Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-16 / 195. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 16., kedd Alelnökjelöltje nevét egyenlőre titokban tartja Bush — programbeszéd előtt Hétfőn délelőtt megnyílt a Republikánus Párt elnökjelölő tanácskozása New Orleansban. A fő eseményre azonban csak este, közép-európai idő szerint már kedden hajnalban került sor: ekkor szólalt fel a tanácskozáson Reagan elnök. Reagan vasárnap érkezett a városba, és mindjárt megadta a párttanácskozás alaphangját, konzervatív programot hirdetett meg, és áldását adta arra, hogy párt irányítását alelnöke, George Bush vegye át. Bush csak kedden jelent meg New Orleansban, és nem szerepelt együtt Reagannel, mintegy annak bizonyítására, hogy kibújik főnöke védőszárnyai alól. A párt elnökjelöltje egyébként változatlanul titokban tartja, kit választ maga mellé alelnöknek. Bush csak csütörtökön kívánja ezt bejelenteni, amikor megtartja programbeszédét. A párt konzervatív csoportjának egyes képviselői azonban azzal fenyegetőznek, amennyiben az alelnöki tiszt jelöltje nem felel meg ízlésüknek, ellenjelölttel állnak elő. A republikánusok konzervatív választási programot fogadnak el a tanácskozáson kül- és belpolitikai téren egyaránt, a Reagan nevével fémjelzett irány folytatását ígérik. A tervezet külpolitikai része például azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak „erőteljes és határozott vezetést” kell adnia a világ más országainak. „A Reagan-Bush kormányzat bebizonyította, hogy a párbeszéd csak akkor lehet eredményes, ha az erő helyzetéből kiindulva megy végbe” — hangoztatja egyebek között a tervezet, kijelentve, hogy a kongresszusnak, amelyben aligha szűnik meg a demokrata párti többség novemberben, nem volna szabad „beavatkoznia” az amerikai külpolitika alakításába, mert „gyengíti” az ország helyzetét. A program szerint az eljövendő republikánus kormányzat folytatná a párbeszédet és a kapcsolatok javítását a Szovjetunióval, de ezt továbbra is feltételekhez akaija kötni. Jellemző, hogy a tervezet változatlanul „rab nemzetekként” emlegeti az európai szocialista országokat. Nem tükröz változást az egyéb nemzetközi kérdések megítélésében sem — Közép-Amerika, Közel-Kelet, Ázsia, Afrika problémáit a reagani retorika szellemében taglalja. A leszerelés, illetve a fegyverkezés kérdéseiről is a reagani követelményeket ismétlik meg: állást foglalnak ugyan a leszerelési tárgyalások folytatása mellett, de egyúttal folytatni kívánják az amerikai fegyverzet „korszerűsítését” — más szóval bővítését -, és különösen az úgynevezett hadászati-védelmi kezdeményezés, vagyis űrfegyverkezési program megvalósítását. Az európai leszerelés lehetőségéről szólva a tervezet „aszimmetrikus csökkentést” követel a hagyományos fegyverek és fegyveres érők szintjén a Szovjetuniótól és a Varsói Szerződés államaitól. „Az igazi leszerelés nem csupán a kelet-nyugati enyhülést szolgálja, hanem meg kell növelnie az Egyesült Államok biztonságát” — hangoztatja a program. Gázai övezet Tüzet nyitottak az arabokra Vasárnap este a megszállt Gá- za-övezetben a harmadik napja tartó összetűzések nyomán életbe lépett a kijárási tilalom. Újabb jelentések szerint a vasárnapi összecsapások után legkevesebb 21 palesztin lőtt sebekkel, egy tucat személy könnygáz belélegzése, vagy gumilövedék okozta sérülések miatt került kórházba. A katonák vasárnap több ösz- szecsapásban nyitottak tüzet a tüntető arabokra, akik kövekkel dobálták meg a járőröket. Reggel belehalt sérüléseibe az a gázai arab fiatalember, akit az izraeli katonák megvertek. Szintén vasárnap vesztette életét egy másik arab fiatal is, akit a hétvégi összetűzésekben- súlyosan megsebesített egy lövedék. Az ő halálhírük váltotta ki a vasárnapi megmozdulásokat. A megszállt területeken ez volt a legsúlyosabb összecsapás április óta, s a a hat hónapja tartó palesztin felkelés során a legutóbbi áldozatokkal együtt eddig már 254 arab és négy izraeli vesztette életét. A hadsereg már péntek óta riadókészültségben van: akkor kezdődött az iszlám újévre való készülődés. Az összetűzések állítólag azért robbantak ki, mert híre teijedt, hogy két, Gázából származó munkás meghalt, amikor Tel Aviv környéki kunyhójuk állítólag szándékos gyújtogatás következtében kigyulladt. Hasonló hírek okozták a palesztin felkelés kirobbanását is tavaly decemberben. A Gázai-övezet- ben a felkelés kitörése óta másodszor vezetnek be teljes körű kijárási tilalmat, amely mintegy 650 ezer palesztint érint. Nem hagyhatják el lakásukat azok sem, akik a megszállt övezeten kívül, Izraelben dolgoznak. Az újságírókat ismét kitiltották. Ciszjordániában vasárnap viszonylagos nyugalom volt, s a hatóságok ezért más magyarázattal szolgáltak arra, hogy miért zárták le ezt a területet is. A hatóságok azt hangoztatják: ezzel az intézkedéssel akarják meggátolni a PFSZ-t abban, hogy kitöltse a jordániai kötelezettségvállalás felszámolása után keletkezett pénzügyi űrt. A legutóbbi korlátozás szerint egyébként a ciszjordániai lakosok kéthavonta csak legfeljebb 400 dinárt kaphatnak külföldről. A jordán intézkedés után mintegy 20000 közalkalmazott maradt fizetés nélkyl. Szihanuk Pekingbe utazott Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai kormányellenes koalíció tényleges vezetője hétfőn, nyolc napos japáni látogatását befejezve, Tokióból Pekingbe utazott — jelentette az AFP francia hírügynökség. Hétfőn útnak indult, majd vissza is fordult a KNDk diákjait képviselő küldöttség, mert Panmind- zsonban nem találkozhattak a déli országrész diákjaival. Szöulban a diákok az utcán fekve tüntettek a kormány ellen, követelve az észak-, dél-koreai találkozó megtartását. (Népújság telefoto- MTI) Nincs béke Afganisztánban Az elmúlt napokban rendkívül nagy volt a katonai forgalom az afgán utakon és az ország légterében. Augusztus közepén fejeződött be az a háromhőnapos időszak, amelynek során a Szovjetunió — a genfi megállapodásoknak megfelelően — kivonta csapatainak felét Afganisztánból. Valamivel több mint 60 ezer katona távozott, s ezek nagy része — mintegy 26 ezer fő — augusztus első két hetében hagyta el az országot. Miközbén a szovjet sajtó hasábjain a tábornokok nyíltan vitatkoztak arról, hogy hiba volt-e vagy sem 1979 decemberében bevonulni Afganisztánba, teljessé vált a glasznoszty az itt állomásozó csapatoknál is a nemzetközi sajtó számára. Több mint 60 külföldi újságíró volt jelen a csapatkivonás első szakaszának befejezésénél. A tudósítók nem mondhatják, hogy bármit is eltitkoltak volna előlük: szovjet katonai támaszpontokon jártak — a sindani laktanya még éjszakai szállásukként is szolgált -, elvitték őket a főváros körüli védőgyűrű egyik helyőrségébe. Katonai repülőn, helikopteren, páncélozott szállító járművön több mint kétezer kilométert tettek meg, hogy az egyik nap ott legyenek a türkmenisztá- ni Kuska határvárosban az Afganisztán déli részéről kivont alakulatok utolsó egységeinek hazatérésénél, másnap 800 kilométerre az üzbegisztáni Termeznél lépték át az afgán-szovjet határt az északon fekvő Kunduz tartományból kivont első szovjet páncélosokkal. Mindenütt szabadon lehetett beszélgetni tisztekkel és közkatonákkal egyaránt. Természetesen a legtöbbször az a kérdés hangzott el, amelyre Moszkvában is csak most keresik a választ: feltétlenül szükség volt-e arra, hogy kilenc évig szovjet katonák harcoljanak Afganisztánban? Erre Afganisztánban most különösen nehéz felelni. Mit is mondjanak azok a katonák, akik másfél-két évet töltöttek el hihetetlenül nehéz körülmények között a kopár hegyekben, a végeláthatatlan homoksivatagokban? A nehezen megfogalmazódó válaszok végül is egybecsengenek: „internacionalista kötelességünket teljesítettük, segítséget nyújtottunk az afgán népnek függetlensége megvédéséhez”. A 18-20 éves sorkatonákkal aligha lehet ezen vitatkozni. Ők valóban teljesítették kötelességüket. S nemcsak harcoltak. Afganisztánban, a holdbéli tájra emlékeztető vidékeken lehet csak igazán megérteni, mit is jelent az általuk lefektetett sokezer kilométer aszfaltút; a leírhatatla- nul szegény települések láttán lehet értékelni a felépült iskolák, szerény kórházak fontosságát. A májusban nyilvánosságra hozott adatok szerint 13500 szovjet katona halt meg Afganisztánban. A sebesültek száma eléri a 45 ezret. S a háború még nem ért véget. Az afgán belpolitikai helyzet alakulása fogja megmutatni, mennyi értelme volt az áldozatnak. Úgy tűnik, az afgán kormány másfél éve meghirdetett nemzeti megbékélési politikáját az afgánok többsége elfogadja. Ez távolról sem jelenti persze azt, hogy mindenki áldását adja a jelenlegi vezetésre. A békét elutasító afgán ellenzék egy ideje már nem jelöl meg határidőket arra, hogy mikor fogja elfoglalni azokat a területekét, ahonnét a szovjet csapatok távoznak. A pakisztáni határ közelében fekvő Dzsalálábádot, Kalatot, Kandahárt megvédték az afgán hadsereg alakulatai. Egyedül Kunduz tartományban alakult ki feszült helyzet a szovjet csapatok távozása után. Az ellenforradalmároknak sikerült elfoglalniuk a tartomány fővárosát, de várható, hogy az afgán kormányerők néhány napon belül ismét urai lesznek a helyzetnek. A Szovjetunió és Afganisztán eddig maradéktalanul teljesítette a genfi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A szovjet csapatkivonás menetrend szerint történt, és az előírtaknak megfelelően fog folytatódni. De békére csak akkor lesz lehetőség, ha a szerződésekhez a két másik aláíró fél, Pakisztán és az Egyesült Államok is tartja tnagát. Gőzön István KI Külpolitikai kommentárunk )—i Hatalmi érdek ZIAUL HAKK PAKISZTÁNI ELNÖK olyan törvényhozást szeretne, amelynek tevékenységében politikai pártoknak nem volna helye. Az elnök eleve megtiltotta, hogy a november 16-ra kitűzött általános választásokon a képviselőjelöltek pártok színeiben induljanak. Ha egyszer a szavazás nem pártalapon történik, a rendszert logikusan teljessé kellene tenni — mondta nyilatkozatában Ziaul Hakk. Indítványa valószínűleg azt jelentené, hogy a megalakuló parlamentben a képviselők semmiféle politikai csoportosulást nem alkothatnának, és pártokhoz sem csatlakozhatnának. Mohammad Han Dzsunedzso volt miniszterelnök polgári kormányának május végi dicstelen menesztésével kapcsolatban az elnök azt fejtegette, hogy szerinte a kabinet működése azért jutott zsákutcába, mert az 1985-ös, szintén pártok részvétele nélkül tartott választások után a kormányfő pártpolitizálásba kezdett, és életre hívta a pakisztáni muzulmán ligát. Valójában azonban a kettőjük közötti hatalmi versengés és politikai nézeteltérés vezetett a kormány és a törvényhozás feloszlatásához: nevezetesen az, hogy Ziaul Hakk olyan — névlegesen polgári-demokratikus — rendszert akar kiépíteni, amely lehetővé tenné tizenegy évi országlásának meghosszabbítását. Nem véletlenül vetik a szemére az ellenzéki pártok azt, hogy a politikai szervezeteknek az általános választásokról történt kitiltásával az elnök személyes hatalmi érdekeit tartotta szem előtt, s nem az ország belpolitikai életének egészségét. AZ ELLENZÉK SZEMÉBEN Ziaul Hakk az iszlámosítási törekvéseket is eszközül kívánja felhasználni a számára megfelelő rendszer kialakítására. AZ ORSZÁG FÜGGETLENSÉGI ÉVFORDULÓJÁN, vasárnap tartott beszédében az elnök ki is jelentette, hogy az „iszlám tanításainak mindenekfe- lett kell állniuk,,. Közölte, hogy még a novemberi választások előtt az igazságszolgáltatást átszervezik, és a bíróságokon az iszlám törvénykezés tételeit fogják alkalmazni. Néhány nappal ezelőtt az elnök vallástudósokkal, ulemákkal tanácskozott. Az eszmecsere célja az volt, hogy megvizsgálják: hogyan lehetne az iszlám törvénykezés elveit még szigorúbban érvényesíteni az ország politikai, társadalmi és gazdasági életében. Rácz Péter PFSZ igen Konföderáció A Palesztinái Felszabadítási Szervezet kitart a Jordániával létrehozandó konföderáció gondolata mellett; e konföderáció létrehozása az önálló palesztin állam létrejötte után lenne esedékes. Ez derül ki abból a PFSZ- közleményből, amelyet a szervezet vasárnap, a háromnapos pa- lesztin-jordániai megbeszélésekről adott ki. A közlemény szerint Jordánia vállalta, hogy a jövőben is érvényben' tartja az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordánia palesztin lakosainak jordániai útlevelét, változatlanul kézben tartja e terület oktatásügyét, és nyitva hagyja a Jordán folyón átívelő hidakat országa és a folyó nyugati partvidéke között. A PFSZ magas szintű tisztség- viselőkből álló küldöttséget menesztett a hét végén Ammanba, élén Mohamed Abbasszal, a VB tagjával, hogy tisztázzák azt az új helyzetet, amelyet Husszein jordániai király két héttel ezelőtt kihirdetett döntése teremtett. Mint ismeretes, az uralkodó lemondott a Jordán folyó nyugati partvidéke feletti felségjogáról, és a PFSZ-re ruházta a teljes felelősséget a terület további sorsáért. (1948 és 1967 között Husszein, illetve elődei kormányozták Ciszjordániát.) A döntés bejelentésekor nem volt teljesen világos, hogy milyen mértékben vette le a kezét Amman a megszállt területekről. Nagy értékű és nagy teljesítményű papírgyártó gépsorhoz, korszerű félautomata és automata gépeinkhez és azok karbantartásához felveszünk lakatos, villanyszerelő, elektroműszerész, forgácsoló, technológiai csőszerelő szakmunkásokat. Munkaidő: 40 órás munkahét. Folyamatos munkarend vállalása esetén kiemelt órabér, személyes megállapodás alapján. Szociális és kulturális juttatások. Jelentkezés személyesen a Budafoki Papírgyár Munkaügyi Osztályán, Bp. XXII., Gyár út 15. A bogácsi Hórvölgye MgTsz. felvételre keres gépi fejésben jártas juhászcsaládot, családokat. Jelentkezés személyesen vagy írásban a tsz főállattenyésztőjénél. Cím: 3412 Bogács, Alkotmány út 45.
