Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. július 26., kedd Mozaikok Felnémet múltjából III 2. A falu képviselő-testületé­nek múlt századi jegyző­könyveiben tallózva példá­ul nem csupán a napi gon­dokra, az adófizetésre, az adó felhasználására, vagy a lelkészlak javítására vo­natkozóan találunk feljegy­zéseket, hanem arról is, hogy a falu egyik magára ma­radt, gondozásra szoruló elmebeteg lakosáról közpénz­ből kell gondoskodni; hogy „a védő himlőoltáshoz” szük­séges „tehénhimlő nyirk" költségeit a községi bíró „a véletlen költségek terhére” számolja el; hogy „Miskol- czi Bernátné községi szü­lésznő” fizetése 62 forintról 82 forintra emelkedjék; s hogy — bár a község ki­adásai jelentősek — „át­látva az iskolaépítés szük­ségességét a népnevelésre . .. késznek nyilatkozik egy tanterem felállítására és egy tanítói állás szervezésé­re.” Alig egy esztendő múl­tán pedig évtizedekre kiha­tó határozat születik (1891 április havában vagyunk!), mely szerint „a népkönyv­tár felállítása kimondatik és a Franklin Társulat ki­adványaiból — negyedik ki­adás első gyűjtemény (173 munka 97 kötetben) beszer­zése az elöljáróság kötel­mévé tétetik. A beszerzés módozataira nézve kimonda­tik, hogy a gyűjtemény ára évi 24 forinttal 5 év alatt fizetendő, éspedig minden év május havában. A könyv­tár átvételére Búzás Ágos­ton körjegyző jogosíttatik fel. A Társulatnak elkülden­dő kötelezvény aláírására a község nevében Korózs bí­ró és Búzás Ágoston jegy­ző hatalmaztatik fel. Ki­mondatik, hogy e címen ki­vetés nem tétetik, miután a szükséges összeg már a pénztárban megvan.” A szellemi javak befoga­dására megnyilvánuló kész­ség nyilván az elöljáróság összetételével is magyaráz­ható, a tagok között ugyan­is — a körjegyző mellett — ott találjuk Boros József kántortanítót és Vasas Sán­dor uradalmi fővadászt, te­hát a falu értelmiségének képviselőit. Ám. ismerve a testület földművelő tagjai­nak felelősségtudatát, né­melykori nyakasságát (egy­szer a nekik nem tetsző plé­bánost is távozásra kénysze­rítették) A szellemi értékek irán­ti fogékonyság egyéb jele­it különben épp a földmű­velő paraszti lakosság kö­rében. találjuk meg. Már a századvégen — s az új szá­zad elején méginkább — el­indultak a faluból az egri gimnázium vagy a reális­kola felé azok a serdülő pa­rasztgyerekek, akik képes­ségeik tudatában, szorgal­mukkal próbáltak szeren­csét a tudományok mezején. Nem is kevés sikerrel. Volt aki pap lett, volt aki jo­gász, s akadt olyan is, aki a széptudományokkal je­gyezte el magát: nyelvész és irodalomtudós lett, ta­nár. Ez utóbbit Török Sán­dor néven anyakönyvezték születésekor a felnémeti plé­bánián, s mert érettségije után a ciszterciek rendjébe lépett, a szaktudomány Tö­rök Konstantinként tartja őt számon. Magyar—törté­nelem—latin—görög és francia szakos tanár volt, irodalomtörténeti tanulmá­nyokat írt, s néhány nyel­vészeti dolgozatot is, ez utóbbiak egyikének tárgya szülőfalujának, Felnémet­nek népnyelvi sajátosságai. Neki köszönhetjük néhány szép, a faluban egykor élő népdal töredékének lejegy­zését is, amelyek mára bi­zony feledésbe mentek. Ír­junk ide kettőt: Ere gyere, ne menny ára, Ne menny a bíró sorára: Híres lyányok laknak ára, Be van az ajtójok zárva. Barna kislyány kötött bukrétája, Három napig állott a puhárba. A XIX, század első évti­zedének végén jelentős vál­tozást hozott Felnémet éle­tében az Eger és Putnok kö­zötti vasútvonal megépítése. Nem kevés viharral járt ugyan a dolog, egyik el­képzelés szerint ugyanis az Egert Szarvaskővel össze­kötő, s a falun áthaladó út mentén készült volna a vasúti pálya, ami heves tiltakozást váltott ki a felnémeti lakos­ság körében. Állataik, s gyermekeik biztonságáért aggódtak, s a falu nyugal­máért is. Végül ők győztek: a falut megkerülve, mai nyomvonalán épült meg a vaspálya, s mai helyén az állomásépület, amely már nemcsak a falu, hanem a környék gazdasági lehetősé­geinek is kedvezett. 1908 áprilisában — tehát mind­járt a vasúti közlekedés megindulása idején — Gesz- tes Lajos uradalmi erdőmes­ter „gazdasági vasút kiépí­tésére” tesz javaslatot. In­doklását az érseki urada­lom felsőtárkányi erdőbirto­kának 1897—1905 közötti „üzemátvizsgálási munká­latában” így fogalmazta meg: „Az Eger—putnoki vasútállomástól 8 kilométer távolságba jut. Ajánlatos lenne a vasúti állomást a vágásokkal — gazdasági vas­úttal összekötni. A gazdasá­gi vasút kiépítése nem ke­rülne nagy összegbe, mert a vonal, melyen haladna, egyenletesen és mérsékelten lejt, semmi nagyobb aka­dály, áthidalás, vagy erő­sebb töltésre szükség nem lenne. Kiváló előnye lenne az, hogy a terveit anyago­kat a kívánt időre biztosan és olcsón lehetne kiszállíta­ni. A ma már fizetett ten­gelyen való szállítási bérek csaík emelkedni fognak —, hogy az elért jobb áraknak tetemesebb részét a fuvar­bérek emésztik fel.” (Folytatjuk) Lőkös István „Levelek a zárdából” Kaffka Margit novellái­ból írt forgatókönyvet Esztergályos Károly ren­dező. Az ő megvalósításá­ban felvételre kerülő té­véfilm főszereplői: Nagy- Kálózi Eszter, Csömör Csilla és Gálfi László. A film operatőre Bornyi Gyula. (MTI-fotó — Friedmann Endre) Ring-premier a Wagner- fesztiváion Évente egyszer, az idén július 28-tól augusztus 29- ig világvárossá változva fo­gadja vendégeit a Wagner- fesztivál eseményein Bay­reuth. A nemzetközi zenei élet vitathatatlanul legiz­galmasabb színhelyéről Eu­rópa rádióállomásai — kö­zöttük a Magyar Rádió — sugározzák a szezon ki­emelkedő produkciójá­nak premier előadásait. Július 27. és augusztus 1. között a négy estét betöl­tő Ring zenedrámái hang­zanak fel a Festspiel haus- ban: A Rajna kincse, A wal- kür, a Siegfried és Az iste­nek alkonya, az ünnepi já­tékok szenzációjának ígér­kezik. A nemzetközi hírű Harry Kupfer, a berlini opera fő­zeneigazgatója már három évvel ezelőtt megkezdte a rendezői előkészületeket a Ring felújításához. Napja­ink életritmusának megfele­lően, gyorsabb érverésű elő­adásokat ígért. új. fiatal, Bayreuthban az idén debü­táló művészekkel. Legfőbb támasza Daniel Barenboim lesz, a dirigensi pultnál. Harminc előadásból áll az ünnepi játékok programja, a Ring háromszor hangzik fel, és a múlt évek sikeres repertoárjából a Parsifal, a Lohengrin és A nürnbergi mesterdalnokok örvendez­tetik meg a közönséget, az előadásokban magyar mű­vész is közreműködik. Szó­lót énekel Sólyom-Nagy Sán­dor Hermann Ortel kismes­ter szerepében, Benei Kata­lin, a pécsi operatársulat fiatal tagja pedig a Loheng­rin egyik apród jelmezében. A budapesti Operaházból kórusénekeseket hívtak meg újra a különböző darabok­hoz. A Wagner-fesztivál ha­gyományos programja a nemzetközi ifjúsági talál­kozó, amely az idén 38. al­kalommal hívja a világ min­den részéből érkező fiatal ének- és zeneművészeket. Jan Sibelius védnöksége alatt 1950-ben rendezték meg elő­ször. Résztvevői Wagner életművén túl, a modern ze­nei irányzatokkal ismerked­nek, és önálló produkció­val mutatkozhatnak be. E. M. A csalódott betörő esete Amikor hazaértem, a ku­tya merőn nézett a szekrény tetejére, ahol egy halálra rémült fickó kuporgott — Kicsoda ön, és hogyan került a lakásomba? — Te, haver! Jó, hogy jössz. Fogd már meg azt a kutyát! Tudod, milyen ne­héz itt a szekrény tetején ülni? Különben az ajtón jöt­tem be, mi az nekem, és szét akartam nézni egy ki­csit. — Azonnal telefonálok a rendőrségre. — Bánom is én, csak ne kutyával jöjjenek. Elég ide a tied is. Az ember gyanút­lanul bemegy egy lakásba, és akkor ez a dög szép csön­desen előballag és felugraszt a szekrény tetejére. Még jó, hogy nem csak beépített szekrényeitek vannak . . . — Halló, rendőrség! Ké- í rém jöjjenek ki a Szabó | László utca hét bébe, betö- jrőt fogtam. — Nézd haver, tudom nem szép dolog tőlem, hogy be­jöttem ide, és igazad van, hogy hívod a rendőrséget. De mondjál már meg egyet. Hol van a videomagnód? Tudod, azt akartam megújí­tani, mert azért jó pénzt fi­zetnek. — Honnan gondolja, hogy van videomagnóm? — Na, ne játszd már meg magadat! Eddig tizenöt he­lyet csináltunk meg a ha­verokkal, és mindenütt volt videomagnó. Tudod, azt rak­juk el először. Gondoltam, önállósítom magam, és itt van, ni, máris lebuktam. Tényleg, hol tartod a video­magnót? — Csalódást kell okoznom önnek. Nincs videomagnóm. — Na nem! Ne csináld! Ez nem lehet.. . — Lehet, nem lehet, ez már csak így van. — Mondd meg őszintén, ugye az ágyneműtartóban van. Már éppen azt akar­tam megnézni, amikor elő­jött ez a dög. Ugye oda dug­tad? — Sem oda, sem másho­va. Nincs. — Az nem létezik! Egy ilyen intelligens embernek... Nem a Hi-Fi torony mellé raktad? — Hi-Fi tornyom sincs. — Na ne csináld már! Csak azért kérdezem, mert kíváncsi vagyok. Most ugyan kivonnak a forgalomból, de az ember gondoljon a jövő­jére is ... Na jó, akkor leg­alább azt mondd meg, hol vannak a Pierre Cardin bőr­öltönyeid. Benéztem a szek­rénybe, amikor a videót ke­restem, de nem láttam őket. Naftalinban vannak? — Nincsenek. — Baj, baj. Nem félsz, hogy beléjük esik a moly? — Nem naftalinban nin­csenek, egyáltalán nincsenek. — Na. ne csináld! Nemrég olvastam egy manusról, aki­nek három Pierre Cardin bőröltönye is volt, mind a hármat megfújták. — Na, az enyémet fújhat­ják! — Te, haver, belém nyi­lallott valami! Se video, se bőröltöny ... Te ékszerekben tartod a pénzedet. Azt már meg sem kérdem, hol. Úgy­sem találtam volna meg. — Ha megígéri, hogy hoz­zám többé nem jön, eláru­lok egy titkot. — Egy titkos széfben? — Egy titkos frászban! Az I a titok, hogy ékszereim sin- j csenek. — Úristen, a szívem! Jaj, í most kapok infarktust. Szó- I val pénzed van, azt gyűjtőd. J Én hülye! Ez lett volna a \ leviobb, még orgazda sem f kell hozzá. Ekkor jöttek a rendőrök. Megbilincselték az ipsét, s j elvitték. A legjobbkor. Egy világ dőlt volna össze benne, : ha elmondom: tapintatlan- ? ság tőlem, de pénzem sin- J csen. Gőz József Nevezhetnénk rendhagyó diskurzusnak is azt az el­múlt hétfő esti programot, amelynek keretében Aezél - György, Hámori Csaba és Pozsgay Imre mondta el vé­leményét napjaink aktuális, égető, megoldásra váró kér­déséből. Kéri László polito­lógus vállalkozott a műsorve­zetői szerepkörre, s azt talp­raesetten, szellemesen, ele­gánsan látta el. Mindig ak­kor avatkozott be, amikor közbelépése nélkülözhetetlen volt, s egyértelműen előre­lendítette a gondolatáram­lást. Kissé újszerű még az, hogy a Központi Bizottság egy. a Politikai Bizottság két tagja nyíltan, kendőzés nélkül mér­legeli nehézségeinket, közö­sen kutatva a kiút lehetősé­geit. Elmaradtak a régebben gyakori üresjáratok, a diplo­matikus tiszteletkörök, hiá­nyoztak az untató közhe­lyek. Mindhárman felelős­ségérzettől sarkallva szem­besültek jelenünkkel. E kör­ben nem léteztek tabuté­Elítélem a paraszolvenciát, egyszerűen azért, mert má­sokkal együtt kiestem a kör­ből, az adok-kapok láncolat­ból. Ezért aztán nincs olyan orvos, akit hálapénzzel meg­közelítenék. Ha jó néhán.van — több százezren — hiva- tásérzettől vezérelve dolgo­zunk a fizetésünkért, akkor honnan az egészségügyiek kivételezettsége? Tisztában vagyok azzal, hogy a bajba jutottak, a se­gítségre szorulók mégis elő­veszik azokat a zömében vaskos borítékokat s az is előfordul hogy követelik is tőlük. Épp ezért érdemes taglalni ezt a speciális gon­dot. Kedden este a Kossuth adón Gácsi Sándor összeál­lítása kínált szempontokat az ítéletalkotáshoz. Felmerült számos javaslat is. Figyeltem töprengtem és — minek tagadjam — hábo- rogtam. Vegyük az egyik változatot. A nyugati modellt. Mi „adózunk” a biztosítónak, ő pedig finanszírozza a kór­házakat, illetve a doktoro­kat. Hát kérem ez riasztó. Ugye felesleges emlegetnem forin- tális feszültségeinket, egyre vékonyodó pénztárcánkat. S most zsugorítsuk tovább? Bizonyára létezik okosabb megoldás. Meditáljunk, la­tolgassunk, vitatkozzunk. Talán megleljük azt az ös­vényt, amelyet nemcsak az egyéni érdekek, hanem az em­berség mérföldkövei is meg­határoznak. mit csináljanak pillanatnyi­lag felesleges millióikkal. Nos, azt hiszem, ők nem gyötrődnek emiatt. Mi pedig reménykedjünk a totóban és a lottóban. No meg a szerencse szeszélyes istenasszonyá ban. solhattunk azoknak, akik va­laha Thália körülrajongott csillagai voltak. Köszönet a ritka meglepe­tésért. Bár sűrűbben kopog­tatnának nálunk a szellem- pezsdítő kuriózumok. Okulásunkra, épülésünkre is. Pécsi István Román népzenei tábor Gyulán A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége első alkalommal szervezett népzenei tábort. A harminc iskolás­korú résztvevő zenészek, zenetanárok segítségével tökélete­síti tudását a gyulai táborban. A román szövetség így kíván­ja segíteni a határ menti falvak nemzetiségi zenekarainak utánpótlását. BOBÜMBi tmmmmamammmm Gyülekező a tábor udvarán (MTI-fotó: B. Fazekas László) Magvas beszélgetés mák. Ebből következik, hog> polgárjogot nyert a célratö­rő fogalmazás. Hangsúlyoz fák: a májusi pártértekez­lettel lezárult egv korszak, a rohamos bizalomvesztés szakasza, következhet az a periódus, amikor a kibonta­kozásért mindnyájan, egy akarattal tevékenykedünk Természetesen arról sem hallgattak, hogy az emberek elsősorban az anyagi bizton­ságra törekednek, s arra ki­váncsiak, hogy mikor jelent­keznek majd a reformok előnyös következményei. Folytathatnánk a legle- nyegesebb mozzanatok fel­idézését, de meggyőződésem az, hogy ennyi is elég an­nak érzékeltetésére, hogy megszűnt a némaság, az el­zárkózás, a titkolózás, a héza­gos informálás. A döntési szférában munkálkodók mil­liók előtt vizsgáznak. Akkor is, ha nem számítanak erre. Jó tudni, hogy egyre jobb érdemjegy dukál nekik. Re­mélhetőleg még előkelőbb kalkulusok járnak nekik a jövőben. . . Megint a hálapénz Ha gazdagok lennénk Rögzítsük mindjárt: nem vagyunk azok. Az egyik Jó reggelt!'-ben Trebitsch Pé­ter mégis azt firtatta, hogy miért hiányos'pénzügyi kul­túránk. Egyetértek vele, de hát ez a dilemma elsősorban azoké, akiknek el kell dönteni, hogv Szerdán a Petőfin Turay Ida, a neves színművésznő, annyi híresség Kollégája, ba­rátja, munkatársa idézte sztorikban bővelkedő múlt­jának állomásait. Élveztük a kerekded, a remek csatta- nójú, a kifejezőerőben sem szűkölködő történeteket. Rég elmosódott arcélek körvona­lazódtak előttünk, ismét tap­Turay Ida történetei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents