Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 177. szám ÁRA: 1988. július 26., kedd 1,80 FORINT Akció: július 25-től augusztus 6-ig Megkezdődött a tanszervásár Közeledik az iskolakezdet: pillanatkép az egri Széchenyi utcai papírüzletben Termelni! Megélénkült a hazai gaz­dasági élet, különösen a bankvilág buzgalma. Hirde­tések buzdítják a vállalato­kat magas to*imú kötvény­befektetésekre, s a nehéz helyzetben lévő gazdálko­dók kapnak is az üdvözítő ajánlatokon. Hiszen nyere­ségük növelésének ez a le­gegyszerűbb módja. Már amennyiben egyáltalán van még mozgatható pénzük ér­tékpapír-vásárlásokra. A tehetősebbek próbál­kozását kézzelfogható siker koronázza. Aztán — aho­gyan mondani szokás — „evés közben megjön az ét­vágy”, s a kedvező pénzügy­leten felbátorodva újabb ak­ciók követik egymást. Szédítő dolog a haszon, főleg, ha fáradság nélkül jár, alig kell érte tenni valamit. S mert a pénznek — mint em­legetjük — „nincs szaga”, az ügyes gazdálkodókat még meg is dicsérik. Elismerik, kitüntetik. Hiszen kétségte­len a jövedelmezőség, nincs szükség a dédelgetésre, tá­mogatásra. Más dolog, hogy egy-egy „házon belüli” elégedettség mennyiben megnyugtató a környezet, mások, mindany- nyiunk számára. Megelé­gedhetünk-e többen, vala­mennyien is, ha itt, vagy ott csupán arra törekszenek, hogy a „pénz, pénzt fialjon”. Jó-e, ha vállalataink, szövet­kezeteink, üzemeink csupán forgatják a tőkéiket, s saját boldogulásukon kívül több­re nem ügyelnek, másra nem figyelnek? Mert, hogy szép, szép a pénz, főleg a tisztes summa — de önmagában bizony még nem sokat jelent. A pénz korántsem érték, csu­pán értékmérő. S — különö- * sen mai világunkban — egyáltalán nem biztos, hogy a boldoguláshoz elegendő, ha szaporodik a forintunk. Sokkal inkább hát az any- nyit emlegetett termékszer­kezet-korszerűsítésre, gyár­tásfejlesztésre kellene töre­kedni mindenütt. Az eddigi­nél tökéletesebb termelés lenne a kívánatos ország­szerte, takarékosabb mun­kára, a keresettebb, az elad- hatóbb cikkek előállítására illenék biztatni egymást. S nem csak biztatni, per­sze. Ha csupán egy picivel is nyitjuk tágabbra a szemün­ket idehaza vagy külföldön, hivatalos ' üzletemberként, netalán akár érdeklődőbb turistaként, seregnyi olyan felismeréshez jutunk, amely nagyobbat, jóval nagyobbat lódíthat, lendíthet „szeke­rünkön”, mintha csak ügyeskedünk a pénzzel. Sok minden van, amit csak kere­sünk, keresnek, de nem talá­lunk, találnak. Hiánycikke­ket próbáljunk pótolni, új és egyre űjabb gyártmányo­kon, szolgáltatásokon töijük a fejünket. Egyszóval érté­ket teremtsünk mindennapi munkánkkal. Ami nehezebb ugyan, de annyival többet is ér. Gyóni Gyula A diákok talán még bele sem melegedtek az idei nyári vakáci­óba, máris eszükbe juttatják a vészesen közeledő szeptemberi tanévkezdést. Az egész ország­ban — így természetesen Heves megyében is — megkezdődött a már hagyományosnak mondha­tó tanszervásár, amely most júli­us 25-től augusztus 6-ig tart. Az akció céljai tózött szerepel, hogy a szülők ne az utolsó napokban kerítsenek sort a különböző cik­kek beszerzésére, elkerülendő a nagy tumultust és a bosszúságo­kat. A vásár ezenkívül lehetőséget nyújt arra is, hogy