Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 13., szerda Mihail Gorbacsov Lengyelországban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának második napján, július 12-én, Krakkóba látogatott. Képünkön az üdvözlésére összegyűl) krakkóiakkal beszélget (MTI-telefotó) Miniszterelnökünk tv-nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) nyel, egyre több szövetségest szerezzezn magának, bátorítást, támogatást kapjon ehhez a nagy vállalkozáshoz. Szükséges, hogy megértse mindenki: mindez mindnyájunk jövőjéért történik. Közelgő egyesült államokbeli útjára utalva, hazánk külföldi megítéléséről szólva elmondta: a Magyar Nép- köztársaság külpolitikája az elmúlt évtizedekben nagy tekintélyt vívott ki a világban. Külpolitikánkat, nyitottságunkat. békére való törekvésünket, együttműködési szándékunkat mindazokkal, akik együtt akarnak az emberiség javára és közös érdekeinkért munkálkodni, jó szívvel fogadták, s ez erősítette a Magyar Népköztársaság tekintélyét. Ugyanakkor a tényékhez hozzátartozik, hogy az utóbbi másfél évtized belső gazdasági teljesítménye csökkentette ezt a tekintélyt, presztízst. Ezért a kormány nagyon fontos feladatának tartja, hogy mostani elképzeléseit, törekvéseit, útkeresését megértesse, elmagyarázza a világnak. El kell mondani, hogy az elmúlt 10—15 esztendő megtorpanása múló jelenség, ezen túl fogunk jutni. Van elképzelésünk, koncepciónk, tehát tudjuk, hogy mit akarunk. Keressük azokat az eszközöket, amelyek hatékonyabban fognak a jövőben működni, mint eddig. A tapasztalatok szerint sikerült az érdeklődést felkelteni törekvéseink iránt, sokan rokonszenveznek vállalkozásunkkal. Természetesen vannak kételyek is. de ezeket nem az utazások és a szavak fogják eloszlatni, hanem a konkrét tettek, az eredmények. Végezetül eddigi utazásainak tapasztalatait összegezve rámutatott: mindegyik országban, ahol járt, a valódi teljesítmény alapján boldogulnak az emberek, tehát nekünk sem beszélni, hanem cselekedni kell a nagyobb teljesítmény elérése, s boldogulásunk érdekében. Az európai biztonság kérdésében elengedhetetlen áttörés és fordulat szükségességéről beszélt Mihail Gorbacsov a tiszteletére adott hétfő esti varsói díszvacsorán, lengyelországi látogatásának első napján. A főtitkár kijelentette, hogy az 1975-ös helsinki értekezleten felvázolt keretek számos területen szűknek bizonyultak, ki kellene dolgozni az európai biztonság és együttműködés új rendszerét. Hangsúlyozta, hogy az eddigi eredményekre alapozva „magasabbra kell emelni a lécet”, és meg kell próbálni elérni, hogy a XXL század elejére mindkét katonai tömböt felszámolják. „Az összeurópai, mindenki számára kényelmes közös házat a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés tartós alapjain kell felhúzni” — mondotta. — Fordulatra van szükség az Európa két része közötti gazdasági együttműködésben is. Tudatában vagyunk annak, hogy ez előtt óriási akadályok tornyosulnak: a gazdasági viszonyok eltérései és az előítéletek. Nem a nulláról kell azonban elindulni, hiszen az európai országok gazdasági együttműködésének több évszázados hagyományai vannak. Most arra van szükségünk, hogy kidolgozzuk az összeurópai együttműködés általános koncepcióját, kidolgozzunk egyfajta munkatervet, hogy azután hozzáláthassunk „az új Európa épületének” felhúzásához. Jelentősen előrelendítené ezt a munkát a kontinens vezető elméinek egyfajta kerekasztal-érte- kezlete, ahol a legszélesebb politikai és világnézeti skálán véleménycserére kerülne sor. „Valósítsuk meg az elképzelések és a megközelítések pluralizmusát”, emelte ki az SZKP KB főtitkára. A párbeszédre alapozva — hangsúlyozta Gorbacsov — a humanitárius kérdésekben is megszülethetnek azok a megoldások, amelyek valamennyi fél számára elfogadhatók, nem zárva ki az alapvető emberi jogok új normatíváinak kidolgozását sem. Helytelennek és perspektí- vátlannak nevezte a humanitárius kérdések olyan megközelítését, amely szerint a szocialista országok e téren teendő egyoldalú engedményeikkel „fizetnének” a katonai konfrontáció csökkentéséért. „Mit értünk a szocialista pluralizmuson?” — tette fel a kérdést Mihail Gorbacsov. — Az utóbbi időben — tette hozzá — a lengyel és a szovjet politikai szótárban is ínépszerű lett ez a fogalom. „Mindenekelőtt azt értjük ezen, hogy a szocializmusnak semmi köze az uniformizáltsághoz, a monotóniához, a sablonokhoz. A szocializmus ereje éppen az érdekek, a vélemények sokszínűségén, az ezeken alapuló politikai mechanizmusokon, a különböző társadalmi érdekek és célok kifejeződési lehetőségeinek a megteremtésén nyugszik.” „Ügy vélem — húzta alá az SZKP KB főtitkára —, hogy a szocialista pluralizmust érvényesíteni lehet a szocialista országok és pártok kapcsolataiban is. Az érdekek, az eltérő, nemegyszer egymással szembenálló elképzelések tiszteletben tartása, a kölcsönös megértés és az egészséges, igazi baráti kapcsolatok feltétele. Ez közös előrehaladásunk egyik legjelentősebb forrása lehet.” Wojciech Jaruzelski pohárköszöntőjében nagy teret szentelt a szovjet—lengyel kapcsolatok méltatásának, de szólt országa bonyolult társadalmi, gazdasági helyzetéről is. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről szólva úgy vélekedett, hogy a nemzetközi helyzet tartós megjavítása, a leszerelési folyamatok visszafordíthatatlanná tétele, az általános biztonság megteremtése hosszú folyamat végeredménye lehet csak. Ezért további erőfeszítésekre, további aktivitásra és a védelmi erők elégséges szinten való fenntartására van szükség. Ez lesz az egyik legfontosabb téma a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének hét végi varsói ülésén, mondotta. Ciriaco de Mita olasz miniszterelnök hétfőn este üdvözölte Mihail Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió csökkentené Kelet-Európábán harci repülőgépei számát, ha az Egyesült Államok nem telepíti Spanyolországból Olasz országba 72 darab F—16-os vadászbómbázóját. De Mita ugyanakkor az Egyesült Államokkal és a többi NATO- szövetségessel való konzultációk szükségességét és a kölcsönös biztonság elvét is hangsúlyozta. Achille Occhetto, az OKP főtitkára konstruktívnak minősítette Gorbacsov javaslatát, és úgy vélekedett, hogy az olasz kormánynak és a parlamentnek meg kellene változtatnia az F—16- osok befogadásával kapcsolatban hozott döntést. Olaszország a közelmúltban határozta el, hogy befogadja azt a 72 darab amerikai F—16-os vadászbombázót, amelyet az Egyesült Államoknak három éven belül el kell távolítania Spanyolországból. A repülőgépek az olaszországi támaszpontról felszállva, könnyedén el tudják érni a Varsói Szerződés tagországainak területét. Mihail Gorbacsov hétfőn a lengyel parlamentben tette az előretolt bázisú légierő csökkentésére vonatkozó javaslatát. Egyúttal azt is indítványozta, hogy tartsanak európai csúcstalálkozót a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. A spanyol kormány szamára most jó alkalom kínálkozik arra, hogy egy fontos leszerelési kérdésben állást foglaljon. Ezt hangsúlyozta kedden délelőtt Antonio Romero kommunista szenátor, a spanyol törvény- hozás felsőházában. A szenátor szavai szerint a NATO 7 2 vadászrepülőgépének és a Varsói Szerződés ugyanannyi gépének eltávolításával békésebbé válna Európa. Madridi megfigyelők a spanyol kormányfőhöz intézett szenátori kérdés kapcsán utálnak arra, hogy Felipe Gonzáleznek hétfőn Rómában alkalma lett volna reagálni Mihail Gorbacsov indítványára. Az olas2 kormányfővel ugyanis Gon- zález tárgyalt az Itáliába áttelepített amerikai légiezred ügyéről, és nyilvánosan köszönetét mondott azért, hogy a Madrid mellől kitelepítendő gépeket egy olasz támaszponton befogadják. ★ Mihail Gorbacsov és felesége, valamint a hivatalos baráti látogatáson hétfő óta Lengyelországban tartózkodó szovjet delegáció tagjai Wojciech Jaruzelski és felesége, a lengyel politikai élet vezető személyiségei társaságában a keddi napot Krakkóban, illetve a Krakkó melletti Bialy Dunajec- ben, valamint Poroninban töltötték. Bialy Dunajecben és Poroninban egyaránt Le- nin-múzeum van, annak emlékére, hogy a 10-es évek elején hosszabb időt töltött itt a nagy orosz forradalmár. A két helységben annak idején valóságos „orosz forradalmi kolónia” élt, megfordult itt például Kamenyev és Buharin is. Mihail Gorbacsov megkoszorúzta a Le- nin-emlékműveket, amelyeket személyében most először keresett fel szovjet pártfőtitkár. Maga Krakkó, az egykori lengyel főváros, a lengyel kultúra történelmi központja és ma is egyik legjelentősebb fellegvára, több szempontból is különleges állomása Mihail Gorbacsov lengyelországi látogatásának. A második világháború idején a Lengyelországban harcoló szovjet csapatok bátor és meg. lepő hadműveleteinek köszönhető, hogy az európai, de világméretekben is jelentős műemlék együttest sikerült megmenteni a pusztulástól. Az SZKP főtitkára többször felidézte, hogy édesapja is részt vett a Krakkó környéki harcokban, ahol meg is sebesült. Különös jelentősége és szimbolikus értéke van annak, hogy a szovjet pártvezető Krakkóban ellátogatott a város jelképének számító Mária-templomba, ahol magas rangú egyházi vezetőkkel is találkozott. Mihail Gorbacsov felkereste a lengyel államiság egyik történelmi jelképét, a Wawelt, amely a X. századtól a XVII. századig lengyel királyi székhely volt. Itt került sor a krakkói látogatás legjelentősebb eseményére, a forró hangulatú barátsági nagygyűlésre, amelyen Mihail Gorbacsov és vendéglátója, Wojciech Jaruzelski is beszédet mondott. Az SZKP KB főtitkára ma Szczecinbe utazik tovább, s csütörtökön ismét a lengyel fővárosban folytatja lengyelországi programját. Magyar-amerikai kapcsolatok Hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatainak fellendüléséhez a második világháború után függőben maradt kérdések megoldása: a vagyonjogi megállapodás, a koronaékszerek visszaadása, a kereskedelmi kapcsolatok szerződéses rendezése teremtette meg a feltételeket, a hetvenes évek második felében. Azóta a két ország politikai viszonya folyamatosan javult, rendezett és lényegében problémáktól mentes, a kapcsolatok több területen lendületesen fejlődtek. A két ország vezető személyiségei közötti érintkezés szintje és gyakorisága történelmi távlatban is figyelemreméltó. Magyar részről a közelmúlt években kiemelkedett Havasi Ferenc (1985), Acztél György és Szűrös Mátyás (1987) és Németh Miklós (1988) látogatása, több miniszterelnök-helyettesi út, legutóbb tavaly Marjai Józsefé. Egyúttal gyakoribbá váltak a szakminiszteri látogatások. A legmagasabb politikai szintű kapcsolatot amerikai részről eddig George Bush alelnök 1983-as. látogatása jelentette. George ' Shultz külügyminiszter 1985 végén járt Budapesten, s ennek nyomán megélénkült a politikai párbeszéd: így John Whitehead első külügyminiszter-helyettes 1986 óta háromszor járt hazánkban. A kormányzati kapcsolatokat hasznosan egészítik ki az amerikai törvényhozás tagjainak látogatásai; az utóbbi években is számos képviselő, szenátor fordult meg egyénileg vagy csoportosan hazánkban, s lehetőségük volt magas szinten tájékozódni hazánk politikai, gazdasági viszonyairól. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink keretét az 1978- ban aláírt kereskedelmi egyezmény adja. Árucsereforgalmunkban az 1987-es év kiemelkedő volt, az összforgalom értéke először haladta meg a félmilliárd dollárt. Kivitelünk az előző évihez képest 33 százalékkal nőtt, értéke 308 millió dollár volt, behozatalunk 28 százalékkal 255 millió dollárra emelkedett. Üzleti kapcsolataink megszilárdítása érdekében huzamos ideje szorgalmazzuk. hogy a kivitelünknek egyenlő feltételeket biztosító, úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást ne évenként hosszabbítva, hanem hosszabb távra biztosítsák. Ugyancsak szorgalmazzuk a fejlett technológia amerikai exportját korlátozó előírások felülvizsgálását, enyhítését. A két országot a kereskedelmi mellett egyebek között kulturális, oktatási és műszaki-tudományos, valamint konzuli egyezmény is összefűzi. A mind sokrétűbb. hasznos kulturális és tudományos cserében azonban állandósult probléma az oly mérvű aránytalanság az amerikai fél javára, amelyet a két ország és nyelv nagyságrendi különbsége sem indokol. örvendetesen bővül az idegenforgalom: 1987 csúcsot hozott, 111 ezer amerikai állampolgár látogatott hazánkba. 45 százalékkal több, mint az előző évben, míg a magyar kiutazók száma elérte a 15 ezret. Rendezettek konzuli. vámügyi kapcsolataink. Évek óta napirenden szerepel magyar konzuli-kereskedelmi képviselet megnyitása Kalifornia egyik nagyvárosában. Grósz Károly kormányfő látogatására amerikai kezdeményezésre kerül sor. A viszonylag hosszú zsúfolt programú út elsősorban azt célozza, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmúlt tíz évének lényegében probléma- mentes fejlődésére építve új lendületet kapjon a kölcsönösen előnyös együttműködés, mindenekelőtt gazdasági területen. Grósz Károly az Egyesült Államok különböző részein, több nagyvárosban találkozik a gazdaságiipari körök vezető képviselőivel, s feladatának tekinti, hogy tájékoztassa őket hazánk helyzetéről, az üzleti, a beruházási lehetőségekről. Kormányfőnk többhelyütt tekintélyes külpolitikai társaságokban is tart előadást. Grósz Károly először Chicagóba utazik, majd Kalifornia fővárosa, Sacramento után San Francisco és Los Angeles következik, mindenütt a helyi gazdasági körökkel való találkozók állnak előtérben. Hasonló a helyzet New Yorkban, az út következő állomásán, ahol kormányfőnk egyébként amerikai magyar szervezetek vezetőivel is találkozik. Miniszterelnökünk útjának két utolsó napján a színhely Washington. ahol több órát tölt majd Reagan elnöknél a Fehér Házban: négyszemközti, illetve plena ris tárgyaláson, majd mun kaebéden folynak a mcgbe szélések. Grósz Károly tal.i! kozik Washingtonban George Shultz külügy- és William Verity kereskedelmi miniszterrel, a törvényhozás vezetőivel és tagjaival, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. A kormányfő programjában egyébként minden állomáson tervbe vettek sajtóértekezleteket. interjúkat. Grósz Károly amerikai út- :a befejeztével üzleti körök meghívására rövid látogatást tesz Kanadában, ahol ugyancsak elsősorban a kereskedelmi. a gazdasági és a myszaki-tudományos együttműködés fejlesztése, a magyarországi beruházások lehetősége áll majd előtérben ipari és pénzügyi vezető személyiségekkel folytatandó tárgyalásain. Grósz Károly Torontóban találkozik Brian Mulroney kanadai kormányfővel. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Érvényes: 1988. július 11-től 17-ig. A kötvény megnevezése Kamatláb (%> Kamatfiz. dátuma-Futam idő Középárfolya (%) AMFORA 11 11. 30. 1984—91 103,00 Balatun Volán U 10. 31. 1985—92 103,00 Borsodi Iparcikk 11 11 11. 01. 1985—91 103,50 Borsodi Ruh. Kér, V. 11 11. 01. 1985—91 103,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 100,00 BUBIV 11 + 3 12. 09. 1985—91 103,00 DfXKER—I. 11 03. 20. 1985—91 99,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 102,00 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 107,0f; Gyűr-Sopron Iparcikk. 11 03. 20. 1986—93 97,00 Heves Megyei Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 98,00 Kaposvári Volán Kecskeméti Városi T. 11 12. 01. 1985—92 100,50 KK-1 11 01. 06. 1986—91 121,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 100,00 Mátra Volán—I. 11 02. 17. 1986—91 100,50 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 104,50 PIERT— I. 11 06. 30. 1984—91 96,00 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 98,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 96,50 SKALA—II, 11 05. 06. 1985—92 97,50 SKALA-HI. 11 05. 15. 1985—92 97,00 Szabolcs Megyei Ipari KV 11 10. 15. 1986—92 102,5c Szatrnár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 101,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 88.00 AGRAR—11 11.5 04. 01. 1986—94 89,00 OKHB RT. 11 07. 01. 1987—94 86,00 OKHB RT. II. 11.5 07. 15. 1987—93 99,50 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél —1%-ot, eladásnál +l%-ot felszámítunk. Tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. euri és hatvani banliszervctöi kérhető
