Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

2« NÉPÚJSÁG, 1988. július 29., péntek Bz amerikai látogatás búcsúnapján GRÓSZ KAROLY WASHINGTONBAN Az amerikai kongresszus két háza külügyi bizottsá­gának tagjaival találkozott még szerdán délután Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, a Minisztertanács elnö­ke. Előbb a képviselőház külügyi bizottsága meghí­vásának tett eleget. A bi­zottság tanácstermében, a képviselőház flayburn épü­letében Dante Fascell, a bi­zottság elnöke köszöntötte a kormányfőt, aki itt is tájé­koztatást adott hazánk ter­veiről, különös tekintettel külpolitikai céljainkra, a gazdasági - együttműködés feladataira. A képviselők kérdéseire válaszolva a mi­niszterelnök igen részletesen szólt a politikai intézmény- rendszer reformjáról, a de­mokratikus intézmények fej­lesztéséről, az állampolgári jogok tiszteletben tartásáról Ezután a szenátus külügyi bizottsága volt a vendéglá­tó, a. Capitolium díszes sze­nátusi szárnyában, a házi­gazda itt Claiborne Pell bi­zottsági elnök volt. A tájé­koztató és a kérdések nagy­jából hasonlóak voltak, mint a képviselőknél. Mindkét bi­zottság tagja i elismeréssel méltatták azt. hogy Magyar- ország jelentős lépéseket tett a Helsinki Záróokmányban foglalt elvek megvalósításá­ért és bővíteni igyekszik kapcsolatait a világ számos országával. Grósz Károly mindkét bi­zottság elnökének átnyújtot­ta azt a levelet, amelyet Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke küldött ne­kik a magyar Országgyűlés üzenetével. Sajtókonferencia a magyar nagykövetségen Ezt követően a magyar nagykövetség épületében tar­tott nemzetközi sajtókonfe­renciát Grósz Károly. Be­vezetőben kijelentette: a Magyar Népköztársaság kor­mánya az Egyesült Államok kormányától, személy sze­rint Reagan elnöktől kapott meghívást erre a látogatás­ra. E látogatás kapcsolatunk kiemelkedő eseménye. — hangoztatta. — hiszen 42 év telt el azóta, hogy hivatalos magyar kormányküldöttség az Egyesült Államok földjé­re lépett. — Programunk rendkívül sokszínű és gazdag volt — mondotta. — Lehetőséget nyújtott arra, hogy megis­merjük az Egyesült Álla­mok népének életét, megis­merkedjünk politikai ' gon­dolkodásával, megismerjük az üzletemberek, a gazdasá­gi élet, a pénzvilág vezetői­nek véleményét hazánkról, az együttműködés perspekti­vikus lehetőségeiről. Házi­gazdáink figyelmessége és gondos szervezőmunkája eredményeként módunk és lehetőségünk volt találkozni hazánkból elszármazott ma­gyarokkal is. valamint ne­ves közéleti személyiségek­kel. Látogatásunk kiemelkedő állomása volt a találkozás Reagan elnökkel és a kor­mány tagjaival. Az elnök úrral folytatott tárgyaláson, — miközben megköszöntük ezt a meghívást és a láto­gatás lehetőségét, — kifeje­zésre juttattuk azt a meg­győződésünket, hogy a lá­togatás annak a politikának eredménye, amelyet ő és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Mihail Gorbacsov indított el pályá­jára. Az enyhülésnek ez az új szakasza nemcsak a vi­lág vezető nagyhatalmainak, hanem a közepes és kis or­szágoknak is lehetőséget te­remt a párbeszédre. Megfo­galmaztuk: azon leszünk, hogy szerény lehetőségeink­kel hozzájáruljunk törekvé­seik kibontakoztatásához. A kormány tagjaitól, az elnök úrtól támogatást kap­tunk Magyarországon terve­zett politikai és gazdasági programunk végrehajtásához. Látogatásunk elérte cél­ját. élményekkel gazdagab­ban megyünk haza. Tanul­ságait politikánkban a jö­vőben felhasználjuk. Remél­jük, hogy jelenlétünk hozzá- íjárult konkrét üzleti kapcso­latok kiépítéséhez, és újabb együttműködési megállapo­dások létrehozásához. Mindenütt rendkívül ba­rátságosan, érdeklődéssel fo­gadtak bennünket. Mindez meggyőzött arról, hogy Ame­rika népe elkötelezett