egyikét porté­kát kedvezményes áron vásárol­junk meg. S nem mellékes az a körülmény sem, hogy a nyár kö­zepe táján még nagyobb és széle­sebb a választék tanszerekből. Megyénk három Piért szaküz­letében afelől érdeklődtünk* kapható-e boltjukban minden szükséges áru, vannak-é hiány­cikkek, s általában: biztosított-e a kiegyensúlyozott és folyamatos kínálat. * l lAz egri Széchenyi úti Papír- és írószerbolt vezetője, Hankó Lászlóné: — Pillanatnyilag minden ’’kel­lék” kapható: a táskától kezdve a tolltartókon keresztül a könyv- és füzetborítókig minden. Azt azonban nem tudom teljes biz­tonsággal megígérni, hogy pon­tosan meddig lesz ilyen zavarta­lan az ellátás, de ma a helyzet jó­nak tekinthető. Kérdés persze, ha a szomszéd megyékben lesz­nek-e hiánycikkek, mennyien rándulnak át onnét kisebb bevá­sárló körútra ide,Egerbe. Sajnos, a szülőknek — az is­mert áremelések következtében — mélyebben kell belenyúlniuk pénztárcájukba. Ám van kivétel is: a tolltartók most mérsékel­tebb áron kerülnek forgalomba. Ezen túl a tanszervásárlási akció keretén belül egyes iskolatáská­kat — főként az 1-4. osztályos ta­nulók számára gyártott hátraa- kaszthatósakat — 100 forint en­gedménnyel árusítjuk. Nem kis munkával összeállí­tottuk (1-8. osztályig) az úgyne­vezett egységcsomagokat, s en­nél természetesen figyelembe vettük messzemenőkig a Műve­lődési Minisztérium ide vonat­kozó utasításait. Ügy, hogy a pakkokban benne van mindaz, ami szükséges a tanulmányok­hoz. Igyekeztünk — ha volt vá­lasztási lehetőségünk — az ol­csóbb cikkeket elhelyezni a cso­magban. Persze akkor, ha egyes pedagógusok makacsul ragasz­kodnak egy-egy különleges már­kához — például csak a Rotring tollat fogadják el — akkor lehet­nek gondok. Annál is inkább, mert az ilyen importcikkek be­szerzési ideje igen hosszú. Jó len­ne tehát, ha nem támasztana sen­ki ilyen különleges igényeket, hi­szen a szülők kiadásai így is rend­kívül nagyok. * A gyöngyösi Lenin úti papír­bolt vezetője; Barkóczi Sándor: — A választék — legalábbis most — kielégítő. Hiánycikk gyakorlatilag nincs, illetve egy mégis csak van, ez pedig az olcsó ceruza. A kínálattal egyelőre nincs gond, ám az, hogy tovább­ra is így lesz-e, azt teljes nyuga­lommal nem állíthatom előre. Nincs kizárva, hogy némely víz- festékfélékből, ezenkívül kör­zőkből nem tudjuk garantálni a folyamatos ellátást. Annak elle­nére, hogy mi már a nyár elejétől — az iskola befejezésétől — ko­molyan készültünk erre az idő­szakra. Mint ahogy már mondtam, el­sősorban az alacsonyabb árfek­vésű grafit és piros-kék ceruzák hiányoznak a polcokról: ezek egyébként magyar és csehszlo­vák gyártmányok. Ugyanakkor a jobb minőségű nyugatnémet és osztrák ceruzák rendelkezésre állnak. Igaz, ezek darabja 20 fo­rint, s manapság — mikor is min­den fillér számít — ez kissé drága mulatságnak számít. A csomagokat mi is pontosan elkészítettük, s miként a többi Pi­ért — egységben, nálunk is en­gedménnyel vásárolhatók egyes táskák. * Az egri Bajcsy-Zsilinszky úti Papír- és írószerbolt vezetője; Nagyné Berecz Anna: — Egyelőre minden cikkből van elég, sőt még válogatni is le­het. Kapható vízfesték 15,63, de 180 forintos áron is, s színes ce­ruzák is a legkülönbözőbb minő­ségben. A csomagokból sem hi­ányzik semmi. S az utánpótlással sem lesz gond szeptemberig. Kü­lönösen nagy a felhozatal borí­tókból, toliakból és burkolópa­pírokból. A tavalyinál mindenképpen jobb a helyzet, akkor ugyanis hi­ába keresték a vonalzót, a festé­keket és a címkéket. Az árak viszont sajnos maga­sabbak, az alsótagozatosaknak való kis tábla, ami tavaly 6 forint­ba került — most 23 forint... Jel­lemző, hogy egyik ismerősöm mikor megvásárolta iskolás gyer­mekének a szükséges dolgokat, 1800 forintot fizetett. És ez még csak egy gyerek, nem beszélve arról, hogy ebben nem volt ben­ne például az iskolaköpeny és a sportfelszerelés. Ezért mi arra törekedtünk, hogy minden árucikkből besze­rezzük az olcsóbbik változatot is. A forgalom egyébként még nem túl nagy, de a fizetésnapok után a kereslet nyilvánvalóan megugrik majd. Boltunkban há­romféle táskát árusítunk enge­déllyel, s lehetőség szerint (ha marad rá keretünk) a tanszervá­sár után szeptemberben is bevo­nunk egy-két cikket az enged­ménybe. Grósz Károly New Yorkban Grósz Károly találkozott Soros A vasárnap délután a New York-i Intercontinental Hotel­ben megtartott találkozó az emigráció képviselőivel fontos állomás volt a miniszterelnök kő­rútján. Többszáz meghívott jött el a beszélgetésre, amelynek há­zigazdája hazánk washingtoni nagykövete, dr. Házi Vencelvolt. A magyar kormányfő rámuta­tott: a kormány fontos feladatá­nak tekinti a kapcsolatok ápolá­sát a hazánk határain túl élő ma­gyarsággal. „Ez a tény, hogy mi ma az Egyesült Államokban ha­zánkat képviselhetjük, egy új szellem, egy új kor, egy új felfo­gás megnyilvánulása is” — han­goztatta. „A múltat nem lehet meg nem történtté nyilvánítani — jelentette ki, — visszanézni kötelező, de csak annyira, amennyire a jelen és a jövő szá­mára hasznosíthatjuk tanulsága­it. Politikánk megújulásánál ezért nem elsősorban a múltból kell kündulnunk — bár azt nem tagadjuk és nem is felejtjük, — hanem a jelenből, és a jövő köve­telményének igényéből” — han­goztatta. Leszögezte: ma soha nem lá­tott mértékben érvényesülhet­nek az emberi gondolatok, fel­színre kerülhetnek azok a néze­tek és tapasztalatok, amelyek korábban is jelen voltak, de nem lehetett a felszínen látni és érezni azokat. „Szabadabb, nyitottabb a légkör, mint bármikor volt, az embereket érdekli hazájuk sorsa, mindennapi életünk gondja, problémája.” — mondotta. A magyar kormányfő beveze­tője után valósággal záporoztak a kérdések, a felszólalások. Bár a felszólalók mindegyike arra is igyekezett felhasználni az alkal­mat, hogy saját álláspontját, po­litikai koncepcióját fejtse ki, és igazolja, kivétel nélkül mind­egyikük értékelte a rendkívüli ta­lálkozó jelentőségét. Püski Sán­dor, az ismert könyvkiadó példá­ul éles szavakkal szólt a korábbi helyzetről, de kijelentette, a ma­ga erejével részt akar venni az új szellemi közéletben, a kultúra, s mindenekelőtt a külföldön élő magyar kultúra kincseinek meg­ismertetésében — ezért kiadó- vállalatot indít hazánkban. A György, amerikai üzletemberrel (Népújság Telefotó — MTI) kérdezők, álláspontjukat kifej­ték között szót kapott például Hámos László, a New Yorkban működő „Magyar emberi jogok bizottságának” titkára, Bertalan Imre református püspök, Ha­raszti Sándor\elkész, VardyBéla történész, Bodnár Károly, az Amerikai Magyar Cserkész Szö­vetség vezetője, Kender Ottó or­vosprofesszor, az Amerikai ma­gyar orvosok Semmelweis egye­sületének elnöke, Apadni Gyu­la, egy magyar nyelvű rádióadás vezetője — és sokan csupán azért nem jutottak szóhoz, mert a fel­szólalók hosszabban beszéltek. A kérdések számos témára ter­jedtek ki — attól kezdve, hogy le­het-e jövője a cserkészetnek Ma­gyarországon, vagy visszakerül- het-e egyházi kezelésbe a híres és sok évszázados történelmi múlt­ra visszatekintő sárospataki Re­formátus Kollégium, egészen Nagy Imre szerepének megítélé­séig, és az erdélyi magyarság helyzetéig. A miniszterelnök va­lamennyi kérdésre részletes, átfo­gó választ igyekezett adni, nem térve ki a vita elől. A romániai helyzetről, az er­délyi magyarság kérdéséről szól­va egyebek között kijelentette: kormányunk nem kifejezetten nemzetiségi kérdésnek tekinti a falvak tervezett felszámolását, mert az a román nemzetiségű la­kosságot éppúgy érinti, mint a magyar, a szász, a sváb nemzeti­ségeket. „Véleményünket ezzel kapcsolatban világosan megfo­galmaztuk. Nemcsak az erdélyi magyarság kulturális értékeinek védelmében emeltük fel szavun­kat, hanem minden kulturális ér­ték, benne a román, a német nemzetiségűek értékeinek védel­mében is - mondotta.” Rámuta­tott, hogy a magyar kormány igyekszik lehetőséget teremteni a vitatott kérdések rendezésére, a kétoldalú kapcsolatok lehetősé­gein belül adott módok kihasz­nálására. „Felajánlottam, hogy a kérdés tisztázása érdekében bár­mikor hajlandó vagyok Románi­ába utazni. Erre a javaslatunkra eddig választ nem kaptunk” — hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon) FOGADTA: SAMIR MINISZTERELNÖK Szabó István látogatása Izraelben Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a TOT és a Nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet elnöke július 17—24. között tárgyaláso­kat folytatott Izraelben. A vendéglátók kezdeménye­zésére Szabó Istvánt fogadta Ji- chak Samir miniszterelnök, és találkozott Simon Peresz külügy­miniszterrel. A megbeszéléseken Szabó István hangsúlyozta, hogy magyar részről elégedetlenek a két ország közötti áruforgalom jelenlegi szintjével. Felvetette, hogy az izraeli kormány által Magyarország tekintetében al­kalmazott magas vámok és az import-engedélyek korlátozása gátolják a kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségét. Hangsúlyoz­ta, hogy hazánk érdekelt techno­lógiák vásárlásában, harmadik piaci együttműködésben és a tu­rizmus fejlesztésében. Javasolta, hogy mielőbb kezdődjenek tár­gyalások a gazdasági együttmű­ködést akadályozó rendelkezé­sek felülvizsgálatára. A látogatás során Szabó Ist­ván találkozott Meir Vilnerrel, az Izraeli Kommunista Párt főtitká­rával is. Tárgyalt Arjeh Nehem- kin mezőgazdasági miniszterrel, Danny Gillermann-ml, a Keres­kedelmi Kamara elnökével, va­lamint Jiszrael Ceasarral, az Iz­raeli Általános Munkásszövet­ség főtitkárával is. A szülőknek egyre mélyebben kell belenyúlniuk pénztárcájuk­*,a"‘ (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents