Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* XXXIX. évfolyam, 162. szám ÁRA: 1988. július 8., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Grósz Károly fogadta Ibrahim Zakariát Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Ibrahim Zakariát, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. (MTI) Törvény a hatásosabb tűzvédelemért Társadalmi vita a HNF megyei bizottságán Tavaly, de az idei esztendőben is több millió forint kárt okozó tüzek döbbentették meg az ország közvéleményét. Saj­nos, leggyakrabban fontos gazdasági egységben pusztítottak a lángok. Nem véletlen, hogy az elmúlt legalább egyéves idő­szakban igen sokszor került szóba: vajon azok az előírások, amelyek meghatározzák, miként óvják meg értékeinket az ilyen jellegű csapástól, kellően hatásosak-e, igazán szolgál­ják-e a tűzvédelemmel kapcsolatos követelményeket. A szá­mos értekezleten elhangzottaknak is köszönhetően készült el az a törvénytervezet, amely a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szól. A jogforrással kapcsolatosan országszerte tartanak társadalmi vitákat, ilyen rendezvényre került sor tegnap délelőtt Egerben, a Hazafias Népfront Heves Megyei Ménes... Találónak tartom a szov­jet költő. Vlagyimir Vi- szockij egyik versének sza- vait: „A ménesben jutni szeretek, De nyergeim nem hagyom magam!". Már a korosztálybelijeim is em­lékezhetnek rá, hogy volt idő, amikor futni is kellett, s nehéz súllyal cipelni a nyerget. Az idő szava azon­ban könnyített a terhen — szó. ami szó, nem a gaz­daságin —, hanem a véle­ménynyilvánításén, amely­nek előbb-utóbb az előbbi téren is meglesz az ered­ménye. Napjaink igazolják: szó­kimondó nemzet lettünk. S ez nem is baj, mert a kü­lönféle párbeszédeken, tes­tületekben kiderült, hogy nem haszontalan interpel­lálni. vitatkozni, ütköztetni a véleményeket. Gondol­kodtam is rajta, hogy „jó sora” van a megyei tanács elnökének, amikor egy ülé­sen legalább ötször kellett felállnia, mert a lakosság megbízottai, néha nem ép­pen hízelgőén, kérdeztek rá a vízellátási, a közlekedé­si, az utánpótlási, a pénz­gazdálkodási kérdésekre. Sorjáztak a kérdések No- vaj, Eger, Hatvan és más körzetek képviselőitől: mi a megoldás? S az érdemi válasz nem maradhat el, mert ha teret kapott az emberi őszinteség és nyílt­ság, akkor ugyanilyen ka­lappal kell visszaköszönni is. Találónak tartom a vers­idézetet, mert úgy érzem — járva-kelve a megyében —, igaz hitet adott az em­bereknek ahhoz, hogy bíz­zanak a jövőnk javuló ala­kulásában, S azt már ta­lán le sem kellene írnom — hiszen olyan egyértel­mű —, hogy a bizalom erőt ad. Erről beszélt Bodony- ban egy idős tsz-nyugdíjas, aki megette már a kenye­re javát, s sok mindent vé­gigélt ebben az országban. Nehéz „futásokat” is, köny- nyebb nyergeket is, ami­kor azt mondta: „Nagyra tartom, hogy elmondhat­tam őszintén a véleménye­met”. S nem véletlenül fo­galmazott így, mert akkor, amikor megkérdezték, hogy merrefelé koptassuk az utat, rájött: érdemesnek tartják arra, hogy benne legyen a „ménesben”. Vallom, nics egyedül ez­zel az érzésével, hiszen ékes példája volt a „köny- nyített nyeregnek” az Or­szággyűlés mostani üléssza­ka, ahol a honatyák elnök­nője nem győzte kapkodni a fejét, a teremfelügyelő pedig ide-oda vinni a mik­rofont. Ezek jelzik — s nem csak a Parlamentben —, hogy megpezsdült a közéletünk. Az is tény, hogy ebben a tízmilliós „ménesben” nem mindenki fut egyformán, nem min­denki viseli hasonlóan a terheket, de a közös célo­kért lehetősége van az él­re törésre. A közös „futáshoz” — minden reményem megvan rá — nem lesz szükség os­torra ... Szilvás István Az ülésen részt vett Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkára, valamint a tanács szerveinek képviselői is. Az ülésszakon Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság küldött­ségének vezetője elnökölt. A küldöttségek vezetői ösz- szegezték az 1986-ban és ,1987- ben folytatott együttműkö­dést, valamint a KGST tevé­kenységének eredményeit. Is­mertették az országaikban folyó szocialista építőmunka fő kérdéseit. Megállapították, hogy országaik figyelmének középpontjában azok a fel­adatok állnak, melyek párt­jaik kongresszusainak stra­tégiai célkitűzéseiből és a je­len ötéves tervidőszakra szó­ló társadalmi-gazdasági fej­lesztési tervekből erednek. Mindenekelőtt a népgazdaság erősítésére, hatékonyságának Az ország minden tájáról érkezett tisztelgők ezrei gyűltek össze csütörtökön a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait. Ezzel utolsó állomásához érkezett a tengerentúli fern- cliffi temetőből a zeneszerző végakaratának megfelelő, csendes budai sírkertig tartó, csaknem kéthetes út, ame­lyen Európa-szerte díszkon­certekkel, emlékünnepségek­kel adóztak Bartók Béla munkásságának. és kiegyensúlyozottságának fokozására helyezték a hang­súlyt. A szocialista közösség or­szágaiban a dolgozók foko­zott erőfeszítéseinek ered­ményeként növekedett a tár­sadalmi termelés, a KGST- tagországok többségében a gazdaság növekedését az utóbbi években gyakorlati­lag teljes egészében a mun­katermelékenység fokozása révén biztosították. Az ülésszakon ugyanak­kor megállapították, hogy még mindig nem használ­ják ki teljes körűen a lehe­tőségeket a KGST-tagorszá­gok népgazdaságainak erő­sítésére. Hangsúlyozták, hogy gyorsítani kell a minőségi­leg új műszaki és technoló­giai bázisra, a fejlődés erő­forrás-takarékos útjára való átállást. A budapesti temetési szer­tartásra a hazai társadalmi, szellemi élet vezetői mellett eljöttek Bartók Béla csa­ládjának tagjai, egykori ba­rátai, tisztelői. Elhozták a kegyelet virágait több kül­földi kulturális intézmény és a határainkon túl élő magyarság képviselői is, köztük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturá­lis Szövetségének (Csema- dok) és a Matica Slovenska Tudományos és Kulturális Központnak a vezetői. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak rava­talát kettős kordon övezte: Megállapították, hogy az együttműködés és a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztése, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás el­mélyítése egyre fontosabb tényezővé válik a KGST- tagországok politikai és gazdasági életében, társa­dalmi-gazdasági fejlődésé­ben. Közös erővel folytatódott a KGST-tagországok komp­lex programjának, a tudo­mányos-műszaki fejlődés 2000-ig szóló komplex prog­ramjának a valóra váltása. Integrációs létesítmények épültek: ilyenek voltak töb­bek között a jamburgi gáz­lelőhely kiaknázásához szük­séges létesítmények, a Ha­ladás-gázvezeték, a hmel- nyickiji atomerőmű. Mindamellett kijelentették, hogy a KGST-tagországok gazdasági együttműködése még nem fokozza kellőkép­pen a népgazdaságok haté­konyságát. Nem a megfelelő ütemben fejlődik a gyár­tásszakosítás és a kooperá­ció, lelassult a kölcsönös kereskedelem növekedése, a több ország gazdasági fej­lődésében felmerült nehéz­ségek miatt nő számos or­szág külső eladósodása. Ezzel összefüggésben meg­különböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy mi­ként halad a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának munkája a sokoldalú együtt­a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai politikai, kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Pont­ban három órakor vette kez­detét a temetési szertartás, amelyen elsőként Ferencz József unitárius püspök bú­csúzott Bartók Bélától. Ugyancsak a ravatalnál búcsúztatja a végső nyug­helyére induló hamvakat Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A fekete gránit emlékművel megjelölt sírnál Üjfalussy József, az MTA alelnöke vesz végső búcsút Bartók Bélától. Bizottságának székházában. Az eseményen Diószegi La- josné, a HNF megyei bizott­ságának titkárhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, köz­tük dr. Szidonya Etelkát, a HNF Országos Tanácsának politikai munkatársát, Sza­lontai Imre tü. alezredest, a Belügyminisztérium Tűzoltó­ság Országos Parancsnoksá­ga osztályvezető-helyettesét és Lukács Béla tü. ezredest, megyei tűzoltóparancsnokot. Szalontai Imre tartotta meg a törvénytervezet vita­indítóját a megjelentek előtt, akik között ott voltak az al­kotmányjogi, a baleset-meg­előzési, valamint a település­politikai munkabizottság tag­jai, Az előadó szólt arról, mi tette szükségessé az új jogszabálytervezet előkészí­tését. Statisztikai adatokkal is alátámasztotta a rendel­kezések fontosságát. Érdemes tudni néhány tényt a tűz elleni védekezés feladatait, fejlesztésének alapelveit megszabó törvény­tervezetről. Pontosan meg­határozza egyes fejezeteiben