Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

2. NÉPÚJSÁG. 1988. július 12.. kedd Mihail Gorbacsov Varsában Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára, aki július 11-én hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba érkezett, megkezdte tárgyalásait Wojciech Jaruzelskivel' a LEMP KB első titkárával (Népújság-telefotó — MTl-Press) Helyzetkép Bakuból és Jerevánból (Folytatás az 1. oldalról) ez más szocialista országok­ra is vonatkozik — újszerű gondolkodásra, fordulatra van szüksége, az önkéntessé­get, a jogegyenlőséget, a partneri viszonyt és az ér­dekközösséget kell előtérbe állítani. A kiaknázatlan le­hetőségekről beszélt gazda­sági téren is, mindenekelőtt azért, mert egyelőre sem a Szovjetunióban, sem Len­gyelországban, sem a többi szocialista országban nem alakultak ki azok a gazdasá­gi és. pénzügyi mechanizmu­sok, amelyek előrelendítenék az együttműködést. Ügy vé­lekedett: nem kell a feltéte­lek maradéktalan létrejötté­ig várni, már most ki kell használni minden adódó al­kalmat, különösen a közös vállalatok alapításával, mert e téren az eredmények elég­telenek. Emlékeztetve a nemrég befejeződött 19. szovjet párt­értekezletre, Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a Szovjet­unió és az egész szocialista tábor a mélyreható átalaku­lás, a lenini eszmék újjászü­letésének korszakát éli, ami­kor az előrehaladás csak a demokrácia gazdagításával, az anyagilag és erkölcsileg is sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom létrejöttével képzelhető el. A pártértekez­let legnagyobb eredményé­nek azt nevezte, hogy az fel­rázta a szovjet társadalmat és megerősítette a felisme­rést: o politikai rendszer re­formja nélkül nincs átalaku­lás, a szocializmus nem épít­hető felülről jövő parancsok­kal, csak alulról induló kez­deményezésekkel. A szovjet—lengyel kapcso­latok múltbeli alakulásáról szólva Mihail Gorbacsov ar­ról beszélt, hogy a teljes igazság feltárása érdekében igen sok a tennivaló, de eb­ben a munkában nem kere­kedhetnek az indulatok a té­nyek fölé, komoly, elmélyült tudományos munkára van szükség. A Szovjetunióban — hangsúlyozta, elítélik a sztálini önkényt és a kegyet­lenkedéseket, amelyeknek sok lengyel is áldozatul esett. Emlékeztetett arra, hogy oz 1920-as lengyel—szovjet há­borúra sem került volna sor, ha más a két ország viszo­nya és ki tudja, hogyan ala­kulnak az események ebben az esetben a második világ­háború idején. Elismerőleg szólt, az úgynevezett törté­nelmi fehér foltok feltárásá­ra alakult vegyes bizottság eddigi munkájáról. A lengyel Szejm ünnepi ülésén Mihail Gorbacsov után felszólaló Wojciech Jaruzels­ki a szovjet vezetőhöz ha­sonlóan a legjobbnak minő­sítette a jelenlegi szovjet— lengyel kapcsolatokat és ugyancsak azok továbbfej­lesztésének szükségességéről beszélt. A LEMP KB első tit/kára felszólalásának nagyobbik ré­szében Lengyelország belpo­litikai helyzetének alakulá­sát elemezte, nagy teret szentelve az elmúlt két év gazdasági és politikai ered­ményeinek, de nem hallgat­va el a reformelképzelésekre leselkedő veszélyeket sem. A nehézségek ellenére, mondot­ta, Lengyelország a jó irány­ban halad, kitart a társadal­mi párbeszéd és a társadal­mi közmegegyezés alapjának kiszélesítése mellett. Követ­kezetesen folytatja gazdasági és politikai reformjait, ame­lyek — vélekedett Jaruzels­ki — alapvetően megegyeznek a peresztrojka és glasznoszty szellemével és amelyeknek felbecsülhetetlen támogatást jelent a szovjet bel- és kül­politikában megvalósuló új­szerű gondolkodás, aminek kimagasló példája volt az SZKP 19. pártértekezlete. Nemzetközi kérdésekről szólva Jaruzelski is az euró­pai