Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egyszerűség A minap azzal lepett meg a fodrásznőm, amikor az éppen esedékes hajvágás miatt tértem be hozzá, hogy bizony ellene van a rafi­nált balzsamoknak és il­latosított kozmetikai szé­pítőszereknek. Hosszú évek tapasztalata alapján állít­hatja, hogy a legegysze­rűbb olajsampon is meg­teszi hajmosáshoz, csu­pán a kezelés mikéntje és gyakorisága a titka, hogy szépnek és ápoltnak mu­tatkozzunk. Mi tagadás, ki­jelentése annál is inkább meglepett, mert úgy gon­dolom, üzleti érdeke azt kívánná, hogy minél ra­fináltabb, s mi több drá­gább kezelésekre próbál­ja rávenni. Ö is, — mint manapság egyre több em­bertársunk — az egyszerű és természetes módsze­reknek a híve. Csakúgy, mint a Magyar Naturis­ták, akikkel kapcsolatban hallom, hogy a közeljövő­ben nagyszabású sportver­senyt rendeznek, társasá­guk jellegének megfelelően mellőzve minden rafinált sportfelszerelést, márkás trikót és cipőt, csak amúgy mezítlábasán. A példákat még lehetne sorolni. Elszaporodtak a néze­tek, vélemények és moz­galmak, melyek a termé­szetes. egyszerű életvitel­re igyekeznek bennünket rávenni több-kevesebb eredménnyel. Mi lehet mindennek az oka? Az utóbbi eszten­dőkben a könnyűipar ter­mékeit reklámozó filmek, propagandaanyagok el­árasztottak bennünket. Míg pénztárcánkból tellett, s kedvünk bírta készsé­gesen hódoltunk a fogyasz­tói társadalom eszményé­nek. Mára megcsömörlöttünk volna. mint a természe­tességet, egyszerűséget hir­dető nyugati mozgalmak élharcosai? Vagy csak a savanyú a szőlő alapelvé­ből kiindulva, mondunk le a civilizáció áldásos termékeiről, mert úgysem bírjuk anyagilag? Ez is, az is. Kétségte­len, hogy vannak életünk­nek olyan területei, ahol egyenesen káros, ha túl­bonyolítjuk,’ túlszervezzük a dolgokat. Ilyen például a táplálkozás, a higiénia. Jó néhány megszívlelendő tapasztalatot érdemes át­vennünk apáinktól, nagy­apáinktól, s jó ha nem ug­runk be mindig a csábítás­nak. Kiderült például, hogy egy-egy jó tea vagy izmokat megmozgató fizi­kai munka többet használ bármennyi pirulánál. A ké­miai anyagok nagy többsé­ge helyett létezik termé­szetes ellenszere a kerti kártevőknek, s hogy okos módszerekkel, fortélyok­kal a háztartási munkák nagy többségét is el lehet végezni hatékonyan környe­zetet és egészséget károsí­tó vegyszerek nélkül. Az az egyszerűség, amit életünk alapelvéül érdemes választanunk, már a ko­rábbinál tudatosabb, más­fajta egyszerűség. |Ügy is mondhatnánk, józanul mérlegelt és vállalt moz­gatórugója lehet minden­napjainknak. Jámbor Ildikó ÜNNEPSÉGEK A 38. VASUTASNAPON Aluljárót avattak Hatvanban Nem véletlenül esett a választás ezen esemény meg­rendezésére megyénk leg­nagyobb vasúti csomópont­jára. Mint azt Kovács Kál­mántól, a hatvani üzemfö- nökség vezetőjétől meg­tudtuk, az 1984. július má- sodikától tartó állomási kor­szerűsítési munkálatok a napokban fejeződtek be. Hét nagyvállalat közre­működésével új vágány- és felsővezetéki hálózatot ka­pott a személypályaudvar. Rég központi kérdésként szerepel az utasforgalom biz­tonságosabbá tétele. Nos. ebben a témában is nagyot sikerült előrelépniük. Ki­építették a szigetperonokat, amelyekhez elkészült az aluljárórendszer is. S mind­ezt négy éven keresztül olyan módon tették, hogy a legkevésbé zavarják a cso­mópont egyébként nem kis forgalmát. A Hatvanban elvégzett munkálatok nem kevesebb, mint 600 millió forintba kerültek. Az el­készült vágányokat és fel­sővezetékeket folyamatosan adták át a forgalomnak. Az aluljárórendszert teg­nap délután Ónozó György, a MÁV vezérigazgatója avatta fel. A 38. vasutasna­vezér igazgatói dicséretben részesültek. A vasutasokat ünnepel­ték tegnap az egri állomás- főnökségen is. Itt Fülöp Frigyes mérnök főtanácsos emlékezett meg a nap je­lentőségéről. külön kiemelve azokat a nehéz körülmé­nyeket, amelyek között nap mint nap meg kel] oldaniuk a rájuk háruló feladataikat. Többen kitüntetésben, s ju­talomban részesültek. Kö­zülük is külön említést ér­demel a 35 évi szolgálat után elismerésben része­sülő Medve József, Muhel István, Mészáros Lajos, Oroszi Istvánné és Szabó László. További 17 vasutas a törzsgárdajelvény külön­böző fokozatát kapta. A forgalom biztonsá­gosabbá tétele érdekében megépült aluljárót tegnap adták át a forgalomnak pi ünnepség hatvani szó­noka Hernádi István mis­kolci vasútigazgató volt. Beszédében kiemelte, hogy a jelen gazdasági helyzet­ben milyen nagy jelentő­sége van egy ilyen rekonst­rukciónak, s bővítésnek. Ezek után köszönetét mon­dott minden résztvevőnek a beruházás sikeres végrehaj­tásáért. A bensőséges ünnepség keretein belül különböző kitüntetéseket adtak át' az építésben élenjáró dolgo­zóknak, valamint a több év­tizede becsülettel szolgála­tot teljesítő vasutasoknak. Így egyebek mellett Mezei Mátyás hatvani állomásfő­nök Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést vehetett át, hatan miniszteri. 18-an Az idei vasutasnapi országos központi ünnepségekre ma délelőtt Budapesten, a Nyugati pályaudvar csarnokában kerül sor. Mindezt megelőzte a megyénkben tar­tott ünnepségsorozat, mely a vasutasok munkájának mindennapi helytállásának tisztelgett. Mint arról már korábban be­számoltunk, elsőként Füzesabonyban tar­tottak megemlékezést, majd a sorban ta­lán a legjelentősebb, a tegnap. Hatvanban rendezett Miskolci Vasúti Igazgatóság köz­ponti ünnepsége következett. Üj vágány- és felsővezetéki hálózatot kapott a hatvani személypályaudvar (Fotó: Szántó György) A mongol nagykövet sa jtótájékoztatója A Mongol Népi Forrada­lom győzelmének közelgő 67. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából pénteken sajtótájékoztatót tartottak a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy- követségén. Dangászurengijn Szaldón nagykövet emlékeztetett ar­ra, hogy megkezdődött Mon­góliában a gazdasági meg­újulás, korszerűsítik a nép- gazdasági tervezést, támo­gatják a helyi kezdeménye­zéseket és bővítik a válla­latok önállóbb tevékenysé­gét és gazdálkodását, a de­mokratikus tervezés és irá­nyítás feltételeit. Nagy fi­gyelmet fordítanak a Szov­jetunióban, a Magyarorszá­gon és a többi szocialista országban zajló reformfo­lyamatra, s ezek tapaszta­latait saját adottságaiknak, s az ország jelenlegi fej­lettségi színvonalának meg­felelően hasznosítják. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését július 13-ra összehívták. A Poli­tikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasz­talatairól szóló jelentést, il­letve az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság a terve­zettnél korábban tájékozód­jon az idei év gazdasági helyzetéről, mivel a terve­zett célok elérésének telje­sítése a stabilizációs és ki­bontakozási program ered­ményes végrehajtása szem­pontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogal­mazhatók a '88. évi gazda­sági folyamatok érdemi be­folyásolásához szükséges po­litikai elképzelések. A kö­vetkező évek gazdaságpoli­tikai fordulatának elérésé­hez szükséges annak fő irá­nyaival foglalkozni. A je­lentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpolitikai elgon­dolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radi­kálisabb változtatások szük­ségességét és lehetőségét fogalmazza meg , a második viszont a fokozatosabb, ke­vesebb társadalmi feszült­séggel járó átalakítást cé­lozza meg, kockáztatva ez­zel, hogy a kibontakozás el­húzódhat. A Politikai Bizottság ja­vasolja, hogy a Központi Bizottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesz­tésében vitassa meg a gyü­lekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tár­gyalásának fontosságát alá­támasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, meg­szaporodtak az állampolgá­rok gyülekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünk­ből viszont hiányzik a gyü­lekezési, valamint gz egye­sülési jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demok­rácia érvényesítésének biz­tosítása, valamint az alkot­mányos rend védelme érde­kében az Országgyűlés meg­felelő törvényt alkosson e témakörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káder­hatásköri listája, Lukács János KB-titkár előadásá­ban. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának elő­adásában személyi kérdése­ket terjesztenek a testület elé. (MTI) Hazaérkezett a megyei.' Piotrkow-Trybunalskibol A baráti kapcsolatok fel­vétele és erősítése volt a cél az MSZMP Heves Me­gyei Bizottsága delegációjá­nak ötnapos látogatása so­rán Piotrkow-Trybunálski- ban. A megyei pártküldöttség — amelyet Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára ve­zetett, tagjai voltak: dr. Ja­kab István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára és Gyurkó Sándorné, a me­gyei pártbizottság tagja, az apci Minőségi Szűcs-Bőr és Ipari Szövetkezet részlegve­zetője — tegnap este érke­zett haza. A Ferihegy—-II. repülőtéren fogadta őket Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvi­tatta a szakszervezetek te­vékenységének megújítására kidolgozott átfogó program tervezetét. Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. A gazdasági változások egyre inkább előtérbe állít­ják a szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi feladatait. A hatékony érdekképvi­selethez, érdekvédelemhez megfelelő eszközökre, jogo­sítványokra, garanciákra is szüksége van a szakszerve­zeteknek. Az elmúlt évek társadalmi- gazdasági hatásai — a reál­bérek csökkenése, a gyors ütemű infláció állandósu­lása, a megjelenő foglalkoz­tatási gondok, s ezzel a munkavállalók biztonságá­nak bizonyos helyeken ta­pasztalható megrendülése — a középpontba állították az összetartozás, a munkás — szélesebb értelemben a mun­kavállalói szolidaritás esz­méjét — emelte ki Nagy Sándor. A gazdasági struk­túraváltás, a társadalmi vál­tozások terheit nem visel­heti egy-egy réteg, dolgozói csoport pusztán azért, mert olyan szakmája, foglalkozása van, olyan vállalatnál dol­gozik, az ország olyan ré­giójában él, amely a világ- gazdasági változások, s a talán nem is ritkán hibás központi döntések következ­ményeként válságos hely­zetbe került. A tanácsülés úgy döntött, hogy a szakszervezeti moz­galom megújítására előter­jesztett elgondolásokat el­fogadja, azt széles körű tag­sági vitára bocsátja. Az or­szágos tanács határozott ar­ról is, hogy felhívással for­dul a szervezett dolgozók­hoz. E felhívás rövidítve tartalmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főbb alapgondolatait. A do­kumentum szerint a szak- szervezetek támogatják a gazdasági reformpolitikát Elismerik, hogy szükség van a közösségi tulajdonformák gazdagítására, de meghatá­rozónak a jövőben is a szo­cialista közösségi tulajdon­nak kell lennie. Aktív fog­lalkoztatáspolitikát és ha szükséges, munkanélküli se­gélyt követelnek. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bér­rendszer kell, amely bizto­sítja a reálbérek megfelelő színvonalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kormány folytasson anti­inflációs politikát. Meg kell akadályozni a gazdasági és elosztási viszonyainkat szét­ziláló és elsősorban a bér­ből, fizetésből, nyugdíjból élőket sújtó, gyorsuló inflá­ció kialakulását. A létbiz­tonság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás elveit, követel­ményeit érvényesítő szociál­politika, megfelelő munka- körülmények nélkül nincs teljesítmény elvű gazdaság- politika. Erős szakszervezeteket akarunk — olvasható a SZOT felhívásában. — Olyan szakszervezetek, amelyek érdekeinket, törekvéseinket, akaratunkat társadalmi, po­litikai erővé szervezik, s amelyek e szervezett arő birtokában képesek távla­ti és napi érdekeink követ­kezetes képviseletére, vé­delmére. Álláspontunk nyil­vános, határozott képvi­seletével akarunk részt ven­ni a közmegegyezés és a politika alakításában. Második napirendként a tanácsülés tájékoztatót hall­gatott meg a szakszervezetek és a SZOT 1987. évi gazdál­kodásáról és idei költség- vetéséről. A szaktanács megvitatta a nyugdíjasok érdekében és körében végzett szakszerve zeti munka továbbfejlesz­tésének feladatait is. A szociális ellátás javí­tása érdekében a szakszer­vezetek igénylik, hogy anya­gilag is ismerjék el, ha valaki otthon ápolja, gon­dozza idős, arra rászoruló családtagját, s kapjanak tá­mogatást az idősek ellátá­sát szolgáló vállalkozási formák. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents