Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 1., hétfő Grósz Károly hazaérkezett Brian Mulroney, Kanada miniszterelnöke fogadta Grósz Károlyt Torontóban július 29-én (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly a program során több alkalommal találkozott a sajtó képviselőivel, valamint a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tappaszta- latairól kifejtette: — Itthon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy feltesznek. Ezek között szerepelt az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Imre évfordulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsowal folytatott tárgyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt, ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, hogy mindenki egyetértsen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ezután így folytatta: — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak tíz „tolvajnyelven” van megfogalmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoztunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez természetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akaijuk kiárusítani — hívta fel a figyelmet. — A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaságszervező szerepét kívánja erőteljesebbé tenni. A sűrű program kellemes állomása volt Disneyland. Az itteni megbeszélésekről a miniszterelnök tájékoztatásként elmondta: megtekintette a meseországot, s megbeszéléseket folytatott Amerika első számú vidámparkjának vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy amennyiben megkapjuk az 1995-ös világkiállítás társrendezésének jogát — erről februárban döntenek —, a különböző létesítmények építésénél Disneyland is szerepet kap. A részletek megtárgyalására a közeljövőben kerül sor Magyarországon. Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyilatkozott: — Nagyon jó hangulatú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány helyen szerveztek ugyan kisebb, tüntetéseket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezetőket valamennyien, de az országot szeressék, ne minket. Rokon- szenwel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt'jónéven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájékoztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban enyyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov-Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozó sorozata nem így sikerül, ez a látogatás nem ilyen légkörben zajlik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt. Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mondotta végezetül Grósz Károly. (MTI) Reagan üzenete a magyar néphez A TV-Híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár-miniszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti TV-Híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel, és az Egyesült Államok több tájára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai-magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-dijas tudósok között Szentgyörgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nemsokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Amerika nyújthatott menedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb, ha előre tekintünk. — Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak, és segítik az erősödő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határozott előrehaladás jobb esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politkai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mértékben osztjuk. — Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Váijuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években számos területen folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turista forgalom fejlődését országaink között. Reméljük, még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük azokat a magyar utazási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Magyar- ország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet-nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és isten áldja Önöket! — zárta szavait az elnök. (MTI) Jugoszláv figyelmeztetés Szerbek elrománosítása Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számolt be szombaton Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének tagja sajtóértekezletén. Ez volt az első eset, hogy magas rangú jugoszláv tisztségviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. „Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyelmüket a jugoszláv kisebbségek helyzetére. Elutasító válaszuk mindig úgy hangzott, hogy Romániában megoldották a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek” — mondotta Setinc. A jugoszláviai statisztika kimutatása szerint mintegy ötvenezer szerb él Romániában, elsősorban Temesvár környékén. A Vecsemje Novoszti című belgrádi lap a közelmúltban élesen bírálta a szerb kisebbség el- románosítására irányuló bukaresti politikát, és szorgalmazta a jugoszláviai hatóságok fellépését az ügyben. XIX. pártértekezlet — SZKP KB A döntések végrehajtására összpontosítva Az SZKP Központi Bizottsága pénteki ülésén határozatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatainak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a különböző szintű pártszerveket, hogy tevékenységükben a konferencia döntéseinek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák minden erejüket. A kommunisták kezdeményező készségére építve a KB-határo- zat harcot hirdet a bürokratizmus, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség és más káros jelenségek ellen. A Központi Bizottság jóváhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bizottság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javítására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztársasági minisztertanácsokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. A testület ezzel párhuzamosan elfogadta azokat a terveket, amelyeket a XIX. pártkonferencia alapján a mi- nisztertanás terjesztett elő a kereskedelem, a lakossági szolgáltatás fejlesztése céljából. Az SZKP KB szükségesnek ítélte, hogy mindenféle kiegészítő rendelkezések nélkül a pártszervezetek a gyakorlatban valósítsák meg a pártértekezletnek a pártélet további demokratizálásáról hozott határozatait. A KB határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé kell terjeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reformjának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvitatásra kell előterjeszteni a politikai intézményrendszer reformjának megvalósításával ösz- szefüggő alkotmánymódosítások, a választási rendszer és a bíróságok tevékenysége megújításának tervezeteit is. A pártkonferencia határozatainak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi küldöttek kongresszusát, amely megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, és dönt a többi, hatáskörébe tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. Ezt követően a Legfelsőbb Tanácsban meg kell kezdeni az ifjúságról, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi egyesülésekről, a sajtóról szóló törvények tervezeteinek kidolgozását. A szovjet pártapparátus átszervezése Az SZKP 19. országos konferenciája döntéseinek megfelelően alapjaiban át kell szervezni a párt egész tevékenységét, a pártszervek munkamódszereit összhangba kell hozni a párt szerepéből adódó feladatokkal — hangsúlyozzák az SZKP KB határozatában, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Moszkvában. ”A pártapparátus átalakításának fő irányai” címet viselő, a pénteki KB-ülésen elfogadott dokumentumban rámutatnak: pontosan és következetesen el kell határolni a pártbizottságok funkcióit az állami, gazdasági szervekétől, munkájukban fel kell számolni a párhuzamosságot és egymás helyettesítését, s alapjaiban kell megváltoztatni a pártapparátus szerkezeti felépítését, minőségileg javítva munkáján. Az SZKP KB határozata értelmében ez év végéig be kell fejezni az SZKP KB és a helyi pártszervek apparátusának átszervezését, a szerkezeti átalakítást az új feltételekből eredő pártfunkciókkal összhangban végrehajtva. Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az apparátus ágazati tagoltságáról, s lényegesen csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A felszabaduló pártmunkásokkal az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység fontosabb területeit kell megerősíteni, valamint az alsóbb pártszerveket. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tanácsi apparátus, illetve a népi ellenőrzés szerveinek megerősítésére. A Központi Bizottság elsőrendű jelentőséget tulajdonít az irányító munka politikai jellege erősítésének, a parancsutasítá- sos módszerek, a technokrata megnyilvánulások kiküszöbölésének, a demokrácia elvei megszilárdításának, a párt- és a társadalmi életben egyaránt. A pártapparátus munkájának tárgyszerűnek, nyíltnak, kritikus szelleműnek kell lennie, s állandó kapcsolatot kell kialakítania a tömegekkel. A pártszerveknek nagyobb figyelemmel kell eljárniuk pártmunkások apparátusba történő kiválasztásánál. Kötelező előfeltételként kell bevezetni az apparátusi alkalmazásnál a pártalap- szervezet ajánlását, amely adott esetben felvetheti az illető felmentésének kérdését is. Az SZKP KB végezetül azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy dolgozza ki és állapítsa meg a Központi Bizottság apparátusának új szerkezeti felépítését, valamint határozza meg a helyi pártapparátusok fontosabb szerkezeti eleméit is. A köztársasági KB-k, a határterületi és a területi pártbizottságok ugyanakkor rendelkeznek azzal a joggal, hogy maguk döntsenek szervezeti és státuszkérdésekről, a meghatározott béralap keretein belül. A Gárdonyi Géza Színház felvételt hirdet súgó (szövegkövető) állásra. Jelentkezni lehet: a Színház titkárságán aug. 2-án kedden de. 10 órától Cim: Gárdonvi Géza Színház Eger, Lenin tér 11. Telefon: 13-838 Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat megvételre felajánlja az Eger, Sas u. 5. sz. alatti ingatlant és az ott található létesítményeket az alábbiak szerint: 1. Ingatlan 7.402 m2 közművesített, vasútállomáshoz közel. 2. Épületek 1. sz. épület: pince+földszint+egyemeletes téglaszerkezetű szintenkénti alapterülete 345 m2. 2. sz. épület: 2 db 11 m magas, daruzott pályával rendelkező csarnok, melynek 2 végében 2 szintre osztott helyiségek találhatók, 332 m2 összterülettel. Az épület teljes egészében alápincézett, 319 m2 ossz alapterülettel. 3. sz. épület: pince+földszint+emelet. Nettó alapterülete 157 m2. 4. sz. épület: lapostetős, 4 db szerelőaknás munkahelyyel, 282 m2 nettó alapterületű. Felvilágosítást az ÉMÁSZ Vállalat központjában /Miskolc, Dózsa Gy. u. 13./ Vályi Béla ü; 5-6. sz. épület: 4-6 m magas épületek, csővázas színnel. 52 m2 nettó alapterületű. Z sz. épület: 233 m2 nettó alapterületű, lapostetős. 8-9. sz. épület: 69 m2 nettó alapterületű. 10. sz. épület: 30 m2 nettó alapterületű. 11. sz. épület: 20 m2 nettó alapterületű, 2 szintes gázkazánház és a hozzátartozó kémény. 12. sz. épület: 150 m2 nettó alapterületű. 13. sz. épület: 175 m2 nettó alapterületű. li főmérnök, és az Egri Üzemigazgatóságnál /Eger, Szabadság tér 13./ Szabó István üzemigazgató ad.
