Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 172. szám 1988. július 20., szerda ÄRA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Igénye­sebben A televízió egyik műso­rában arról folyik a vita, érdemes-e a méregdrága tőkehúsról lefejteni a zsírréteget, vagytovábbra is a hagyományos módon árusítsák a portékát. A vásárló szemszögéből egy­értelmű a válasz: a pén­zéért kifogástalan mi­nőségi színhúst szeretne, a kereskedő azonban más­képp érvel. A hártyák, a zsíros részek eltávolítá­sa ugyanis időigényes, másrészt mihez kezdjen az így megmaradt résszel, hi­szen azt senki nem veszi meg. Gondolom sokan egyetértenek velem ab­ban, hogy ezek az érvek, hivatkozzanak hangozta- a tóik bármilyen okokra, manapság már elfogad­hatatlanok. A húsárak növelésekor ’ ugyanis a tény elfogadá- : I sa mellett, nekünk, fo­gyasztóknak mindössze annyi- lehetőségünk ma­radt, hogy a borsos ösz- szegért legalább tökéletes termékét követelhetünk. Í De vonatkozik ez nemcsak az élelmiszerekre, hanem minden más árura. An­nál is inkább, mert az ár­emeléseknek úgy tűnik, még koránt sincs vége. Tegnap a háztartási gé­peket, azelőtt a gyermek- ruházati cikkeket, koráb­ban valami más termék- csoportot érintett. Nehezen, berzenkedve vettük — vesszük — tu- ' domásul, de ha már egy­szer elkerülhetetlen, leg­alább az engedtessék meg nekünk, vevőknek, hogy válogathassunk, s hogy bátyán kritizálhassunk, méghozzá mindezt emelt fővel, nem pedig kiszol­gáltatva az elárusítók han­gulatának. Nem vagyunk kötele­sek eltűrni tovább a ke­reskedelemben, s az egyéb szolgáltatások igénybevé­telekor sem a hányaveti, lekezelő modort, s a kénye­lemből kieszelt magyará­zatokat sem. Mivel mos­tanában mindenért ke­ményen megfizetünk, jo­gunk van a bírálatra, a rossz minőség elutasítá­sára. Minden jel arra mutat, hogy hamarosan kialakul­hat egy egészséges, ver­senyre építő piacgazdál­kodás. Meggyorsítja ezt a folyamatot az újabb üz­letek, s az igényesebb szolgáltatási formák meg­jelenése is, ahol végre- ! valahára valóban a vá­sárló megnyeréséért és megtartásáért folyik a harc. Én magam is szorítok minden egyes új üzlet tal- : ponmaradásáért, ahol ud­varias kiszolgálásban van részem, s ahol ha éppen hiányzik valami, kivéte­lesen nem csúszópénzt várnak tőlem, s nem há­rítják valakire, vagy va­lamire a felelősséget, ha­nem azon vannak, hogy minél előbb beszerezzék a kért portékát. Ez ugyan még nem ál­talános gyakorlat de sze­rencsére már akad rá példa. S, ha a jövőben sza­porodnak ezek a példák, remélhetőleg azt is megér­jük egyszer, hogy a hen­tesnél külön kérés nél­kül is csak a színhúst te­szik a mérlegre. Barta Katalin TIZENNYOLC HELYSÉGBEN, 37 ÁTVEVÖHELYEN - A TERVEZETTŐL NAGYOBB TERMÉSÁTLAGOK - VAN, AHOL ÉJJEL-NAPPAL FOGADJÁK A BÚZÁT - AZ ÁTLAGOSTÓL ALACSONYABB A SIKER Gabonák, magtárak, malmok Könnyűszerkezetes gabonatároló Hatvanban Ideális az idő az aratás­ra. Ezekben a napokban a földeken, a tárolóhelyisé­gekben cs a malmokban egyaránt szorgoskodnak az emberek. Nagyon sok a teendő, nagy munkát, szervezettséget jelent a betakarítás, az átvétel, a tárolás és a feldolgozás egyaránt. Sasvári Tiva­dartól, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettesé­től kértünk tájékoztatást a jelenlegi helyzetről, a felvásárlás tapasztalatai­ról. Mint elmondta, szűkebb hazánkban 18 helységben, 37 átvevőhelyen, 116 vonalon, összességében napi 12 óra alatt, 13 ezer tonna gabona átvételére készültek fel. Ezt a munkát június utolsó nap­jaiban kezdték meg az őszi árpával, amelyből kétezer tonna átadására szerződtek a mezőgazdasági üzemek. A végleges becsléshez képest is kedvezőbb termésátlag ha­tására, a tervezettnél lénye­gesen több, eddig mintegy 3 ezer tonna árpát vásároltak. Természetesen a búzaátvé­tel jelenti ezekben a hetek­ben az igazi nagy feladatot a vállalat kollektívájának, amely szintén a szokásosnál valamivel korábban kezdő­dött. Az első szállítmány jú­lius 8-án érkezett, majd né­hány nap múlva, beindult a „nagyüzem”. Kenyérgaboná­ból 195 ezer tonna termés átadására vállalkoztak a me­zőgazdasági üzemek, amely­ből eddig már csaknem 90 ezer tonna került a magtá­rakba. Az említett mennyi­ségből 30 ezer tonna úgyne­vezett bértárolókba kerül, például az ecsédi, a vámos- györki, a horti, a tarnaörsi, á komlói, a pélyi, a porosz­lói termelőszövetkezetben, illetve a Hevesi Állami Gaz­daságban. A betakarítás so­rán a nagyüzemek zömétől a tervezettnél nagyobb ter­mésátlagokról kaptak hírt a vállalatnál. így minden re­ményük megvan arra, hogy ha nem is az árpához ha­sonlóan, de számottevően meghaladhatják az előirány­zott búzaátvételt. Egyébként, a gazdaságok igényéhez iga­zodva, több 1 fogadóhelyen, éjjel-nappal biztosítják a za­vartalan felvásárlást. Az eddigi vizsgálatok sze­rint, a nagyobb termésmeny- nyiség sajnos nem párosult kiváló minőséggel. Úgyneve­zett javítóbúzát nem talál­tak a szakemberek, bár a hektolitersúlyuk általában magas. A sikértartalom vi­szont alacsonyabb az átla­gosnál, és esetenként annak minősége is gyengébb! Ezek a megállapítások elsősorban a szegedi búzafajtákra vo­natkoznak. A szovjet Jubi- lejnaja búzák viszont most is-megfelelő minőséget ad­nak. Így természetesen az őrléshez szükséges, jó alap­anyag biztosított. Egyébként megyénk malmaiban: Pé­tervásárán, Hevesen, Gyön­gyösön és Egerben, már új gabonát őrölnek, természe­tesen a tavalyi búzával ará­nyosan keverve. Ügy tűnik, hogy jelenleg hitelgondjai nincsenek a vállalatnak, bár e tekintet­ben szinte naponta változik a helyzet. Mindenesetre ed­dig fizetési kötelezettségük­nek időben eleget tettek, és bíznak abban, hogy a felvá­sárlás végéig fenn is tudják tartani. Egyébként az átvé­telt az időjárástól függően, július végéig zömmel lebo­nyolítják. Amennyiben az időjárás kedvezőtlenebbre fordul, akkor nyilvánvaló, ez néhány nappal eltolódik. Mentusz Károly Korszerű tárolás a Lenin Termelőszövetkezetben (Fotó: Perl Márton) Grósz Károly az Egyesült Államokban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az amerikai kormány meghívására, július 19-én, hivatalos látogatásra, az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Ké­pünkön: a kormány elnökét a Ferihegy 2. repülőtéren Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes búcsúztatja Gr ősz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, az amerikai kormány meghívására, kedden, hiva­talos látogatásra az Ameri­kai Egyesült Államokba uta­zott. Kíséretében van Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Gazdasági Kamara al- elnöke. a Taurus vezérigaz­gatója, Kapolyi László, a Minisztertanács kormány- biztosa, Bartha Ferenc ál­lamtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. Kovács László külügyminiszter-he­lyettes. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete az Egyesült Államokban csatla­kozik a kísérethez. A kormány elnökét és a kíséretében levő személyisé­geket a Ferihegyi repülőté­ren Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, Kótai Géza. az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Donald B. Kursch. az Amerikai Egyesült Álla­mok magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. A magyar vezető és kísé­rete — hazai idő szerint — éjfélkor megérkezett az Ame­rikai Egyesült Államokba. Befejezte magyarországi látogatását az olasz szenátus elnöke Giovanni Spadolininek, az olasz szenátus elnöké­nek magyarországi hivata­los látogatása kedden dél­előtt Esztergomban foly­tatódott. A politikus-tudóst —, akinek több munkája fog­lalkozik az állam és az egy­ház viszonyával — hiva­talában fogadta Paskai László bíboros, esztergo­mi érsek. Ezt követően az olasz törvényhozás elnö­ke megtekintette a Ke­resztény Múzeumot. A találkozóra és a múze­umlátogatásra elkísérte Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke és Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Délután az Országház Nán- dorfehérvár-termében Sar­lós István, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke fo­gadta Giovanni Spadolinit. A szívélyes légkörű megbe­szélésen — amelyen részt vett Cservenka Ferencné, Misur György, hazánk római nagy­követe és Joseph Nitti — át­tekintették a két ország, a két törvényhozó testület kapcsolatainak helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke el­utazása előtt sajtókonferen­ciát tartott a Parlament­ben. Bevezető nyilatkozatában egyebek között elmondot­ta: az elmúlt öt nap alatt számos megbeszélést foly­tatott a magyar politikusok­kal, s meggyőződhetett ar­ról a barátságról, amely a két országot összefűzi an­nak ellenére, hogy külön­böző szövetségi rendszerhez tartoznak. A két ország kö­zös óhaja: elkötelezetten és határozottan tevékenykedni azért az együttműködésért, amelyre már évtizedek óta vágynak a különböző nem­zetek, tekintet nélkül arra. hogy keleti vagy nyugati országokról van szó. Az újságírók kérdéseire válaszolva az olasz szená­tus elnöke elmondotta: az olasz vállalatok a minél ma­gasabb profit megszerzé­sében érdekeltek, ezért ha garanciát kapnak arra néz­ve, hogy hasznot hajtó vál­lalkozásokba .kezdhetnek, akkor nagyobb ütemben áramlik majd Magyaror­szágra az olasz tőke. Az, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok ja­vultak az évek során, egy­ben azt is jelenti: a magya­rok egyre több lehetőséget nyújtanak ezen a téren az olasz vállalkozóknak. Giovanni Spadolini, az olas:| szenátus elnöke —, aki Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meg­hívására ötnapos látoga­tást tett hazánkban — ked­den elutazott Budapestről. Kedden tartotta alakuló közgyűlését a KBC Kelme­nyomó Rt. Az új cég a ma­gyar textilruházati ipar jobb, egyenletesebb anyagellátásá­ra és az export növelésére alakult. Alaptőkéje 568 mil­lió forint, amelyet az NSZK- beli Köchlin Baumgartner und Cie Lörrach (KBC) cég és a Hungarotex által szer­vezett, magyar részvénye­sekből álló csoport, fele-fe­le részben adott. A budapesti székhelyű részvénytársaság legnagyobb magyar részvényese a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Interbank. Egyéb­ként összesen mintegy 40 vállalat jegyzett részvényt. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár korszerűsítésre kerü­lő telepét adja a vállalkozás­hoz. A termelés a tervek sze­rint 1989-ben indul, és a tel­jes kapacitás évi 11,5 millió négyzetméter nyomott kelme lesz. A vegyes vállalat külön­böző összetételű, szerkezetű, főként női ruházati textíliák nyomását és kikészítését vég­zi majd. Az új részvénytár­saság az egyik legnagyobb magyarországi vegyes válla­lat termelésének megindítá­sához és a szükséges mun­kához a betanításit, a gyár­táshoz a technológiát és a mintákat folyamatosan az NSZK-beli fél adja. A mo­dern technika alkalmazásá­val a kelmenyomó rt-ben számítógépes termelésirányí­tást, adatfeldolgozást, ren­delés- és raktárnyilvántar­tást vezetnek be. fJanyaf _||Q7if tPYflílÍní)FÍ S ¥ifl|| j(SB *“* 81wfc*i» 9wA&uSB|fuB 9 upnvpc váltata! alakult Vw||Jw9 WKSIlalUt €iiCS9ilal&

Next

/
Thumbnails
Contents