együttműködés és bizton­ság erősítése és a leszerelés, különös tekintettel a hagyo­mányos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése mel­lett állt ki. Emlékeztetett az erre vonatkozó önálló len­gyel javaslatra is. ★ Rendkívül barátinak és szí­vélyesnek nevezte Mihail Gorbacsov és Wojciech Ja­ruzelski hétfőn megkezdődött tárgyalásait Jerzy Urban a lengyel kormány szóvivője. Kiemelte, hogy Mihail Gor­bacsov nagyra értékelte Len­gyelország tapasztalatait a szocialista építés új útjainak keresésében. Szavait meg­erősítette Gennagyij Gera- szimov, a szovjet külügymi­nisztérium sajtóosztályának vezetője is. aki leszögezte, hogy a szocialista országok szuverén módon döntenek belpolitikájuk kérdéseiben, belső életük alakításában. A két szóvivő együttes varsói sajtóértekezletén egybehang­zóan úgy vélekedett, hogy a szovjet—lengyel tárgyalások első napján tökéletes nézet- azonosság volt minden meg­vitatott nemzetközi kérdés­ben. A tárgyalásokon különösen nagy hangsúlyt kaptak a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül is a gazdasági együtt­működés kérdései. Ennek kapcsán Jerzy Urban el­mondta, hogy a Szovjetunió többéves haladékot biztosit Lengyelországnak a Szovjet­unióval szemben felhalmozó­dott adósságainak törleszté­sére. Ezután a szovjet—lengyel történelem fehér foltjait ku­tató vegyes bizottság társel­nökei válaszoltak az újság­írók kérdéseire. ★ Mihail Gorbacsov hétfőn kezdődött lengyelországi hi­vatalos, baráti látogatásának kiemelkedő eseménye volt a szovjet vezető beszéde a len­gyel parlament, a Szejm ün­nepi ülésén. Ezt megelőzően a főtitkár a protokoll szabályainak megfelelően megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sír­ját, a varsói hősök Niké-em­lékművét és a Lengyelország felszabadulásakor elesett szovjet katonák emlékművét. Varsó valamennyi utcáján, amelyen a szovjet küldöttség gépkocsisora elhaladt, a var­sóiak ezrei üdvözölték a fő­titkárt és feleségét és immár a hagyományoknak megfe­lelően, Gorbacsov több al­kalommal megállította a gépkocsioszlopot, közvetlen beszélgetésbe elegyedett az emberekkel, dedikálta az im­már negyedik alkalommal megjelent „Átalakulás és új gondolkodás" című könyvét. A délutáni órákban került sor Gorbacsov és Jaruzelski első, több mint kétórás négy- szemközti megbeszélésére, amiről eddig még közleményt nem adtak ki. Közben a szovjet küldöttség többi tag­ja tárgyalásokat tartott len­gyel partnerével. A Szejm ünnepi ülésének, amelyen Wojciech Jaruzelski is beszédet mondott, ünnepé­lyes mozzanata volt, amikor Roman Malinowski bejelen­tette, hogy a Szejm elnöksé­ge a nemzetközi együttműkö­dés erősítésében és a szovjet —lengyel barátság és együtt­működés erősítésében végzett munkásságáért érmet ado­mányozott Mihail Gorbacsov- nak. Mihail Gorbacsov felesége Raisza Gorbacsova ugyancsak mozgalmas programot bonyo­lított le, találkozott a varsói emberekkel és meglátogatta a varsói ipari formatervező in­tézetet. A hétfői hivatalos program díszvacsorával fejeződött be, amelyen mindkét vezető po­hárköszöntőt mondott. Mihail Gorbacsov ma Krakkóban folytatja lengyel- országi látogatását. Jerevánban vasárnap ké­ső este 100 ezres tömeggyü- lést tartottak az örmény tör­ténelmi levéltár melletti té­ren — közölték az MTI moszkvai tudósítójával hi­vatalos jereváni forrásból hétfőn reggel. Az örmény főváros Tyeatralnaja (Szín­ház) terét a katonaság le­zárva tartja, ott nem került sor megmozdulásokra. A gyűlés szónokai a Kara. bah-hegyvidék mielőbbi Ör­ményországhoz csatolását, a Maszisz városban • történt mérgezési ügy tetteseinek kézrekerítését követelték. Egyben támogatásukról biz­tosították a szovjet legfőbb ügyésznek azt a szombaton bejelentett döntését, hogy a szumgaiti program elkövetői­nek ügyét felsőbb szinten tárgyalják. Az MTI tudósítójának az Armenpressz örmény hír- ügynökségtől kapott infor­mációja szerint szombaton este Szűrén Arutyunjan, az örmény KP KB első titkára televíziós beszédében jelen­tette be, hogy a karabahi kérdés hamarosan az SZKP KB és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé kerül. Aru­tyunjan a munka felvételé­re és nyugalomra szólította fel honfitársait, sürgetve, hogy tanúsítsanak önmér­sékletet, hallgassanak a jó­zan ész szavára. Az MTI tudósítójának kér­désére elmondták: hétfőn reggel Jerevánban folytatód­tak a sztrájkok, a városi köz­Az 1980-as bolognai me­rénylet tettesei közül négy személyt életfogytiglani, he­tet pedig különböző rövidébb időtartamú börtönbüntetésre ítélt hétfőn a bolognai bí­róság, nyolc vádlottat vi­szont felmentett. A véres pokolgépes ak­ciót 1980. augusztus 2-án hajtották végre a bolognai pályaudvar várótermében. A merénylet következtében 85 személy életét vesztette, két­százan megsebesültek. Álta­lános megítélés szerint szél­sőjobboldali körök ilyen mó- dón igyekeztek meggyengí­teni az olasz államot, hogy előkészítsék a talajt egy ál­lamcsínyhez. A bíróság „bizonyíték hiá­nyában” ejtette el az össze­esküvés vádját Licto Gelli, lekedés azonban működik. Nyugodt a helyzet ugyanak­kor Bakuban és Azer­bajdzsán más városaiban is az örményországi események kapcsán. Moszkvában megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a központi szovjet la­pokból a hét végén első íz­ben voltak kiolvashatók az örményországi események­kel szembeni türelmetlenség jelei: a Trud című lap olva­sói levelet közölt arról, hogy egy rjazanyi nagyüzemnek eddig 3 millió rubeles vesz­tesége van a jereváni sztráj­kok miatt. A levélíró élesen elítélte, hogy az örményor­szági munkabeszüntetések immár mások rovására foly­tatódnak. A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című újság vasár­napi jereváni tudósításában annak a véleményének ad hangot, hogy a sztrájk kö­vetkezményei nem kapnak nyilvánosságot az örmény tö­megtájékoztatásban, holott éppen a helyi sajtónak kel­lene tükröznie az igazságot a dolgok valódi állásáról. „Az újságokban azonban csak ritkán jelennek meg a sztrájk beszüntetését sürge­tő felhívások. Oldalaikon nyoma sincs a helyzet mély elemzésének, nem folytatnak nyílt párbeszédet a néppel arról, hogy megengedhetet­len a nemzetiségi problémák sztrájkok és zajos tünteté­sek útján való megoldása" — írja a lap. a P—2 nevű szélsőjobbolda­li szervezet vezetője és hét másik személy esetében. Gel- lit mindazonáltal bűnösnek találták a vizsgálat félreve­zetése miatt, s ezért hétévi börtönbüntetésre ítélték. Ezt sem kell azonban letöltenie, mert nem ilyen vádpont alapján adták ki annak ide­jén. Svájcból. Gelli nem is vett részt a tárgyalás egyet­len szakaszában sem, jelen­leg háziőrizetben van. s törvénytelen pénzügyi ma­nőverei miatt vonják majd felelősségre. Szintén felmen­tették az újfasiszta Stefano déllé Chiaiet, aki a per kez­detekor szökésben volt, s Ca- racasban, 1987-ben fogták el. Most más bűncselekmények miatt indítanak ellene eljá­rást ítélet Bolognában Szovjet katonai vezetők az USA-ban ^«ergej Ahromejev. i Szovjetunió marsallja. vezérkari (önök (jobbról k<> tiszteleg oz elvonuló amerikai katonáknak, július jlf-fe, az USA Ellswortk légibizisin. (Dél-Dakota illan), •(lellette jobbról Wlllian Crowe, az amerikai vezérkari fő­nökük egyesített bizottságának elnöke • (Népújság-telefotó — MTl-Press) Új lap a kapcsolatok történetében Hétfőn Lengyelországba érkezett