Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX, évfolyam, 160. szám ÄRA: 1988. július 6., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Pezsgés Társadalmunk sokirányú megújulásának időszakát éljük. Az egészséges törekvések fontos ága a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a közéleti munka frissítése. Hiszen mind kevésbé léhet haladni a megszokott, megmerevedett módszerekkel, csakis rugalmasabb, a napjaink problémáihoz sokkal gyorsabban és jobban igazodó, a legszélesebb körben elfogadott, támogatott cselekvéssel juthatunk előbbre. Világos, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is feltétlenül élénkülésre van szükség. Egyetlen poszton sem maradhatnak enervált, lagymatag tisztségviselők, vezetők: leginkább pedig azok, akik megbízásaik igazi teljesítésével többnyire adósak maradnak választóiknak, képviseltjeiknek, s pozícióikat inkább csak saját érdekeikben hasznosítják. Olyan emberek kellenek, akiket valóban áthat a közösség óhaja, a bizalommal megtisztelő, felruházó kisebb- nagyobb kollektívák, települések, területek iránti felelősség, kötelesség, s a kapott feladatokat minduntalan tisztességgel, kellő buzgalommal, tudásuk legjavát adva próbálják megoldani. Szükségtelen az olyanféle gúzsba kötő statisztikai szemlélet, amelynek lényege az előre meghatározott kiválasztási irány és arány, amelyben a puszta hovatartozás fontosabb, mint a tulajdonképpeni rátermettség, alkalmasság. S a megbízott személy, testület agyonirányítása is mind kevésbé kívánatos. Csakis az okos, a köz szolgálatára megfelelő munkás, fiatal, nő jusson szerephez, s a tennivalókon tényleg osztozni tudó paraszt vagy értelmiségi legyen a társa. Egyedül az emberi értékek alapján lehessen mandátumhoz jutni, egy-egy pályafutásnak a mérhető eredmények legyenek a kizárólagos fokmérői. A tanácskozások hozzászólásai jobbára a helyszínen szerzett benyomásokból fakadjanak, ne nagyon legyenek előre kijelölt felszólalók és előre megírt fogalmazványok — mert különben jelentéktelen statiszta válik akár a legreményteljesebb szereplőből is. A mostanit megelőző ciklusban — olvastam egy felmérésből — még Országgyűlésünk képviselői között is hatvanhat olyan akadt, akinek eszébe sem jutott a saját vagy uram bocsá’ legalább a mások véleményével, mondandójával, javaslatával jelentkeznie, de közel harmadukat mégis újra megválasztották. S szerte e hazában, a politikai élet még annyi területén vajon hány hasonló „hallgatag’’ tisztség- viselőt emlegethetnénk hasonló megjegyzéssel? Itt az ideje hát, hogy ne csak megpezsdüljön, hanem pezsegjen is a közélet! Csak üdvözölni, támogatni lehet a korszakváltó megújulást. Gyóni Gyula Előtérben a termelési és tudományos egyöttműködés Grósz Károly befejezte moszkvai tárgyalásait Munkatanácskozás. Mihail Szergejcvics Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára munkatanácskozást tartott Grósz Károllyal. A tanácskozáson részt vettek (b—,j): Türmer Gyula, Grósz Károly, M. Sz. Gorbacsov, V. Medvegyev és Sahnazarov (Népújság-telefotó: Manek Attila felv. — MTI) Kedden reggel tíz órakor, a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke koszorút helyezett el a Lenin-mauzó- leum falánál, majd Vagyim Medvegyevnek, az SZKP KB titkárának társaságában lerótta kegyeletét az októberi forradalom vezetőjének emléke előtt. Ezután a főtitkár- miniszterelnök megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A délelőtti program következő pontjaként Grósz Károly, az SZKP KB székházában megkezdte tárgyalásait Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának székházában kedden, délelőtt, moszkvai idő szerint fél tizenegykor megkezdődtek a magyar—szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ötödik emeleti dolgozószobájában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, aki hétfőn érkezett rövid munkalátogatásra Moszkvába. Az'első percekben — amikor jelen lehettek a magyar újságírók, köztük az MTI tudósítója is — a két vezető felidézte csaknem egy esztendővel ezelőtt-Moszkvában megtartott találkozóját, és az azóta lezajlott többoldalú megbeszéléseket is. A magyar pártfőtitkár az iránt érdeklődött, nagyon fáradtnak ér- zi-e magát Mihail Gorbacsov az SZKP 19. országos értekezlete után. Majd ha befejezzük az átalakítást, kipihenem magam — válaszolta az SZKP KB főtitkára. Három órán át tartottak Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, kormányfőnek és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának keddi tárgyalásai. A megbeszélés után az SZKP KB a Kreml palota Katalin Termében .díszebédet adott a magas rangú magyar vendég tiszteletére. GORBACSOV POHA R KÖSZÖNTŐJE t Kedves magyar barátaink! Tisztelt elvtársak! Rendkívül nagy örömet jelent számomra, hogy itt. a Kremlben üdvözölhetem Grósz Károly elvtársat, aki először érkezett a Szovjetunióba, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának tisztségében. Nálunk úgy ismerik őt, mint elvhű kommunistát, Magyarország energikus politikai személyiségét, a szovjet—magyar barátság aktív támogatóját. Találkozónk Grósz elvtárssal mindkét testvérpárt és ország számára kivételesen fontos időpontra esett. Nemrégiben tartották meg a magyar országos pártértekezletet, amely — barátaink értékelése szerint átütő jelentőségű esemény lett Magyarország életében. A társadalmi fejlődés menetét mélyrehatóan elemezve, méltó módon értékelve a szocializmus építésére tett sokéves erőfeszítéseket, de ugyanakkor élesen és elvhű- en feltárva az utóbbi években felmerült komoly problémákat, a konferencia a gazdaságban és a politikában olyan mélyreható reformokra vett irányt, melyek arra hivatottak, hogy új formát, új minőséget adjanak a szocialista magyar társadalomnak. A magyar pártértekezleten elfogadott döntések számos eleme közvetlenül azonos vagy valamiben hasonló azokkal az intézkedésekkel, melyeket mi a peresztrojka menetében foganatosítunk és érthető, hogy mi szívből kívánunk sikereket magyar barátainknak nagyszabású elgondolásaik megvalósításához. Ügy adódott, hogy Grósz elvtárs látogatása közvetlenül a pártunk életében lezajlott nagy esemény utáni időszakra esett. Azt mondják, hogy ami nagy, azt mesz- sziről jobban látni. Bár még csak néhány nap telt el, már most látható, miiven fontos helyet foglal el az SZKP 19. össz-szövetségi konferenciája pártunk és országunk történelmében, a szovjet szocialista társadalom forradalmi megújhodásában. Most hazánkban is élénken megvitatják a konferencia eredményeit, munkájának egyik-másik epizódját. De talán a Szovjetunióban és külföldön is a konferenciának olyan vonását emelik ki főleg, mint a különböző nézetek szabad összevetése, a széles körű és elvi vita, amelyben pár tunk különböző rétegeit képviselő küldöttek vettek részt. Ez az egyik vívmánya a glasznoszty politikájának, melyet az áprilisi plénum óta folytat az SZKP és ezzel együtt az egyik legfontosabb garanciája az átalakítás folyamata visszafordíthatatlanságának. Mi Grósz elvtárssal újból megerősítettük, hogy közös pártjaink azon■ megközelítése, hogy milyen alapra épüljenek a kapcsolatok a Szovjetunió és Magyarország között, általában véve a szocialista országok között. Ez — az egyenjogúság is az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsönös előny, az önállóság és a közös felelősség a szocializmus i’ történelmi sorsáért. Ettől vezérelve részletesen megvitattuk a szovjet- magyar együttműködés konkrét kérdéseit, megegyeztünk egész sor feladatnak a közeljövőben való megoldásáról. De a fő következtetésünk az, hogy a két ország lehetőségeit sokkal hatékonyabban ki lehet és ki is kell használni. Ennek érdekében fel kell számolni az összes bürokratikus akadályt, amelyek még mindig gátolják kapcsolataink fejlődését. Különleges fontosságú probléma most a termelési és a tudományos-műszaki kooperáció elmélyítése. Ez a kérdés túllép a szovjet— magyar kapcsolatok határán, jelentősége van az egész együttműködési rendszer számára a KGST keretein belül. Itt sok az összetevő elem, de a legfőbb a közös szocialista piac kialakítása. A testvéri Magyarország vezetőjével külön figyelmet szenteltünk a kulturális kapcsolatok és az emberek közötti érintkezés fejlesztése kérdéseinek. Most, amikor mindkét országban a szocializmus humánus arculatának megteremtésére helyezik a hangsúlyt, nagy a jelentősége a közvetlen emberi kapcsolatok kibővítésének. Nagyra értékeljük az ilyen együttműködést Magyarországgal a külpolitika szférájában. Köztünk és magyar barátaink között már sok évtizede fennáll a tartós és a megbízható kölcsönös megértés a nemzetközi helyzet kulcsfontosságú problémáit illetően. Most a világ kezd fokozatosan eltávolodni a nukleáris katasztrófa végzetes határvonalától. Négy szovjet—amerikai csúcstalálkozó, szerződés a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról, genfi magállapodások Afganisztánról — mindez bizonyítja, hogy utat tör magának az új politikai gondolkodás. Két évvel ezelőtt Budapesten hangzott fel a szocialista országök felhívása a haderő és a hagyományos fegyverek csökkentésére egész Európában — az Atlanti-óceántól az Uraiig. Befejezésül engedjék meg, hogy kijelentsem: o szovjet kommunisták, a szovjet emberek továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy kapcsolataik Magyarországgal erősödjenek és fejlődjenek mindkét (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdte munkáját a KGST 44. ülésszaka Kedden délelőtt a prágai kultúrpalotában L ubomir Strougal csehszlovák kormányfő megnyitójával &teg— kezdte munkáját a KGST 44. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője vezeti. A háromnapos ülésszak elé terjesztik a 42. és a 44. ülésszak között végzett tevékenységről készült beszámolót. Megvitatják a sokoldalú együttműködés, valamint a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a tanács tevékenységének átalakítását célzó javaslatokat. Napirendre kerül a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójának az 1991— 2005 közötti időszakra vonatkozó tervezete, az 1991— 95-ös népgazdasági terv- koordináció, illetve a sokoldalú gyártásszakosítás és együttműködés programja. Áttekintik, hogyan teljesül a tagországok tudományos- műszaki fejlődéséről az ezredfordulóig kidolgozott komplex program a népgazdaságok elektronizálásában. Megvitatják a tanács ülésszakának munkaprogramtervezetét az 1989—90-es évekre, valamint a 45. ülésszak előzetes napirendjét, s meghatározzák annak időpontját. A délelőtti ülésen szólalt fel á magyar küldöttség vezetője, Marjai József. Mint hangoztatta, látnunk kell, hogy a szocialista országok közössége, miközben konstruktívan reagált a katona- politikai kihívásra, idáig nem tudott megfelelő választ adni a tőkés világ gazdasági és tudományosműszaki kihívásaira. Példamutatónak tartjuk azt a szellemi bátorságot és eltökéltséget — folytatta —, amellyel a szovjet párt a megoldásra váró kérdéseket feltárta, és a továbbhaladási szolgáló döntéseit megfogalmazta. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán megfogalmazódott, hogy érezhetően javítani kell az együttműködés hatékonyságát. Ennek a módszereiről, üteméről megoszlottak és ma is megoszlanak a vélemények. Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a KGST-orszá- gok közötti áru- és pénzviszonyok fokozatos és következetes fejlesztése nélkül nem érhető el tényleges előrelépés az együttműködésben. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha megteremtjük a tagállamok érdekeltségét a külkereskedelmi exporttöbblet elérésében- erre pedig az egyetlen lehetőség a transzferábilis rubel konvertibilis valutákra történő, előbb részleges, majd teljes átválthatóságának bevezetése. E javaslataink sajnos nem találtak partnereink körében támogatásra, jóllehet a részleges átvált- hatóság bevezetése viszonylag rövid idő alatt megvalósítható volna. Mindezek alapján magyar részről nem tekinthetjük kielégítőnek a valuta-pénzügyi kérdések kezelését. Évtizedek óta egy helyben topogunk, nem jutunk előre. Szólt még a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közös nyilatkozatának jelentőségéről, s a jobb közgazdasági feltételek kimunkálásáról. Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala között, délután fél egykor érkezett meg az ünnepi díszbe öltözött, nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott hegyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy vezényletével felhangzott az Elindultam szép hazámból... kezdetű népdal. A kísérő gépkocsikból elsőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János, hazánk bécsi nagykövete lépett ki. Az ünnepségen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet jeles képviselői, továbbá Győr-Sopron és Vas megye párt- és társadalmi szerveinek vezetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő című versét, majd a kormány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. — Megrendültén hajtunk fejet Bartók Béla földi maradványai előtt — mondotta — amikor nagy zeneköltőnk — személyes óhajának és az egész nemzet kívánságának beteljesüléseként — 48 évi távoliét után immár végérvényesen hazatért. A tisztelgő főhajtás az egyetemes zenekultúra korszakos jelentőségű alkotójának, zeneművészetünk egyik meg- újítójának, a hazáját szerető művésznek szól. Annak a magas rendű emberi és művészi magatartásnak, amit Bartók Béla életművével testesít meg számunkra. — Életének és munkásságának meghatározó vonása a hűség a tudatosan vállalt eszményekhez. Fiatalon elkötelezte magát a társadalmi igazságosság, a humánum és a népek testvériségének eszméivel. A művészi újítás gondolatát összekötötte a társadalmi változtatások ügyével, a „tiszta forrást” keresve a népzenei Hagyományokhoz fordult. Olyan viszonyok közepette hirdette meg a Duna^me- dencében élő népek egymásra utaltságának, megértésének és kölcsönös tiszteletének szükségességét, amikor elaljasító hatalmak a gyűlölködés szellemét szították közöttük. Az ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a hazatérő Bartók Béla iránt. Délután négy órakor Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az MTA székházának feldíszített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet.
