Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. július 7., csütörtök IGAZODNI A KÖZÖNSÉG IGÉNYÉHEZ Mozik é$ filmek meiyénkben Hosszú évtizedeken át a szórakoztatás szinte vetély- iárs nélküli egyeduralkodója volt a mozi. Természe­tes módon indult neki a család, hogy beüljön egy-egy filmre, hiszen ez volt a legolcsóbb, egyben a legmu- lattatóbb. Aztán sok minden megváltozott. Elindult világhódító útjára a televizió, majd a video. Meg kellett tanulnia a filmkészítőknek és -forgalmazóknak a versenyhelyzethez alkalmazkodni. Nagyon sok vál­tozás történt: az alkotások látványosabbak lettek, a vetítőhelyek mozgékonyabbak. A Heves Megyei Mozi­üzemi Vállalat a közelmúltban adott számot műsor- politikájáról és filmforgalmazási elképzeléseiről. Most e tanulmány fő megállapításait adjuk közre. Mint az anyag leszögezi, ez a szakma is alá volt ren­delve a társadalmi fejlődés­nek. Ezért az utóbbi időszak meghatározója a kormány gazdasági és társadalmi sta­bilizációs munkaprogramja. Ennek értelmében kellett módosítani a művek érték­rendjét és egyéb területek, tevékenységek helyzetét. Az. előtt három műsorpolitikai kategóriába tartoztak a vetí­tett alkotások, ma már ez le­egyszerűsödött. Kétfelé osz­tották a „mezőnyt”: „támo­gatott'', illetve „járulékolta- tott” filmek kerülnek vá­szonra. Elsősorban szocialis­ta tudatformálás és erkölcsi- ség szerepel minősítő ténye­zőként. Előtérbe helyezték a szocialista országokban ké­szült mozgóképeket is. A tér. jesztés az utóbbi esztendők során csak a működés anya­gi feltételeinek csökkenő há­nyadát volt képes megte­remteni. A hiányt fogyasztói árkiegészítésként, állami tá­mogatásból fedezték. A do­táció csökkent, s ezt is dif­ferenciáltan nyújtják. Meg­nőtt viszont az önállóság, amely lehetőséget teremt a bevételek gyarapítására. Pél­dául a videotechnika a kor­szerű vetítés esélyeit szé­lesítette ki, erősítette meg. Az új helyárrendszer köz­pontilag megszabott: mini­málisan 6, maximálisan 60 forint. A szélső értékek kö­zött a helyi körülmények­nek is megfelelően alakítják ki az összegeket. Az új helyzet a költségek csökkentésére és takaréko­sabb létszám-, illetve anyag­Bartók Béla hamvainak ha­zahozatala alkalmából em­lékkönyvet jelentetett meg a „LÁNG” Kiadói, Idegenfor­galmi és Marketing Kft. A kötetet Keresztúry Dezsőkét írása vezeti be. Az első e kötet számára készült, a má­sik az irodalomtörténész 1945-ben, Bartók halálakor, az Operaházban elmondott búcsúbeszédének szövege. Az gazdálkodásra készteti a szakembereket. Mindenkép­pen szerkezeti és szervezeti korszerűsítésre van szükség. Nem könnyű mindez: a szo­cialista filmgyártásból hiá­nyoznak a versenyképes, színvonalas, szórakoztató al­kotások. A videózás helyzete is ellentmondásos. A gazda­ságtalanul működő egységek is nem kevés fejtörést okoz­nak: a vállalat ennek elle­nére. a kistelepülések film­színházait fontos közműve­lődési eszköznek tekinti. Heves megyében műsorpo­litikai szempontból országo­san is szép eredmények szü­lettek, a legértékesebbnek ítélt filmek vetítési aránya magas. Igen nagy figyelmet fordítottak a honi gyártás eredményeinek felmutatásá. ra is. Külön elismerést ér­demel. hogy a fiatalok szá­mára sokféle módon biztosí­tanak mozgóképeket: a leg­elterjedtebb forma az iskola­mozi, amely támogatója az oktató-nevelő munkának. A nézők harminc százaléka szervezett ifjúsági látogató. Folytatták a gyermekfilmna- pak és -hetek eseménysoro­zatát, vetélkedők, játékok, pályázatok szervezését. A ta­vaszi nagy ünnepek alkal­mából a KISZ-szel együtt te­remtettek rangos kínálatot. De életre hívtak akciót a KISZ megalakulásának 30. évfordulójára, s az úttörő- mozgalom 40. évfordulójára is. Jól működött a 12 video- rnozi: 1987-ben 482 műsor­ral, 1369 játszási napon. 3155 előadást tartattak. A két és fél millió forintot meghala­emlékkönyvben a nagy ze­neköltőnek hódoló költemé­nyek mellett dokumentumok, kották, levelek, feljegyzések hasonmásai kaptak helyet. Kézi merítésű papíron meg­található a kötetben Borsos Miklós aláírt, számozott Bar- tók-rézkarca. Egy másik kü­lönlegesség egy hajópecsét: a hamvakat az óceánon keresz­dó jegybevétellel országosan második helyezést értek el. Az Egerben és Hatvanban megalakított videotékát feb­ruártól követte a gyöngyösi is. A vetítőszolgálat széles körben kapcsolódott a spe­ciális rétegigények kielégíté­séhez : óvodákban, iskolák­ban, más helyeken, politikai, szakmai, egészség- és mun­kavédelmi, illetve közleke­désbiztonsági ismereteket terjesztettek. Külön említést érdemel a filmklubmozgalom: megyénk­ben széles körű és változatos a működése. A 31 kisközös­ségnek több mint tízezer tag­ja van. Külön említést ér­demel a hatvani gimnázium, az egri tanárképző főiskola és az egri Prizma mozi bá­zisa. Ez utóbbiban idegen nyelvű vetítéseket is tartot­tak. Sikeresnek bizonyultak a közös rendezvények, ame­lyekkel különböző települé­sek felszabadulásának évfor­dulóihoz, s más jubileumok­hoz kapcsolódtak. Széles kö­rű közönséghez szólt a nagy októberi szocialista forrada­lom felidézésére szolgáló szovjet filmek fesztiválja, rangos az évenként visszaté­rő nyári egyetem, s az el­múlt esztendőben megvalósí­tott finn filmhét. A reformfolyamathoz kap­csolódóan, 15 állami és négy társadalmi mozit szüntetnek meg. De ez lényegében nem érinti az ellátottság teljessé­gét. Nehezedik a gazdasági helyzetük, s várhatóan to­vább fog csökkenni az álla­mi támogatás. Ezért még in­kább a valódi közönségigé­nyekhez, fizetőképes kereslet­hez kell igazodni színes kí­nálattal. új formákkal. Az utóbbi kétéves eredményt mi sem minősíti jobban, mint a „Kiváló Vállalat” cím 1986- ban, illetve az 1987-ben el­nyert, filmfőigazgatói és szakszervezeti dicsérő okle­vél. A Heves Megyei Mozi­üzemi Vállalat aktív része­se a térség közművelődésé­nek. s egyben a szakma or­szágos eredményei kivívásá­nak. Gábor László tül hozó Queen Elisabeth II. parancsnoka, a New Vork-i indulás napján, valamennyi kötetet ellátott a hajóposta bélyegzőlenyomatával. Az emlékkönyv 1050 számozott példányban jelent meg. 1- iől 300-ig fekete kecskebőr kötésben, 301-től 1050-ig pe­dig fekete selyemkötésben, 2900, illetve 1900 forintért. A Zeneműkiadó Vállalat Tallián Tibor könyvét adta ki a nevezetes esemény al­kalmából. (MTI) Bartók Béla-emlékkönyv Simonyi Imre, Polner Zoltán, Cseh Károly, Magyari Barna, Németh Gab­riella, Lőrinczy István és Pataky Gabriella versei — Makay Margit színmű­vésznő életregénye — Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék) — Koronás kegyetlenek (kisregény) — Remenyik Zsigmond naplójegyzete» — Kaposy Miklós: A lándzsa — Tudományos ismeretterjesztés — napjaink­ban — Hol tart megyénk művelődésügye? Az újság­árusoknál Megyénk országos terjesztésű közműve­lődési folyóirata ezúttal a tudományos is­meretterjesztés helyzetét elemzi. Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság ideológiai tit­kára arra keres választ, hogy az új szerep­körében miként töltheti be küldetését a TIT. Gábor László dr. Rottler Ferenccel, a TIT főtitkárával készített interjút. Homa János megyei gyorstérképet ad, amely tük­rözi nemcsak az eredményeket, hanem a gondokat is. A hagyományokhoz híven változatos az irodalmi anyag. Simonyi Imre, Polner Zol­tán, Cseh Károly, az Erdélyből áttelepült Magyari Barna, Németh Gabriella, Lőrin­czy István és Pataky Gabriella versekkel jelentkezik. Színháztörténeti kuriózumokban bővelkedik Makay Margit életregénye. In­dul Páskándi Géza egri vonatkozású törté­nelmi játéka, A kiéheztetés. Pécsi István Koronás kegyetlenek című kisregénye arra keres választ, hogy 'milyen tragédiákat szül­hetnek a hatalom torzulásai. Remenyik Zsigmond napló jegyzetei az irodalombará­tok számára kínálnak csemegét. Kaposy Miklós a rangos humort kínálja az olva­sóknak. Neményi Lili Jávor Pálra emlé­kezik. Befejeződik Wéber Tünde Békás­dűlője. Az egyfelvonásos a Hevesi Szemle drámapályázatának megosztott II. helyezé­Hevesi Szemle közmii vímiest folyó)ml A tartalomból Imre, ZWfon. C**h Májkor. Soma. Nétnoíh Gabriella, lórin«** é* Petek* Gobrieiio körtemen*« MfAay Marcit étetfegéoye Páskándi Gáza történetei játéka Kawtdf kegyetlenek fkiwagtey) Remonyik Zsigtnonri Tttdowdnjöj ismeret- tetjestíés megyénkben Maltert megyénk 'műveiőáésögy«? Htmémp till - iáter XVI. évfolyam (fjk 1988. június sét kapta meg. Dr. Kovács János megyénk művelődésügyének sikereit és gondjait so­rakoztatja fel. Farkas András a Gárdonyi Géza Színház bemutatóit értékeli. A fotókat, illetve reprodukciókat Gál Gábor, Koncz János és Pesti Erzsébet készítette. Magyari Barna költeményei Tömbházlakók Imre bácsi minden este fiatalkori történeteiben lógázza a lábát s ez jót tesz reumájának a lány a másodikról néha órákon át cserél egyetlen 'magánhangzót affektálásában Kati néni szombatonként két nagy szatyorban viszi a mosodába Pista bácsi szennyes gondolatait én pedig most csak úgy egyszerűen kiengedem szobámból a versszagot Magas homlokú délután te naivan kérded „szeretsz-e még?” s én azt mondom ilyen magas homlokú délutánon nem szabad butaságokat beszélni fodrászszékembe beült a délután és én felfelé fésülöm a fellegeket hadd látszódjon jókedvem homloka félhomályban Ulti a Jó másfél évvel ezelőtt, amikor még hozzá sem kezd­tek A vak asszony vissza­néz című magyar játékfilm forgatásához, látni lehetett, hogy nem mindennapi al­kotásról van szó. Elsőként Szotyolai Rezső stúdióvezető nyilatkozott a Hajnali Igazság című na­pilapban: —Felméréseink azt mu­tatják, hogy olyan magyar filmeket vár tőlünk a kö. zönség, amelyek szórakoz­tatnak, önfeledt kikapcso­lódást jelentenek a mozi­látogatóknak. Félre hát a sok millió forintba kerü­lő, úgynevezett művészi filmekkel, az öncélú, átszűrt, sokszor érthetetlen mon­danivalóval telített képso­rokkal, abba kell hagyni a görcsös önmutogatást, nincs szükség a rendezők ré bu­szos fogalmazású sirámai­ra, az apprehendáló be­felé fordulásra! Ezentúl ki­zárólag olyan filmeket for­gatunk, amelyeket a közön. ség is megnéz, nemcsak az átvevő bizottság meg a szak­mai zsűri. Ezért várunk nagy sikert legközelebbi fil­münktől, amelynek ideigle­nes címe: A vak tyúk is talál szemet. Nem sokkal ezután Bádo­gos Csaba, a Mindent bele! hetilap szemfüles riporte­re Olvastam a forgatóköny­vet című írásából megtud­tuk, hogy elkezdődtek a Fél lábú manöken forgatásai. Az új magyar film némi mó­dosítással A vak asszony visszanéz forgatókönyve alapján készül. Az is kiszi­várgott, hogy a legjobb ma­gyar filmvigjátékok, így a Hippolyt, a lakáj, A veréb is madár produkciók méltó folytatásaként tartják szá­mon a szakemberek. A riportból megtudtuk, hogy az újságíró majdnem ha. Iáira röhögte magát a for­gatáson, de szerencsére volt a közelben egy orvos, akt görcsoldó injekcióval első­segélyben részesítette Bádo­gos Csabát. — Élvezem a forgatást! — mondta rádióinterjújában Bazsi Gazsi, a népszerű ko­mikus, akit alacsony ter­mete miatt Góliátnak be­céz a filmszakma. —Vég- re egy nekem való szerep. A Vakarlak, mert akarlak című produkcióban, amely régebben a Vak tyúk is ta­lál szemet, illetve a Fél lábú manöken címet viselte, én egy analfabéta, holdkóros gyárigazgatót játszom, aki nudista divatbemutatón be­leszeret egy fél lábbal is ga­zellajárású manökenbe. Csak a film végén derül ki, hogy a manökennek hitt hölgy nem más, mint az egyik hír­hedt bordélyház éjjeliőre. De amíg eljutunk idáig, ka. c agtató jelenetek hosszú sorát neveti végig a közön­ség. Állítom, hogy bárme­lyik Búd Spencer- vagy Benny Hill-produkció kismiska és gyenge fércmű e magyar film mellett. Ilyen agitatív reklám­hadjárat hatására még szép, hogy rohan az ember meg­nézni a filmet, nem igaz? Töredelmesen bevallom, hogy én, a naiv mozinézó csak az előcsarnokban kezd­tem gyanakodni, hogy itt va­lami gáz van. Nemcsak az árjegyzéket néztem végig, hanem a pénztár felett lógó tájékoztatót is. Az igazga­tóság közölte: ha jegyet vál­tok a Vakarlak, mert akar. lak című új magyar széles­vásznú filmhez, akkor rá­adásként megnézhetek egy Byd Spencer-produkciót, mert a jegy árában ez is benne foglaltatik. Mit mondjak? Négyen voltunk a nézőtéren. A mo­zigépész, az igazgató, az ügyeletes rendőr meg én. Ennek ellenére kitűnően szó­rakoztunk, mert a félhomály­ban egyforintos alapon ul­tizni kezdtünk. Félóra múl­va már az irodában ver­tük a blattot. Nem panasz­kodtam, elég jó lapjárásom volt. A mozijegy árát több. szőrösen visszanyertem. Csak azt nem értem, miért szidják egyesek állandóan a mai magyar filmeket? KiSS György Mihály Olvasósarok Az Élet és Irodalom tör­ténelmi emlékezésre hívja az olvasót, és talán a ma élők egy részének eszményképet is ajánl: „Kié hát Károlyi Mihály?” című írásában. Néhány gondolatot raga­dok ki az írásból Károlyi­ról, illetve Károlyitól: — Kun Béla: Károlyit nem lehetett a pártba be­engedni, tekintet nélkül fel­tétlen személyes tisztességé­re. Saját szervezettel nem rendelkezik, habár nevének jó hangzása van falun ... — Károlyi: Az arisztok­raták az osztályárulót lát­ták bennem, a proletárve­zérek az arisztokratát. — Alan Taylor: 1918. volt _ Károlyi történelmi pillana­ta, kormányzásának öt hó­napja helyet fog biztosítani számára minden történelem- könyvben. — Károlyi: A szocializ­musba vetett hitem sok min­denért kárpótolt. Mert minden alkati pesszimizmu­som ellenére sohasem ké­telkedtem abban, hogy az igazi szocializmus egyszer megvalósul, s hogy a mi küzdelmünkre szüksége van a haladásnak. A Nők Lapjában Jókai Annával beszélget Földes Anna korunk társadalmi kér­déséről és az írónő szemé­lyes sorsáról. Néhány gondo­lat a beszélgetésből: — Nem vallom magamat sem bírónak, sem ügyész­nek, de még védőnek sem. Elfogulatlan, szavahihető ta­nú igyekszem lenni... Vi­gyáznunk kell arra, hogy ne tegyük céllá azt, ami csak eszköz. — Mire gondolsz? — Arra, hogy a gazdasági élet fejlődése, a technikai fejlettség csak eszköz arra, hogy az ember megélhesse a szellemi optimumot. Vi­szont a legtöbb mai család (kizárólag) arra törekszik, hogy anyagilag boldoguljon. Amikor az embereket a ter­veikről kérdik, majdnem mindig csak azt sorolják, hogy mit akarnak az elkö­vetkező években megszerez­ni­(Gazsó László)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents