Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. július 8., péntek Befejeződött a K6ST 44. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) működés mechanizmusának, a szocialista gazdasági in­tegráció mechanizmusának és a tanács tevékenységé­nek átalakítása terén, a KGST 43. (rendkívüli) ülés­szakán elhatározottakkal összhangban. Az ülészakon az 1991 és 2005 közötti időszakra elfo­gadták a szocialista nem­zetközi munkamegosztás kollektív koncepcióját. Ezt a tagországok testvérpártjai­nak a gazdasági és társa­dalmi fejlődéssel foglalkozó kongresszusi határozatai alapján dolgozták ki. Fi­gyelembe vették a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezleteinek határozatait, a tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálkozóján, 1986-ban, Moszkvában kifejtett elgon­dolásokat, a tanács 43. (rend­kívüli) ülésszakának határo­zatait. Az érintett országok vi­szonylatában a kollektív koncepció az alap a gazda­ságpolitika egyeztetéséhez. Megbízzák a KGST-szer- veket: tegyenek lépéseket, hegy a kollektív koncepció valóra váltása érdekében konkrét kérdésekben intéz­kedések és sokoldalú együtt­működési egyezmények szü­lessenek. Az egyezmények­ben a gyártásszakosítás és a kooperáció feltételeit, vala­mint a kölcsönös szállítások volumenét határozzák meg, 1991-től kezdődően. Megtárgyalták továbbá a KGST-tagországok 2000-ig szóló sokoldalú, távlati gyár­tásszakosítási és kooperációs fejlesztési programjait, még­pedig a rádiótechnika, az elektronikai ipar és a vegy­ipar vonatkozásában. A KGST-tagországok figyelem­be fogják venni e progra­mok rendelkezéseit az 1991 —1995. évi népgazdasági ter­vek koordinálásakor. az együttműködés ágazati szim tű szervezésekor, valamint a vállalatok, a szervezetek és az egyesülések közötti köz­vetlen kapcsolatok kiépítése­kor. A koncepcióval szoros össz­hangban, az ülésszak elfo­gadta az európai KGST-tag­országok. valamint a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság, a Kubai Köztársaság, és a Mongol Népköztársaság közötti sokoldalú együttmű­ködés komplex programjait. A koncepció fokozatosan válik majd valóra. A KGST- tagországok nagy figyelmet összpontosítanak a gyártás­szakosítás és a kooperáció elmélyítésére, a nemzetgaz­daságok egymást kölcsönö­sen kiegészítő jellegének erő. sítésére, a feldolgozóiparban az exportképesség erősítésé­re — a komplex program teljesítése alapján. A kölcsö­nös cserében nő az új tech­nológiák és a termelési jel­legű szolgáltatások szerepe, növekedik a legújabb gépek és berendezések, az egysége­sített alkatrészek és rész­egységek hányada. Célszerűnek tartják az együttműködés és a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás elmélyítését és bőví­tését a „tudomány — tech­nika — termelés — értéke­sítés” teljes ciklusában, el­sősorban a gépiparban, az elektronikai iparban, a leg­fontosabb szerkezeti anyagok előállításában, a főtűanyag-, az energia- és a nyersanyag- források ésszerű kihasználá­sában, a közlekedés és a hírközlés fejlesztésében, az élelmiszerek és a közszük­ségleti iparcikkek gyártásá­ban. a szociális szférában. Az ülésszak megbízta az illetékes KGST-szerveket: foglalkozzanak a sokoldalú együttműködés új és konk­rét intézkedéseinek kimunká­lásával. közöttük azzal, hogy a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagforrásokat az érdekelt KGST-tagországok közös erővel aknázzák ki. Bővülnek a szocialista kö­zösség országainak külgaz­dasági kapcsolataiban a vál­lalatok. az egyesülések és szervezetek kezdeményezése­in, gazdasági érdekeltségén alapuló új formák és mód­szerek. A KGST-tagországok a gazdálkodó tevékenység és a gazdasági kapcsolatok ha­tékonyságának növeléséhez vezető, fontos útnak tekin­tik az együttműködés fejlesz­tését olyan vállalatok, egye­sülések és szervezetek szint­jén. amelyek közvetlen ter­melési és tudományos-mű­szaki kapcsolatokat terem­tettek szerződéses alapon, a nemzeti jogrendnek meg­felelően. Ugyanígy értékelik a vegyes vállalatok létrehozá­sát is. Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy a kollektív kon­cepció és a távlati progra­mok megvalósításánalc fő esz­közévé kell tenni a KGST- tagországok népgazdasági terveinek koordinációját. A kollektív koncepció rendelkezéseinek figyelem­be vételével elfogadták az 1991 —1995. évi népgazdasági tervek koordinálásának programját, valamint a gaz­dasági együttműködés sok­oldalú alapon koordinálan­dó problémáinak jegyzékét. A KGST-tagországok elő­irányozzák a komplex prog­ram keretében teljesítendő munkák eredményeinek ha­tékony felhasználását. Ezt hivatottak szolgálni az. elő­készület alatt álló nagy horderejű tudományos-ter­melési és technológiai ter­vezetek, amelyek átfogják az újratermelés egész folya­matát, kezdve a kutatás fej­lesztésétől egészen a kész­termék előállításáig és ér­tékesítéséig. Az ülésszakon elfogad­ták azokat a javaslatokat, amelyek szakaszosságot irá­nyoznak elő a sokoldalú együttműködésnek, a szoci­alista gazdasági integrá­ció mechanizmusának és a KGST tevékenységének az átalakítására. Megállapították, hogy az együttműködés mechaniz­musát fokozatosan kell tö­kéletesíteni, a belső és a külső feltételek beérésének mértékében, a KGST-tag­országok érdekeltségének és a nemzetgazdasági me­chanizmusok tökéletesítésére irányuló munkájuknak a fi­gyelembe vételével. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság meg­erősítette korábbi megál­lapodását arról, hogy foko­zatosan kialakítják a felté­teleket az áruk, a szolgálta­tások és az egyéb termelési tényezők szabad áramlásá­hoz. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített piacot alakítsanak ki, előzetesen tanulmányozva ehhez az elő­feltételeket. 1990-ben a végrehajtó bi­zottság beszámolója alapján intézkedéseket fognak egyez­tetni a sokoldalú együttmű­ködésnek, valamint a szocia­lista gazdasági integráció mechanizmusának a korsze­rűsítése érdekében. Elemezték a KGST-tagor­szágok tudományos-műszaki fejlődésével kapcsolatos, 2000- ig szóló komplex program teljesítésének menetét, külö­nös tekintettel annak első fő irányára, a népgazdaság elektronizálására. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy bizonyos előre­lépés történt a területen, fel­hívták a figyelmet a nehéz­ségekre, a ki nem használt lehetőségekre. Olyan intézke­déseket határoztak meg, ame­lyek a program következetes valóra váltására irányulnak, elsősorban a tudományos-mű­szaki fejlesztések és a világ- színvonal közötti összevethe- tőség biztosítására, valamint arra, hogy a fejlesztés ered­ményeit mielőbb alkalmazzák a termelésben. Folytatódik a komplex program megújítá­sát célzó munka. Hangsúlyozták, hogy külö­nösen fontos az a munka, amelyet az elektronizálás te­rén, különösen az automati- zációs eszközök és rendszerek alapjául szolgáló korszerű elektronikai elembázis létre­hozása terén végeznek a nép­gazdaság valamennyi terüle­te számára. A KGST-tagor­szágok megállapodtak, hogy további intézkedéseket tesz­nek az elektronikai ipar fej­lesztésére. A tanács ülésszaka megál­lapította, hogy kedvező vál­tozások következtek be a nemzetközi helyzetben. A szocialista államoknak a bé­ke, a józan ész és a relizmus erőinek sikerült enyhíteniük a katonai konfrontáció, az atom­háború veszélyét. A világban a helyzet sta­bilabbá és kiszámíthatóbbá, a fegyverkezési verseny meg­fékezésének perspektívája reálisabbá vált. A KGST- tagországok gazdasági fejlő­désének feladataival kapcso­latban az ülésszak kiemelte a nemzetközi politikai és gaz­dasági helyzetet érintő külső feltételek nagy jelentőségét. Országaik pártjainak és kormányainak a nemzetközi politikai kérdésekkel kapcso­latos elgondolásait ismertet­ve, a küldöttségvezetők hang­súlyozták, hogy jelenleg bi­zonyos kedvező tendenciák jelentek meg a szocialista államokhoz, valamennyi nép­hez, a béke, a józan ész és a realizmus erőihez kapcso­lódó kezdeményezések ered­ményeként. A mai nemzet­közi helyzet azonban tovább­ra is bonyolult és ellentmon­dásos. Ezzel összefüggésben a KGST-tagországok szüksé­gesnek tartják, hogy fokoz­zák konstruktív erőfeszíté­seiket a nemzetközi helyzet javítása és a további előre­haladás elérése céljából, a biztonság és a béke megszi­lárdítása, a leszerelés, min­denekelőtt az atomfegyver­zet leszerelése, a bizalom és a mindenoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztése te­rén. A KGST-tagországok meg­erősítik azokat az állásfog­lalásaikat, amelyek szorgal­mazzák a világgazdasági kapcsolatok egész rendszeré­nek igazságos, demokratikus alapon történő, radikális át­alakítását, az új nemzetközi gazdasági rend kialakítását, valamennyi állam nemzetkö­zi gazdasági biztonságának a garantálását. A jövőben is a fejlődő or­szágokkal való együttműkö­dés bővítését és tökéletesí­tését célzó irányvonalat fog­ják követni, elősegítik gaz­dasági önállóságuk és poli­tikai függetlenségük erősö­dését, külső eladósodási problémájuk igazságos meg­oldását. Az ülésszak résztvevői szükségesnek tartják a kü­lönböző társadalmi-gazdasági rendszerekhez tartozó álla­mok kapcsolatainak bővíté­sét és gazdagítását, a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés, a ter­melési és a technológiai kooperáció új formáinak be­vezetését, a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok fejlődésének útjában álló akadályok felszámolására irányuló törekvést. Az ülésszak üdvözölte a hivatalos kapcsolatok felvé­teléről szóló közös nyilatko­zat aláírását a KGST és az Európai Gazdasági Közös­ség között. Az ülésszak részt­vevői úgy vélik, hogy a KGST és az EGK közötti kapcsolatok normalizálása, valamint a hivatalos kap­csolatok felvétele az egyes KGST-tagországok és az európai közösségek között jelentős mértékben hozzá­járul az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak valóra váltásához. Hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok a jövő­ben is minden erőfeszítést megtesznek, kinyilvánítják politikai akaratukat a gaz­dasági együttműködés mi­nőségileg új szintre emelése érdekében. Az ülésszak tárgyszerű, elvtársi légkörben, a barát­ság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Szovjet és amerikai katonai vezetők találkozója Edward C. Aldridge, az Egyesült Államok légierőinek minisztere, július 4-én, dele­gáció élén a Szovjetunióban kezdett hivatalos látogatást — közölte csütörtöki számá­ban a Krasznaja Zvezda. A szovjet katonai újság beszámolt róla, hogy Áld- ridge-t fogadta Dmitrij Ja- zov hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter. A talál­kozón részt vett Szergej Ah- romejev marsall, a szovjet fegyveres erők és a hadiflot­ta vezérkari főnöke, a mi­niszter első helyettese és A. Jefimov marsall, a szovjet légierő főparancsnoka. mi­niszterhelyettes. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek rá. hogy az utób­bi időben jelentősen meg­élénkült a szovjet és ame­rikai katonai vezetők közöt­ti érintkezés. A sort Jazov és Carlucci genfi találkozója nyitotta meg, amely a wa­shingtoni és moszkvai csúcs idején folytatódott, a két mi­niszter újabb tárgyalásaival. Az amerikaiak szovjetunióbe­li látogatásával egyidejűleg pedig — első ízben — az Egyesült Államokba látoga­tott Ahromejev marsall, ve­zérkari főnök. A szovjet katonai lap be­számol arról is, hogy Ald­ridge Moszkvában megbeszé­lést folytatott a szovjet űr­kutatási állami bizottság ve­zetőivel. és látogatást tett a szovjet tudományos akadé­mia űrkutatási intézetében. Sztrájkok Jugoszláviában A Jugoszláv Szakszerveze­ti Szövetség belgrádi szék­házának nagytermében töl­tötték a csütörtökre virradó éjszakát azok a borovói ci­pőgyári munkások, akik már harmadik napja, különböző tiltakozó megmozdulásokon próbálnak érvényt szerezni követeléseiknek: bérük 100 százalékos emelésének, az egyenletes anyagellátásnak, a munkaszervezés megjaví­tásának és az adminisztrá­ciós létszám csökkentésének — nemcsak gyárukban, ha­nem az egész országban. A 23 ezer dolgozót foglal­koztató. horvátországi nagy- vállalat munkásai közül mintegy négyezer maradt Belgrádban, miután szerdán este sikertelenül végződtek tárgyalásaik a vezető tiszt­ségviselőkkel: Dusán Po­povszkival, a szövetségi kép­viselőház elnökével, Marjan Orozsennel, a szakszervezeti szövetség elnökével és Ivó Latinnal, a horvát tagköz­társaság elnökségének elnö­kével. Csupán azt a konkrét ígéretet kapták, hogy Bran- ko Mikulics kormányfő egy­két napon belül Borovóba utazik, a helyszínen keresve megoldást a problémákra. Ezután döntöttek úgy, hogy addig nem hagyják el a szak- szervezeti székházat, amíg nem kapnak kielégítő választ követeléseikre. Itt kereste fel őket Nenard Krekics külgaz­dasági miniszter, aki koráb­ban a borovói vállalat igaz­gatója volt. Ö is segítséget ígért, de kijelentette, hogy ma Jugoszláviában senki sem tehet felelős ígéretet a borovói munkásoknak, fize­tésük megduplázására. Sza­vai hangos nemtetszésbe ful­ladtak. azt a munkásasszonyt viszont megtapsolták. aki hangoztatta: „hajlandóak len­nénk, akár két-három hóna­pot is dolgozni fizetség nél­kül, de ehhez tisztán kellene látnunk a jövőnket, egy biz­tosabb jövőt". Csütörtök reggel még min­dig több ezer borovói tar­tózkodott a jugoszláv fővá­rosban. A lengyel nagykövet sajtótájékoztatója Lengyelország újjászüle­tésének közelgő nemzeti ünnepe valamint a lengyel —magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés alá­írásának 40. évfordulója al­kalmából csütörtökön sajtó- tájékoztatót tartottak a Lengyel Kulturális és Tájé­koztatási Központban. Tadeusz Chechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete szólt hazája bel- és gazdaságpo­litikai törekvéseiről, a re­formok megvalósításának szükségességéről, a két or­szág gazdasági és kulturális együttműködéséről, a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről, valamint a különböző nem­zetközi fórumokon elhang­zott lengyel békekezdemé­nyezésekről, köztük az úgy­nevezett Jaruzelski-tervről. A nagykövet végezetül válaszolt az újságírók kér­déseire. USA: Ki lesz az elnök? „Az amerikai álom tipikus példája vagyok” — szereti hirdetni magáról Michael Dukakis, aki biztos abban, hogy a novemberi választá­sokon demokrata párti el­nök kerül a Fehér Házba, önbizalma nem alaptalan: bár a választási kampány elején az előrejelzések még a leköszönő Reagan elnök teljes támogatását élvező George Bush alelnök biztos győzelmét jósolták, a csü­törtökön összeülő demokrata elnökjelölő konvenció előtt már a legtöbb felmérés Du­kakis szerény, sőt egyesek szerint biztos, 10—12 száza­lékos előnyét mutatta. Dukakis kampányában el­sőszámú célként jelöli meg a központi költségvetés egyensúlyba hozását, ha a szükség úgy kívánja, az adók emelésével, bizonyos költséges katonai progra­mok megnyirbálásával. Ezért ellenzi következetesen az SDI-programot és az MX-rakéták gyártását, s helyettük a hagyományos fegyverzet erősítését szor­galmazza. Betegsegélyző rendszer kiépítését tervezi mindenki számára, csökken­teni kívánja a munkanélkü­liséget, könyörtelen harcot hirdet a kábítószer ellen. Óvatos taktikával azonban nem mindig fedi fel, hogy céljait milyen eszközökkel akarja elérni. A kisebbsé­gek felé tett gesztusnak is felfogható, hogy a tervek szerint felajánlja az alel­nöki tisztséget a fekete Jesse Jacksonnak. Külpolitikai téren a le­szerelés hívének mondja magát. Azt hirdeti, hogy az Egyesült Államoknak „reá­lisan, de határozottan kell közelítenie a Szovjetunió­hoz”. Azt, hogy ez ponto­san mit takar, óvakodott eddig felfedni. Azt viszont elárulta, hogy az eddiginél is szorosabb együttműködést vár Washington szövetsé­geseitől mind katonai, mind gazdasági téren. Ha Dukakist megválaszt­ják, ő lesz az amerikai tör­ténelem legtöbb nyelven beszélő elnöke. Az angol és göröít anyanyelve mellett folyékonyan beszél franciá­ul és spanyolul. Felesége, a zsidó származású Kitty nemcsak bájos jelenség, hanem állítólag határozott egyéniség. Etióp nemzetgyűlés Új helyi választási tör­vényt fogadott el szerdán véget ért ülésszakán az etióp nemzetgyűlés, a Sengo. A törvény alapján szeptem­bertől alakulnak meg a vá­lasztott helyi közigazgatási szervek. Az ülésszakon elfogadták az 1988 89-es pénzügyi évre szóló állami költségvetést, amely csaknem egynegye­dével múlja felül a jelenle­git. Ugyancsak jóváhagyták az időszakra szóló gazdasági fejlődési tervet, amely a bruttó nemzeti össztermék 4 százalékos és az ipari ter­melés 8,5 százalékos növe­kedését irányozza elő. A küldöttek üdvözölték a kapcsolatok normalizálódá­sát Etiópia és Szomália kö­zött és hangsúlyozták, hogy Etiópia külpolitikája a bé­kés egymás mellett élés el­vén nyugszik. A mentőhelikopterből kisegítenek egy sérültet július 7-én. miután az előző este ismeretlen okokból robbanás történt az északi-tengeri Alfa olajfúrótornyon. A szerencsétlenség követ­keztében — az eddigi adatok szerint — egy ember meghalt, legalább 25 megsebesült (Népújság-telefotó — MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents