Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 2., szómból 4. OLAJ A FÖLDNEK - A SZAJNÁK ÉS A FÜLNEK Ha elévült a garancia, marad a hideg»«.! (Fotó: Feri Marton) Ormótlan, hatalma», rtia- rtas vashenger csúfítja most a faluképet a füzesabonyi. Egyetértés utcában. A 6—8. számú ház lakóinak sok hosszúságot okozott már ez a föld- ágyásbnl kénytelen-kelletlen. kiemelt monstrum. Alján és oldalán temérdek lyuk — mintha gép- puskasorozat érte volna. A 25 köbméteres tartály eredeti funkciója pedig tökéletességet kívánna: Öl család lakásának fűtéséhez őrzi az olajat. A tágas tároló tavaly őszre felmondta a szolgálatot. A tisztittatás, a nyomáspróbák, majd a feltöltés után (több mint 20 ezer liter fűtőolaj került bele), múlt év október 1-jén kellemetlen meglepd ésben volt részük a tulajdonosoknak. A kazán olajszívó berendezése jelezte: fogytán a fűtőanyag! S amikor a fedelet felnyitották. kiderült, tényleg alig van már belőle! Következett az. ellenőrzés. Abból pedig a megállapítás, hogy a tisztítónyílás alatt szorosan egymás mellett három lyuk ék- lelenkedik. Később még további ötre bukkantak. Kettőnek az átmérője elérte a 20—25 milliméteres nagyságot. Érthető volt az emberek megdöbbenése, elkeseredése. Ott maradtak a tél előtt — fűtés nélkül. ★ Akkor nem is gondolták, helyzetük korántsem egyszerű. (Részletek a lakóközösség intézőbizottságának a Népújsághoz címzett leveléből: ........több lakótársunk alaposan megnézte a tartályt, és még az a gyanú is felmerült, hogy annak idején nem újat építettek be ..„Nem tudjuk és nem akarjuk elhinni, hogy a kb. 100 ezer forint értékű tartály élettartama hat év!” ........Szeretn énk megtudni, felelősségre vonható-e valaki?! Valóban ilyen reménytelen a helyzetünk?”) ★ A lakógyűlés azon nyomban elhatározta, meg kell keresni a beruházót és a kivitelezőt. Mert — mint joggal írják — az lehetetlen, hogy egy jól szigetelt, szabályosan földbe helyezett berendezés mindössze hat esztendőre rá ilyen mértékben meghibásodjék. Előtte szakvéleményt is kértek. A felkért és megbízott: Czenthe Csaba okleveles gépészmérnök és okleveles munkavédelmi szakmérnök, igazságügyi műszaki szakértő, összefoglalójában a következőket rögzíti:..........A t artály hibái korróziós eredetűek, amelyeket a szigetelés minősége, a földtakarás hiánya és a kezelés hiányosságai segítettek elő .. ." Egyszóval bármi előidézhette a bajt. A javíttatással is megpróbálkoztak, ám a belső ragasztásos helyreállítási kísérlet nem hozott eredményt. Az Egyetértés utcaiak nem tudtak, nem akarnak belenyugodni a kudarcba és a veszteségbe. Ez utóbbi egyébként akkor már meghaladta a 150 ezer forintot. Fiatal, javarészt kisgyermekes családok házikasszáját apasztotta már a kezdet kezdetén az olajkál- vária. ★ Az ügyek intézésével megbízottak levelet küldtek a beruházónak, az OTP Heves Megyei Igazgatóságának, személyesen keresték fel a kivitelező Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat illetékeseit. (Részletek a szintén levélben érkezett első válaszból: „A takarékpénztár részéről elzárkózunk minden költség- viseléstől, mivel a tartály garanciális és alkalmassági ideje lejárt... A karbantartást és a nyomáspróba elvégzését bizonylatoló vállalkozó személyét, jogosultságát és felelősségvállalását nem ismerjük... A fentiek ellenére az eredeti kivitelezőt megkeressük az ügyben, 'kérve segítségüket a hiba megállapításában és kijavításában való közreműködésre.") A Tanép felelete a megkeresésre, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak sem szavatossági, sem garanciális felelőssége már nem áll fenn: „Vé. leményünk az — mivel a meghibásodás helye a mérőpálca alatt van —. hogy a nyomáspróbánál vagy a szintmérés ellenőrzésekor történt olyan eröbehatás, amely kilyukadáshoz vezetett." Világos volt az újabb kérdés: milyen minőségben került a földbe a berendezés, hol gyártották? A megoldás nem könnyű. Nincs már meg se az építési napló, se a tartály minőségét tanúsító bizonyítvány, amely a származásáról. az özembe helyezés módjáról árulkodna, öt esztendő elteltével minden okmányt selejteztek . .. ★ Szakcég, az Ásványolajforgalmi Vállalat végez valamennyi körülményre kiterjedő szakvizsgálatot. Megállapíthatná például azt is, vajon anyaghiba. a nem megfelelő talaj, a nem rendeltetésszerű használat, a túlzott savtartalom, vagy az elégtelen szigetelés idézte-e elő a tartály korai használhatatlanná válását. Ennek költsége azonban legalább 60—80 ezer forint. Annyi pénzből pedig már egy új fekvőhengeres tároló is vásárolható . . . Az Áfor jogsegélyszolgálatától sem kaptak a lakók megnyugtató sorokat: „Nincs jogi lehetősége annak, hogy kellő jogalappal akár az építtetővel, akár a gyártóval szemben — megfelelő bizonylatok hiányában — kedvező jogkövetkezményekkel fel lehessen lépni.” Az egyetlen új — ám most már hasznavehetetlen — információ: a tartályt a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyömrői gyáregysége készítette. ★ Az elmúlt fűtési idényben eleinte naponta, kézzel szivattyúzták az olajat hordókból. Később a helyi állami gazdaságtól kaptak kölcsönbe ötezer liter űrtartalmú tartálykocsit. Ideiglenes megoldásul. s azért, mert az egyik lakó ott dolgozik. Fordultak a tanácshoz, az országgyűlési képviselőhöz is — segíteni azonban senki sem tudott. Elmúltak a hideg hónapok, de nem merült feledésbe a kérdés: mi lesz, ha októberben ismét be kell gyújtani a kazánba. újra fel kell for rósítani a fűtőtesteket? A lakók cselekedtek. Május elején — saját erőből — kivétették a földágyból a hatalmas vashengert. Így már nyilvánvaló lett, amit odáig is sejtettek, alaposan elhasználódott. Ismét eljöttek a Tanép, továbbá az Agrober szakemberei, akik megint csak a korróziót jelölték meg a tönkremenetel okaként. Az építők egy ajánlattal is éltek: a lakóközösség vásároljon új tartályt, s azt ők ingyen földbe helyezik. A jelenlegi ár: 85 ezer 590 forint. A korrózióvédelmet viszont nem vállalja a Tanép, hiszen annak tíz év a garanciája. Az áldatlan állapot a lakók egymás közti viszonyát is elmérgesítette. A legnagyobb vád az, hogy tavaly júliusban az a bizonyos 20 ezer liter olaj valójában nem is került soha a tartályba. Ez persze nem igaz, a Köjál szakemberei, vagy a környezetvédők pontosan meghatározhatnák, mekkora károkat okozott a földbe szivárgott fűtőanyag. — Nincs más hátra — mondta utolsó találkozásunkkor Veiner Sándor intézőbizottsági tag —* minthogy a lakógyűlés eldöntse, jó-e az. építők megoldása. Testületünk egyébként azt ajánlja, fogadjuk el a javaslatot, hiszen októberben megint fű- tenünk kell ... S eme három pont helyén ott található a tehetetlenség, a düh. A harag amiatt, mert a 67 család becsapott nak érzi magát: nagy össze geket, annak megkereséséhez pedig rengeteg munkát áldoztak, hogy hozzájárulhassanak lakásukhoz. Sokat fizettek a közművesítettsé- gért is. S akkor most — immár a felelősök személyének megállapíthatatlanságával együtt — újabb megpróbáltatást kell eltűrniük. Olyasmiért kell kinyitniuk a bukszájukat, amiért egyszer már — jóhiszeműen feltételezve a kifogástalan állapotot — lerótták tartozásukat. S bennük a kétség is, mi a biztosíték arra. hogy a megveendő másik berendezés nem válik ugyanígy egyhamar többtonnás ócskavassá ?! Érthetően titokban még reménykednek, úgy is megoldhatják gondjukat, hogy nem gyarapodik veszteségük. Az azonban bizonyos, esetünk tanulságos példa minden építtetőnek. Legalábbis arra. miről kérjenek okmányt, igazolást, mire figyeljenek különösképpen, mielőtt átveszik épületüket... Szalay Zoltán ÉRDEKELTSÉG A TENYÉSZTÉSBEN ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN Szakosodó állattenyésztési szervezetek Sorra alakulnak az állattenyésztő szakmai közösségek, amelyektől a szakemberek azt remélik, hogy sikerül elejét venni egyebek között a szarvasmarha-állomány csökkenésének, és sikerül biztosítani a tenyésztésben és az értékesítésben egyaránt a kellő érdekeltséget. Legutóbb a Magyar Hereford Tenyésztők Egyesületét hívták életre, vidéki székhellyel. Az állattenyésztési egyesülés létrehozói ezúttal egy olyan fajta meghonosítására, tenyésztési és tartási eredményeinek javítására és az értékesítésben való érdekeltség fokozására fogtak össze, amely világszerte elterjedt. A Hereford-fajta mindenekelőtt jó hústermelő képességéről ismert és arról, hogy képes alkalmazkodni a különböző környezeti adottságokhoz. Az egyesülést a Balatonnagybereki Állami Gazdaság hozta létre további kilenc közreműködővel. A Balaton-parti nagyüzemben 1400 Hereford tehenet tartanak, mintegy 3500 hektáros legelőn. Viszonylag olcsó tartási-takarmányozási feltételeket biztosítanak az állománynak, amelynek szaporodó képessége jó, és a hús minőségét is dicsérik a megrendelők. Az egyesületnek két agrárkutató-fejlesztő vállalat, hat állami gazdaság, egy termelőszövetkezet és egy állattenyésztési vállalat a tagja, ám rövidesen várhatóan újabb tagok kérik felvételüket. Véget ért az SZKP 19. országos pártértekezlete (Folytatás a 1. oldalról) formában megváltoztassák az 1987 októberi KB-ülés határozatának Jelcin, álláspontját értékelő részét. Borisz Jelcinnek a Politikai Bizottság egyes tagjait bíráló megjegyzéseire válaszul emlékeztetett arra a nyugtalanító helyzetre,' amely az 1985. márciusi KB-ülésen alakult ki, az új főtitkár személyének megválasztása kérdésében. — Akkor éppen a 'jelenlegi legfelsőbb vezető pártszerv olyan tagjainak köszönhetően sikerült helyes döntést hozni, mint Csebri- kov, Szolomencev és Gromi- ko elvtársak — mutatott rá Ligacsov. Ligacsov végezetül a legfelsőbb vezetésben meglévő nézeteltérésekről szóló híreszteléseket cáfolva közölte, hogy o vezetés egységes, nincsenek benne sem konzervatívok, sem reformerek. A ' gazdálkodás új formáinak, a szövetkezeti mozgalomnak és a szerződéses munkaformának a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottságának : első titkára. Elmondta, hogy elsősorban a minisztériumok részéről ütköznek az új gazdálkodási formák a bürokrácia akadályába. Mint mondta, a progresszív adózás bevezetése szinte már a kezdet kezdetén majdnem megfojtotta a szövetkezeti mozgalmat. Meszjac támogatta a beszámolóban előterjesztett, s csütörtökön Gorbacsov főtitkár által részletesen megindokolt javaslatot, hogy/a pártbizottságok első titkárait válasszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem• értett viszont egyet ezzel a Lada gépkocsikat is gyártó . volgai autógyár gépmestere, Anatolij Melnyikov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére törekednie. Ügy vélekedett, hogy a pártbizottságoknak le kell építeniük a gazdasági szervek munkájával foglalkozó részlegeiket, s az ideológiai munkára kell összpontosítaniuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetőknél nincs meg a szavak és a tettek egysége fontos határozatok végrehajtásánál. Ezzel összefüggésben javasolta a független központi pártellenőrző bizottság újbóli életre (hívását. A bizottság tagjainak legalább I felerészben munkásoknak, parasztoknak kell lenniük. A hatalmas ipari beruházások. az ipar koncentrált telepítése elviselhetetlen terheket ró a természeti környezetre — kezdte felszólalását Fjodor Morgun, az állami környezetvédelmi bizottság elnöke. Romlik a talajminőség, csökken a humuszréteg, az ipari központok levegőjének szennyezettsége meghaladja az egészséges szintet. Csaknem általános a folyók vízminőségének romlása. szennyeződik a Kaszpi- és a Balti-tenger, az Arai-tó pedig gyakorlatilag természeti katasztrófa sújtotta övezet. Néven kell nevezni és felelősségre kell vonni azokat, akik lehetővé tették a helyzet ilyenné válását — hangoztatta, hozzátéve, hogy az általa vezetett bizottság éppen erre törekszik. A politikai bölcsesség és bátorság megnyilvánulásaként üdvözölte a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonását Grigorij Baklanov író, a Znamja című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Érintette a bírói, jogi rendszer reformját is, javasolta, hogy növeljék a népi ülnökök számát, s az ő joguk legyen annak kimondása, bűnös-e a vádlott vagy sem. A közszükségleti cikkek gyártását kiemelt fontosságú feladatként kell kezelni, közvetlenül az élelmiszerprogram után —.mondta Nyina Jemelina, a szmolenszki kö- töttárugyár igazgatónője. Javasolta, hogy vizsgálják meg a vállalatok jövedelemelvonásának kérdését. Ma a jö- , vedelmek egy részét elvonják a minisztériumok javára. ahelyett, hogy azokat az összegeket a gyárak fejlesztésére fordítanák. A szovjet csapatok 1979 végén a törvényes kabuli kormány kérésére, a szovjet —afgán barátsági és segítségnyújtási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával összhangban vonultak be Afganisztánba, s most á Genfben aláírt megállapodás értelmében távoznak az országból — mondta Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni korlátozott létszámú szovjet csapattest parancsnoka. — Nyugaton arról írnak — folytatta —, hogy vereséggel távozunk, nem akarják megérteni, hogy nem győzni mentünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és gyerekeket, falvakat és városokat megmenteni. Ezt a feladatot becsülettel teljesítettük. A tábornok érthetetlennek nevezte, hogy egyesek megkérdőjelezik a fiatal katonák hősiességét. A „sötét időkről" szóló „fehér könyv” elkészítését javasolta Borisz Olejnyik, az Ukrán írószövetség titkára. Mint mondta, igazságosan kell értékelni a múltat, nem szabad a sztálini személyi kultusz leleplezésével egyidejűleg semmisnek tekinteni a nép abban az időben elért vívmányait. Súlyos bún lenne nem megfelelően értékelni a szovjet nép hősies helytállását, a fasizmus felett aratott győzelmét. Az ukrán író szólt a személyi kultusz idején a nemzetiségi politikában kialakult, mindmáig ható torzulásokról. A jelen történelmi feltételek között a szovjetunióbeli egypártrendszer bármely alternatívája csak ártana az átalakításnak — mondta Jevgenyij Primakov akadémikus. A párt vezető szerepének értelmezése után a tudós kifej tette, hogy ma a többpártrendszer eszméjét a nacionalista és a dogmatikus elemek is kihasználhatnák. Bírálta a brezsnyevi idők néhány külpolitikai lépését. Határozatok elfogadásával pénteken befejezte munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. A jóváhagyott hat dokumentum általános politikai problémákat és konkrét kérdéseket — például a bürokratizmus ellen, a nyíltság politikájáért vívott harcot, a nemzetiségi viszonyokat — egyaránt érint, s ösz- szességében a szovjet társadalom demokratizálásának átfogó programját alkotja. A határozattervezeteket előkészítő bizottság munkájáról annak elnöke, Mihail Gorbacsov számolt be a küldötteknek, akik közül ezután igen sokan kértek szót, s különböző kiegészítéseket fűztek a tervezetekhez. Az SZKP KB főtitkára védelmébe vette az előkészítő bizottságban jóváhagyott meg. fogalmazásokat, ám a módosítások javaslói több vitás kérdésben szavazást igényeltek. A csaknem ötszáz küldöttnek mintegy egytize- de például úgy foglalt állást, hogy a Pravdát vonják ki az SZKP KB ellenőrzése alól és tegyék az egész párt sajtóorgánumává. Végezetül minden határozattervezetet szavazás alapján hagytak jóvá, demokratikusan döntve a hozzájuk fűzött módosításokról is. Mihail Gorbacsov zárszavával ért véget pénteken az SZKP 19. országos pártértekezlete. Az SZKP KB főtitkára a párt történetének kiemelkedő eseményeként jellemezte a tanácskozást, amely megmutatta, hogy az 1985 áprilisi központi bizottsági ülés óta a demokratikus fejlődés milyen szintjére jutott el az SZKP és az egész szovjet társadalom. Az egyesülés a szakmai munkát segíti azzal, hogy úgynevezett tenyészellenőr- zést végez, és ivadékvizsgálatra is vállalkozik a jobb eredmények biztosítására. Feladata lesz a törzskönyvezés és az úgynevezett kül- lemi bírálat, ez utóbbi az egyöntetű állomány kialakításához is szükséges. A szakmai szervezet széles körű szolgáltatásokra is elkötelezte magát. Keretében bizottságokat alakítanak a szakmai teendők jó ellátására.