a bé­ke és a barátság iránt. Nagy eredménynek tartom, hogy a kapcsolatokkal talán hozzá­járultunk a még meglevő fenntartások eloszlatásához. A miniszterelnököt meg­kérdezték, milyen konkrét támogatást helyezett kilátás­ba Reagan elnök a magyar •gazdaságpolitikai törekvések megvalósításának elősegíté­sére. — Reagan elnök megerő­sítette a Verity kereskedel­mi miniszter úrral folyta­tott tárgyalásokon kifejtett el­vi álláspontot: kereskedelmi kirendeltséget létesíthetünk az Egyesült Államok nyuga­ti partvidékén. Megvizsgál­ják a jelenlegi behozatali lista, a kvóta volumenének nagyságát. ígéretet kaptunk, hogy megvizsgáljuk a kvó­ta szerkezetét, termékössze­tételét is. Támogatást kap­tunk néhány olyan nagy fon­tosságú értékes műszer be­szerzéséhez, amely fontos a magyar gazdaság fejlődésé­hez. Ezek beszerzése koráb­ban bizonyos akadályokba ütközött. Rövidesen, szep­temberben a magyar—ame­rikai üzleti tanács ülésén, Clevelandban megvitatják az együttműködés lehetőségeit, az Amerikai Turistairodák Szervezete, az ASTA buda­pesti kongresszusán pedig turisztikai egyezményt ír­nak alá. Egy kérdésre vá­laszolva a miniszterelnök kö­zölte azt is, hogy folytatód­nak a tárgyalások amerikai repülőgépek vásárlásának le­hetőségeiről. Szólt egy kérdéssel kap­csolatban arról, mi lesz Ma­gyarországon a nem gazda­ságos ágazatok sorsa és az ott végrehajtott átszervezé­sek nem növelik-e a mun­kanélküliséget. — Ez a két ágazat, a ko­hászat és a bányászat — vá­laszolta Grósz Károly. — Szigorú minőségi követelmé­nyeket irtunk elő, s ahol ezt nem tudják teljesíteni, ott nagyon rövid időn belül csökkentjük a termelést. Az acéltermelés csökkentését megkezdtük, a széntermelés csökkentését a múlt eszten­dőben kezdtük meg, s ez folytatódik az idén is. A veszteséges vállalatok kö­re azonban nem jelentős. Kerekített számítások sze­rint 27 ezer ember dolgozik ezeknél — ezt 4,8 millió bér­ből és fizetésből élő ember­hez kell viszonyítani. Jelen­leg mintegy hatvanezer mun­kahely üres és minden mun­kát kereső szakmunkásnak tíz munkahelyet tudnak biz­tosítani — így tehát a vesz­teséges vállalatok felszámo­lása nem okoz e téren kü­lönösebb gondot. Gondot az okoz, hogy az ilyen vállala­tok által termelt termékeket milyen piacról és milyen' áron tudjuk beszerezni: amennyiben devizazónából tudjuk csak beszerezni azo­kat, akkor meg kell vizsgál­ni, hogy a jelenlegi érték­számítás alapján érdemes-e a vállalat felszámolása. Az igazi probléma azon­ban a szerkezetátalakítás és ez nemcsak a veszteséges vállalatokat érinti. Az igazi' nagy gond a vállalaton be­lüli felesleges munkaerő fel­számolása. Erről nincsenek pontos számadataink, két el-' vi kérdésben azonban mar­is döntöttünk: egyrészt ab­ban, hogy a munkához való jog nem a munkahelyhez való jogot jelenti, másrészt abban, hogy az önhibájukon kívül munka nélkül maradt embereket anyagilag maxi­mális módon támogatjuk, ellensúlyozzuk a kiesett jö­vedelmet. A miniszterelnök egy, az 1956-os események értékelé­séről szóló kérdésre vála­szolva kijelentette: az erről szóló dokumentumokat évti­zedekkel ezelőtt nyilvános­ságra hoztuk. Erről igen sok könyv, tanulmány jelent meg. Ami az események tudomá­nyos kutatását, illeti, azt több alkalommal is nyilvánosan szorgalmaztam — mondotta. — Nem ismerek a világon sehol sem olyan politikát, amely energiát tudna szán­ni 30—40 évvel ezelőtt tör­tént események tudományos feldolgozására. Ez a tudo­mányos kutatók dolga. A po­litika azonban igényli e ku­tatások elvégzését, ezért a kutatókat támogatjuk a to­vábbi elemzések elvégzésé­ben, mert az akkori esemé­nyek tanulságai a jelen sza­mára is értékesek. A Trybuna Ludu tudósító­jának .kérdéseire válaszolva Grósz Károly kifejtette egyetért az úgynevezett Ja- ruzelski-tervvel, amely az európai csapatcsökkentés egyes kérdéseit kívánja meg­oldani. „Meg vagyok róla győződve, hogy az enyhülés útján meg kell becsülnünk azokat a részprogramokat is. amelyek együttese adja a béke megszilárdításának le­hetőségét” — mondotta. A sajtókonferenciát köve­tően Grósz Károly részt vett azon a fogadáson, amelyet dr. Házi Vencel, hazánk wa­shingtoni nagykövete adott a látogatás alkalmából. A fo­gadáson megjelent vendégek között volt William Verity kereskedelmi miniszter, Joha Whiteheand, a külügymi niszter első helyettese, Kö­zönné Ridgway külügymi­niszter-helyettes és az ame­rikai kormány több más, ma­gas rangú képviselője. Ugyancsak megjelent az ame­rikai képviselőház számos tagja, több vezető üzletem­ber, a magyar emigráció né­hány neves képviselője. A magyar nagykövetségen Grósz Károly a nap vegén szívélyes hangulatú talál­kozón vett részt a Washing­tonban hivatalos kiküldetés­ben dolgozó magyarokkal. Miniszterelnökünk csütör­tökön fejezte be látogatásai az Egyesült Államokban. Ko­szorút helyezett el az Isme­retlen katona sírján az ar- lingtoni temetőben, majd ün­nepélyesen búcsúztatták a Washington-emlékobeliszk- nél. Grósz Károlyt és kísé­retét az elnök kiilönrepülö- gépe Niagara Fallsba vitte, innfn gépkocsival folytatták útjukat az észak-amerikai kontinens szomszédos álla­mába, Kanadába. Miniszter- elnökünk rövid látogatást tesz Torontóban, ahol az üz­leti körök képviselőivel foly­tat megbeszélést, majd ha­zautazását megelőzően, pén­teken találkozik Brian Mul- roney kanadai miniszterel­nökkel. Orosz Károlyt julius 26-an, Washingtonba érkezésekor, John C. Whitehead, a külügyminiszter első helyettese fogadta a Wash ing ton-em lék műnél (MTI-telefotó: Soós Lajos) Gorbacsov: több közszükségleti cikket! Az SZKP KB a napok­ban sorra kerülő ülésén — más problémák felvetése mellett — hangsúlyozottan napirendre tűzi a közszük­ségleti cikkek gyártásának kérdését, a meglevő tartalé­kok és lehetőségek feltárá­sát — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szerdán, a „Zarja" egyesüléshez tartozó, két moszkvai cipőgyárat keresett fel, s a Muhanov nevét vi­selő (olasz technológiával, tavaly májusban, kulcsra készen átadott) gyár mun­kásgyűlésén mondott beszé­det, amelyet csütörtökön is­mertetett a Pravda. Moszk­vai értesülés szerint, az SZKP KB ülését pénteken tartják meg. A szovjet, vezető beszédé­ben emlékeztetett arra a közismert tényre, hogy a közszükségleti cikkek gyártá­sa az elmúlt években má­sodlagos kérdés volt. Most javítanak a helyzeten, a fej­lesztéshez minden ágazatból erőforrásokat irányítanak át. ebbe a munkába bevonták a hadiipari vállalatokat is. hogy mielőbb fel lehessen számolni a lemaradást. A munkásgyűlésen a szov. jet vezető részletesen és bi- rálólag szólt az ellátási ne­hézségekről, a sorban álla­sok problémájáról. Hozzá­fűzte: ennek egyik oka, hogy a kereskedelem még mindig nem rendelkezik megfelelő nagyságú eladótérrel, ezérl csökkenteni kell a különböző irodák számát, s a felszaba­duló helyiségeket a kereske­delmi és szolgáltatási szféra rendelkezésére kell bocsáta­ni. A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének üzenete az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusához Tisztelt Kongresszusi Tagok! A Magyar Népköztársaság Országgyűlése figyelemmel kí­séri és nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, a Sze­nátus és a Képviselöház tagjai fejtenek ki a Magyarorszá­got közvetlenül is érintő kelet—nyugati kapcsolatok javí­tásáért, a nemzetek közötti együttműködés elmélyítéséért Állásfoglalásainak is szerepe van abban, hogy az egyes államok kedvezőbb nemzetközi légkörben építhetik két­oldalú kapcsolataikat, járulhatnak hozzá a globális és re­gionális problémák megoldásához. A magyar közvélemény, a magyar politikai és gazdasági vezetés érzékeli és méltányolja az országban kibontakozó reformtörekvések iránt az Egyesült Államokban is megnyil­vánuló érdeklődést és rokonszenvet. Ennek az átfogó átala­kulási folyamatnak meghatározó eleme a politikai intéz­ményrendszer megújulása, s benne az Országgyűlés tör­vényalkotói, politikaformáló és a kormányzati munkát el­lenőrző szerepének következetesebb érvényesítése. A képvi­selők egyidejűleg részt vállalnak a Magyar Népköztársaság külpolitikai irányvonalának kialakításában, annak még nyi­tottabbá tételében. Mindehhez jó alapot és lehetőséget biz­tosít. hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékeny­sége és belső jogszabályai teljes mértékben összhangban vannak az emberi jogokat szabályozó nemzetközi egyezmé­nyekkel és normákkal, köztük a Helsinki Záróokmányban foglalt elvekkel és ajánlásokkal. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy az utóbbi években a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között a két kormány kölcsönös erőfeszítéseinek eredményeként ki­terjedt, élénk, gyümölcsöző kapcsolatrendszer jött létre. A magyar kormány elhatározott szándéka, hogy e kapcsola­tokat a két nép közeledését tovább erősítse. E törekvésében építhet a magyar törvényhozók és a magyar közvélemény támogatására. Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének egyesült államokbeli látogatása — hasonló amerikai szándék esetén — új. történelmi távlatokkal biztató szakaszt nyithat a két ország együttműködésében. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kész részt vál­lalni a magyar—amerikai kapcsolatok mindkét nép érde­keit szolgáló bővítésében, az ehhez szükséges bizalom épí­tésében. Az Országgyűlés kívánatosnak tartaná, hogy a két ország törvényhozása ösztönző szerepet játsszon a politikai párbeszéd, a gazdasági, a tudományos és kulturális együtt­működés. az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése érde­kében. Kész arra is. hogy a magyarországi politikai, gaz­dasági. társadalmi folyamatok és törekvések alaposabb megvilágítása céljából közvetlen párbeszédet folytasson az amerikai törvényhozókkal az Egyesült Államok Kongresz- szusában Magyarország kapcsán napirendre kerülő témák­ról, így az emberi jogok valamennyi kérdéséről is. Szüksé­gesnek és hasznosnak tartja a rendszeres véleménycserét a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése javasolja, hogy a két ország törvényhozásának kontaktusait helyezzük tar- tósabb alapokra. A jövőben rendszeresebb személyes .kap­csolatok, munkabizottsági találkozók vagy más, 'kölcsönö­sen megfelelőnek ítélt formák keretében biztosítsuk a mind­két oldalon felvetődő általános, vagy egyedi kérdések, ügyek megvitatását, a hatékony információ- és vélemény- cserét, s ezen keresztül a kölcsönös megértés erősítését. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése reményét fejezi ki, hogy javaslata egybeesik az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa és Képviselőháza tisztelt tagjainak óhajával és törekvéseivel. Fontosnak és időszerűnek tartja, hogy a két ország törvényhozói választóik képviseletében az eddiginél aktívabb szerepet vállaljanak a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti együttműködés to­vábbfejlesztésében, a magyar és az amerikai nép közötti kapcsolatok erősítésében. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése nevében: Stadinger István - elnök Egy idős palesztin asszony boldogan öleli magához most szabadult fiát, akit egy muzulmán ünnep alkalmából, 150 társával együtt engedtek szabadon az izraeli hatóságok egy gazai, katonai börtönből

Next

/
Thumbnails
Contents