a tűzoltóság állami és ön­kéntes. valamint vállalati formáinak működését, tevé­kenységük határait, anyagi feltételeit. Mindenképpen hasznos, hogy külön foglal­kozik a tűzmegelőzés jogkö­rének kérdésével. Megálla­pítja a tűzoltás és a kárel­hárítás mikéntjét, s szól a megelőző oktatás és felvilá­gosítás tennivalóiról, a tűz­biztonsági tanácsok létreho­zásának szükségességéről. A vasutasok munkája iránti megbecsülés jeleként július második vasárnapján társadalmunk figyelme a vasút, s annak több tízez­res dolgozótáborára irányul. Az idei, sorrendben a 38. vasutasnapi ünnepségek a hét közepén megkezdődtek megyénkben is. Csütörtökön délután elsőként a füzes­abonyi MÁV-állomás szo­ciális létesítményében került sor ilyen eseményre, ahol a körzeti üzemfőnökség (terü­letileg hozzájuk tartozik megyénk vasúthálózatának jelentős része) dolgozóit és a meghívott társszolgálati ágak képviselőit köszöntöt­ték. A Himnuszt követően Lá­zár János szb-titkár meg­nyitójára került sor, majd Stehlih Péter üzemfőnök- helyettes mondott ünnepi beszédet. Méltatta a vasutas dolgozók helytállását, s szólt a feladatokról is. Többek között a következőket mon­dotta: — A vasúti munka sok áldozattal, lemondással járó szép szakma. Annak Végül kitér azoknak a szank­cióknak a felsorolására is, amelyeket az előírásokat megszegőkkel szemben szab­hatnak ki a hatóságok. A 42 szakaszból álló tervezethez alapszabályokat és belügy­miniszteri rendeleteket ma­gukba foglaló mellékleteket is csatoltak. A továbbiakban Lukács Béla adott tájékoztatást me­gyénk tűzvédelmi szakembe­reinek áldozatos munkájáról, majd a vitában hatan mond­ták el véleményüket. Szó esett többek között arról, ho­gyan lehetne kötelezni a ter­melőszövetkezeteket vállalati tűzoltóság szervezésére. Elhangzott olyan javaslat, hogy tűzvédelmi berendezé­seket. felszereléseket, ké­szülékeket, sőt járműveket, ne csak jogi személyek. ha­nem magánemberek is gyárt­hassanak, természetesen a követelményeknek megfele­lően. Kérték, hogy a törvény- tervezet konkrétan foglalkoz­zon azzal, melyek az állam­polgárok kötelességei a tü­zek megelőzésében. Elhang­zott az is, hogy a tűzvédel­mi bírságot összegszerűen és a különböző esetek súlyos­ságához. mérve határozza meg a jogszabály. Az észrevételekre a ta­nácskozás befejezéseként, Szalontai Imre adta meg a válaszokat, hangsúlyozva azt a reményét, hogy a tervezett törvény hosszú távon meg­alapozza a pusztító csapások elleni védekezést. ellenére, hogy a munkakö­rülmények, munkafeltételek az elmúlt években nem szándékainknak megfelelő ütemben javultak, mégis több mint 135 ezer ember tekinti hivatásának és sze­reti a vasúti szolgálatot. A városi jogú nagyközség társadalmi szervei részéről Antal Lajos pártbizottsági első titkár mondott ünnepi köszöntőt. Kitüntetések és jutalmak átadására is sor került. Ki­váló Vasutas lett Bódi Fe­renc vonatvezető Vámos- györkről, vezérigazgatói di­cséretben részesült Fehér Vince kál-kápolnai állomás- főnök-helyettes, igazgatói dicséretet vehetett át Tasi Ferenc váltókezelő Füzes­abonyból. Huszonnégyen let­tek Kiváló Dolgozók, négyen pedig a Szakma Ifjú Mes­terei. összesen 193-an kap­ták meg a törzsgárda kü­lönböző fokozatú elismeré­seit. A kitüntetésekkel és pénzjutalmakkal együtt mintegy egymillió 800 ezer forintot osztottak ki. Tisztelők ezrei gyűltek össze július 7-én, a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait (Népújság-telefotó: Soós Lajos felv. — MTI) (Folytatás a 2. oldalon) RÁNK FIGYELT A VILÁG Hazai földben nyugszanak Bartók Béla hamvai Vasutasnapi ünnepség Füzesabonyban Befejeződött a KGST 44. ülésszaka Prágában 1988. július 5. és 7. között megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakát. Az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttségekkel kép­viseltették magukat. A küldöttségek vezetői: Georgi A tana- szov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Marjai József, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Dumágin Szod- nom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Nyikolaj Rizskov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertaná­csának elnöke, Vo Van Kiét, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának első elnökhelyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents