Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 1., péntek Csongrádi Csaba (Folytatás a 2. oldalról) Megyénk képviselője bevezetőjében arról szólt, hogy az elmúlt három esztendőben a parlament többször bebizonyította, hogy komoly felkészüléssel, kemény vitákkal, hozzászólásokkal, hasznos tanácsokkal és javaslatokkal részt vállal a nehéz helyzetből. Részese a helyes és felelősségteljes döntések meghozatalának. Történelmi órákat élünk, ha most hibázunk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Külünösen fontos ez, amikor iparunk sorsáról, szerkezetátalakításáról kell döntenünk. A továbbiakban lignitva- gyonunkról és annak sokrétű hasznosítási lehetőségeiről beszélt. Ráirányította a figyelmet Visontára, ahol a Gagarin Hőerőmű és a Tho- rez bányaüzem alapján immár két évtizede beigazolódott, hogy nemzeti kincsünk, a nagy mennyiségű lignitelőfordulások hosszú távon megbízható, hazai energiaforrást biztosítanak. Kiemelte. hogy az itteni lignit másra is hasznosítható. Alkalmas az erőművi technológiához kapcsolva. azzal együttműködve gazdaságosan számos fogyasztói szükséglet kielégítésére. Például brikettálásra, kommunális és mezőgazdasági célú höhasz- nösításra, pernyealapú építőanyagok előállítására. Emlékeztetett arra, hogy a lignit komplex hasznosítása is alátámasztja iparunk sikeres szerkezetátalakítási programját. Visontán és térségében a próbafúrások azt bizonyították, hogy a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű kiszolgálására közel száz étire elegendő, gazdaságosan kitermelhető szénmennyiség van. Ez a lehetőség a bükkábrányi szénmező megnyitásával tovább bővült. Ez utóbbi hasznosítása azonban nem elég gazdaságos. A bükkábrányi lignit nagy része ugyanis Visontára, a Gagarin Hőerőműbe kerül, kisebb része pedig lakossági fogyasztásra. így a lignit 70' kilométert utazik Bükk- ábranytól Visontáig. amely költséges. Ez a helyzet úgy módosulhatna a gazdaságosság és a megfontolt bölcs döntések jegyében, ha Bükk- ábrány mellett is megkezde né működését egy lignittüze- lésü erőmű, illetve energia - kombinát épülne, felhasználva a Gagarin Hőerőmű működésének húsz év alatt szerzett tapasztalatait, továbbá a környezetvédelmi létesítmények megvalósítását. A beruházás Borsod és Szabolcs- Szatmár megyére is kiterjedve enyhítené a foglalkoztatási feszültségeket. A hevesbeli honatyát követően Sziráki András (Szolnok m„ 2. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), Kiss Dezső (Borsod-Abaúj Zemplén m„ 8. vk.), Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun m., 2. vk.). valamint Reidl János (Somogy m.. 5. vk.) került sorra. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési koncepció általános irányai és céljai messzemenően korszerűek. és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak. a gazdasági feltételek biztosítása viszont csak kemény munkával teremthető meg: A fejlődés döntő eleme a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok (elektronika, híradástechnika, irodaautomatizálás) körébe tartozó szakmakultúrák hazai bővítése és színvonaluk emelése. Ezek(Munkatársunk telefon jelentése) Csütörtökön reggel, ~ az ülésszak folytatására váró képviselők közül többen is érdeklődéssel járták végig azt a Parlament kupolatermében rendezett kiállítást, amely iparunk néhány szeletét mutatja be. A tablókon az egri Finomszerelvénygyár pneumatikus elemei és a megyénkben kisiparos Morvái Ferenc Megamorv kazánjai is helyet kaptak. Ez utóbbi paraván előtt szemlélődött Nagy Józsefné és Dobos Józsefné. — Nem ismerem Morvái Ferenc . tevékenységét — jegyezte meg Dobosné —, de azért jó érzés, hogy me- gyénkbeliek is bemutatkoznak. — Én sem ismerem, csak akkor figyeltem fel rá, amikor az idén érettségizett lányomnak könyvet küldött: A magyar szent korona történetét — tette hozzá Nagy- né. — Később tudtam meg, hogy mindegyik idén végzett középiskolás megkapta tőle ezt a művet. Néhány perc múlva már a mostani ülésszakra terelődött a szó. — Az eddigi felszólalások gyakorlatiasak voltak, nagy segítséget nyújthatnak a kormánynak — vélekedett Dobosné. — Kíváncsian várom, milyen lesz a visszhangja Zsidei lstvánné képviselőtársunk hozzászólásának. Már nem először hallatja hangját a recski ércbányászat ügyében, remélem, most már nagyobb sikerrel, mint eddig. — Nekem is nagyon tetszettek az eddig elhangzottak — fűzte hozzá Nagyné. — Igazak voltak azok a szavak, amelyek keveselték az oktatásügyre, és az egészségügyre fordított összegeket. Csatlakozott hozzánk több képviselőnk is. Árvái Lászióné örömmel számolt be, hogy jelölték az alkotmányelőkészítő bizottságba, amelyben a tervek szerint olyan ismert személyiségek is helyet kapnak, mint Nyers Rezső és Pozsgay Imre. — Gratulálok a tegnapi hozzászólásához — fordult dr. Puskás Sándorhoz Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök, midőn megérkezett az ülésterembe. — Nekem tetszett. Dr. Puskás Sándor örömmel fogadta az elismerést. A hozzászólásra készülő Csongrádi Csaba, feleségével váltott néhány szót az Országház folyosóján. — Helyette izgulok — fordult felénk Csongrádiné. — Először jelentkezett szólásra, ezért szerettem volna látni, hogyan történik mindez. Ügy gondolom, hogy beszédének tartalma nem egyezik teljes mértékben az ipari miniszter által megfogalmazottakkal. Kíváncsi leszek, milyen válasz születik. A szünetekben megfigyelhettük, hogy a Hevesről elszármazott honatyák nem feledkeznek meg atyafiaikról. A népszerű színművész, Avar István is gyakran felkereste a hevesieket. Egy alkalommal Bartß Alajossal. A szünetben Berecz János, a PB tagja, a KB titkára képviselőkkel beszélget nek a technikáknak a széles körű behatolása a magyar gazdaságba a versenyképesség elengedhetetlen feltétele. Különösen fontos a magyar ipar szerepe az infrastruktúra fejlesztésében, ezen belül a távközlés és informatika most formálódó, hosz- szabb távú fejlesztési programjában. Az eddigi viták, a gazdaság szerkezetváltásának lassú volta miatti bírálatok nem is a célokat, hanem a megvalósítás reális lehetőségeit, eszközeit, forrásait kérdőjelezték meg. Ez érthető, hiszen az iparnak a mai szorító helyzetben lényegében magának kell előteremtenie a szerkezetváltáshoz szükséges forrásokat, mindenekelőtt a veszteséges, támogatást igénylő tevékenységek át-, vagy leépítése, a meglévő kapacitások hatékonyabb működtetése révén. Számottevő még a tartalék az ipar költséggazdálkodásában is. Csupán 1 százalékos költségmegtakarítás — ami a megyei pártbizottság első titkárával, képviselővel beszélgetett. — Gyakran járok haza édesanyámhoz — mesélte Avar István. — Most is hamarosan felkeresem. Sajnos, észre kell vennem, hogy Bagólyuk ez az Egereseid bánya melletti kis telep egyre ellhanyagoltabbá válik. Nem kellene hagyni, hogy tovább romosodjanak az épületek. Egyébként mi lett a csehi bánya vezetőivel? — érdeklődött Avar István. — A bányaüzemben történt visszaéléseknek nagy a visszhangja — válaszolta Barta Alajos. — Nagy politikai kárt okozott, hogy az üzem vezetői, közöttük a párttitkár részt vettek a szénmanipulációkban. Nagy a vezetők felelőssége. Hihetetlenül nagy. Ök visszaéltek a bizalommal. Az ügyben nemrégiben hirdetett ítéletet az Egri Városi Bíróság. E sorok írójának abban a szerencsében volt része, hogy az egyik szünetben véletlenül hozzácsapódhatott ahhoz az újságírói csapathoz, amelyben a nyugati hírügynökségek képviselői készítettek — magyar vezető újságírók társaságában — rövid interjút Grósz Károly- lyal. Miniszterelnökünk sok humorral fűszerezve válaszolt a nálunk még nemritkán provokatívnak titulált kérdésekre. — Mi a véleménye — hangzott el többek között —, hogy Stadinger István 63 százalékát kapta a szavazatoknak az Országgyűlés elnökévé történt választáskor? — Jó jelnek tartom — mondta Grósz Károly. — Ez tükrözi a valóságot. Én soha nem hittem, — amikor valaki a szavazatok 99,8 százalékát kapta —, hogy az a reális helyzetet tükrözi. Ami Stadinger István személyét illeti: harsánysága sokaknak nem tetszik. Nekem sem. Különösen, amikor rám nem tekinthető túlzott feladatnak — évi csaknem tíz- milliárd forint többletforrást eredményezne. — A jövőben — mutatott rá Tétényi Pál — a kívánt külpiaci pozíciót ne az import kényszerű korlátozásával. hanem a hatékony importra is támaszkodó teljesítmények dinamikus növelésével érjük el. A felélénkülő importverseny egyben a legerősebb ösztönzője lehet a termelési szerkezet átalakításának is. A hazai igények kielégítését célzó termelés akkor lesz hatékony, ha egyben exportképes is. — A kormány feladatának tekinti, hogy — 1987-hez és 1988-hoz hasonlóan —, újabb lépéseket tegyen a vállalati műszaki fejlesztést ösztönző feltételek megteremtése érdekében. A feltételek azonban önmagukban még nem elégségesek. Az egyén felelősségérzetét, alkotni vágyását, az új elérésének és megvalósításának szándékát semmi nem helyettesítheti. kiabál — mondta Grósz Károly, amit nagy derültség fogadott. — Azt is felrótták, hogy Stadinger István főva- roscentrikus. Ez igaz. Évtizedek óta Budapesten él, ezért kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés alelnöke vidéki, Horváth Lajos legyen. — Elkészült-e a szmoking? — hangzott a másik kérdés, utalva a rádióban a közelmúltban elhangzottakra, ahol a főtitkár azt mondta, hogy közelgő amerikai útjára szmokingot készíttet. — Képzeljék el, hogy a riport elhangzása után az egyik cég felajánlotta: negyvenezres szmokingkészle- téböl válasszak — mesélte Grósz Károly, majd komolyabbra fordítva a szót elmondta, hogy először a Szovjetunióba utazik, majd a tervek szerint ezt követi az. amerikai és a romániai látogatás. — Milyennek érzi a parlamenti demokráciát? — így a Reuter tudósítója. — Ugyanis Nyugaton úgy vélekednek, hogy Kelet-Európá- ban a parlamenteknek nincs jelentősebb szerepük. — Úgy érzem, jó irányba fejlődik a magyar parlament, és demokrácia. Az is elképzelhető, hogy az Országgyűlés az elkövetkezőkben gyakrabban, hosszabb ideig ülésezik. — Előfordulhat-e, hogy egyszer lemond a magyar kormány? — hangzott az újabb kérdés. — Nem kizárt, hogy valamikor erre is sor kerül. De ennek alapvető feltétele, ahogy Nyugaton is, hogy a miniszterelnök maga állítsa össze a kabinetet. Amikor ezeket a sorokat diktálom, még tart az ipar átalakításáról folyó vita Nem kis örömmel írom ezt le: honatyáink gondolatai nagy visszhangra találtak. Homa János A teljesítmény elismerése, a látszatmunkát, az alibitevékenységet elítélő légkör nélkül nem érhetjük el céljainkat. A szerkezet átalakítása és megújítása elsősorban vállalati feladat. Ez azonban nem a feladat és nem a felelősség áthárítása: a szerkezetátalakítás nem nélkülözheti a tudatos, összehangolt állami, kormányzati politikát és cselekvést. A szerep megosztásában különösen figyelmet érdemlő elem a szervezettől és szektortól független versenysemlegesség tartós garantálása jogi és szabályozási eszközökkel. A valódi versenysemlegesség megvalósulásának fő eszközeként pedig a folyó termeléshez nyújtott támogatás leépítése az iparon belül és azon kívül is. Kellő előrelátással. a korábbiaknál erőteljesebben kell élni a tudatos visszafejlesztés, visszavonulás eszközével. A hangsúly a visszavonulás tudatos és átgondolt voltán legyen. Ennek kel] kifejeződnie a megszűnő gyártmányok észszerű pótlásában, a felszabaduló eszközök értelmes hasznosításában, és mindenekelőtt a munkaerő zömének új. az eddiginél hatékonyabb foglalkoztatásában. Mindez együtt jár egyes szakmák leértékelődésével, jelentőségük csökkenésével és újabb szakmák megjelenésével. Sürgősen szükség van arra. hogy mielőbb va*. lósággá váljék a különböző határozatokban megfogalmazott elgondolás: az átfogóbb. konvertálható szakértelmet adó szakmunkásképzés. Tétényi Pál végezetül a következőkben foglalta ösz- sze az ipari szerkezet módosításának általános feltételeit: — a vállalatok nyereségérzékenységének növelése és a tartósan veszteséges tevékenység leépítésének kényszere; a termelési tényezők, a tőke hatékony hasznosításában. a vállalat távlati eredményességében való érdekeltség megteremtése; a hazai és nemzetközi termelési és tudományos-műszaki munka- megosztásnak a jelenlegit jelentős mértékben meghaladó szintje; a műszaki fejlesztés és az ipari szerkezet- váltás összeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítása; a szerkezetváltás személyi, emberi feltételeinek javítása. a foglalkoztatási gondók csökkentése képzés és továbbképzés, átképzés, új munkahelyek teremtése révén. Beszédének végeztével Nórák Lajos (Szabolcs-Szat- már m., 2. vk.), Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zempíén m., 12. vk.), László Ferenc (Fejér m., 8. vk.), Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.), Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), Fiák László (Hajdú-Bi- har m., 5. vk.), Morvay László (Budapest, 33. vk.), Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), valamint dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) hozzászólását hallgatták meg a résztvevők, majd pedig Kó- cza Imre, megyénk képviselője következett. Kócza Imre Bevezetőjében megemlítette, hogy gazdaságunkat jelenleg is az alacsony hatékonyság, a szerkezetátalakítás lassúsága, az irányítás gyengeségei és következetlenségei jellemzik. Ügy látjuk, hogy helyzetünk tovább romolhat, és ennek beláthatatlan hatásai lesznek, ha a körülményeken rövid időn belül nem tudunk gyökeresen változtatni. Emlékeztetett arra, hogy évi kétmilliárd forint értékű árut előállító termelő vállalatnál dolgozván, termelésük közel felét értékesítik a külpiacokon. Ezek nagyobb része konvertibilis valutáért történik, de jelentős a KGST- országok felé irányuló exportjuk is. Széles nemzetközi kapcsolataik vannak. Gyártott termékeik jelen pillanatban még kielégítik a különböző piaci igényeket. De hogyan tud egy magyar vállalat megfelelő színvonalon eleget tenni kötelezettségeinek? A nem valóságos piaci viszonyok és sok területen felborult értékrendek miatt sokszor a legképtelenebb körülmények alakulnak ki Ezekre felkészülni és időben elhárítani az említetteket nem lehet, mert ellentmondanak a normális folyama toknak. Hangoztatta, hogy a piaci igényeknek megfelelően igyekeztek a termékfejlesztések során lépést tartani. Ezek átfutási ideje viszont minden igyekeztük ellenére jelentősen hosszabb, mint a külföldi partnereké. A piaci hatások, a verseny hiánya miatt nagy zavarok vannak a belső együttműködési kapcsolatokban. Ezt a jelenleg élő exportérdekeltségi rendszerünk csak tovább fokozta. A külpiacokon hetes szállítási határidőket kell vállalni következményekkel. Itthon viszont legfeljebb negyedéves határidőket lehet kapni következmények nélkül, és még így is sok bizonytalansággal. Elismeréssel szólt a kormány eltökéltségéről, a helyzet • megváltoztatására. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a szerkezetátalakítás konkrét megvalósítása vállalati feladat. A mozgástér, a működési feltételek bővítését biztosító körülmények kialakítása viszont a kormányé. A jelenlegi helyzetben ez egy kompromisszumokkal teli folyamat lesz. A vállalati mozgástér bővítésének gyakorlati megoldására számos, a működő adórendszerbe jól beilleszkedő megoldás kínálkozik. A szerkezet- átalakítás finanszírozásának remélhetőleg egyre bővülő forrása teremthető meg az új társulási törvény megalkotását és hatályba lépését követően is. A felszólalók sorát Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10. vk.) zárta. Miután az ipari miniszter beszámolójához több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát berekesztették. Az Országgyűlés nyári ülésszakának második munkanapján az elnöki tisztet — egymást váltva — Horváth Lajo*. Péter János, Cservenka Fe- rencné és Stadinger István töltötte be. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját, elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszol az ipar szerkezeti átalakításáról folytatott vitában elhangzott képviselői észrevételekre. javaslatokra.
