyár átadná a ’’Talizmán” 80 mm-es box ciga­retta teljes leírását, a gyártási technológiát a minőségi követel­mények megfogalmazásával. Az Egri Dohánygyár szállíta­ná a gyártáshoz szükséges Virgi­nia- és kezelt Burley-dohányo- kat, a pác- és illatanyagokat, a kombinált filterrudakat, a nyom­tatott csomagolóanyagot. A Harkovi Dohánygyár az Egri Dohánygyár szolgáltatásait és szállításait a filterrúd gyártá­sához szükséges acetátkábel, kreppelt papír, offszet- és mély­nyomópapír, valamint export minőségű keleti dohányok szállí­tásával ellentételezné. Az ellentételezés anyagait je­lenleg az Egri Dohánygyár tőkés importból kénytelen beszerezni. Új élelmiszerüzem — tojásporgyár Bábolnán líj élelmiszerüzeni, tojásporgyár kezdte meg működését Bábolnán, a Mezőgazdasági Kombinátban. A baromfiprogram keretében százmillió forintos értékben létesített tojásporító üzemben óránként húszezer tojást tudnak feldolgozni, amelyet folyékony — úgynevezett tojáslé — illetve porított állapotban forgalmaznak hazai és külföldi piacokon. (Fotó: Matusz Károly — MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents