Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
NÉPÚJSÁG, f988. július 25., hétfő 3. manapság kevésbé gálánsak az emberek Eszmélőben az adok-veszek világ Az árak jóval olcsóbbak a tavalyinál Eger, Piaccsarnok, reggel fél 6, Eszmélőben az adok- veszek világ. Egy hamburgerrel. 20 dkg hurkával vagy egy szerény lángossal indul a nap. A követelőző gyomor azonban csak akkor kapja meg jussát, amikor a helypénz már a gyűjtő kasszájába vándorolt, igy biztos a stand. A nyugdíjpótlékot remélők egy-két nyári csokorral üldögélnek a csarnok előtt. — Ez a pár szál margaréta. meg az a néhány színes csokor, amit ki tudok hozni ide — mondja az egyik árus. — Van úgy, hogy még ez sem kel el. Sokallom a harmincforintos hélypénzt is, hiszen előfordul, hogy a napi bevételem nem haladja meg a száz forintot sem. — Mivé lett a hajdani vagyon? — bólogat magában a szomszéd. — Elfoszlott, de talán nem is volna baj . . . Az viszont rossz jel, hogy manapság már a virág sem kell senkinek. De ne bennünket kérdezgessen! Árulnak itt még rajtunk kívül elegen, s nem ennyi haszonért. A fedett csarnokban egymást érik az őstermelők, többnyire idős asszonyok. A portéka friss, a választék gazdag. Kristófné Lóczi Anna, aki az egyik helypénzgyűjtő, végigpásztázva a pultokat, azonban másképp fogalmaz: — Kedd van, hét eleje. Ez a mai nap közepesen indult. Ilyenkor átlagban kétezer, kétezer-ötszáz forintot szedünk be a társammal. Sokan azonban már korábban bérletet váltottak, így őket nem számolom. Gúlában áll a zsenge karfiol Szabó Jánosné előtt. Zöldbab, újburgonya egészíti ki a választékot. — Maklárról hoz be a fiam reggelente autóval. Ö ugyanis a Bervában dolgozik. Otthon négyszáz négyszögölön termelünk. Nem nagy terület, ezért idényben kétszer is ültetünk. Sok munka van véle, de a múlt hónapban is árultam körülbelül 60 ezer forint értéket. Igaz, azt még nem tudom, hogy ezután kell-e adózni. Soós Andrásék az úgynevezett maszek zöldségesek. Őket, s társaikat irigyelték és irigylik még ma is oly sokan. Könnyen, gyorsan meggazdagodni pedig nekik sem olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. — Hetente kétszer járunk el áruért a Bosnyák téri nagybani piacra. Az őstermelők felhozatalától függően mindennap változtatni kell az árakon. Ha egy zöldségféléből dömping van, akkor nekünk is alkalmazkodnunk kell. Így aztán néha jó, ha a felvásárlási áron tudjuk tovább adni az árut. A múlt héten már padlizsánt is hoztunk, de most még nem nagyon fogy. Százhúsz forint kilója. Sokan meggondolják, hogy áldozzanak-e rá. Márpedig ha nem veszik, ránk marad. Az adózás? Nem ágálunk ellene, legyen, de ne így, ahogy most van. Mert jelenleg ahány cég, annyifélét mondanak. Amit az adóhatóság kér, az nem felel meg például a kereskedelmi felügyelőségnek. Így aztán nem tehetünk mást, megkértünk egy hozzáértő szakembert, hogy vezesse az adminisztrációt. De azt hiszem, ő sincs könnyű helyzetben. Idén kedvez az időjárás a gombázóknak. Ennyi finom galamb- és rókagomba évek óta nem volt a standokon. Akik eladásra gyűjtenek, ismerik a fajtákat, és már a válogatott portékával jelennek meg reggelente. Az alkalmi gombázók (turisták, diákok) kosarában azonban gyakran ott díszeleg a gyil- kosgalóca, s az egyéb mérgező fajta is. Szerencsére Maczkó Ferencné, piacfelügyelő. gombavizsgáló szakellenőr gyorsan kiszűri az ehetetleneket. — Éppen most hasonlítottam össze az árakat a tavalyiakkal — mondja. — Szinte kivétel nélkül minden áru olcsóbb, a kereslet azonban mintha mégis csökkent volna. A Tszker üzlete előtt több vásárló is várakozik. Érthetően. hiszen az árak itt már kora reggel is alacsonyabbak néhány forinttal, mint a többi árusnál. Tóth- né Novák Mária, az üzlet vezetője így indokolja a kü- lönbözetet: — A mi célunk az, hogy minél előbb eladjuk a még friss árut. Mindössze ennyi a magyarázat. Hadd mondjak azonban valami mást Az utóbbi hetekben rengeteg vevő kereste a citromot. A városban sehol nem lehetett kapni. Nos, én felmentem a Délkerhez, ahol azonnal kaptam. Ugyanez a helyzet a kubai naranccsal is. Rengeteg van belőle, csakhogy senki nem meri vállalni a kockázatot. Az eladók félnek, hogy rájuk romlik. De én mindenképpen jól jártam, mivel határozott ígéretet kaptam arra, hogy őszszel és télen is előnyben részesítenek az áruelosztásnál, mivel rendszeres vásárló vagyok. Az egyik Zöldért-standon fejét csóválja a vezető: — Gyenge a forgalom. Hónap vége van, nincs pénzük az embereknek. Pedig itt a 6 forintos óburgonya, az olcsó vöröshagyma, de ezt sem veszik. A tavalyihoz kéBőségé* a választék Gúlában áll a zsenge karfiol pest alacsonyabbak az urak, a forgalom mégis mintegy 20 százalékkal csökkent. Nézzen csak körül! Most is szinte több az eladó, mint a vásárló. Az egyik nívósabb emeleti virágpavilonban, ha lehet még elkeseredettebb a hangulat. — A mi forgalmunk szinte a nullával egyenlő. Szomorú, de a jelentősebb bevételt. egy-egy temetési koszorú jelenti. A lent áruló őstermelők olcsóbban adják a csokrokat, a városban pedig gombamód szaporodnak a konkurens üzletek. Tavaly még előfordult, hogy egy- egy kuncsaft itt hagyott 500 —1000 forintot, hogy kössünk valami ízléses bokrétát. Idén azonban kevésbé gálánsak az emberek, virágra csak u végső esetben költenek. Tegnap László-nap volt, ma Irén, de semmivel nem fogy több áru, mint egyéb napokon. Ez azért jelent valamit ... Elhaladva első beszélgetőtársunk, a nyugdíjas néni előtt, látni, hogy a vödörbe állított margarétabokor érintetlen. — Legalább egy pár szálat vegyen — kérlel —, meglátja, szerencsét hoz. Az asztalomon azóta is itt díszeleg a három szál virág. Szerencsét ugyan nem hozott, de jólesik ránézni, mert olyankor eszembe jut: a virágra igenis szüksége van az embernek, s ott még talán nem tartunk, hogy csak akkor adunk érte pénzt, ha gyászkoszorú készül belőle. Barta Katalin E* egy gyönyörű, ehető példány A Tszker standjain valami mindig olcsóbb (Fotó: Perl Márton) Talajvizsgálat, termésbecslés - műholddal A közelmúltban a távérzékelésről tartottak hazánkban nemzetközi konferenciát. Több hazai intézmény vesz részt ennek a technikának a fejlesztésében, és részben már a hasznosításban is. Tény viszont, hogy igen kevesen tudják a szakmabelieken kívül, hogy mi is az a távérzékelés. Ennek a fogalomnak a repülőgépről és a műholdról végzett speciális fényképes érzékelés felel meg — az előbbit légi fényképezés gyanánt ismerjük. Semmiféle kábelre, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a magasból a földfelszíni jelenségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól képet kapjunk. A légi és az űrfelvételek készítéséhez a nap által kibocsátott, a föld felszíne által visszavert elektromágneses sugarak segíte. nek a pontos észlelésben. — A nagy távolságú felvételekkel nemcsak a talaj termőképességére, humusz- és nyomelemtartalmára lehet következtetni, hanem például arra is, hogy milyen a növénytakaró állapota — mondja Várallyay György professzor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója. — Hazánkban jelenleg a meliorációs munkálatok tervezésére hasznosítják a módszert, mivel a felvételek igen jól kimutatják a talajhibákat: a szikesedést, az eróziót, a lá- posodást és a homokot. Vagyis jelzik, hol rossz a talaj vízgazdálkodása, hol, melyik táblán sekély a termőréteg. — Hazánkban jelenleg már folyik a nagy léptékű talajtérképezés, hiszen hamarosan át kell térni az aranykoronás jelzőszámról valamilyen pontosabb mutatószám alkalmazására. Ehhez is igen jól használható a távérzékeléses módszer. Az elmúlt öt évben ennek a technikának a fejlesztésében jelentős eredményeket értek el a kutatók külföldön és itthon is. — Az Egyesült Államokban olyan termésbecsléses módszert fejlesztettek ki. amellyel három-négy százalék pontossággal megállapíthatják a legfontosabb gazdasági növények hozamát. Mi ezt a módszert még nem alkalmazzuk, ám a budapesti konferencián ismertették. — Manapság már olyan részletes felvételt tudnak a távérzékelési technika eszközeivel készíteni, amely akár fél hektár területről is többféle információt nyújt. — Hazánk egyelőre a szovjet, a francia és az amerikai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —, s bizonyos lehetőség nyílik az Interkozmosz-együtt- működés révén is a szükséges felvételek megszerzésére. Ugyanakkor néhány hazai intézmény, így a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem maga is készít légi felvételeket. A BME például a mikrohullámú repülőgépes talajnedvesség-mérés módszereit sikerrel alkalmazza. Eredményesen hasznosítja a korszerű eljárást az Agrober a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több intézménye, így a Vituki és mások á különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkáknál. — A budapesti konferen- * cián kiderült az is, hogy á távérzékelési technika fejlesztése — a világon — sokkal előrébb tart, mint az alkalmazása, ugyanis a jelenleg már felhasználható információknak csupán 5—6 százaléka kamatozik a termelésben. — Hazánk hamarosan bekapcsolódik abba a műholdas termésbecslési-kutatási programba is, amelyet á FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete támogat. F I. ;