Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

\ V NÉPÚJSÁG, 1988. július 22., péntek A környezetvédelem mindnyájunk ügye a Newton kérdez — válaszol Maróthy László, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter AZ „ÚJ” FORMA SIKERE Egyesület alakult Gyöngyösön — Környezetünk vala­mennyi égető problémá­ját aligha lehet egyszerre megoldani, szűkös anyagi eszközeink miatt szükség van valamiféle rangsoro­lásra. Miben látja a mi­niszter a hazai környezet­védelem legsürgetőbb fel­adatait? — A VII. ötéves népgaz­dasági terv célkitűzései és a kormány társadalmi-gaz­dasági stabilizációs prog­ramja alapján kirajzolód­nak számunkra is a fő irá­nyok. Megfogalmazott cél „ a környezet romlási fo­lyamatának mérséklése, ezen belül a lakosság/életkörülmé nyeit közvetlenül befolyá­soló környezeti állapot ja­vítása”. Kiemelt feladat a veszélyes hulladék kezelé­sének, ártalmatlanná téte­lének fokozatos megoldása, a súlyosan szennyezett levegő­jű térségek szennyeződé­sének mérséklése, a jelenle­gi és jövőbeni ivóvízbá­zisok védelme — e három feladatra külön akcióprog­ram készül. — A vízgazdálkodáson be­lül elsődleges feladat a ha­zai vízkészletek tervszerű hasznosítása, a takarékosság, a vízzel való gazdálkodás, hiszen a tiszta, egészséges ivóvíz világunk egyre na­gyobb kincse, és erre még nem döbbentünk rá igazán — sok még az intézményes pocsékolás is. — Ebben a kérdésben két prioritás érvényesül: minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és a vízkészletek védelme. A szennyvízelve­zetés és -tisztítás kiemelt fejlesztése nélkül azonban nem javítható a vízminőség. — Az élet számos terüle­tén dolgoznak ki prognó­zisokat, amelyek ugvan vagy beválnak, vagy nem. de mindenképpen segítik a tervezést, a felkészülést egy várható állapotra. Be­szélhetünk előrejelzésről a környezetvédelemben Ma­gyarországon? „Üdvözlet Neked Testvér- város, Eger! A távoli iFranciaországból jövök bemutatkozni Hozzád, és azokhoz, akik benned lak­nak, ,azért, hogy egy kicsit jobban megismerjetek en­gem. E sorokból láthatod, hogy mennyi közös vonásunk van. Nagyon idős vagyok, minthogy már Ceasar beszél rólam Gallia meghódításáról szóló elbeszélésében {időszá­mításunk előtt 52 évvel) Ma- tisconak nevezve engem. A nagyon szép Saone partján helyezkedem el, ia folyó Ly­ontól 60 ,kilométerre délre torkollik a Rhoneba, hogy együtt haladjanak a Földközi tenger felé. Számomra csak akkor ,kellemetlen, ha kilép medréből, s 'ezt gyakran meg­teszi. Miután igen gazdag törté­nelmet éltem át, amely egy­ben Franciaország élete is, ennek folyamán — miként Te is — püspöki székhely voltam, amelyről a Szent Vince székesegyház tornya tanúskodik. Az 1789-es Nagy Forradalom következtében az újjáalakított Saone és Loi­re megye székhelye lettem, tehát újból közigazgatási vá­ros, nagy gépezete megyei szervezetünknek: p refektü- ra, általános tanács, akadé­miai felügyelet, levéltárak... Falaim között majdnem 50 000 lakos él. Fontos ok­tatási központ vagyok: két gimnázium (3000 tanulóval), négy nem állami középisko­la, számos általános iskola, valamint óvoda található itt. Ráadásul még tekintélyes — A környezetvédelem­ben is vannak prognózisok, de ezek sok tekintetben — a probléma jellegéből ere­dően — eltérnek az élet más területén kidolgozott és al­kalmazott prognózisoktól. Sokáig a műszaki-gazdasá­gi fejlesztési stratégiák, ter­vek környezeti hatásait nem mérlegeltük, vagy ha igen, akkor mint ökológiai korlá­tot, nem vettük kellőkép­pen figyelembe. Fordulat akkor következett be, ami­kor világossá vált, hogy nem csak a gazdaság hat a környezetre, hanem a kör­nyezet, a megbomlott kör­nyezeti egyensúly maga is hat, esetenként súlyosan visszahat a gazdaságra. Ez az ökológiai ikrízis a hatvanas és hetvenes évti­zed fordulójára éleződött ki a világgazdaság cent­rumában, a fejlett orszá­gokban. Magyarországon 1976-tól, az emberi környe­zet védelméről alkotott tör­vény közreadásától tekint­hetjük kiemelt kérdésnek a környezetvédelmet. Az egész ökológiai rend­szerre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre meg­felelő előrejelzési mód­szertan. A bizonytalanságot érzékelteti, hogy például a Sandoz cég által okozott környezeti katasztrófa, ha­tását, illetve a súlyos víz- szennyezést megelőző álla­pot helyreállását szakértők tíz évre becsülték, ugyan­akkor a Rajna élővilágá­nak egyensúlya — a szennyezést követően — hozzávetőleg egy év alatt helyreállt. Magyarországon az egyes környezeti elemek (víz, le­vegő, talaj, élővilág, táj) állapotváltozása került az értékelés során előtérbe. Nagy bizonytalansággal ter­helve ugyan, de elkészült a 2000. éven túlnyúló hazai prognózis is. — Folyóvizeink túlnyomó része határainkon túlról érkezik, és sajnos erősen ipari központ vagyok, mint­hogy területemen 156 vál­lalat helyezkedik el, kb. 6000 munkást alkalmazva, lakik majdnem minden szakmá­ban dolgoznak: fémkohászat, gépipar, villamosság, épít­kezés, konfekció, nyomdá­szat, élelmiszeripar, kereske­delem és többek között szál­lítás. Szíve vagyok egy hatal­mas és hires, világszerte is­mert bortermelési központ­nak. A borok Macon rouge, blánc és rosé, Saint Véran és Pouilly Foussé néven is­mertek, és az itteni borter­melési hagyományokat Fran­ciaország Borainak Nemze­ti Vására minden évben ki­állítással tiszteli meg. Ez nálunk hagyományosan má­jus 20-a. Tőlem hat kilomé­terre a Davayé-i mezőgaz­dasági középiskola képezi a a fiatalokat e kiváló termé­kek előállítására és kezelé­sére. szennyezett. Mit lehet ez ellen tenni? Magyarország felszíni kis- vízkészleteinek 96 százalé­ka külföldről érkezik, vala­mennyi nagyobb vízfolyá­sa az országhatáron túl ered. Az előforduló legki­sebb és legnagyobb vízho­zamok aránya sokéves át­lagban 1:10, a vízminősé­get a szennyezés mennyisé­gén kívül tehát a vízjárás is erősen befolyásolja. Egyetlen olyan folyó sincs a Dunán kívül, amely köz­vetve vagy közvetlenül 12 országot érintene. E hatal­mas vízgyűjtő közepén van hazánk. Tőlünk északra negyvenötmillió lakossal, különböző társadalmi rend­szerű országok szerteágazó bevatkozásaiból jelentős szennyeződés éri a Dunát, és így, közvetve Magyar- országot is. A Duna vízminőségét te­kintve ugyanakkor külö­nösebb gondjaink nincse­nek, és a rendelkezésre ál­ló információk alapján ,a jövőt is optimistán ítéljük meg. 1980 óta kedvező ten­denciák mutatkoznak, az osztrák és csehszlovák szennyvíztisztítók folyama­tos megépültével a kri­tikus szennyező anyagok­nál határozott javulás van. A Tiszánál a helyzet rosz- szabb és bonyolultabb. En­nek az oka részben az, hogy a hevesebb vízjárás, ingadozás miatt a megfelelő hígítás a kisvizes időszak­ban nem biztosítható. Emel­lett a Tiszához jelentős vízhozamú, igen szennyezett mellékvizfolyások is csat­lakoznak. Román oldalról ilyen a Szamos és a Maros, ezek vize egyre gyakrab­ban harmadosztályú. Csehszlovák oldalról az igen szennyezett Sajó em­lítendő meg, és sok gon­dot okoz számunkra, kü­lönösen a borsodi térség vízellátása miatt a Hernád és a Bódva minősége. A vízminőség javításában Azok számára, akik láto­gatóba jönnek hozzánk, fon­tos turista központ vagyok. Valójában minden évszázad hagyományozott nekem va­rázslatos emlékművet: a kö­zépkor a Szent Lőrinc hi­dat és a Szent Vince székes- egyházat, amelyből sajnos csak egy rész (maradt meg eredetiben (az egyik tornya csonka). XIV. Lajos százada a Hospitalt és a Charité-t hagyta ránk; XV. Lajos a Hotel de l’Akadémie-t; XVI. Lajos a városházát, az em­pire az új Szent Vincét. Nem feledkezve meg a 20. szá­zadról a maga 50—60 mo­noton és lélektelen épületé­vel. Az utóbbi évek és meleg hangulatú építé­szete gyakran emlékeztet rád, Eger. Falaim között láttam szü­letni híres személyiségeket is, akik >közül Alphonse de Lamartine (1790—1869) iro­dai már, politikus, humanis­ta és általános műveltségű •nagy szerepe van a nemzet­közi együttműködésnek, amelytől a jövőben is so­kat várunk, különösen vo­natkozik ez a 'nyolcoldalú dunai és az ötoldalú tiszai egyezmény végrehajtására. Magyarország egyébként öt­éves tervciklusonként mint­egy huszonötmilliárd fo­rintot fordít vízvédelmi beruházásokra. — A sajtóban, a rádió­ban, különböző fórumo­kon egyre többet hallani a környezetvédelem gond­jairól. Ön szerint meny­nyire pontosan tájékozott a közvélemény a hazai környezetvédelemről? — A környezetvédelemről, környezetünk állapotáról nem lehet eleget beszélni, bár óri­ási baj lenne, ha csak be­szélnénk róla. A miniszté­rium nagyon fontosnak tart­ja, hogy állandó kommuni­kációs kapcsolatban álljon a társadalommal, hiszen nincs az a minisztérium, amely az állampolgárok rész­vétele nélkül képes lenne hatékony környezetvédel­met művelni. Ennek a fel­adatnak igyekszünk megfe­lelni. A korrekt és rendszeres tájékoztatás ugyanakkor azért is nagyon fontos, mert az átlag állampolgár an­nak a tükrében tartja a leg­fontosabb környezeti prob­lémának, mondjuk, a gép­kocsik légszennyező hatá­sát, ahogyan azt a tömeg­tájékoztatás neki naponta sugallja. Ahhoz pedig, hogy mindig olyan cselekvés- formára serkentsünk, ami a leginkább környezetba­rát az adott tevékenységi körben, feltétlenül kell egy olyan reális értékrend ki­alakítását szorgalmaznunk a köztudatban, amelyben a környezeti problémák azon a helyen állnak, ahol a való­ságban — és ebben még vannak adósságaink — hangsúlyozta befejezésül Maróthv László miniszter. K. E. szellem volt, jelképe a türe­lemnek, hazaszeretetnek. A béke embere, a Te országod embere. Nem messze tőlem látni a Solutré-sziklát, a történe­lem előtti idők magas he­lyét, amelynek kora az idő­számításunk előtti 16 ezer évig nyúlik vissza, és Clugny. amely évszázadokon ke­resztül Európa nyugati ke­reszténységének fáklyája volt. Végezetül, a nemzetközi város vagyok a maga szá­mos testvérvárosával szerte a világban: Németország, Nagy- Britannia, Olaszország, Bel­gium, Spanyolország, USA és Ruanda s ráadásul Te is: magyar testvérvárosom. Majdnem mindegyikükkel szervezek számos cserét, kü­lönösen iskolások cseréjét, ami nagy örömömre szolgál, mert az ifjúság a jövendő hordozója, amelyet szeret­nénk boldognak és békésnek látni. Szívesen látom mindazo­kat, akik meglátogatnak en­gem!” Macon, Franciaország (Fordította: Mjazovszky Albert) A politika, egészen a leg­utóbbi időkig nem nézte jó szemmel az öntevékeny egye­sületek ügyét; a bizonytalan­ságot az is növelte, hogynem létezett (s még ma sem léte- 'zik) egyértelmű jogi szabá­lyozás e témában, s az eltelt 40 év sem bővelkedett ezzel kapcsolatos tapasztalatokban. No, persze, nem a horgász vagy a bélyeggyűjtő egyesü­letek jelentették a problémát, hanem azok a közéleti fóru­mok, melyek érdekeik meg­fogalmazásával olykor vitat­ták, zavarták a központi aka­rat (helyi és országos szin­ten egyaránt) akadálytalan érvényesítését. S mindez ve­szélyeztette a hatalmi pozí­Különösen a pártértekezlet után azonban egyre kézzel foghatóbbá válnak a politikai intézményrendszer reformjá­nak kezdeti eredményei, el­ső lépései. Országszerte meg­szaporodtak az ilyen szerve­ződések, nem volt ez másként Gyöngyösön sem, ahol ápri­lisban megalakult a Bajza József nevét viselő kulturá­lis és hagyományőrző egye­sület. Ennek egyik titkára, Pat­kós Magdolna először a meg­alakulásról, s a kitűzött cé­lokról beszél: — Az egyesület többféle célt tűzött maga elé. Ezek közé tartoznak a helytörté­neti emlékek, köztük a múlt­ban működő társaságok ak­kori tevékenységeinek felku­tatása, a történelmi hagyo­mányok ápolása, s a közmű­velődési tevékenység mellett szeretnénk aktívabban be­kapcsolódni a város köz- és szellemi életébe. Ezenkívül környezetvédelmi teendőket is el akarunk látni. — Szólna néhány szót az előzményekről és a megala­kulás körülményeiről? — Az egyesület talán a Gyöngyösi Műhelyből nőtt ki, ahol is hasonló gondolko­dású emberek jöttek össze rendszeresen. Az igény tehát eleve megvolt, mégpedig ar­ra, hogy a mai kor problé­máival szélesebb körben is foglalkozzunk. Az egyesület teret nyújt arra is, hogy a tagok nyilvánosan fejtsék l:i véleményüket az őket érdek­lő kérdésekről, s eszmét cse­réljenek társaikkal. Az. egyesületben maximá­lisan érvényesül a demokra­tikus szellem, s érvényre jut­nak az egyének elképzelései. Minderre nemigen volt ilyen szabad tér (és mód) a köz­életben. Nekem személy sze­rint is nagyon hiányzott már ez a fajta szellemi légkör. A megalakulással összefüg­gésben tulajionképpen volt némi ellenállás. Ez tény .. . — Milyen jellegű ellenál­ló»i? Az Agrokomplex velencei üzemében nyolcszögletű, úgy­nevezett, oktogon típusú hét­végi üdülőházakat készítenek, NSZK megrendelésre. — Elsősorban jogi jellegű De ezek a gondok — a tagok között vannak jogértő embe­rek is — később megoldód­tak. Egyelőre egyébként har­mincán vagyunk, van köz­tünk tanár, mérnök, népmű­velő, fizikai dolgozó, de ma­gánvállalkozó is. A havi 100 forintos tagdíjból fedezzük például az előadások költsé­geit is. Igaz, nem nagy ösz- szegből gazdálkodunk, de re­méljük, s ennek már mutat­koznak jelei, hogy a gazda­sági egységek is nyújtanak anyagi támogatást a jövőben Szerencsére már most is ren­geteg szimpatizánsunk van, mondhatni, nagy holdudvara van az egyesületnek. — Milyen programokat szerveztek a megalakulás óta eltelt rövid idő alatt? — Elsősorban előadásokat, például éppen az egyesületi törvény előkészítéséről, de szívügyünknek tekintjük a romániai menekültek megse­gítését is. Kisnánán tábort indítottunk az áttelepült gyermekek részvételével, de hozzájárultunk a június vé­gi budapesti tiltakozó meg­mozdulás szervezéséhez is. A jövőben a lakosság szélesebb rétegeit vonjuk be program­jainkba, így túrákat szerve­zünk, s napirenden van egy ifjúsági tagozat megalakítá­sa is. — ön szerint mi a titka annak, hogy az egyesület szinte pillanatok alatt ilyen népszerűvé vált? — Főként az, hogy eddig is óriási igény volt az ilyen csoportok működésére, s erre (most) mód is nyílt. Hatal­mas aktivitás „szorult” az emberekbe, s rengeteg ener­gia is, ám eddig nem volt igazán lehetőség arra, hogy ezek mindig teret kapjanak, s a célok valódi alakot ölt- senek. Nálunk valóban kö­zösségi élet folyik — s ezek nemcsak szaval? — az em­berek kötetlenül beszélget­nek az őket leginkább ér­deklő dolgokról; irodalomról, politikáról, képzőművészet­ről. Más dolog, hogy el kelle­ne gondolkodni azon is, —, ezt mint népművelő mon­dom — vajon nincs-e szük­ség arra, hogy megújítsák a közművelődés és intézménye­ik szerepkörét. E tekintetben is váltásra van szükség ugyanis. Azt hiszem, a mű­velődési házaknak fel kell készülniük az ilyen jellegű egyesületek — és rendezvé­nyeik — fogadására, mert ez a féle tevékenység is nép­művelő munka. A házakat felügyelő, irányító szakembe­rek is eltűnődhetnének most már ezen a lehetőségen. Havas András A harmincnyolc, náddal fedett ház a Hamburg mel­letti tengerpart egyik kem­pingjébe kerül. A nyolcszögletű hétvégi ház (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) ÜDVÖZLET MACONBÓL Bemutatkozik a francia testvérváros Többéves, szép hagyomány, hogy a tanév befejeztével középiskolások csoportja indul útnak Egerből, a Gárdonyi Géza Gimnázi­umból, látogatóba a franciaországi testvér- városba, Maconba. Az ottani középiskolások­kal, családoknál eltöltött, élményekben gaz­dag három hét után, együtt utaznak haza a látogatást viszonzó francia diákokkal. A na­pokban érkeztek Magyarországra a macon: és környékbeli fiatalok, akik egyúttal az őket rendszeresen elkísérő tanáruk, Gerar Kaiser írásában a testvérváros üdvözletét is elhoz­ták. Kaiser tanár úr Macon külvárosában, Davayéban lakik, német nyelvet oktat a ma- coni René Cassin gimnáziumban. Az ő tol­lából származik a megszemélyesített város Egernek szóló bemutatkozása és üdvözlete. Oktogon ház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents