Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
NÉPOJSÁG, 1988. július 2., szombat A PARLAMENT ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK sfpsl ál ü i. Puskás Sándor és képviselőtársa a szünetben (Folytatás a 2. oldalról) . szággyűlés ügyrendjében határozott jogával, vagyis azzal, hogy az interpelláló képviselőnek és ,az Országgyűlés elnökének írásban adhasson választ. Stadinger István bejelentette: az Ország- gyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter élni kíván az ügyrendben biztosított jogával. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaalpá- ri körzeti állatorvos az állatorvoslásban használatos gyógyszereknek az év elejétől kezdve krónikussá váló hiánya kapcsán fordult az ipari miniszterhez: vizsgáltassa rneg, rni okozta a súlyos hiányt, s intézkedjen annak érdekében, hogy a magyar gyógyszeripar hiánytalanul teljesítse ellátási kötelezettségét. Amennyiben a hazai ipar egyes gyógyszereket nem tud előállítani, azokat importból pótolják folyamatosan. Berecz Frigyes ipari miniszter hangoztatta: a képviselő létező, komoly gondra hívta fel a figyelmet, amelyről az interpellációt megelőzően az Ipari Minisztériumnak nem volt tudomása. Az állatorvosi gyógyszerek négy minisztérium felügyeletével kerülnek a hazai felhasználókhoz. Az illetékes minisztériumokkal egyeztetett felmérés rávilágított, hogy a hazai gyártású állatgyógyszerek közül nyolc készítményből volt három hónapot meghaladó, további 15 készítményből pedig egykét hónapos hiány. A 25-féíe, szocialista országokból érkező készítményekből krónikus hiány volt, s a hiánycikkek listájára került 14 féle, tőkés importból származó gyógyszer. Ami a szerződéskötési kötelezettséget illeti, a vizsgálat megállapította, hogy az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok kivétel nélkül rendben megkötötték szerződéseiket a Gyógyért Vállalattal, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium készletező vállalatával. A gyárak adatai alapján megállapítható, hogy megindult a gyógyszerkészletek feltöltése, jelenleg már csak a Chinoin két készítményéből van hiány. Ennek (Munkatársunk telef onjelentése) Pénteken reggel nyolc óra után pár perccel az elsők között érkeztek képviselőink az Országházba. Különösen jókedvre derítette őket a Magyar Nemzet aznapi számának egyik karikatúrája, melyet Brenner György készített. A rajzon, a hírlapárus előtt álló utcai beszélgetők. A képaláírás a következő: Rákosiék nem törték ennyit a fejüket, legyen vagy ne legyen Recsken ércbányászat ,.. Ez is jól jelzi, a mostani ülésszak egyik jelentős kérdését vetette fel Zsidei Ist- vánné. Az ipari miniszter válaszát követően — melynek részleteit mostani számunkban olvashatják — az ülésszakon meghívottként jelenlévő Mező Barnát, az Országos Érc- és Ásványbányák vezérigazgatóját is megkérdeztem, elégedett-e az elhangzottakkal? — Attól félek, hogy sokáig elhúzódnak az e témában folytatott szovjet—magyar tárgyalások. Mindenfelszámolására — saját gyártással, illetve behozatallal — intézkedés született. A kereskedelmi miniszter pedig biztosítja a feltételeket a gyógyszerkészletek szintjének megtartásához. Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadták. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., Ili vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a közművek létesítése esetén az általános forgalmi adó visz- szaigénylése tárgyában interpellált. Számon kérte a kormánytól, miért nem tartja be az általános forgalmi adóról tavaly megalkotott törvény — interpellációjával kapcsolatos — egyik bekezdését. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a közművesítést végző magánszemélyek és építőközösségek tevékenységére vonatkozik, mert a jelenlegi gyakorlat szerint nem igényelhetik vissza az általános forgalmi adót. A kormány nevében válaszoló Villányi Miklós pénzügyminiszter szerint-a magánszemélyek és az építőközösségek a lakásközművesítéssel kapcsolatos beruházásaikat terhelő általános forgalmi adót visszaigényelhetik, ezt az erről szóló törvény is biztosítja. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a lakásközművesítés nem azonos a teljes közművesítéssel. Fogalomkörébe csak a lakásnak a közvezetékekre csatlakoztatása, a szükséges mérőszerkezetek felszerelése, a vezetékek lakáson belüli kiépítése és a fogyasztói berendezések beépítése sorolható. A közterületi, közcélú közművezetékek kiépítésének forgalmi adója — mivel ez nem lakásközművesítés — a parlament döntése alapján nem igényelhető vissza. Nem törvényellenes tehát a gyakorlat a közművesítések általános forgalmi adóztatása terén — állapította meg. Megemlítette azt is, hogy a beruházások forgalmi adóztatása alól a törvény csak nagyon rendkívüli esetekben, kiemelt fontosságú célokra adott mentesítést. Ebből kiindulva a közműépítések kőképp jónak tartom, hogy a parlament súlyának megfelelően foglalkozott ezzel az üggyel. Azzal a megállapítással. hogy agonizál a bánya, egyetértett. De hozzáteszem: nem betegen született. Eközben Zsideiné már Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, miniszterelnökünkkel beszélgetett a szünetben. Nem / sokkal később örömmel újságolta: — Grósz elvtárs azt mondta. hogy közeli moszkvai útja során a recski bánya ügyében is tárgyalni kíván — így Zsideiné. Mező Barna örömmel nyugtázta mindezt. Ugyancsak nagy visszhangra talált. Csongrádi Csaba hozzászólása: mielőbb dönteni kellene a bükkábrányi, lignitre épülő erőmű létrehozásáról. Képviselőnk nem értett egyet az ipari miniszter válaszával, mely szerint jelenleg erre nincs pénz. — Az ország villamosenergia-mérlege a Ijelek szerint 1994—1995-ig 'marad egyensúlyban — érvelt Csongrádi Csaba, aki a Gagarin Hőerőmű Vállalat dolgozója. — Ügy néz ki. hogy ekkorra nem készülnek el a Paksi Atomerőmű bővítésével. Ezért kellene meggondolni ezt a lépést. Különösen szívszorongató- nak bizonyult a következő téma, nevezetesen: az Országgyűlés külügyi bizottságának javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. Nagy derű fogadta, amikor Boldizsár Iván hozzászólása közben kezébe vette a Romániában megjelenő Előre című lapot. — Nem valami mazochiz- musból olvasom — így Boldizsár Iván. — Nem szeretem az önkínzást. Csupán akkor veszem elő, ha valamilyen hazai dolgunk miatt keserűséget érzek. Beleolvasok ebbe a lapba, s azt mondom magamban: de jó itt, Magyarországon. Schöner Alfréd főrabbi zül csak az ivóvíz- és csatornázási beruházások tartoznak a kedvezményezett körbe. A villany-, a hő- és a gázvezetékek építésének esetében a kormány nem lát lehetőséget a kedvezmény idei érvényesítésére. A későbbiekre vonatkozó — tehát már 1989-től alkalmazható — gyakorlatot a tárca áttekinti, és a jövő évi költségvetés parlamenti vitája keretében visszatér a kérdéskörre. Balogh Károly az interpellációra adott választ nem fogadta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy az általa ismertetett törvényszakasz betűjének és tartalmának érvényt szerezzenek; kérte, hogy még ebben az évben térjenek vissza erre a kérdésre. Az Országgyűlés az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ nagy többséggel elutasította; a képviselők közül 42-en fogadták el és 12-en tartózkodtak. Az elnöklő Stadinger István a kérdéskört az ad hoc bizottság hatáskörébe utalta, kérve, hogy vizsgálódásának eredményeiről az Ország- gyűlés őszi ülésszakán adjon jelentést. László Béla (Szabolcs— Szatmár m., 14. vk.), a Fehérgyarmati Városi Pártbizottság első titkára kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, illetve a kereskedelmi miniszterhez. Mint mondotta, Budapesten a ; lakossági szilárd tüzelőanyag fuvarozását árkiegészítéssel támogatja a költségvetés. A hátrányos helyzetű térségek miért nem kapnak ilyen támogatást? Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondotta: a kormány határozott szándéka a különféle ártámogatások határozott, fokozatos leépítése. Ezért a támogatásleépítéssel párhuzamosan a tarifamegállapítás rendszerét indokolt egységesíteni. Villányi Miklós úgy foglalt állást, hogy a gazdaságilag elmaradt térségeket nem fogyasztói árkiegészítéssel, hanem helyi fejlesztési programokkal kell segíteni. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt kérdezte a környezetvémegható szavai után Barcs Sándor kapott szót, aki Románia magyarlakta részéről származott el. Beszéde közben könny csörgött a szeméből. A szünetben Pozsgay lm- • re. a Politikai Bizottság tagja, államminiszter nyilatkozott újságíróknak. — Mi szakadatlanul hangoztatjuk: szeretnénk, ha Romániában boldogságot látnánk, mert egy virágzó Románia a mi érdekünk is. ök azért állítják, mi vagyunk soviniszták, hogy eltereljék a figyelmet azokról a gondokról, amelyeket a szocialista világrendszernek okoznak. —1 Hogyan értékeli a szovjet helyzetet? — így a következő kérdés. — Ami csak reménységem volt. most már bizonyossággá vált, — válaszolta Pozsgay Imre. — Egy gyökeres, radikális reform várható a Szovjetunióban. De mi nem modellizálunk. Nem is mo- dellizálhatunk egy ilyen nagy országot. Modell helyett tapasztalatokban és politikai irányzatokban gondolkodunk. A mostani szovjet pártkonferencia is igazolta, az a szovjet modell, amit nemrégiben másoltunk, maga sem volt jó. — Vár-e demokráciát a magyar parlamentben? — Minden kezdeményezésünkkel a nagyobb demokrácia felé nyitunk. Miért lenne a parlament kivétel? Ezután már az interpellációkat tárgyalták. Ebben is érdekeltek voltunk. Kovács András, a megyei képviselő- csoport elnöke a tavaszi ülésszakon interpellált a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a mező- és élelmiszer-gazdasági üzemek hitelellátása tárgyában. Honatyánk fenntartásait is elmondta a terv- és költségvetési bizottság ezzel kapcsolatos jelentéséről. — Az állásfoglalás szerint az első negyedév után a feszültségek megszűntek e tédelmi és vízgazdálkodási minisztertől: van-e remény a Hévízi-tó megmentésére, elégséges-e a bányászati vízkivétel most elhatározott csökkentése, marad-e víz 1993-ig, a bányászat tervezett megszüntetéséig a tóban? Maróthy László válaszában elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és kezdeményezik, az intézkedések életbe léptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették álláspontjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, s további elképzelések kidolgozása előkészítés alatt van, ezek ren — kezdte Kovács András. — Szerintem nem szűntek meg, csak csökkentek. Mi több az egész magyar népgazdaság hiteligénye csökkent. Amiatt aggódom, hogy a jelenlegi terméskilátások jók, felvásárlásuk hitelfedezete viszont csak negyvenötszázalékos, s félek, hogy a termés emiatt, ha csak részben is, kint marad a földeken, nem kerül feldolgozásra. A Magyar Nemzeti Bank elnökétől kapott választ nem tartottam kielégítőnek, s tartózkodtam a szavazásnál. Az ülésszakot követően rövid értékelést kértem néhány képviselőtől, arról érdeklődve: maradt-e hiányérzetük az Országgyűlést követően ? — Maradt — válaszolta Sebők József. — A magyar mezőgazdaság betegsége, hogy nincs kellő háttéripara. Ezt a kérdést 25—30 éve nem tudjuk megoldani. Ennek kiépítéséről most sem esett elegendő szó. De üdvözlöm a szerkezetátalakítást, melytől várom, hogy e térén is történnek lépések. — Három negyedév telt el a stabilizációs program meghirdetése óta. s az elhangzottaknál több eredményre számítottam — vélekedett Nagy Endréné. — Választókerületemben, amely a gyengén iparosodott részek közé tartozik, történtek kedvező dolgok. A legfontosabb, hogy Poroszló és Üjlőrinc- falva községeknek — a tervek szerint — egy ötven embert foglalkoztató kisüzemet alakítanak ki, a Fundaplast Ipari Szövetkezet révén. összességében elmondható, hogy megyénk képviselői számos hasznos javaslattal vették ki részüket a pénteken befejeződött nyári ülésszak sikeréből. Megyénk honatyáinak j elismerését jelzi az is, hogy Árvái Lászlóné tagja lett az új alkotmányelőkészítő bizottságnak. Homa János egy része azonban elhamarkodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen összefüggést találtak a nyírádi bauxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése között, igaz a karsztvíz kiemelését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökkenése. Maróthy László ezután elkanyarodva a konkrét kérdéstől, részletes szakmai értékelést adott az egész dunántúli karsztvízrendszer állapotáról, hangsúlyozva, hogy a vízháztartás egyensúlya felborult, már nem egyszerűen a viz fogyásáról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész térség ökoszisztémájának módosulásáról van szó, s a folyamatok egy része visszafordíthatatlan. Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Az elképzelések szerint 1993 után . nem engedélyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérő- rendszerei jól működnek — nem tartotta megnyugtatónak, hogy érdekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követését egy pártatlan szervezet vegye át. Ennek költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondta végezetül. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésére tavaly decemberben alakított mu.nkabizottság tevékenységéről kérdezett, s javasolta: gyorsítsák meg munkájukat, és az ügyrend korszerűsítésének témakörét tűzzék a következő — várhatóan szeptemberi — ülésszak napirendjére. Indítványozta, hogy a bizottság a képviselőkhöz augusztus közepéig juttassa el javaslatát, hogy azt a képviselőcsoportok megvitathassák. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Egyetértett azzal az észrevétellel, hogy meg kell gyorsítani az ügyrend korszerűsítésének munkáit. Beszámolt arról, hogy szakértők közreműködésével már összeállították a vita alapjául szolgáló anyagot. A munkabizottság tagjai ezt a tervezetet már kézhez kapták. Júliusban tartják következő ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást követően igyekeznek gyorsítani a munkán. Ennek ellenére azonban ígéretet nem tudott tenni arra, hogy szeptemberre az Országgyűlés elé kerüljön a javaslat. Kifejtette véleményét, hogy a mostani ügyrend alapján is tud a parlament dolgozni. Az elnöklő Stadinger István is úgy vélte, nem szabad siettetni a bizottságot, inkább alaposan, jól elő kell készíteni az ügyrend korszerűsítését. Ezt követően Stadinger István bejelentette, hogy Reidl János (Somogy m., 5 vk.), a Videoton tabi gyáregységének meo-csoportve- zetője kérdést intézett a pénzügyminiszterhez az 1951- ben megállapított napidíj tárgyában. A pénzügyminiszter azonban expozéjában már kitért erre, ezért külön választ nem adott. Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — kis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott: alkotmány-előkészítő bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módosító indítványként hangzott el, hogy az előkészítő-bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon helyet. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értelmezése körül: új alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglévő alaptörvény módosítása; hiszen a személyi feltételeket ennek megfelelően kellene kialakítani Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszögezte: új alkotmány kidolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításról, hanem alapos átdolgozásról. A megyékre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban Stadinger István azt javasolta, hogy ez ügyben a legközelebbi ülésszakon hozzanak határozatot, s a bizottságba minden megyéből vonjanak be képviselőt. Az Ország- gyűlés a javaslattal egyetértett. Az ülés bezárása előtt soron kívül szót kért Szirtes- né dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde. Szükségesnek tartotta, hogy a parlament áttekintést nyerjen az adó-, az ár-, bér- és költségvetési reform kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkáról. Ezért javasolta, hogy a parlament erre a célra hozzon létre egy reformbizottságot, vagy szélesítse a már meglévő ad hoc bizottság jogkörét. Stadinger István azt válaszolta: felveszi a kapcsolatot az ad hoc bizottság vezetőivel, s megvitatják a testület jogkörének kiszélesítésével kapcsolatos indítványt. Nincs akadálya annak sem — mondta —, hogy a kérdésre a legközelebbi ülésszakon visszatérjenek. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak harmadik munkanapján Stadinger István elnökölt.