Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 17, szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Konvertibilis adósságállományunk több mit a kétszeresére nőtt Azt utóbbi kilenc év főbb népgazdasági folyamatai A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az a jelentés, amely a gazdaságpolitikai irányváltás éve — 1979 — óta eltelt időszak főbb népgazdasági folyamatait elemzi. Az elmúlt kilenc évet a gazdaságpolitikai törekvések, ezek eszköz- rendszere, és az elért eredmények alapján három szakaszra — az 1979— 81, az 1982—84, valamint az 1985—87 közötti időszakokra bontották. A fő figyelmet az 1985—1987 között lezajlott folyamatokra, és ezen belül is kiemelten az 1987-es évre irányították. Az egyes szakaszok főbb jellemzői a következők: az 1979— 1981 közötti időszakban az 1978 novemberi MSZMP KB „pályamódosító” határozata nyomán megkezdődött a külgazdasági egyensúly javítása. A dollárelszámolású adósságállomány öt év óta tartó gyors növekedése megállt. A nagymértékű javulásban azonban meghatározó szerepe volt az előző évek során felhalmozódott tartalékoknak, ezek kimerülése után a javulás lelassult. Az export tervezett gyors növelése csak 1979-ben valósult meg, a következő két évben a növekedés fékeződött. Az egyensúlyjavítás alapvető eszköze az importkorlátozás volt. Ez 1981-ben, a középtávú tervidőszak első évében enyhült, ami azonnal a behozatal növekedését eredményezte. Ebben az időszakban az éves tervek viszonylag dinamikusabb, összességében 10 százalékos gazdasági növekedést irányoztak elő, abban a reményben, hogy a nagyobb fejlődés megteremti az egyensúlyjavítás forrását, és így a belföldi felhasználásnak csak kismértékű visszafogására lesz szükség. Három év alatt azonban a gazdasági növekedés ténylegesen alig haladta meg a négy százalékot. A növekedésen belül a konvertibilis export bővülése kétszer olyan gyors volt, amint a rubelelszámolásúé (24, illetve 12 százalék). A belföldi felhasználás is eltért a tervezettől, 1 százalékos növekedés helyett 3 százalékos csökkenés következet be. Ezen belül a fogyasztás ekkor még elég jelentősen, 6 százalékkal növekedett — miközben a második olajárrobbanás okozta recesszió miatt a fejlett tőkés országok döntő többségében csökkent a személyes fogyasztás. Magyarországon az egyensúlyjavítás fontos eszköze a felhalmozás csökkentése volt, ez három év alatt 21 százalékkal esett vissza. Felhalmozási hányadunk 1981-ben azonban még így is magasabb volt, mint a fejlett tőkés országokban, viszont az európai KGST-orszá- gok között már a legalacsonyabb lett. A gazdaság pénzügyi helyzetére az 1980. évi árreform nyomta rá bélyegét. A vállalatok jövedelmét alapvetően az áremelkedésekből származó inflációs árnyereség határozta meg, a külgazdasági egyensúly stabilizálása ugyanakkor szigorú vásárlóerő-szabályozást követelt meg. Ezért kellett állandóan változtatni a szabályozókat, ami csak részleges eredményeket hozott, viszont számos kedvezőtlen következménnyel járt. Az 1982—1984-es időszakban a gazdaságirányítás központi kérdésévé az ország fizetőképességének megőrzése vált, s ennek érdekében tovább folytatódott a restrikció. A megtett intézkedések a külső egynesúly javulásában látványos eredményeket hoztak. 1983— 1984-ben olyan mértékű konvertibilis elszámolású külkereskedelmi aktívumot sikerült elérni, ami az áruforgalmon kívüli fizetések pozitív egyenlegével együtt elegendő volt a korábban felvett hitelek állandóan emelkedő kamatterheinek fedezésére, valamint az adósságállomány szerény mértékű csökkentésére is. Az egyensúlyjavulás azonban a struktúra átalakulása, a hatékonyság növekedése helyett ismét elsősorban az import 1982. évi jelentős csökkentéséből és 1983—84. évi szintentartásából adódott, az export növekedésének üteme — a támogatások fokozása ellenére — az 1980—81-es évekhez képest alig változott. Az import mérséklése az energiahordozókon kívül leginkább a gépek és berendezések behozatalát érintette. A változatlan összetételű konvertibilis export erőltetése, a korszerű technika importjának visszafogása elmélyítette a gazdaság strukturális feszültségeit. Ebben az időszakban az éves tervek mint a gazdaságnövekedésben, mind a belföldi felhasználásban alacsonyabb ütemet irányoztak elő a tényleges ütemek ennél valamivel nagyobbak lettek. A növekedésben a rubelelszámolású export szerepe megnőtt, összességében meghaladta a nem rubelelszámolású export növekedési ütemét is. A belföldi felhasználáson belül a felhalmozás újabb 13 százalékkal alacsonyabb, míg a fogyasztás 3 százalékkal magasabb lett, s így a termelésből fogyasztásra kerülő hányad is csökkent. A felhalmozáson belül ezekben az években az importkorlátozás függvényeként elsőrorban a készletfelhalmozás esett vissza. Felhalmozási hányadunk a fejlett tőkés országok átlagos szintjére csökkent. Az anyagi ágazatokban gazdálkodó árukibocsátása 25 százalékkal növekedett, de ennek kétharmad része az árak emelkedéséből származott. A felhasznált anyagok áremelkedése megegyezett a kibocsátás árindexével, vagyis a többletköltséget a termelők teljes egészében tovább hárították áraikban, s ez még a bérek és a tiszta jövedelem jelentős növelését is lehetővé tette. Az 1985—87 közötti időszak legfőbb jellemzője, hogy a gazdaságban nem következett be az a pozitív fordulat, amivel az MSZMP XIII. kongresszusa, illetve ennek nyomán a VII. ötéves terv számolt. A termékkibocsátás jóval kisebb mértékben növekedett, mint a felhasználás. Konvertibilis adósságállományunk több mint kétszeresére nőtt, áruforgalmunk egyenlege ismét passzívvá vált. Exportunk a három év során mindössze 5 százalékkal bővült, míg importunk növekedése megközelítette a 20 százalékot. Az 1985—87-es időszakon belül 1987-ben bekövetkezett a gazdaság élénkülése, a bruttó hazai termék növekedési üteme 3,4 százalékos volt. A dinamikus növekedés azonban több negatív következménnyel járt együtt. A bruttó hazai termék (GDP) előző évhez mért többlete folyóáron 135 milliárd forint volt. Ennek kétharmad részét — 90 milliárd forintot — elvitte a fogyasztás növekménye. További 36 milliárd forintot kötött le a felhalmozási többlet, mindösz- sze 9 milliárd forint jutott a belföldi források növekményéből az egyensúly javítására. Ez az összeg lényegesen kisebb, mint amennyire a külföldi adósságterhek fedezéséhez szükség lett volna. A kereskedelmi bankok megalakulásával nagyobb teret kaptak a gazdaságirányításban a pénzügyi elemek. A kezdeti nehézségek, a megfelelő ismeretek és tapasztalatok hiánya miatt a pénzintézetek még nem voltak képesek a jövedelmek szabályozásában az elvárt szerepet betölteni. A vállalati eredmények 1987- ben — pénzintézetek nélkül — 18,9 százalékkal nőttek a magas bérkiáramlás ellenére is. A vállalatok jövedelemnövekményének több mit 70 százaléka 1987-ben is áremelkedésből származott, ebben az évben a vállalati jövedelmek 65,3 százalékát vonta el az állami költségvetés az 1986. évi 61,3 százalékkal szemben. (MTI) Lépni a holnapért Tervszerű együttműködést mezőgazdaságunkban Nem új a megállapítás — s nem is csak megyénkben van ez így, hanem országszerte jellemző —, hogy az idén a mezőgazdasági nagyüzemek a korábbi időszakhoz képest nehezebb feltételekkel gazdálkodnak. Romlott a pénzügyi helyzetük, szőkébb pátriánkban például tíznél is több termelőszövetkezetnél állandósult a sorban állás, fizetési kötelezettségüknek rendszeresen nem tudtak eleget tenni. A kereskedelmi bankok hitelpolitikája óvatosabbá, feltételeik keményebbé váltak. Az év eleji szokásos beszerzéseken kívül a mezőgazdasági üzemek számára többletkiadással járt a befizetendő általános forgalmi adó, illetve a bérbruttósítással kapcsolatos költség. Néhányuk pénzügyi zavarához hozzájárult az alacsony színvonalú költség- és készletgazdálkodás is. $ ami új jelenség: az anyagi gondok utolérték a szőlősgazdaságokat. Különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, amelyek oltványkészítésre, szőlőtermesztésre, bortermelésre specializálódtak. A telepítés támogatásának felfüggesztése számottevően visszavetheti az oltványértékesítést — ezzel minden józanul gondolkodó gazdaságvezetőnek számolnia kell. Gond az is, hogy fizetőképes kereslet híján jelentősek a borkészletek, s tárolási, eladási akadályokba ütköznek. Mindezek a témák szóba kerültek azon a nemrégiben megtartott tervegyeztető tárgyaláson, amelyen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői, valamint megyénk illetékes vezetői alaposan, körültekintően számba vették, elemezték a jelenlegi helyzetet, s a hathatós megoldást kerestek az előbb- relépés módjaira. Mindez azért is fontos, mert Heves megye mezőgazdasági üzemeinek döntő többsége az elmúlt évben eredményesen gazdálkodott, néhányuk országosan is megállta helyét az élvonalban. Baj, bizony nagy baj lenne, ha az eddig elért sikerek odavesznének. A megyei tanács mindent megtesz azért, hogy megelőzze a gondokat. Célul tűzték, hogy eredményesebb működésüket elősegítő, nyolc termelőszövetkezet gazdálkodását tekintik át ebben az évben. A vizsgálatok kezdetén már túlvannak, s kedvezőek a tapasztalatok. Ám az is igaz, hogy a fejlesztési támogatások szűkösek. Pedig a termelőeszközök felújítására nem egy helyütt lenne szükség ahhoz, hogy hathatósabban gazdálkodhassanak. Hogy milyen nehézségekre számíthatunk megyénkben a közeljövőben? Sajnos, az idén is jelentkeznek felvásárlási gondok: a zöldség- termesztésben paprikából, paradicsomból, burgonyából lehet túlkínálatra számítani. Bajban a szőlő- és borágazat. Történelmi borvidékünk az utóbbi harminc évben az országban a második legnagyobb, s négy olyan üzemünk van, amely világ- színvonalon termel! Az eladatlan készletek — a jó minőség ellenére — tárolási problémát okoznak. Az idei termés félmillió hektoliter fölött várható, s ha szüretig nem tudják értékesíteni a meglévő bort, bizony a gazdaságok nem a megfelelő körülmények között tárolhatják a hegy kipréselt levét. A forgalmazásban hát a finanszírozási hátteret kell javítani. S való igaz, enyhítene a gondon, ha a borgazdaságok piaci rangsorát hoznák létre a helyi érdekeknek megfelelően. Természetesen a kereskedelemmel való együttműködés is célravezető, s ez nemcsak a bortermelésre, de az egész élelmiszeriparra vonatkozik. Gondoljunk csak az állattenyésztésre. Míg a tejtermelés országosan jól jövedelmez, a vágómarha tartásáról ez már megyénkben nem mondható el. Az árrendszer adta lehetőségeket nem kapta meg ez az ágazat, így természetszerűleg fokozódik az értékesítési gond is. Ha létrejön az integráció az élelmiszeripar és a kereskedelem között, ha élve a lehetőséggel különböző társasági formákat hoznak létre, s ha az 1989- es terveket közösen gondolják végig, enyhülnek a jelenlegi feszültségek is. Nem különben fontos a mennyiség és a minőség, valamint a piac összhangja. Az ehhez vezető út első lépése mindenekelőtt tíz, hogy javítani kell a nagyüzemi lehetőségeket az állattartásban, hogy egyáltalán növekedjék a jószágtartási kedv. Ám, hogy a jövő biztató, igazolja az is: tervszerűen folytatódik megyénkben az állattenyésztési telepek világbanki hitellel támogatott rekonstrukciója. Mikes Márta Az aszály jelei mutatkoznak Szárazság — terméskilátások Nyolcvan új kiadvány Tankönyvkörkép Az új iskolai év tankönyveinek túlnyomó részét idejében kézbe vehetik a diákok, s többségüket már az iskolákba szállították a terjesztő vállalatok. Schröder Gézának, a Tan- könyvkiadó Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint az 1988/89-es tanévre 1250 féle kiadványt kellett gondozniuk, közülük 80 az új, s mintegy félezer az újranyomtatott kötet. Az idén megjelenő csaknem 26 millió példány nyomtatásában elsősorban a papírhiány — amely már áprilistól éreztette hatását —, valamint egyes esetekben a kéziratleadások csúszása okozott gondot. Emiatt az általános iskolákban négy, a gimnáziumokban nyolc, a szakközépiskolákban kilenc, a műszaki szakközépiskolákban hétféle tankönyvre kell várni szeptember közepéig. Egy-két hetes csúszással érkezik csak az általános iskolákba az új első osztályos ének-zene, az ugyancsak új tagozatos, ötödikes orosz tankönyv, és a kiegészítő iskolák Természeti ismeretek című új tankönyve, továbbá késéssel jelenik meg az ötödikes orosz tankönyvek egy része is. A gimnáziumi kötetek közül szeptember 10- ig húzódik például az 1—3. évfolyamos Műalkotások elemzése című tankönyv, a 4. osztályos spanyol tankönyv, és a 4. osztályos irodalmi szöveggyűjteménynek a megjelenése, illetve kiszállítása. További csúszás várható a két- tannyelvű gimnáziumi tankönyvek egy részénél is: a fordítások, lektorálások és a különböző műszaki nehézségek miatt mintegy 30 új ilyen tankönyv kiadása csak szeptember végétől várható. Miként a műszaki igazgatóhelyettes elmondta, a papírhiány az idén a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítéseket követelt meg mind a kiadásszervezésben, mind a gyártásban. Az év közben például csaknem negyven munkát kellett váratlanul átcsoportosítani az egyik üzemből a másikba, amely mintegy 4—4,5 millió kötet soron kívüli megmozgatását jelentette. Ennek eredménye az idei, viszonylag zökkenőmentes ellátás, ám a szovjet papírimport visszafogása már a jövő eszetendei tan- könyvkiadást is veszélyezteti. A tankönyveknek csaknem 35 százaléka készül ugyanis újságnyomópapírra, s még 1988-ban mintegy 800 tonna papírt kellene felhasználni ahhoz, hogy a jövő esztendei kiadványok szokásos elő- gyártását időben biztosítsák. Ennek a mennyiségnek a beérkezése — így mintegy 10 millió, jövőre esedékes tankönyv kinyomtatása — ma még bizonytalan. Augusztus derekán tovább tart a szárazság. A mezőgazdasági nagyüzemek legújabb határszemléi szerint a növényállomány alaposan megsínyli a tartós kánikulát és a meleg, szántó hatású széljárást. Nemcsak a kapásnövények, hanem az öntözés nélkül termesztett kertészeti növények is kisebb terméssel kecsegtetnek, mint amivel a 4—6 héttel ezelőtti agronómusi vizsgálatok biztattak. A napról napra romló kilátások közepette mégis mutatkozik egy kedvező eredmény: úgy tűnik, hogy — a teljesen még le nem zárt adatgyűjtések szerint — az idén rekordmennyiségű kalászos gabona termett. Ez némileg ellensúlyozza, hogy a kukorica termés- kilátásai csökkenőben vannak, mert ez a gabona, figyelembe véve a jelenlegi növényállományt, valószínűleg már nem lesz képes a tervezett hozam elérésére. A MÉM-ben arra számítanak, hogy a kukorica — amely az emlékezetes 1983. évi aszályos időjárás idején 55 ezer hektáron nem hozott szemestermést, s akkor emiatt a gazdaságok az elsárgult növényeket silóként etették fel az állatokkal — az idén, egy semmivel sem kisebb nyári szárazságnyomán, 15—40 ezer hektáron már nem érhet be. Ezeken a részeken sokfelé meg is kezdték a silózást, és ha nem jön egy kia- dósabb csapadék, újabb nagy területeken kell majd idő előtt indítani a betakarító gépeket. A termés azonban várhatóan meghaladja majd az 1983. évit. A napraforgó is sokfelé elszáradt már, alig van jobb helyzetben, mint 1983 nyarán volt. Az akkori vagy annál valamivel nagyobb termést várják az agronómusok. Alaposan próbára teszi a szárazság a cukorrépát, amelynek levelei sokfelé leszáradtak és így az asszimilációs folyamat egyelőre megszakadt. Egy nagyobb eső felüdítheti a répát, de a gumó továbbéléséhez a répának újabb leveleket kell növesztenie, ám ez az utólagos kihajtás sajnos a gyökér cukortartalmát apasztja, s így mindenképpen kieséssel jár. Az aratás közvetlenül megelőző időszakban kalászos gabonából 5300 kilogrammos hektáronkénti terméssel számoltak. Azonban valószínűleg kedvezőbb lesz a végeredmény, a jelenlegi számítások szerint 5440 kg. Amennyiben az utolsónak beérkező elemzések is ezt igazolják, ez lenne a magyar mezőgazdaság történetének eddig legjobb kalászos hozama. Új körzeti megbízott rendőri szolgálati hely Apcon adták át A Belügyminisztérium sokat tesz azért, hogy országszerte a körzeti megbízott rendőri állomány munkáját, szolgálati feladatainak ellátását javítsa, kulturáltabbá tegye. Alkotmányunk közelgő évfordulója tiszteletére a Heves megyei Apc községben 2,5 millió forint költséggel új körzeti megbízott szolgálati hely készült el. A modem létesítményhez iroda, szolgálati lakás tartozik. A létesítményt a Heves Megyei Rendőrkapitányság főkapitány-helyettese, Csivincsik János r. ezredes adta át Szabó Attila rendőr főtörzsőrmesternek, körzeti megbízottnak. Dr. Jusztin Ferenc rendőr őrnagy a Hatvani Rendőrkapitányság vezetője jutalmat ad át Forrai Ivánnénak, az apci tanács vb-titkárá- nak, aki segítette a létesítmény megvalósítását Az új körzeti megbízott szolgálati hely átadási ünnepsége (Szabó Sándor felvétele, MTI)
