Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988, július 9., szombat A HÉTEN TÖRTÉNT SZOMBAT: Bartók BéLa hamvai megérkeztek Európába. mindenütt figyelemmel kísérik a nagy magyar zeneszerző utolsó útját — Az. ENSZ közvetlenül is bekapcsolódik a kambodzsai rendezésbe VASÁRNAP: ..Románia lerombolásának” terve egyre inkább figyalmet kelt a világsajtóban, a szocialista országok sajtója egyformán közli a magyar és a román állásfoglalásokat — Az ENájZ főtitkárhelyettese elutasította az afgán ellenforradalmárok ellen kormány alakítására irányuló tervét — Megkezdődött a szovjet—amerikai rakétamegállapodás alapelilenőrzése. szovjet szakértők ellenőrzik, nem. gyártanak-e Pershing—2 rakétákat az Egyesült Államokban — Az amerikai légierő a Perzsa (Arab)-öböl fölött lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépét 298 utassal a fedélzetén; egyöntetű nemzetközi felháborodás az eset nyomán HÉTFŐ: Washington mentegetőzik az iráni utasgép lelövése miatt: összetévesztették egy támadó katonai géppel, az utasgép letért a kijelölt légifolyosóról — A szovjet pártértekezletet követően az első külföldi vendég Moszkvában Grósz Kárdly. az MSZMP főtitkára — Közel a kambodzsai rendezés, ezt sejteti az ASEAN bangkoki külügyminiszteri ülése — A peresztrojka folytatása mellett állnak ki az SZKP pártértekezletének határozataiban KEDD: iráni bosszútól tart a világ, miközben vizsgálóbizottság utazott az Airbusz katasztróMihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Július 5-én, Moszkvában, az SZKP KB székházában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát (Népújság-telei otó: Manek Attila felv. — MTI) fájának színhelyére — A reformok jegyében nyílt meg Prágában a KGST 44. ülésszak — Még mindig feszült a helyzet Jerevánban, a sajtó sajtrájkokról és tüntetésekről számol be — Minőségileg új szocializmust sürget a szovjet- magyar közlemény, amely lezárta Grósz Károly látogatását SZERDA: A visszaélésekkel vádolt Edwin Meese amerikai igazságügyi miniszter. Reagan elnök régi barátja lemond — Kis szavazattöbbséggel még mindig az intézményes Forradalmi Párt győzelme várható a mexikói elnökválasztáson — A jereváni repülőteret megszálló fiatalokat távolított el a rendőrség — Vietnam kétlépcsős rendezési óhajt Kambodasában. és nem vesz részt, csak legfeljebb egy második szakaszban a rendezést célzó djakartai megbeszélésen — Tájékozódó céllal Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök az Egyesült Államokba látogat — Irán az ENSZ BT-hez fordult a .lelőtt utasgép ügyében CSÜTÖRTÖK: Eltemették Bartók Bélát Budapesten — Sztrájkok, feszült helyzet Jerevánban — Kormánytagokat is érintő pénzügyi botrány Japánban — A KGST ülésén egyes tagországok sürgették a reformokat, mások ilyen törekvéseknek nem adtak hangot, az eltérő megközelítések a záró sajtóértekezleten is kitűntek PÉNTEK: A Nyugat-európai Parlament elítélte Romániát a nemzetiségi és emberi jogok megsértése miau Washington: Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsallja, vezérkari főnök (jobbra) amerikai kollégája, William Crowe, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke (balra) kíséretében ellép a díszszázad előtt a Pentagon előtti ünnepélyes fogadáson, július 6-án (Népújság-telefotó — MTI) Robbanás, halottakkal Továbbra is bonyolult a helyzet Jerevánban Az örmény fővárosban csütörtökön sem javult a helyzet: a hatóságok erre irányuló erőfeszítései nem hoztak eredményt. Az ipari és építőipari vállalatok túlnyomó többségében szünetel a termelés. Felszíni tömegközlekedés nincs, a jereváni metró viszont közlekedik. Dolgozói úgy határoztak : nem lépnek sztrájkba, működtetik a szerelvényeket. de az utazás ingyenes. A helyi lapok csütörtöki számában olvasható az örmény belügyminisztérium közleménye arról, hogy július 5-én az Ecsmiadzínba vezető úton súlyosan megsebesült egy Zakarján nevű férfi, aki a kórházba szállítás után meghalt. A bejelentésre azért volt szükség, mert a városban olyan hírek terjedtek el, hogy kedd este, amikor a jereváni repülőtéren összecsapásra került sor mintegy kétezer rendbontó és a rendőrség között, több ember meghalt. A közleményből kitűnik, hogy a férfi nem a repülőtéren szenvedett halálos sebesülést. A jereváni repülőtér csütörtökön már működött. A sok kimaradt 'járat utasait folyamatosan szállítják el. A reptéren rekedt emberek hangulata rossz, barátságtalan bánásmódban van részük. még élelemmel való ellátásuk sem biztosított megfelelően — derült ki a szovjet televízió egyik csütörtöki riportjából. A Pravda és az Izvesztyija pénteken helyszíni tudósítást közölt Jerevánból. A beszámolókból kitűnik, hogy a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület örmény- országhoz csatolásáért folytatott munkabeszüntetési akció nem korlátozódik az örmény fővárosra, de a köztársaság többi városában a jereváninál sokkal kedvezőbb a helyzet. Ki- rovakánban például a városi pártbizottság titkárának közlése szerint a vállalatok 70 százaléka dolgozik, a termelés üteme megfelelő. Dilizsánban július 6-án, a Jerevánból érkező hírek hallatán nagygyűlést tartottak az hnpulsz nevű gyár dolgozói, de úgy döntöttek, hogy nem lépnek sztrájkba. Feltehetően a kompresz- szorteremben keletkezett gázszivárgás okozta az Északi-tengeren, a skót partok közelében telepített Piper Alpha olajfúrótorony felrobbanását — közölte a tornyot működtető amerikai cég, az Occidental Petroleum. A vállalat illetékesei szerint még meglehetősen hosszú ideig tart annak megállapítása, hogy a szivárgást mi idézte elő, hiszen az egész szerkezet súlyosan megrongálódott. Az egykor 190 méternyire a tenger fölé magasodó toronynak most csupán a talpazata látszik ki a vízből. Csütörtökön késő estig 67 túlélőt találtak meg és csupán 17 holttestet emeltek ki a hullámok közül. A robbanás idején az olajfúrótornyon tartózkodók közül 165 személyt eltűntként tartanak nyilván. Az utolsó túlélőt egyébként még csütörtökön délelőtt vitték partra,, s azóta csupán holttesteket találtak. A mentés közben eltűnt egy kisebb mentőcsónak is, kéttagú legénysége feltehetően szintén életét vesztette. A Piper Alphán döntő többségben britek dolgoztak, de volt az alkalmazottak között két amerikai, két kanadai, illetve egy- egy francia, nyugatnémet, dél-afrikai, portugál és spanyol állampolgár is. A brit kormány, hasonlóan az Occidental Petróleumhoz, teljes körű vizsgálatot helyezett kilátásba a világ olajiparában valaha U történt legsúlyosabb katasztrófa okainak megállapítására. Az amerikai—iráRi összetűzések menetrendje Az elmúlt évben kimutathatóan nőtt a katonai ösz- szecsapás veszélye az amerikai és iráni haderők között. A feszültség akkor kezdett növekedni, amikor az amerikai hadiflotta a korábbinál is nagyobb erőket vont össze a Perzsa (Arab)- öböl térségében, és — válaszul a kuvaiti olajszállító hajókat ért iráni támadásokra — e polgári hajókat kuvaiti helyett amerikai zászlók alatt kezdték közlekedtetni. Az iráni polgári repülőgép lelövése, amely tömegesen követelt áldozatokat a hét elején, s így ki- terjesztése az eddigi incidenseknek, alkalmat ad kronológia készítésére, amely felsorolja, milyen kisebb- nagyobb összetűzések zajlottak le az elmúlt, nem egészen 14 hónap alatt. 1987. május 17. — Iraki vadászgépek tévedésből rakétával eltalálják a Stark amerikai fregattot, 37 amerikai tengerész meghal. május 29. — A Pentagon oejelenti, hogy megerősíti az öbölben a kuvaiti olajszállító hajók védelmét ellátó amerikai egységeket. július 18—20. — Megkezdődik 11 kuvaiti tartályhajó átlobogózása. (Kuvait kérte ezt a védelmet, s ugyanilyen kérést intézett a Szovjetunióhoz is.) július 21. — Első ízben halad át az öblön kísérő hadihajóval tartályhajó. A kíséret ezután rendszeressé válik. augusztus 8. — Egy amerikai elfogó vadász két rakétát lő ki iráni repülőgépekre. Ez utóbbiak előzőleg megközelítették egy amerikai megfigyelő gépet. A rakéták célt tévesztenek. augusztus 9. — Irán beismeri, hogy partjainak védelmére aknákat telepített. szeptember 21. — Amerikai helikopter támadást intéz egy iráni aknalerakó ellen. a hajó kigyullad. október 8. — Amerikai helikopterek elsüllyesztettek három iráni gyorsnasaédot, amelyekről amerikai megfigyelő helikopterre nyitottak tüzet. A hajókon hat iráni tengerész közül kettő meghal. október 16. — Iráni rakétatalálat éri az egyik amerikai zászló alatt közlekedő kuvaiti tartályhajót. Az amerikai kapitány és a legénység 17 tagja megsebesül. október 19. — Amerikai hadihajók megtorlásként lerombolnak két elhagyott tengeri olajfúrótornyot és rakodóállványt. november 2. — Az amerikai Carr fregattról gépfegyverrel tüzet nyitnak három kisebb hajóra. Később kiderül, hogy halászhájók- ról van szó, egy indiai halász életét veszti. november 6. — Iráni hajóról tüzet nyitnak egy amerikai bérelt tartályhajóra. november 16. — Iráni hadihajók egy nagy amerikai olajszállítót és három másik hajót támadnak meg. december 12. — Iráni hadihajókról felgyújtanak egy nagyméretű amerikai tartályhajót. A legénység 40 tagját amerikai hadihajók és egy híradót készítő tévé- társaság helikopterei mentik ki. 1988. március 6. — Iráni hadihajókról és tengeri fúrótornyokról amerikai helikopterekre nyitnak tüzet. Az amerikaiak ezt nem viszonozzák. április 14. — A Sámuel B. Roberts amerikai fregatt aknára fut, tíz tengerész megsebesül. április 18. — Amerikai egységek megtámadnak két elhagyott iráni fúró- és rakodótornyot. Egész napos tengeri csata tör ki, ebben hat iráni hajót, köztük a kél legharcképesebb fregattot ér találat. Egy amerikai helikopter eltűnik. április 22. — A Pentagon bejelenti, hogy a jövőben az amerikai hadihajók a nem amerikai zászló alatt közlekedő polgári hajóknak is védelmet nyújthatnak. április 29. — A Pentagon pontosítja öbölpolitikáját: az amerikai hadihajók megvédhetnek iráni támadásoktól nemzetközi vizeken „baráti, ártatlan és semleges" hajókat is. május 16. — Megtalálják az április 18-án eltűnt helikoptert, amelyet az irániak lőttek le. A két pilótát eltemetik. július 2. — Az amerikai Elmer Montgomery fregatt egy iráni támadás célpontjába került dán olajszállító segítségére siet. július 3. — A Vincennes fedélzetéről amerikai rakétával eltalálnak egy iráni A—300 Airbust, utasterében 290 polgári személlyel. Washington szerint tévedés történt: a Vincennes a repülőgépet F—14-es bombázónak nézte. A polgári utasszállító valamennyi utasa és a személyzet minden tagja életét vesztette. A prágai Kultúrpalotában július 5-én, megkezdődött a KGST 44. ülésszaka (Népújság-telefotó — MTI) Prága: Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest, hazánk állandó KGST-kép-viselőjét (Népújság-telefotó — MTI) Hogyan folytatódjék a reform Jugoszláviában? A gazdasági reform első intézkedéseit már jó egy hónapja a bőrükön érzik a ju- goszlávok. jobban talán, mint az itt is hirtelen beköszöntött kánikulát. A politikusok nem ígérnek gyors kilábalást a mély gazdasági válságból. Bejelentették, hogy a reform- intézkedések nyár eleji csomagját — az árak széles körének felszabadítását, a béremelések és a közfogyasztás korlátozását, az import és a valutapiac liberalizálását — jelentős változások követik még az idén, illetve a jövő év elején. Azt mindenki elismeri, hogy az eddigi lépések, különösen a hatásukra megindult áremelési hullám miatt, ez idáig csak áldozatokat követeltek a lakosságtól, nem is keveset, de elengedhetetlenek voltak a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások sikeres befejezéséhez. az adósság-átütemezéshez és a kapott 1,5 milliárd dolláros új hitelhez. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy a most formálódó elképzelések megvalósításuk esetén már egy éven belül érzékelhetően jótékony hatást fejtenek majd ki a gazdaság működésére — ezt állítják ugyanis a kidolgozásukért felelős közgazdászcsoport egyes tagjai. A kételkedők szerint egyelőre még nem világos, hogy az újabb reformcsomag mit is tartalmaz majd. Mégis, mi az. amit tudni lehet a tervezett változtatások irányáról? A sajtójelentésekből, kommentárokból kitűnik, hogy az egyik középponti kérdés a tulajdon- viszonyok megreformálása. Az újvidéki rádió egyik minapi kommentárja szerint például „más szocialista országokban is rájöttek már, hogy a gazdaságban nemcsak a szocialista tulajdonnak van létjogosultsága, hanem a szövetkezeti, a magán- és a vegyes tulajdonnak is". A javaslatok szerint a többi között lehetővé válna, hogy magánszemélyek pénzt fektessenek vállalatok alapításába. Ehhez azonban — teszik hozzá Belgrádban — le kell számolni a vezetésben még meglévő dogmatikus nézetekkel is. A hazai reformlépéseinkhez sok mindenben hasonlító elképzelések között szerepel a részvénypiac és a tőzsde megteremtése is. Külön csoport foglalkozik az árképzési mechanizmus kidolgozásával. A cél az, hogy a vállalatok termelési költségeik figyelembevételével saját maguk határozzák meg termékeik árát, de ha a piac értékítélete ezt túl magasnak tartja, akkor ennek minden következményét is maguk viseljék. Csak egészen szűk körben, bizonyos monopolágazatok és -szolgáltatások, például az energiaszolgáltatás esetében tartják indokoltnak az állam közvetlen szabályozó szerepét. A munkajövedelmeket pedig két részre javasolják tagolni : egy állandó, és egy, a cég gazdálkodásának sikerétől függő hányadra. A tervek szerint a javaslatokat még az idén a parlament elé terjesztik, s így várhatóan a jövő év elején bevezethetőek lesznek. Addig azonban még bizonyára sok vita zajlik róluk, ahogyan a jugoszláv társadalom más feszítő problémáiról is. Az eszmecserék szenvedélyességére jellemző, hogy éppen az említett június végi KB-ülésen a testület egyik tagja, Radovan Radonjics, felelősnek mondta magát, mint a párt vezető testületének tagja az ország jelenlegi helyzetéért és lemondott tagságáról. Talán ez indította arra Sztane Do- lancot, az Államelnökség ál- elnökét, hogy felszólalásában felajánlja: ő is szívesen lemond KB-tagságáról. ha a testület ezt jónak látja. Ajánlatára azonban az ülés további részében nem tértek vissza ...