hivatalos, baráti látogatásra Mihail Gorba­csov. az SZKP KB főtitká­ra. Kíséretében, a szov­jet küldöttség tagjai kö­zött az SZKP és a szovjet kormány vezető képviselői szerepelnek. Ez Mihail Gorbacsov har­madik látogatása Varsóban azóta, hogy átvette az SZKP főtitkári tisztségét 1985-ben. Először a Varsói Szerződés érvényességének megho?z- szabbításakor, majd a LEMP X. kongresszusának vendé­geként járt ott. Ez a mosta­ni állami látogatás. A ven­déglátók a Lengyel Népköz- társaság állami vezetői, az élen Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával. Gorbacsov látogatása szin­te közvetlenül az SZKP or­szágos pártértekezlete után történik. Lengyelországba olyan pártvezető érkezik, akinek politikája — az érte­kezlet tanúsága szerint — általános társadalmi támoga­tásnak örvend otthon, s akit a lengyelek rokonszenve vesz körül. Az a szovjet pártve­zető látogat Varsóba, aki Woj­ciech Jaruzelskivel együtt aláírta a lengyel—szovjet nyilatkozatot az ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről. Ez az ok­mány példa nélküli az évek során sokszor viharos len­gyel—szovjet kapcsolatok történetében. A nyilatkozat rögzítette, hogy fényt deríte­nek a két nép történelmi kapcsolatainak eddig nehéz és bonyolult mozzanataira, valamint a közös múlt di­cső lapjaira. A nyilatkozat máris megváltoztatta a pszi­chológiai hátteret a lengyel és szovjet nép bizony sok terhes emléket is hordozó kapcsolataiban. Ezt igazol­ták a Lengyelországban leg­utóbb lefolytatott közvéle­ménykutatás eredményei. 1985 és 1988 között 53 szá­zalékról 89 százalékra nőtt azoknak a lengyeleknek a száma, akik rokonszenvvel viseltetnek a szovjet pártve­zető iránt, s kétszeresére nőtt a nagy rokonszenvet nyilvánítók száma. 1988 feb­ruárjában a lengyelek közel 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja Gorba­csov politikáját, s ellenzői mindössze 1,4 százalékot tesznek ki. A Gorbacsov-irányvonal sikerét a lengyelek saját si­kerüknek tekintik. Az ered­mények a szocialista meg­újulás és reformok híveit erősítik Lengyelországban is. Lengyelország és a Szovjet­unió ugyanabban a történel­mi szakaszban jár. A len­gyel reform sikerei az álta­lános szocialista átalakítás és demokratizálás folyamatát szilárdítják meg, és for­dítva: minden lengyel ve­reség e téren a szocialista átalakítás általános folyama­tát gyengítené. A mostani látogatás al­kalmával várhatóan nagy jelentőségű vélemény- és ta­pasztalatcsere folyik majd a jelenlegi lengyel reformfo­lyamat és a szovjet átalakí­tás problémáiról. Mindkét ország szükségesnek tartja a lengyel és szovjet átalakí­tás elméletének területén a kölcsönös tanulást. Mihail Gorbacsov lengyel- országi látogatása nem csu­pán kétoldalú, hanem nem­zetközi vonatkozásban is nagy horderejű esemény. A látogatást megelőzte a moszkvai Gorbacsov—Rea­gan csúcstalálkozó, s követi majd a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek ülése. Feltételezhető, hogy ezen megvitatják a ke­let—nyugati, elsősorban eu­rópai kapcsolatokat. A len­gyel külpolitika európai lép­tékét tükrözik azok a a mó­dosítások, amelyeket a len­gyel kormány újabban fel­vett a hagyományos fegyve­rek európai leszerelését elő­mozdítani igyekvő Jaruzels- ki-tervbe. Gorbacsov látogatása új lapot nyithat továbbá Len­gyelország és a Szovjetunió kapcsolataiban. Varsóban nem zárják ki, hogy ezt szé­lesebb, történelmi összefüg­gésben is értékelik: az ellen­tétek, félreértések és bizal­matlanság évei után való­ban új alapokra kerülhetnek a két ország és két nép kapcsolatai a szovjet vezető iránt megnyilvánuló általa nos rokonszenv nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents