Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 178. szám ÁRA: 1988. július 27., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Esélyünk Az MSZMP Központi Bizottságának júliusi ülése előtt a nyilvánosság jegyében megismerhettük azokat az elképzeléseket, amelyek a népgazdaság fejlődésének fő irányaira tesznek javaslatot, megosztva népünkkel. A májusi országos pártértekezlet emlékezetesen abban foglalt állást, hogy a reformfolyamatok fel- gyorsítására van szükség. Alig két hónappal később a legfőbb politikai testület megismerte, megvitatta konkrét jövőnket szolgáló elképzeléseket. Nem könnyű a mostani időszak, az előrelátó döntés előrehaladásunk érdekében. A Központi Bizottság tulajdonképpen két változatról mondott véleményt. Az egyikről, amely tulajdonképpen a gazdaság szerkezetének gyors ütemű átalakítását irányozza elő. A reformfolyamatok kibontakoztatását, a piaci mechanizmusok kikényszerítésével. Ez rövid távon kétségtelen jelentős társadalmi feszültségekkel jár, viszont esélyt ad arra, hogy belátható időn belül megállítsuk a népgazdaság leszakadását a nemzetközi mezőnytől. A másik változat az eddigi gazdaságpolitika folytatását és a fokozatos előrelépést irányozza elő. Számítások szerint viszont ez nem elegendő a szükséges fordulat eléréséhez. Sőt, magában rejti a visz- szarendeződés veszélyét is. A vita tehát nem zárult le. Sőt,' ha olvasóink visszaemlékeznek, a párt Központi Bizottsága azt javasolta, hogy dolgozzák ki mind a két változatot részleteiben őszig, és októberben ismét vitassák meg, azt követően határozzanak! A politikai testület viszont abban állást foglalt, hogy az úgynevezett A-változat kerüljön előtérbe elmozdulásunk, jövőnk érdekében, még akkor is, ha átmenetileg sok feszültséggel jár. A végső döntésig tehát még néhány hét van hátra. Az bizonyos, hogy az 1989-es elképzelések, ha nem is a legnépszerűbb feladatok megoldását tartalmazzák — gondoljunk csak a nagyobb arányú munkanélküliségre, az inflációra, vagy az átlag reálbérek csökkenésére -, mégis a hosz- szabb távú felzárkózás lehetőségét szolgálják. Szorosan kapcsolódnak a Központi Bizottság múlt évi júliusi állás- foglalásához és a kormány stabilizációs munkaprogramjához. Egyelőre azonban az a legfontosabb, hogy az idei esztendő második felében mindent elkövessünk további erőfeszítésekkel az igen fontos népgazdasági terv célkitűzésének valóra váltásáért. Ez lehet az alap az előrelépéshez. Nincs tehát időnk tovább várni. Kétségtelen, a radikális szerkezetátalakítás melletti döntés keményebb és kockázatosabb. Nagyon sok feszültséget kell vele vállalnunk, de így megakadályozhatjuk teljes lemaradásunkat a fejlett világtól. Ugyanakkor elkerülhetjük a súlyos nemzetközi fizetési gondokat. Döntés előtt állunk tehát, nagyon fontos előtt, amely mindannyiunk érdekeit szolgálja. Nem mindegy tehát, miként sikerül. Mentusz Károly Megnyílt az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozata Kié az építészeti örökség? Popovics György: „Össze lehet egyeztetni a kisebb és nagyobb közösségek érdekeit” Tizenkilencedik alkalommal nyitották meg az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozatát. Az elmúlt csaknem két évtizedben izgalmas témák feldolgozására vállalkozott ez a közben nemzetközi hírűvé vált fórum. Ez alkalommal is érdekes problémakört dolgoznak föl: a népek és nemzetek közös építészeti örökségét állították homloktérbe. Már az is elárulja, hogy időszerű a választás, hogy tizenhat országból közel nyolcvan jelentkező vállalkozott a részvételre. A kedd délutáni első találkozáson már megfogalmazták azokat a középponti gondolatokat, melyek jegyében augusztus 3-ig közösen munkálkodnak a szakemberek. Elsőként dr. Tóth Vilmosné, a TIT Heves Megyei Szervezetének titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük Rottler Ferencet, a TIT főtitkárát, Mendele Ferencet, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóját, Maród Sándort, a megyei tanács elnök- helyettesét, és Mészáros Albertet, a HNF megyei titkárát. Mint kiemelte, gazdag volt az elmúlt két évtized: a műemléki tagozat hozzáértőket és laikusokat egyaránt vonz a négy égtáj felől. Mindez hozzájárul a népek és nemzetek jobb megértéséhez, az egyetemes emberi értékek megőrzéséhez. Ez a mostani téma különösen élesen veti föl ezeket a kérdéseket. Ezután Popovics György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára, a kurzus elnöke szólt a részt- vevőkhöz. Aláhúzta, hogy a nyári hónapok az utazásokon és a nyaraláson kívül a „konferencia- turizmust” is szolgálják. Ilyenkor, ha rá is csodálkozunk az építőművészet új alkotásaira, igazából a hagyaték vonz bennünket. Megragadja figyelmünket a szép falukép — például az Őrség vagy Hollókő -, de ugyanígy a több száz éves városmagok, épületegyüttesek is felkeltik az érdeklődést. Magyarországon sokat áldoztak a műemlékek föltárására és ápolására, s ennek nagyon látványos eredményei vannak. Nemcsak a nemzeti történelemre emlékeztető objektumokat, hanem a nemzetiségek kulturális örökségét is ápolja hazánk. így Dobó erőssége mellett például Egerben nagy gondot fordítottak a Minaret vagy a Ráctemplom megóvására is, de még lehetne sorolni sok-sok példát. Különböző tájegységeken jellegzetes régi népi épületeket is rekonstruáltak, a mindennapi élet eszközeivel. Ezek a tájházak őrzik a németek, a románok vagy a délszlávok emlékeit. Az Egri Nyári Egyetem ez alkalommal azt a gondolatot állította középpontba, hogy kié is az építészeti örökség. Az egyéné, a szűkebb közösségé, a nemzeteké, vagy az egész emberiségé? A választ szeretnék megkeresni ezekre a kérdésekre a következő napok során, s az nem lehet más, hogy ezek egyetemes kincsek, a nagybetűs Emberiséghez tartoznak. Ilyen szempontból különösen érthetetlen az a közeli rombolási szándék, amely falvak felszámolására törekszik. Ez htján van az értelemnek, hiszen embert szolgáló faluszerkezeteket semmisít meg, amelyben nemzedékek éltek és élnek, ahol a temető őrzi az ősök csontjait. A nemzeti, nemzetiségi emlékhelyek nélkül a hazafias nevelés is elképzelhetlen. Az Egri csillagok vagy a Szigeti veszedelem nem kelt olyan hatást, ha a helyszínt nem láthatja hozzá a felnövekvő generáció. Legszebb épületeink gazdag családok, mecénások nevéhez fűződnek, szerencsére nem halt ki az ilyen mecénási szándék: ma intézmények, tanácsok igyekeznek eszközeikkel megőrizni, gyarapítani az értékeket. Végül is ez azt bizonyítja, hogy a kisebb közösségek érdeke jól összeegyeztethető a nagyobba- kéval, megtalálhatóak a legjobb megoldások. Ezt követően Nádor György, a Nyári Egyetemek Tanácsa titkára, a Nemzetközi Kulturális Intézet igazgatója tartott előadást. A tervek szerint Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tartotta volna a bevezetőt, de egyéb elfoglaltsága miatt le kellett mondania ezt a programot. Nádor György szólt hazánk történelméről, arról, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények alakították történelmünket és jelenünket. Kiemelte, hogy számon tartják a nemzeti karaktert, így például a skótok zsugoriságát, a németek precizitását, vagy a magyarok mulatós kedvét és indulatosságát. Ezekben sok a túlzás, de a valóság is. De hosszú évtizedek alatt megváltozhat ez a kép, s valószínűleg át is alakul a magyarokról alkotott vélemény. Ezek után különböző tényeket sorolt hazánkról, hogy a résztvevők minél többet megtudjanak országunkról. Kiemelte azt is, hogy míg 10,7 millióan élünk határainkon belül, addig 6 millió magyar azokon kívül, más ország állampolgára. Különösen a romániai magyar kisebbség jelentős, Európában a legnagyobb. Ezután áttekintette gazdaságunk és társadalmunk fejlődését, külön hangúlyozva azokat a törekvéseket, amelyek az utóbbi időszakban jellemzik hazánkat. A következőkben kezdetét vette az előadás-sorozat, Rottler Ferenc,a Tudományos Ismeret- terjesztő Társaság főtitkára a Kárpát-medence nemzetiségi helyzetének kialakulását elemezte. A következő napok során igen izgalmas problémák követik egymást. Az előadók, akik egyben hallgatói is a nyári egyetemnek, érdekes témákat vesznek nagyító alá. így például szóba kerül a Kárpát-medence építészete, Jeruzsálem sajátos világa, az erdélyi és a jugoszláviai magyar építészet, a török hagyaték és más hasonló problémakörök. A TIT Heves Megyei Szervezete, Eger Város Tanácsa és a Műemléki Felügyelőség által tizenkilencedszer meghirdetett műemlékvédelmi tagozat tehát ez alkalommal is gazdag programmal kezdődött. Visszatérő és új vendégek egyaránt nagy érdeklődéssel tekintenek az augusztus 3-ig tartó eseménysorozat elé, amelyen az elméleti előadásokat beszélgetések és kirándulások egészítik ki. A résztvevők egy csoportja (Fotó: Szántó György) Miniszterelnökünk amerikai tárgyalásai Michael Dukakis massachu- settsi kormányzóval, a Demokrata Párt elnökjelöltjével találkozott hétfőn Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke. New York-i látogatását félbeszakítva, repülőgéppel utazott délután Bostonba, ahol az állam törvényhozásának impozáns épületében tartottak megbeszélést. A szívélyes hangulatú találkozón a magyar kormányfő szólt hazánk politikai és gazdasági helyzetéről, egyebek között a politikai intézmény- rendszer reformálására irányuló elgondolásokról. Dukakis megköszönte a tájékoztatást, és röviden szólt az elkövetkező időszakban előtte álló feladatokról, a választási hadjáratról. Mint mondotta, ha megválasztják, az Egyesült Államoknak nemcsak először lesz olyan elnöke, aki görög származású, hanem olyan is, akinek felesége negyedrészben magyar: Kitty Dukakis egyik nagyszülője volt magyar bevándorló. Grósz Károly még délután visz- szatért New Yorkba, ahol részt vett a magyar-amerikai Üzleti Tanács tiszteletére adott vacsoráján. Beszédében ezúttal is az üzleti, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről szólt és méltatta a Tanács tevékenységét. Rámutatott azonban arra, hogy a lehetőségek még igen nagyok, és mindkét fél számára előnyöket kínálnak. ■ A vacsorát megelőzően Grósz Károly találkozott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel. Kissinger a szívélyes légkörű beszélgetésen kifejtette nézeteit a kelet-nyugati kapcsolatok alakulásáról, a nemzetközi kérdések széles köréről, egyebek között azt hangsúlyozva, hogy a szovjet-amerikai párbeszéd folytatásában fontos szerepet kell biztosítani az európai kérdéseknek. Grósz Károly leszögezte: mindenekelőtt a gyanakvás légkörét kell teljesen megszüntetni Európában és általában a keletnyugati viszonyban, mert ez elősegíti a kapcsolatok további fejlődését, a kérdések megoldását minden fontos területen. A beszélgetés során eszmecserét folytattak a kelet-európai reformfolyamatokról, azok kihatásáról a kelet-nyugati viszony további alakulására. Mivel a magyar miniszterelnök a bostoni látogatás miatt nem tudott jelen lenni akkor, amikor a magyar küldöttség felkereste a világkereskedelmi központ felhőkarcolóját, a vacsorát követően vendéglátói meginvitálták New York legmagasabb épületének kilátójába, ahol az óriási város esti kivilágításában gyönyörködhettek a vendégek. Katonai tiszteletadással fogadták kedden kora délelőtt Washingtonban Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét. A kormányfő keddtől az amerikai fővárosban folytat tárgyalásokat az Egyesült Államok kormányának tagjaival, a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságával és a Washingtonban székelő nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel. Ma, szerdán találkozik Ronald Reagan elnökkel, aki a hivatalos tárgyalásokat követően ebédet ad Grósz Károly tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) A SZOT és egyes ágazati-szakmai szakszervezetek vezetőinek megbeszélése Néhány ágazati-szakmai szak- szervezet kezdeményezésére kedden a SZOT és egyes ágazati szak- szervezetek vezetői megbeszélést tartottak időszerű gazdasági, szociálpolitikai kérdésekről. A résztvevők nagy figyelmet szenteltek a fogyasztói árszínvonal, ezzel ösz- szefüggésben a megélhetési költségek alakulásának, az, e téren jelentkező feszültségek növekedésének. Az elmúlt héten bejelentett 6 százalékos forintleértékelés, valamint a most közzétett üzemanyag-áremelés kapcsán a szak- szervezetek vezetői aggodalmuknak adnak hangot mindenekelőtt azért, mert veszélyben látják azt a korábbi szándékot, amely az idei, tervezett árszínvonal védelmére irányul. Külön is kifogásolják, hogy a fentiekben érintett és más hasonló intézkedések — mint például egyes hitel-kamatlábak emelése —, olyan körülmények között terhelik a lakosságot, amikor a költségvetés hiánya nem azért keletkezett, mert a bérből, fizetésből, illetve a nyugdíjból élők reáljövedelme a tervezettet meghaladja, ez a hiány a szakszervezetek véleménye szerint a gazdálkodás egyéb körülményeivel függ össze. A szakszervezetek vezetői sérelmesnek tartják, hogy a döntések előtt nem kaptak tájékoztatást, véleményüket nem kérték ki. Á szakszervezetek részletes tájékoztatást kémek az év hátralévő részében esetleg tervezett egyéb intézkedésekről, a fogyasztói árszínvonal várható alakulásáról. Változatlanul szükségesnek tartják, hogy a Minisztertanács mielőbb alakítsa ki álláspontját azzal a megállapodással összefüggésben, amely a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi találkozóján jött létre, az 1988-ra tervezett, 15 százalékos árindexet meghaladó áremelkedés egyes területeken történő ellentételezéséről. A megbeszélés résztvevői Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettesnek — aki a Minisztertanács elnökét helyettesíti távollétében — a fentieknek megfelelő tartalmú levelet juttattak el. A vártnál kedvezőbb eredmények születtek Az építőipar első fél éve Az építőipar kivitelező vállalatai és szövetkezetei a kisszövetkezetekkel együtt az év első hat hónapjában a vártnál kedvezőbb eredményt értek el: 5,5 százalékkal növelték termelésüket, pedig az idei tervben 5 százalékos visz- szaeséssel számoltak. A számottevő változás elsősorban a kisszervezeteknek köszönhető, mert ebben az időszakban másfélszeresére bővítették termelésüket. Ehhez jelentősen hozzájárult a kisszövetkezetek gyarapodása is, hiszen főleg náluk helyezkedett el az a 18 ezer dolgozó, akivel az állami vállalatok és a nagyobb szövetkezetek létszáma csökkent az első félévben. A lakásépítésben tovább csökkentek a teljesítmények. A kivitelezők ebben az évben 20 ezer 500 lakás felépítésével számoltak, de június végéig csak mintegy 18 ezer lakás idei felépítésére kaptak szerződéses megbízást. Az első fél évben ebből 5600 új otthont adtak át, amelynek nagyobb részét hat ÉVM-vállalat: a 43-as, a Bázis Dél-Dunántúli, a Duna-Tisza közi, a Komárom, a Győr és aHajdú Megyei Állami Építőpari Vállalat építette. A június végéig átadott új otthonok száma alig kétharmada a múlt év első felében befejezett lakásokénak. így az éves feladatoknak majdnem 70 százaléka á második fél évre maradt. Jóval kedvezőbben alakult viszont az építőipar konvertibilis exportja, főleg a külföldi fővállalkozóknak dolgozó magyar alvállalkozók eredményeinek révén. Az év első felében 31,7 millió dollár értékű exportmunkát végeztek el, ami 12 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A változatlanul élénk keresletnek megfelelően az építőanyagipar az éves tervben számított egy százalékos csökkenés helyett több mint 5 százalékkal bővítette termelését. Ezen belül égetett téglából mintegy 20, tetőfedőanyagokból 15 százalékkal — köztük betoncserépből 36 százalékkal — szállítottak többet az építőknek, mint egy évvel korábban. Égetett tetőcserépből azonban még mindig nagyobb a kereslet a hazai termelési lehetőségeknél.
