Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. július 19., kedd A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik Karabah-hegyvidék kér­déséről kezdett tanácskozást hétfőn délben a Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A TASZSZ jelentésében emlékeztet arra, hogy július 12-én az Azerbajdzsánhoz tartozó autonóm terület né­pi küldötteinek tanácsa olyan döntést hozott, hogy a terü­let kiválik az Azerbajdzsá- ni SZSZK-ból és örmény- országhoz csatlakozik. Az Azerbajdzsán Legfelsőbb Tanács Elnöksége még az­nap alkotmányellenesnek minősítette és érvénytele­nítette a sztyepanakerti dön­tést. A kérdést most a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének ülésén vitatták meg, amelyen először Ör­ményország, Azerbajdzsán és Karabah-hegyvidék kép­viselői kaptak szót. A vitá­ban az Elnökség tagjai vet­tek részt. A Karabah-hegyvidéki au­tonóm terület Azerbajdzsán­hoz tartozását erősítette meg hétfői határozatában a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége. A hosszas vita után született döntés olyan intézkedéseket ír elő. amelyek biztosítják a fő­ként örmények lakta terü­let valódi autonómiáját, valamint az SZKP KB és a szovjet kormány még a ta­vasszal elfogadott, a Kara­bah-hegyvidék társadalmi­gazdasági és kulturális fej­lődését célzó komplex prog­ramjának maradéktalan megvalósítását. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a döntés egyhangúlag született. A testület —, amelynek a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének he­lyetteseiként tagjai a Köz- társasági Legfelsőbb Ta­nácsok elnökségének elnökei is —, előzőleg meghallgatta és megvitatta Örményor­szág, Azerbajdzsán és Ka­rabah-hegyvidék képviselői­nek beszámolóit. A vitában felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Görög—francia vizsgálat Görögország és Francia- ország vasárnap megálla­podott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a City of Poros görög kirán­dulóhajó ellen elkövetett ter­rortámadás tetteseinek kéz­rekerítésére. A megegyezés Karolosz Papuliasz görög és Roland Dumas francia külügyminiszter athéni ta­lálkozóján született. A két ország közt ezt meg­előzően heves vita bontako­zott ki, mivel a görög ha­tóságok szerint a terroristák egyike francia állampolgár volt. aki maga is meghalt a hajón. Franciaország ennek igazolására bizonyítékokat követelt. Megszöktek Szódat gyilkosai Vasárnap a kairói Tora börtönből megszökött az egyiptomi hadsereg három volt tisztje, akik Szadat egy­kori elnök meggyilkolásá­ban való részességért élet­fogytiglani börtönbünteté­süket töltötték. A három szökevény, ' a Dzsihad (Szent Háború) el­nevezésű iszlám fundamen­talista szervezet tagjai, egy vasrúddal leütötték cellá­juk őrét, majd a társa se­gítségére siető másik bör­tönőrt megsebesítették és elvették géppisztolyát. Az épületben a zsákmányolt fegyver segítségével törtek utat maguknak, majd rö­vid tűzharc után a börtön kapuján át elmenekültek. A szökés után Zaki Badr belügyminiszter rendkívüli intézkedéseket léptetett élet­be. Leváltotta a. Tora 'bör­tön vezetőjét, riadókészült­séget rendelt el a rendfenn­tartó erők számára és nagy­összegű pénzjutalmat tű­zött ki azoknak, akik a szö­kevények elfogásához hozzá­segítik a hatóságokat. A három tisztet 1982-ben, tizennégy társukkal együtt életfogytiglani börtönbünte­tésre ítélte az egyiptomi legfelsőbb bíróság, a Sza­dat elnök ellen 1981. októ­ber 6-án elkövetett gyilkos­merényletben való összees­küvésért. öt további iszlám szélsőségest a bíróság halál­ra ítélt, s az ítéletet vég­rehajtották rajtuk. Választás után a Jemeni Arab Köztársaságban Ali Abdullah Száleh ez­redest választotta ismét az ország elnökévé a Jemeni Arab Köztársaság parla­mentje. Az elnök, aki egy­ben a fegyveres erők főpa­rancsnoka is, öt éven ke­resztül áll majd az ország élén. Ali Abdullah Száleh 1978. július 17. óta államfő, ez lesz harmadik ötéves elnök­lése. Az alkotmány rendel­kezéseivel összhangban va­sárnap reggel benyújtotta lemondását, hogy a parla­ment új elnököt választhas­son. Néhány órával később született meg a döntés újjá- választásáról. Az Amerikai Demokrata Párt négyévenként sorra ke­rülő legfontosabb tanácsko­zása, a hétfőn este kezdődő elnökjelölő kongresszus kü­szöbén. még nem oldódott fel a feszültség a párt biz­tos elnökjelöltje, Michael Dukakis és a párt radikáli­sabb szárnyának vezetője, a jelöltek versenyében máso­dik helyen végzett Jesse Jackson között. Jackson és Dukakis kép­viselői a hét végén több ta­nácskozást is tartottak, egye­lőre nagvnbb eredmény nél­kül. A hírek szerint a két politikus, aki az elmúlt na­pokban telefonon többször beszélt egymással, még a kongresszus megnyitása előtt esetleg személyesen is talál­kozik a nézeteltérések fel­számolására. Atlantában már minden készen áll a hétfőn délután — közép-európai idő szerint este — megnyíló tanácsko­zásra. összesen mintegy 35 ezren érkeztek a kongresz- szusra, köztük a sajtó 15 ezer képviselője. A tanácskozás, ról minden este. főműsor­ban számolnak be a nagy műsorszóró kereskedelmi há­lózatok. A megnyitó ülésen felszó­lal Paul Kirk, a párt orszá­gos bizottságának elnöke, Jimmy Carter volt elnök és Andrew Young, Atlanta pol­gármestere. Martin Luther King egykori munkatársa. A pártértekezlet megnyitó be­szédét — amely a vezető testületek közös állásfoglalá­sa — megbízásukból Ann Richards, Texas állam pénz­ügyminiszteré mondja el. A „Dunauturm" tv-torony, az 1995-ös, közös, osztrák— magyar világkiállítás bécsi szimbóluma (MTI-telefotó) MIG-29-esek a brit repiilőszalonban Először mutatják be a MÍG—29-es típusú, szövget harci gépet nemzetközi fe- pülőszalonon. Mint az Izvesz­tyija című lap beszámol róla, a jelenleg legkorszerűbbnek számító szovjet vadászgép — az AN—124-es teherszál­lító társaságában — ott lesz a szeptember 4-én. a brit Farnborough-ban nyíló, ha gyományos nemzetközi repü­lőgép-bemutatón. A szovjet lap emlékeztet arra, hogy hosszú éveken ke­resztül a Szovjetunió kizá­rólag polgári repülőgépekkel jelentkezett a repülőszalono­kon. noha egyáltalában nem volt titok, hogy a szovjet harci gépek nemcsak a VSZ tagállamai hadseregeiben vannak rendszeresítve, ha­nem egyes, harmadik világ­beli országokban is. A MÍG cég főkonstruktő­re, R. Beljakov, nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy a MÍG—29-est már szállítják külföldi megrendelőknek, a szakemberek azonban még nem tudtak behatóbban megismerkedni a repülőgép­pel. A vadászgépet úgy mu­tatják be majd. mint az amerikai F—15, F—16 és F—18 típusú harci gépek ki- fejlesztésére adott szovjet választ. M. Valjdenberg. a MÍG gép vezető szakértője azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a MÍG—29-es verseny­képes lesz a korszerű légi­technika piacán. Az Izvesztyija beszámoló­ja szerint, a MÍG—29-est nemcsak a földön mutatják be, hanem a levegőben is A szovjet lap megszólalta­tott két harci pilótát: a MÍG—29-eseket repülő Szamko főhadnagy és Ko- valszkij hadnagy rendkívül kedvezően értékelte a gép adottságait: a hangsebessé­get meghaladó gyorsaságát kitűnő manőverezőkészségét, az új pilótafülke biztosítot­ta, remek látószöget és az erős fegyverzetet, amely — szavaik szerint — képes bár­mely légi és földi célpont le­küzdésére. A MÍG—29-es ezért kapta a „légi fölény megszerzésének vadászgépe" elnevezést. A tervezők ügyeltek a ve­zetőfülke és egyben a piló­ta kényelmére: a gép köny- nyedén engedelmeskedik a pilótának, még a jelentősebb terheléseknél is, amikor az emberi kéz csaknem száz ki­ló súlyú lesz. A belső lég­kondicionáló .normális bő­mérsékletet biztosít akkor is, amikor a gép burkolata akár száz fokra melegszik fel. A MÍG—29-es manőverezőkész­sége felborítja a légi harc taktikájára vonatkozó, ed­digi elképzeléseket. PRAVDA: A sztrájkok zsákutcába vezetnek-r- Nincs szükségünk sztráj­kokra, hiszen a munkabeszün­tetésekkel saját magunkat lopjuk meg. A problémákat demokratikus eszközökkel kell megoldani, demokrati­Irtle ii+r»n VpHplmPTVP A HoJ­gozók érdekeit — írja hétfői számában a Pravda, terje­delmes elemzést közölve a Szovjetunióban jelentkező sztrájkok okairól és követ­kezményeiről. A lap több olyan, a tö­megközlekedésben — Csere- popéiban, Volgográdban. s a közelmúltban Kisinyovban —- történt sztrájkot hoz fel példaként, amelynek gazda­sági és szociális okait még a munkabeszüntetések előtt meg lehetett és meg kellett volna szüntetni. Néhány éve a sztrájk szó ismeretlen fo­galom volt szótárunkban — írja a Pravda, utalva a pan­gás, a deformált szocializmus éveire. A három évvel ez­előtt megindult változások kapcsán hangsúlyozza, hogy azok visszafordíthatatlansá­gát csakis a dolgozók ma­guk szavatolhatják, a nyílt­ság és a demokrácia eszkö­zeivel letörve az átalakítást fékező mechanizmust. A dől. gozók a gazdasági önelszá­molás bevezetésével, a vál- lalati vezetők választásával, az új vállalati törvénnyel megbízható eszközökhöz ju­tottak a társadalmi igazsá­gosság megőrzéséért vívott küzdelemben. Egyelőre azon­ban ezek az eszközök még nem mindig megfelelő hatás- fokúak, néhol egyszerűen működésképtelenek. Az ország gazdasági prob­lémáit elemezve, a Pravda rámutat: a hiány gazdaság nem válhat az egyik pilla­natról a másikra harmoni­kus, teljes értékű gazdaság­gá. Nyilvánvaló, hogy az át­alakításhoz nem a bőség, ha­nem a pangás miatt fogtunk hozzá. Viszont, amikor sztrájk miatt állnak a gépek, nem dolgoznak az emberek, ez nem egyszerűen csak pan­gás. hanem már bénulás. A görcsöt viszont nem lehet bénulással gyógyítani. a megoldáshoz — legyen szó a mind élesebben felvetődő környezetvédelmi vagy nem­zetiségek közötti problémák­ról. amelyek szintén nem napjainkban jelentkeztek először — nem csoportos hisztériára, hanem kollektív önuralomra, bátorságra, s természetesen munkára van szükség. A szovjet lap a Karabah- hegyvidéki munkabeszünte­tésekkel összefüggésben, rá­mutat, hogy Örményország ban a július 4—15. közötti sztrájkok következtében 71 millió rubel értékű terme­lés esett ki. — Ez hatalmas csapás az ország gazdaságá­ra, hiszen ezek a milliók részegységek és alkatrészek hiányát jelentik tucatnyi más vállalatnál, ahol a kárt már százmilliókban kell mér­ni — írja a Pravda. A pangás esztendőiben amúgy is sokat áldoztunk a semmittevésre, a „cigaretta­szünetekre”, a kollektív hú­szatokra. az igazolatlan mu­lasztásokra. S mindezt az ország fizette meg, ami ah­hoz vezetett, hogy kiürültek az üzletek polcai, hosszú évekre elhúzódtak a lakását­adások, kevesebb kórház, is­kola, óvoda épült — Írja a Pravda, s hozzáfűzi: egyes helyeken a „sztrájkkövetelé­sek” között béremelés is sze­repel. De miből, milyen esz­közökből lehet ezt megten­ni? Természetesen, bármeny­nyi papírpénzt lehetne nyo­matni, de milyen fedezetük lehetne a .munkán kívül? A szovjet lap végül Lenin­nek azt a meggyőződéséi idézi, hogy a tudatos mun­kások nem hagyják magu­kat megtéveszteni „forradal­mi” frázisokkal. A sztrájkok manapság néha elveszik a józan ítélőképességet, inger lik az idegeket. Ez olyan zsákutca, amely nem vezet eredményhez — hangsúlyoz za a Pravda. Légisztrájk Franciaországban Vasárnap éjfélkor a vezptp szakszervezetek felhívására sztrájkba léptek a francia légiközlekedési dolgozók. Be­szüntették a munkát az Air France és az Air Inter föl­di személyzetének tagjai, a légiirányítók és a pilóták. A munkabeszüntetés nem érinti a nemzetközi járato­kat, de ezen a héten vár­hatóan sok, éjfél és reggel 8 óra között közlekedő bel­ső járatot nem indítanak. A sztrájkolók fizetésük eme­lését, a társadalombiztosí­tási rendszer javítását, és a légiközlekedés biztonságá­nak növelését szeretnék el­érni. Francia vadászrepülő balesete A tengerbe csúszott va­sárnap éjjel Dzsibuti tér­ségében egy Super-Etendard típusú vadászrepülő-gép a francia Clemenceau repü­lőgép-hordozó fedélzetéről. A hajóról az éjszakai gya­korlat álatt bekövetkezett szerencsétlenségben megse­besült pilótát egy Dzsibu- tiban levő kórházba szállí­tották — jelentette a fran­cia haditengerészet vezér­kara hivatalos közlemény­ben. A Clemenceau repülőgép- hordozó, amely július 15-én indult vissza Dzsibutiból az Arab-tengerre, része annak a francia haditengerészeti egységnek, amelyet 1987. jú­lius 31-én vezényeltek az Öbölbe. USA: A Demokrata Párt kong resszusa

Next

/
Thumbnails
Contents