Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1988. július 6., szerda Előtérben a termelési és tudományos együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) nép, a szocializmus és a béke ügye javára. Szívből kívánok önnek. Grósz elvtárs, minden magyar kommunistának, minden magyar dolgozónak sikereket kezdeményezéseikhez. OROSZ KAROLY POHÁRKÖSZÖNTÖJE Tisztelt Gorbacsov elvtárs! Kedves szovjet barátaink! Köszönöm a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a meghívást, amelynek nagy örömmel tettem eleget. Átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait. Mai szívélyes, baráti légkörű megbeszélésünk Mihail Gorbacsov elvtárssal hazánk és a Szovjetunió folyamatos párbeszédének újabb fontos állomása. Politikai jelentőségét aláhúzza, hogy olyan időszakban került rá sor. amikor hazánkban és a Szovjetunióban is a társadalom fejlődését hosszú időre meghatározó változás, fordulat megy végbe. Mindez megbízható feltételé annak, hogy együttműködésünk politikai infrastruktúrájának korszerűsítésében is tovább lépjünk. Nagyra értékeljük, hogy rendszeresek a magas szintű véleménycserék, nincs olyan kérdés, amelyről ne tudnánk őszintén szót váltani. Az erősödő bizalom és megértés szellemének jó hatással kell lennie együttműködésünk más területeire is. A kölcsönösen előnyös, tartós együttműködéshez elengedhetetlen az érdekegyeztetés, egymás piacának jó ismerete, igényeinek és lehetőségeinek körültekintő mérlegelése. Adottságaink miatt a jövőben is érdekünk a szovjet energia- és nyersanyagszállítások folytatása a jelenlegi szinten, sőt növelése is. Megértjük ugyanakkor szovjet barátaink ezzel kapcsolatos gondjait. Népeinket egyre inkább összeköti a Szovjetunió nyugati határainál, a Kárpátalján élő magyarság. Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a szovjetunióbeli magyarok az ország egyenrangú állampolgáraiként élhetnek, dolgozhatnak, s egyre több segítséget kapnak nemzeti kultúrájuk ápolásához, nemzeti arculatuk őrzéséhez. Mindez az egymásra utalt kö zép-európai népek sorskérdésének jó szellemű, humánus megoldására mutat példát; üdvözöljük, mert emögött az SZKP megújuló politikáját, a nemzetiségi viszonyok korszerű. lenini kezelését látjuk. Az MSZMP pártértekezlete fontos szakaszt zárt le egy hosszabb történelmi folyamatban. Jelentős energiákat szabaditott fel ahhoz, hogy a magyar nép jobban hasznosítsa társadalmunk humánus értékeit, szellemi tartalékait. Most a határozott tetteken van a sor. Csak ez adhat hitelt szavunknak, a jövőre vonatkozó terveinknek. Illúzióink nincsenek. Nehéz munkával számolunk, vállaljuk a konfliktusokat is. Lenin mondása tanulság: „ami nehéz, az még nem megoldhatatlan, fontos, hogy meg legyünk győződve arról, hogy helyesen választottuk meg az utat, és ez a meggyőződés százszorosára fokozza a forradalmi energiát és a forradalmi lelkesedést, amelyek csodákat tudnak művelni”. Aktívan részt veszünk a szocialista országok együttműködésének korszerűsítésében, az önállóság, az egyenjogúság, a kölcsönös felelősség, az egymás iránti tisztelet elvei alapján. A Varsói Szerződésben nagy jelentőséget tulajdonítunk tevékenységünk fő irányai összehangolásának, a sajátos nemzeti lehetőségek hasznosításának. Messzemenő érdekeink fűződnek a szocialista gazdasági integráció átalakításához. A KGST-tagországok pártvezetői másfél éve éppen itt, Moszkvában jutottak nagy jelentőségű elvi egyetértésre. A gyakorlati munka eredményeivel azonban koránt sem lehetünk elégedettek. Két- és sokoldalú alapon — akár szűkebb körű egyetértés esetén is — már ma többet tehetünk az áru- és pénzviszonyok következetes érvényesítésére. Moszkvai tárgyalásait befejezve kedden a kora esti órákban hazautazott Moszkvából Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid munkalátogatást tett a szovjet fővárosban és tárgyalt Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Grósz Károlyt Moszkva Seremetyevo 2. repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja és Vagyim Medvegyev, a KB titkárai búcsúztatták. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4—5-én munkalátogatást tett a Szovjetunióban, kedden az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a KB Külügyi Osztályának vezetője. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Közlemény a tárgyalásokról Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására, munkalátogatáson tartózkodott Moszkvában, július 5-én megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárával. Mihail Gorbacsov melegen üdvözölte Grósz Károlyt a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárává történt megválasztása alkalmából és sok sikert kívánt munkájához. Megköszönve az üdvözletét. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy új megbízatásában első külföldi útjára Moszkvába utazott. Ez is megerősíti, hogy a magyar kommunisták megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő barátságnak és együttműködésnek. Az MSZMP és az SZKP KB főtitkára több mint háromórás megbeszélésük során a fő figyelmet a szocializmus megújulásának, a társadalmi-politikai és gazdasági struktúrák átalakításának szentelte, s véleményt cserélt a párt vezető szerepe korszerű értelmezéséről és érvényesítésének módszereiről, Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott az SZKP XIX. értekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az első valóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenvedélyesen és érdeklődéssel vitatták meg az ország legégetőbb problémáit. A vélemények minden különbözősége, s esetenkénti ütközése mellett, a peresztrojka stratégiája erős erkölcsi és politikai támogatást kapott és ez a legfontosabb. A Szovjetunió anyagi erőforrások és képzett emberek szempontjából egyaránt óriási lehetőségekkel rendelkezik. Sok mindent el lehet érni a rend megteremtésével, de természetesen különösen fontos az, hogy valóban működésbe lépjen az új gazdasági mechanizmus. Ezen a téren sok szervezési nehézséget kell leküzdenünk, és nincs még minden rendben a társadalmi tudat tekintetében sem. Ebben az értelemben a pártkonferencia is hangsúlyozottan véleményt nyilvánított az újító, útkereső, kezdeményező emberek mellett. Hatalmas jelentőséggel bír a pártkonferencia által kijelölt politika, amely a párt és a társadalom demokratizálását, a politikai intézményrendszer reformját tűzte ki célul. Természetesen a demokrácia feltételei mellett, a vezetőknek nehezebb a dolguk. De en- mellet, a vezetőknek nehezebb a dolguk. De ennek így kell lennie. Korábban ugyanis — mit tagadjuk — néhányan közülük úgy tekintettek a dolgozókra, mint valamiféle alattvalókra. Most pedig, hogy vezető lehessen valaki, alulról kell elismerést szereznie, s állandóan jó munkával kell igazolni azt. Grósz Károly, az MSZMP időszerű feladatairól szólva, hangsúlyozta, hogy a társadalmi megújulásnak nincs alternatívája. Az MSZMP értekezlete nyomán erősödött a társadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti bizalom. Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépések történjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitottabb, racionálisabb gazdálkodás kialakítására. Az MSZMP határozott törekvése a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a demokrácia és a társadalmi nyilvánosság erősítése, a párt vezető szerepének korszerű érvényesítése, az i ügyek megoldása a dolgozók bevonásával. Grósz Károly kitért arra, hogy Magyarországon óriási figyelemmel és érdeklődéssel figyelték az SZKP XIX. konferenciája munkájának minden napját. Ez azzal magyarázható, hogy az MSZMP májusban megtartott, országos értekezletén is a gazdasági és politikai rendszerben megérett változásokkal kapcsolatos döntéseket hoztak. A szocialista társadalom megújításának sürgető feladata áll előttünk — mondta a magyar vezető. — Habár országaink között nem kevés a különbség, ennek a folyamatnak egységes stratégiája van. S nálunk is első számú probléma a dolgozók bevonása az állami és társadalmi ügyekbe. S keressük a párt — mint a társadalom politikai élcsapata, amely nem helyettesítheti az állami, s még kevésbé a gazdasági szerveket — tevékenységének optimális munkamódszereit és formáit. Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy az SZKP vezetése figyelmesen tanulmányozta a magyar országos pártértekezlet dokumentumait, összehasonlították saját elgondolásaikkal, mintegy ellenőrizve magukat a barátok tapasztalatai alapján. „Természetesen nálunk más a helyzet, de sok az egybeesés, elsősorban, ami a szellemet, az elméleti elképzeléseket és koncepciókat illeti.” A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak olyan, időszerű témáról is. mint a választott szervek szerepének növelése, és az apparátus e testületeknek való. kötelező alárendelése. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nemrég, az MSZMP KB tagjainak sorából munkabizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy elemezze az ország fejlődésének utolsó évtizedeit. Ezt a pártprogram dokumentumainak előkészítése teszi szükségessé. A többi munkabizottság a szervezeti szabályzatban, az ország alkotmányában szükséges változtatásokkal, valamint a hosszú távú gazdasági terv kidolgozásával foglalkozik. Nálunk körülbelül ugyanezekről az elképzelésekről van szó — mondotta Mihail Gorbacsov. Egyebek között azon gondolkodunk, miként lehetne elérni, hogy a Központi Bizottság tagjai fő munkájuk mellett aktívan kivegyék részüket magának a Központi Bizottságnak a tevékenységéből a politikai döntések meghozatalának minden szakaszában. Feltehetőleg nálunk is munkabizottságokat kell- létrehozni a bel- és külpolitika legfőbb kérdéseiben. így lehet majd pontosabban meghatározni a pártapparátus helyét abban, hogy elősegítse a párt, mint a társadalom élcsapata tevékenységének kibontakoztatását. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly véleményt cserélt a szovjet—magyar kapcsolatok helyzetéről. Elégedettségüknek adtak hangot az erősödő bizalom és kölcsönös megértés kapcsán. Hangsúlyozták a nézetek összevetésének, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásának, az információcsere bővítésének fontosságát. Egyetértettek abban, hogy át kell alakítani a gazdasági kapcsolatok kialakult rendszerét. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható döntések szülessenek a két ország kereskedelmi és fizetési mérlegének kiegyensúlyozása, az árucsere mértékének megőrzése, és lehetőség szerinti növelése érdekében. Kiemelték, hogy szükség van a szakosodás és a kooperáció elmélyítésére, a tudományos-műszaki haladás korszerű vívmányaira építve. Mindkét fél abból indul ki, hogy sokkal cselekvőbben kell hasznosítani az olyan ösztönzőt, mint az együttműködésben részt vevő vállalatok és szervezetek közvetlen anyagi értekeltsége. Tovább folytatják azt a politikát, amelynek célja a két ország állampolgárai közötti érintkezés kiszélesítése, az ifjúsági kapcsolatok meg- élénkítése. a felnövekvő nemzedéknek a szovjet—magyar barátság szellemében való felnevelése érdekében, a helyi szintű kapcsolatok elmélyítése. A megbeszélésen érintették a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Grósz Károly nagyra értékelte a szovjet —amerikai csúcstalálkozók eredményeit, hangsúlyozva, hogy ezeknek köszönhetően, sikerült utat nyitni ahhoz, hogy Európa fokozatosan megszabaduljon a nukleáris fegyvertáraktól. A megbeszélés résztvevői rámutattak, hogy jelenleg a kontinens elsőrendű külpolitikai problémájává az európai hagyományos fegyverzet és haderők csökkentése lép elő. Az a kezdeményezés, amelyet a VSZ tagállamai tettek két év- zel ezelőtt, az elmúlt időben számos új javaslattal gazdagodott. Most az a feladat, hogy ne lehessen halogatni az erről a kérdésről folytatandó tárgyalást, amely elsőrendű jelentőségű a kontinens valamennyi népének jövője szempontjából. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is konzultációkat folytat és együtt fog működni az európai témakörben, amely külpolitikáink egyik kiemelt kérdése. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov találkozója szívélyes és baráti volt, az elvtársi nyíltság és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A találkozón részt vett Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Az SZKP értekezletének határozatai A Szovjetunió életének valamennyi fontosabb területét érinti az SZKP konferenciájának az a határozata, amely elemzi a XXVII. pártkongresszus határozatának végrehajtásában elért eredményeket, feltárja a megvalósítás során jelentkező fékező mechanizmusokat s meghatározza a következő időszak feladatait. A dokumentum leszögezi, hogy folytatódik annak a stratégiai irányvonalnak a megvalósítása, amelyet a KB 1985 áprilisi plénuma és a pártkongresszus dolgozott ki a szovjet társadalom forradalmi megújítására és társadalmi, gazdasági fejlődésének meggyorsítására. Ennek eredményeként, sikerült megállítani az országnak a gazdasági és társadalmi-politikai válság felé sodródását. Az emberek elkezdtek hinni az átalakításban, s annak elmélyítését kívánják, hogy a forradalmi változások visszafordíthatatlanná váljanak. A fejlődési folyamatok eredményeivel reálisan számot vetve, a dokumentum azt is megállapítja, hogy a2 átalakítás ellentmondásosan. nehézségek árán. a régi és az új párharcában tör utat magának. Az eredmények között említi a határozat azt a tényt, hogy a demokratizálás és a nyíltság légköre gyökeresen megváltoztatta az eszmei-politikai és társadalmi légkört. Elkezdődött a gazdasági élet egészségesebbé tétele. A gazdasági, szociális és kulturális fejlődésben még nem sikerült gyökeres fordulatot elérni. A fékező mechanizmusok nem szűntek meg, a gazdaság jórészt még mindig zxtenzív módszerekkel fejlődik. Lassan bontakozik ki a tudományos-műszaki haladás és mindeddig nem sikerült teljesíteni a nemzeti jövedelem növelésére. a forrásmegtakarításra vonatkozó terveket. Nincs érzékelhető javulás a termékek minőségében, és továbbra is bonyolult a Szovjetunió pénzügyi helyzete. Fennakadások vannak az élelmiszer- és iparcikkellátásban, nem kielégítő a szolgáltatások színvonala. A gazdasági nehézségek okait elemezve, a határozat felhívja a figyelmet arra, hogy a központi irányító szervek nem hajtják végre megfelelőképpen a párt és a kormány határozatait, s ezzel fékezik az új gazdasági mechanizmus bevezetését. A gazdaság intenzív fejlődését számottevően hátráltatja a tovább élő egyenlősdi és az a szemlélet, amely minden anyagi forrást a központi elosztástól vár. A pangás időszakának öröksége is fékezi az átalakítás folyamatát, ám ez önmagában még nem ad teljes magyarázatot a lassú előrehaladásra, mutat rá a pártértekezlet határozata. A további okok között említi a párt-, állami és gazdasági szervek valamint a társadalmi szervezetek munkájában fellelhető hiányosságokat. Az irányítás különböző szintjein sok olyan ember van még, aki nem akar vagy nem képes szakítani a parancsuralmi módszerekkel és elutasítóan fogad minden új megoldást. Sokakat megijesztett az átalakítás mérete és mélysége, s ezek az emberek szeretnének félúton megállni, félintézkedésekre korlátozni a forradalmi átalakítás munkáját. Jelen van ugyanakkor a másik szélsőség, az a törekvés is, hogy az eseményeket erőszakkal felgyorsítsák. átugorjanak fejlődési szukaszokat, s mindent egy csapásra, az objektiv feltételekkel és a társadalmi tudat fejlettségének szintjével nem számolva, oldjanak meg. A helyzetelemzés után a feladatokat sorra véve, a határozat leszögezi, hogy a pártértekezlet résztvevői határozott támogatásukról biztosították a minisztériumok és más, központi irányító szervek tevékenységi körének és munkamódszerének átalakítását, a felesleges döntési szintek felszámolását és az irányítási jogkörök alacsonyabb szintre helyezését, az irányító apparátusban dolgozók létszámának lényeges csökkentését, és ezzel egyidejűleg szakmai felkészültségüknek növelését. Változtatnia kell munkáján sok olyan pártszervezetnek is, amely nem volt képes időben és helyesen felmérni a fejlődés lefékeződésének okait halogató magatartást tanúsít, s határozatlanul tér át az új munkamódszerekre. Az ipari fogyasztási cikkekkel történő ellátás javítása érdekében, végre kell hajtani a könnyűipar átfogó rekonstrukcióját. Szabadabb fejlődési lehetőséget kell biztosítani a szövetkezeti mozgalomnak, az egyéni munkának. Részletesen szól a dokumentum az új gazdasági mechanizmus kialakításával kapcsolatos feladatokról. Alapelvként szögezi le, hogy jelentősen növelni kell a dolgozók érdekeltségét munkájuk végeredményében. Végleg fel kell számolni az egyenlősdit, s el kell érni, hogy a bérek mindenhol az elvégzett munka mennyiségének és különösen minőségének függvényében alakuljanak. A még ebben az ötéves tervben végrehajtandó feladatok között említi a határozat a termelési eszközök nagykereskedelmére történő áttérést, a költségvetés, a pénzügyi és hitelrendszer átalakítását. Országos vita után végre kell hajtani az árképzés átfogó, a nagy- és kiskereskedelmi. valamint a fel- vásárlási árakat egyaránt érintő reformját. A párt- és állami szervek szétválasztása során, a jelenkor követelményeinek figyelembevételével, a maga teljességében fel kell támasz, tani Leninnek a pártra, mint a társadalom élcsapatára vonatkozó koncepcióját. Leszögezi a dokumentum azt is, hogy az SZKP soha többé nem engedi meg a személyi kultusszal és a pangás időszakával összefüggő jelenségeknek a megismétlődését. Ezek mélyre ható torzulásokat idéztek elő a szocialista társadalomban, hosz- szú évtizedekre lefékezték a fejlődését, hatalmas emberi áldozatokat és felmérhetetlen erkölcsi és eszmei veszteségeket okoztak. A dokumentum tanúsága szerint a pártértekezlet jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának az új politikai gondolkodásmódon alapuló nemzetközi tevékenységét. a szovjet béketörekvések nemzetközi szinten való érvényesítése érdekében alkalmazott, új módszereket. A szovjet külpolitikának a továbbiakban az a feladata, hogy egyre több eszközt szabadítson fel a békés építőmunka számára. A védelmi erőfeszítéseknek, miközben szavatolniuk kell a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, a minőségi mutatókat kell előtérbe állítaniuk, mind a haditechnika, mind a hadtudomány, mind a fegyveres erők fejlesztése terén. A szovjet társadalom további demokratizálásának, a politikai reformnak a feladatait tartalmazza az SZKP értekezletének a keddi, szovjet lapokban megjelent, hatodik határozata. A határozat a politikai reform kulcsfontosságú feladatának nevezi a szocialista államiság és az önigazgatás alapját képező tanácsok teljes körű hatalmának biztosítását. A határozat szerint a tanácsi képviselőket titkos szavazással kell megválasztani. A dokumentum javasolja azt is. hogy a képviseleti szervek szerepének növelése érdekében a tanácsok elnöki tisztét a megfelelő pártbizottságok első titkárai töltsék be. A párt demokratizálásának kulcskérdése, hogy maradéktalanul érvényesüljön a kollektív vita és véleményalkotás lenini elve.
