Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
4. i NÉPÚJSÁG, 1988. július 1 , péntek MEGYEI ÜNNEPSÉG SEMMELWEIS SZÜLETÉSNAPJÁN „A feltétel nélküli igazságszeretet példája" Kiváló egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Évről évre vissza (érő szép hagyomány, hogy az egyik legnevesebb magyar orvos. Semmelweis Ignác születésnapján köszöntjük mindazokat, akik az egészségügyben fáradoznak. Nem kis teher van vállaikon. hiszen sokszor mostoha tárgyi feltételek mellett kell megbirkózniuk mind nagyobb feladataikkal. Csütörtökön délután Heves Megye Tanácsa dísztermében gyűltek össze a legkiválóbbak a megyei ünnepségre. Or. Koznia József megbízott megyei főorvos köszöntötte a vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárát és Schmidt Rezsőt, Heves Megye Tanácsának elnökét. Ezután a megyei egészség- ügyi osztály mb. vezetője, dr. Dombrádi Györgynek, a megyei kórház osztályvezető főorvosának adta át a szót, aki ünnepi beszédet tartott ez alkalomból. Elsőként Semmelweis Ignác jelentőségére hívta fel a figyelmet: születésének 170. évfordulóján az egész emberiség ünnepel, ugyanis zseniális következtetéseinek az egész világ nagy hasznát látta. Szigorú tárgyilagossággal, feltétel nélküli igazságszeretettel, humánus gondolkodással tárta a nyilvánosság elé eredményeit. Könyve 1860-ban látott napvilágot, de csak 1906-ban helyezték az őt megillető helyre. Emlékének felidézésekor végig kell gondolni, hogy manapság hogyan sáfárkodunk a nagy örökséggel. Népgazdaságunk gondjai fokozottan hatnak az egészségügyre. Kevesebb a pénz, csökken az e területen dolgozók aránya, s nő a betegek száma. Egyre értékesebbek a nehéz körülmények között elért eredmények. A megyei kórház alapkövét 1727-ben rakták le: nagy hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi tíz évben meggyorsult a fejlődébe. Ezután az előadó saját osztályáról, a központi beteg- felvételi osztályról beszélt, amely a legújabb részleg. Mint hangsúlyozta, a felgyorsult életritmus hatására mind többen igénylik a sürgős ellátást. Ezért van szükség erre a formára. A tárgyi és személyi feltételek koncentrálásával 1984. február 1-jétől működik ez a szervezet, amely belgyógyászati jellegű, még fel nem derített tünetekkel, beutalóval vagy anélkül érkező betegeket fogadja. Évről évre növekszik a terhelés: már tízezer betegnél is több fordul meg itt évente. Nem kis terheket rak ez a szakemberek vállára, akik nem kis erőfeszítéssel tesznek eleget romló körülmények között növekvő feladataiknak. Ebben is Semmelweis példája, rendíthetetlen . optimizmusa segíthet — hangsúlyozta beszédének végén. Ezt követően bejelentették, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által tartandó központi ünnepségen Kiváló Orvos kitüntetést kap dr. Mailáth László. a Heves Megyei Kórház- Rendelőintézet szemészeti osztályának vezető főorvosa. Ugyancsak itt kapja meg Kiváló Munkáért kitüntetését Törőcsik Miklósné szülésznő, a Heves Megyei Kórház-Rendelőintézetből. Ezt követően Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke adta át az elismeréseket. A belügyminiszter által adományozott Kiváló Munkáért elismerést kapott Szabó Mi- hályné főelőadó, a megyei tanács egészségügyi osztályáról. A szociális és egészség- ügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette a Heves Megyei Kórház-Rendelőintézetből: Bán Mihályné ápolónőt, Lipcsei Lászióné ápolónőt, Tóth Jánosaiélelmezési üzemvezető-helyettest, Besenyei Andrásáé nyugalmazott mosodavezetőt, Kozma Margit osztályvezető főnővért, dr. Pára Piroska körzeti orvost, dr. Halmos Béla osztályvezető főorvost, dr. Lajos Zoltánt osztályvezető főorvost, Mirkóczi János beteghordót, dr. Bírta Éva üzemorvost, Deutsch Jánosné osztályvezető főnővért, dr. Frank Mária főorvost, Holló Albert- né ov. műtős szakasszisztenst, dr. Kakuk Judit adjunktust, Kassai Endre főasszisztenst, dr. Kovács Katalin mb. főig. főorvos- helyettest, dr. Kurucz András ügyvezető körzeti orvost, dr. Molnár Éva fogszakorvost, Nagy Istvánné szak- asszisztenst, dr. Szalóky Pál ov. főorvost, Szidey Ferenc- né ov. helyettes ápolónőt, dr. Urbán Ferenc főorvost, dr. Tóth Ferenc főorvost, és Vanyó Józsefné csop. vez. asszisztenst; dr. Vizi Ferenc adjunktust, a Heves Megyei Gyógyszertári Központból: dr. Czipczer Ottó laboratóriumvezetőt, dr. Barta Lászlóné osztályvezetőt, -Sza - bó Lajos gyógyszertárvezetőt, Veres József gyógyszertárvezetőt, Balogh István gyógyszertárvezetőt, Horváth Jánosné csoportvezető gyógyszerészt, Vona Ferencné beosztott gyógyszerészt, Szántó István gyógyszertárvezetőt. Rhédey Mária gyógyszertárvezetőt, a bélapátfalvi szociális otthonból: Ferencz István műszaki csoportvezetőt: az Egyesített Csecsemőotl- hon- és Egészségügyi Gyermekotthonból: dr. Vizi Éva intézeti orvost, Czibere Mihályné gondozónőt és Máté Ferencné gazdasági nővért; a Heves Megyei Köjáltól: dr. Schiszler Mária ny. osztályvezető főorvost; a Hatvani Városi Kórház- Rendelőintézetből: dr. Köles Józsefné intézetvezető, főgyógyszerész-helyettest, Kuik János gépkocsivezetőt, dr. Medgyesi János adjunktust, Smid Tiborné szülésznőt, dr. Szommer Veronika mb. vezető főorvost, Halasi András int. vezető főgyógyszerészt; a Hatvani Városi Egyesített Szociális Intézményből: Kovács Imréné vezető gondozónőt; a Csányí Időskorúak Szociális Otthonából: Pádár Sándorné ápolónőt, a Hatvani 1. Számú Bölcsődéből: Bori Gáborné gondozónőt; Lőrinciből: dr. Hegedűs Gyula üzemi körzeti főorvost és Bacia Mihályné körzeti ápolónőt; a gyöngyösi Bugát Pál Kórház és Rendelőintézetből: dr. Győri Imre osztályvezető főorvost, dr. Gyenge Hermina orvost, Juhász Ferencné szakácsnőt, Szentmihályi Jánosné bölcsődevezetőt. Kiss Andrásné ápolónőt, dr. Czipó János körzeti orvost, Németh Árpádné ápolónőt, Szalai Lászlóné láb. asszisztenst. Nagy Györgyné asz- szisztenst: a Vámosgyörki Idősek Szociális Otthonából: Gyóni Sándorné szakácsnőt: a gyöngyösi Városi Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálattól: Csépány Lászlóné közegészségügyi és járványügyi ellenőrt, a gyöngyösi ESZI-től: Horváth La- josné szakácsnőt; a Hevesi Városi Egészségügyi Szolgálattól dr. Rédai Lajos laboratóriumi főorvost és dr. Czakó Gábor körzeti gyermekorvost: Kömlőről: dr. Bus András körzeti orvost; Felsőtárkányból: Bahor Józsefné védőnőt, az egri Ce- cev Éva Bölcsődéből: Hisz- tayné Varga Erzsébet gondo: zónőt; az egri Bornemissza Gergely Bölcsődéből: Tóth Józsefné gondozónőt: Bükkszékről: dr. Katona Miíilós körzeti orvost: Egerszalók- ról: dr. Bene Zsuzsanna körzeti orvost: Bátorból: Tanka Sándorné körzeti ápolónőt; Egerbaktáról: Mo- hácsik Lajosnc védőnőt: Pé- tervásáráról: dr. Oltványt László körzeti orvost: a Visontai Idősek Klubjából: Fehér Béláné gondozónőt: Detkről: Tanaszi Béláné védőnőt; Abasárról: Juhász Béláné védőnőt és dr. Kúp- ka Jarmilla ügyvezető körzeti orvost: Gyöngyöspatáról: dr. Földi István körzeti orvost: Tarnaleleszről: dr. Imreh Éva körzeti orvost; Recskről: Szobonya Lászlóné házi betegápolót; Mező- szemeréről: dr. Heczler Elemér körzeti főorvost és Füzesabonyból:' dr. Pásztor József körzeti orvost. Miniszteri Dicséretben részesültek 76-an. A Megye Egészségügyéért kitüntető jelvényt kapott: dr. Fazekas Péter részlegvezető főorvos, a Heves Megyei Kórház- és Rendelőintézetből, és ugyancsak innét dr. Varga Gabriella főorvos, Hsrmanné Székely Mária közegészség- ügyi- és járványügyi ellenőr, a Heves Megyei Köjáltól, Horváth Teréz gondozónő, az Egyesített Csecsemő- és Gyermekotthonból és Rácz Zoltánná gyógyszerész, s Heves Megyei Gyógyszertári Központból. Az alapellátásban végzett kiváló munkájukért ' — pontverseny alapján — a körzeti orvosok mezőnyében az első három: dr. Káló János. Eger, 20. számú körzet, dr. Kristofori György, Sírok és dr. Varga László, Balaton. Ezenkívül 16 szakembert részesítettek jutalomban a pedagógusok rákszűrésében végzett kiemelkedő munkájukért. Bújócska Borzongató még elgondolni is. milyen lenne, ha va- láki, egy titokzatos lény, bármikor, akaratunk elle'- nére megfejtené a gondolatainkat. Az emberiség évezredek óta foglalkozik ezzel a lehetőséggel, legalábbis a művészetben ennek, jó néhány lenyomatával találkozhattunk, mi több, ez a gondolatkör jelen van valamennyi vallásban, misztikus elméletben. Nos. a Bújócska című kanadai tévéfilmben, amelyet ma este. negyed kilenckor, az egyes csatornán sugároz a televízió, voltaképpen ezt az ősrégi alapötletet dolgozták fel korszerű formában. A titokzatos erő, amely mindenhová eljut, voltaképpen egy tehetséges diák, Kalóz által kidolgozott számítógépprogram, amely, ha nem is az emberek gondolatait lesi ki. hanem valamennyi komputerbe behatol. S ha lehet, ez még veszélyesebbnek tűnik, hiszen fcármittnr. bárhol felbukkanhat, s nemcsak zavart, de végzetes katasztrófát okozhat, például egy atomerőmű ellenőrző rendszerében. Jó szándékú-e ez a program vagy sem? Sikerül-e megakadályozni a tragédiát? Mi történik Gre- goryval <Kalózzal) és Jessi- cával a zseniális emberi hangon kommunikáló program „barátaival"? Mindez kiderül, ha megnézik ezt a nem is olyan, távoli jövőben játszódó történetet. Az 1983- ban készült filmet egyébként nemcsak a sztoriért érdemes végigkövetni. A szereplők szeretetre méltóak, kedvesek, a környezet, a tárgykultúra is sok mindent elárul a kanadai életből, s ráadásul a példázat még jó néhány erkölcsi problémát is felvet. (jámbor) Uj angyalszobrok Az 1905-ben elkészült, majdnem 55 évig épített bazilika épületének homlokzata az évek során erősen megrongálódott. A Fessler Leó tervezte szoborcsoportok, igy pl. a homlokzaton található kél angyalfigura teljesen lepusztult. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szoborkészitő műhelyében készítik az eredeti figura maradványai alapján az új angyalokat, előreláthatólag augusztus végén kerülnek fel eredeti helyükre. Képünkön: süttői mészkőből vésik ki az új angyalfigurákat. (MTI-fotó: Cseke Csilla) Bartók hamvai Angliába érkeztek OLEG NAZAROV Minek a kengurunak erszény? Csütörtökön 1 európai földre, a dél-angliai, Southamp- tonba érkezett a század legnagyobb magyar zeneszerzője, az Egyesült Államokban elhunyt Bartók Béla hamvait tartalmazó koporsó. A huszadik század kiemelkedő zenei géniusza, földi maradványait'két fiának intézkedése nyomán, június 22- én hántolták ki a New Yorkhoz közeli, Hartsdale Fern- cliff temetőjében, s indították útnak néhány nappal később Magyarország felé, hogy július elején Budapesten helyezzék immár végső nyugalomra. A hamvakat szállító Queen Elizabeth II. óceánjáró a (délutáni órákban futott be a southamptoni kikötőbe. A magyar zeneszerző emlékének tisztelegve este díszünnepséget tartottak a város egyetemén. A vendégeket — köztük Bartók Béla két fiát, a Magyarországon élő ifjabb Bartók Bélát, illetve az Egyesült Államokban lakó Bartók Pétert — Lord Shackleton, az egyetem alkancellárja köszöntötte, s ezt követően beszédet mondott David Mel- lor, külügyi- és nemzetközösségi ügyekkel foglalkozó államminiszter, és Domokos Mátyás, Magyarország londoni nagykövete. t Margaret Thatcher hangsúlyozta: Bartók Béla századunk legnagyobb zeneművészeinek egyike volt, s muzsikája szülőhazája, Magyarország határain '«Jóval túl is emberek tömegeinek jelentett örömet és ösztönzést. Köpeczi Béla utalt rá: Bartókot nem csupán a magyar zenetörténet, de az egyetemes magyar kultúra egyik legnagyobbjának tartjuk, akinek életműve a magyar kultúra eddigi legnagyobb hozzájárulása a világműveltséghez. A címbeli kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz az ötödik osztályos Vitya Glo- buszov. Válaszadásra az e problémával kapcsolatban álló szakembereket kértünk fel. Íme Ada Ivanovna Zsur- csalkinának, a bőrdíszmű-, bőrönd, és táskaipari főhatóság vezetőjének a véleménye: — Ügy gondolom, a „minek a kengurunak erszény?” igen figyelemre méltó kérdés. Hiszen tényleg — minek is? Minek a kengurunak pont ilyen kicsi és kényelmetlen, ódivatú erszény? Minden jel szerint a kenguruk előtt még ismeretlenek táskatermelésünk legújabb remekei, a manapság legnépszerűbb alapanyagokból — polivinil-kloridból, dihexa- uretánból, karboxietilmer- kaptometilbenzolból — készült könnyű, ám tartós táskák. Nagy előnyük, hogy míg a kenguruk erszénye csak az állat hasához erősített, addig a mi táskáink tetszés szerint hordhatók: kézben, vállszíjjal, hónalj alá csapva, pocakhoz simítva, a fejen, sőt keréken, hernyólalpakon gurítva — a távoli észak zord körülményei közepette pedig akár síléceken is. Hallgassuk most meg. mit mond ugyanerről a kérdésről városunk 5-ös számú, húsos barátfülét árusító önki- szolgáló éttermének főszakácsa, Ivan Grigorjevics Szü- tov: — A „minek a kengurunak erszény?" kérdést csakis olyan személy tehette fel, aki már az ötödik osztályban is elhivatottságot érez a közétkeztetésben végzett munka iránt. Mert hiszen minek is neki? Azt mond, ják, a kenguruk kicsinyeiket hordják az' erszényben. Csakis, a kicsinyeiket! Pedig ugyanabban az erszényben mennyi mindent )e- het(ne) még hordani — pontosabban kihordani: a szalvétától. a húsoktól, a tojástól, a felvágottaktól kezdve egészen a kész barátfüléig. Érdemes arra is felfigyelni, mennyire célszerű és kézhez álló az erszények elhelyezése. Mivel a kenguru hasánál van, így a mellső lábakkal kényelmesen bepakolható oda minden. Beszélgetésünket Iszakij Kuprijanovics Cüferov sexu- álpatológus. lapunknak a családi élet kérdéseivel foglalkozó szakértője zárja le: — Az ötödik osztályos Vitya Globuszov korántsem véletlenül tette fel a „minek a kengurunak erszény?” kérdését. E tény is jól tükrözi a fiatal nemzédék növekvő érdeklődését a család és a válás kérdései iránt. Hiszen közismert, hogy erszényükben a kenguruk kicsinyeiket hordják. De éppen ez a körülmény gondolkoztatjá el a mi ötödikesünket is: hogyan lesznek, honnan kerülnek egyáltalán elő a gyerekek, hány gyermek szükséges egy mai modern családban, szükségszerű-e a féltékenység, és így tovább. Nos, egyértelmű tanácsokat nem tudunk adni e kérdésekben. S ezért akarom Vitya Globuszovot figyelmeztetni: a kicsinyek erszényben való hordozása pedagógiailag helytelen! A kis kengurukban infantiliz- mus alakul ki, és a későbbiekben is szüleik nyakán — stílszerűen szólva erszényében akarnak majd élősködni. Ráadásul a kicsi még szemtanúja lehet a szülői együtt- lét olyan intim részleteinek, amelyeket segítségem nélkül egész egyszerűen nem érthet meg. No. de ez már egy másik probléma, amelynek megoldása érdekében helyszíni tapasztalatcserére kell utaznom Ausztráliába a kengurukhoz. (Oroszból fordította: Daróczi László)
