Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 166. szám ARA: 1988. .július 13.. szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Diákmunka Fütyörésszetek ott fenn a fán — rikkantotta el magát időnként a munkavezetőnk, amikor a nyári szünetben jó néhányan összefogtunk, s elmentünk egy kis zsebpénzt keresni. Jól tudta ő, hogy egyszei úgyis eltelik az ember a jj finomsággal, aztán már ; valóban csak a keze jár. ' Vajon hányán és hányán vannak az idén is — mint voltunk egykoron —, akik a diákévek aranyszabadságából néhány napot, hetet a munkára áldoznak. A jelentkezőket helyenként ódzkodva fogadják, de hát rendelet van rá . . . Másutt örömmel kapnak utánuk, s mert bizonyos posztokon jól tudják pótolni az éppen szabadságon lévő dolgozóikat. A termelésben, | a betakarításban tehát alig-alig jelentkezik fennakadás. Ez azonban csupán az érem egyik oldala, a má- y sik — véleményem szerint — fontosabb. Ez pedig — csakúgy, mint az előbbi — szintén a mun- - káltatókra hárul: az ér- | tékteremtő tevékenység- | re való nevelés. Méghozzá | úgy, hogy ne a szájba rá- 1 gásos módszer kerüljön | előtérbe, hanem az, hogy. ■, amit a diákkéz végzett, j legalább olyan fontos a j társadalom számára, a la- J kosság ellátására, mint a j mechanikus munka minő- 3 sége. Mindennek alfája és | ómegája: megértetni és ? megszerettetni a munkát t Ezt viszont csak úgy le- | hét elérni, ha a fiatalokat j foglalkoztató szövetkezet, j üzem, vállalat olyan mun- s kával bízza meg őket, 1 amelynek látják is az ér- j telmét. Az egy-két hétig J tartó tengés-lengés, a tes- J sék-lássék feladat többet j árt, mint használ. S van még valami, ami j felejthetetlenné teheti ezt í az időszakot : a szabadidő 3 hasznos eltöltése. Ha fá- f radtan is, de késő délutá- | nőnként, esténként szór- j galmasan ■ rótták például j az egri utcákat a Ho Si < Minh Tanárképző Főisko- ; la csuvas, szlovák, NDK- beli építőtáborosai, akik f egyebek között a Csebok- szári-lakótelep építésén vettek részt. Többen az- j óta felnőttként is megfordultak már a megyeszékhelyen, s állítom: egyikük sem hagyta ki a programból a városrésznézést. Büszkén tekintett végig az épü- letsorokon, amelyekben viszontlátta „csöppnyi’' munkája eredményét és értelmét. Egy ország szere- tétét viszik el ilyenkor, éppúgy, mint a megyeiek hozzák az élményeiket az Alföldről, a Dunántúlról, a Balaton mellől, netán ők is külföldről. Régi emberek szokták idézni a még öregebbek mondását: a munka fáradtsága nem szégyen, s az sem. hogy alaposan kezet kell mosni utána. Manapság kiegészült ez a megállapítás egy-egy nyári „próbatétel" után. Azt tartják, együtt dolgozni egyenlő: a munkabarátsággal. Vállalkozó kedvű diákok jó munkát... ! Szilvás István Grósz Károly az Egyesült államokba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke július 19. és 28. között — az amerikai kormány meghívására — hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Ütja során találkozik Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökkel- az amerikai kormány, valamint a Kongresszus mindkét háza több tagjával. A hivatalos megbeszélések témái között elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bővítése új lehetőségeinek áttekintése és a világpolitika legfontosabb kérdései szerepelnek. A Minisztertanács elnöke Chicagóban kezdi meg látogatását, majd kaliforniai és New York-i program után érkezik a fővárosba. A program során lehetősége nyílik a találkozásra az amerikai üzleti élet fontos személyiségeivel, a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokban szerepet játszó vállalatok vezetőivel. A tervek szerint Grósz Károly felkeresi a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőit. Szerepel a programban a magyar emigráció képviselőivel való találkozás. EGY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Zöldség, gyümölcs és a fogyasztói érdekvédelem A megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága nemrégiben tárgyalta meg azt az ösz- szefoglaló jelentést, amely a zöldség- és gyümölcsfel- vásárlás- továbbá -értékesítés helyzetét elemezte, különös tekintettel a fogyasztói érdekvédelemre. A jelentésben feldolgozták a Gyöngyszöv, illetőleg az Eger és Vidéke Afésznál, valamint a Zöldért egri és gyöngyösi hűtőházánál lefolytatott vizsgálatok tapasztalatait, a kistermelők és a szakszervezeti szervek véleményeit, továbbá ötvennégy üzletben végzett ellenőrzés megállapításait. Nos, az anyagból kiderül, hogy a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás hálózata, rendszere kialakult. A termelők jelentős részével a Zöldért és az áfészék szerződéses kapcsolatokat alakítottak ki. A felvásárlók a megállapodások megkötésénél messzemenően alapoznak a piaci igényekre. Az áfészek a portékák számottevő tömegénél a lánckereskedelem egyik „állomásai”, s ez nemcsak drágítja az árut, hanem annak útját is meghosszabbítja. Ez utóbbi dolog pedig a minőség romlásának forrása. Tény mindenesetre, hogy e cégek és a Zöldért komoly szervezőmunkát fejtettek és fejtenek ki a termelés integrálásában. emellett támogatást adnak a gazdálkodóknak a termelési háttér biztosítására, fejlesztésére. Ugyanilyen hasznosak az általuk szervezett szakelőadások, tapasztalatcserék is. Kétségtelen, hogy a szerződések betartása dominál a partneri viszonyokban, ám azt a piaci állapotok, valamint egyes szervezetek vagy személyek időnként zavarják, akadályozzák. Kötbér érvényesítésére elvétve kerül sor. ami annak is betudható. hogy a vállaltak megszegésének bizonyítása — mindkét fél részéről — igen bonyolult. Pozitívum mindenesetre, hogy a szerződéses kapcsolatokban erősödő tendenciaként érvényesül a termelési kedv növekedése, illetőleg a gazdaságossági szemlélet. Megnyugtató az is, hogy az ellátás az említett termékek többségéből kiegyensúlyozott volt, a zöldségfélék nagy részénél kínálati piac alakult ki. Gond elsősorban a kisebb településeken jelentkezett, de ótt is főként a választék tekintetében. Leszögezhető, hogy a termelők nincsenek felkészülve a fogyasztók közvetlen kiszolgálására, így aztán nem is vállalkoznak ilyesmire. Sokak szerint az élelmiszeripar van olyan helyzetben, hogy a lakossági ellátást javítsa, egyenletesebbé tegye, sőt szerepet játsz- szon a jelenleginél„ méltá- nyosabb ár létrejöttében. S ha már a forintoknál tartunk ... Az árképzésben az önállóság, a hatáskör decentralizálása figyelhető meg. A Zöldértnél az árak megállapításának a jogát 1988- tól a hűtőházakra ruházták át. Utóbbiak a fogyasztói árban 30 százalékos kereskedelmi árréssel dolgoznak. Az idén már az áfészek saját maguk alakítják a felvásárBoséses kínálat az egri piacon tFotó: Perl Márton) lási áraikat. Ellentmondásos jelenség az, hogy a tömegáruknál nem érvényesül kellőképpen a piac ármérséklő hatása. Elgondolkodtató az is, hogy a standokon, a pultokon nem jelenik meg any- nyi osztályos áru, mint amilyen mennyiséget ilyen minőségben a termelőktől beszereznek. Egyébiránt a minőségi átvétel tárgyi és személyi feltételei alapvetően adottak, ám a dolog az esetek zömében mégis afféle „szemrevételezés” útján zajlik. Mint már volt róla szó. az ellenőrök ötvennégy üzlet tevékenységét is megvizsgálták. A kínálat megfelelőnek mutatkozott, bár néhány kisebb településen a primőrválaszték szegényesebb volt. A boltok a korábbi éveknél szervezettebben végzik e cikkekből a közvetlen felvásárlást. A közbeeső láncszemek kiiktatása már csak azért is előnyös, mert ilyenformán lerövidül az áru útja, s így annak minősége sem szenved csorbát. Sajnos, az egységekben a konkrét minőségi átvétel nem valósul meg, azaz e téren az elmúlt időszakokhoz képest nincs lényeges előrehaladás. Nem éppen szívderítő, hogy a minőségi osztály feltüntetési kötelezettségnek az üzleteknek több mint 20 százaléka nem tett eleget. Az ellenőrök tapasztalatai szerint a fogyasztói árak minőségtől függő és a kereslet —kínálathoz igazodó napközbeni változtatása meglehetősen nehézkes. Az értékcsökkent termékek leárazása még mindig nem eléggé gördülékenyen, rugalmasan történik. A próbavásárlások során a kereskedők három esetben a vevők kárára, négyben pedig a javukra tévedtek a számoláskor. Kedvező viszont, hogy a vásárlók megkárosításának aránya tovább csökkent, s az is, hogy az árfeltüntetés sehol sem hibádzott. A beszerzések bizonylatolása is megfelelő volt, hiszen hiányosságra csak magánkereskedőknél bukkantak. Az állami és a szövetkezeti egységekben azonban e tekintetben minden szabályosan ment. A környezet kulturáltsága sem hagyott kívánnivalókat maga után, bár a boltoknak mintegy tíz százalékát zsúfoltnak minősítették. Igaz ami igaz, az ellenőrök által regisztrált „kihágások” nem tartoznak éppen a legsúlyosabbak közé, ám ez még messze nem jelenti azt, hogy nincs mit tenni. Arra kell törekedni, hogy szankciók nélkül is mihamarabb rendjén menjen minden■ Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését mára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy tárgyalja meg a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló jelentést, az 1989. évi fejlődés fő irányaira, a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájára, valamint személyi kérdésekre vonatkozó javaslatokat. A Politikai Bizottság tárgyalta Az MSZMP Politikai Bizottsága július 12-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorba- csovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával és más szovjet vezetőkkel folytatott moszkvai megbeszéléseiről. A testület előterjesztést vitatott meg a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatás megújításáról és a párt tevékenységéről a sajtóban. • Ügy döntött, hogy az erre vonatkozó állásfoglalás tervezetét vitára bocsátja, s annak tapasztalatai felhasználásával megfelelő időben a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság elfogadta a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek személyi összetételére vonatkozó javaslatot, s egyéb személyi kérdésekkel is foglalkozott. Miniszterelnökünk - tv-nyilatkozata A Magyar Televízió kedd este Egy éve a kormány élén címmel sugárzott műsort, amelyben Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke adott nyilatkozatot Aczél Endrének. a Tv- híradó főszerkesztőjének. Grósz Károly interjúját megerősítette: változatlanul az a véleménye, hogy legalább 10—15 esztendeig tart az az időszak, amely alatt a közösen kimunkált feladatokat meg lehet oldani. A koncepció kidolgozásán túlmenően úgy kell megkezdeni a gyakorlati megvalósítást, hogy nincs idő végiggondolni minden részelemet. Sok olyan konfliktus lesz a jövőben, amire ma még nem is számítunk, nem gondolunk. Nem valószínű tehát, hogy ezt az utat rövid távon ebben a 10—15 esztendős időszakban a sikerek fogják végig jellemezni. Persze hosszabb távon azt/án majd jelentkezik a megkezdett munka eredménye. Emlékeztetett arra, hogy történelmi jelentőségű útkeresés kezdétén vagyunk, történelmi léptékű megújulást élünk meg. Egy ilyen nagy lélegzetvételű vállalkozásban sok ütközést is el kell vállalni. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az emberek a mában élnek, és amikor a gondjaikat, problémáikat számba veszik, nem arra gondolnak, hogy majd 15—20 év múlva egy szebb világ következik. Grósz Károly szólt arról is; bár érezhető, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz és tett is már, ő mégis elégedetlen: nem az erőfeszítésekkel, hanem az eredménnyel. Az elmúlt egy év alatt sok erőfeszítést tettünk a napi gondok és problémák megoldására, és nem fordítottunk elég figyelmet magának a koncepciónak a további kidolgozására, ez az egyik oka a miniszterelnök elégedetlenségének. A másik ok: nagyon nagy viták, sok szellemi erőfeszítés, töprengés eredményeként ugyan kezd kibontakozni a gazdaságirányítási mechanizmus, ugyanakkor fontos dolgokról elfelejtkeztünk. így például arról, hogy nincs az a tökéletes mechanizmus, amely egy nem kiérlelt koncepciót jól tudna működtetni. Ha a szerkezetváltáskor, a gazdaság struktúrájának átalakításakor nem a legkorszerűbb vagy a perspektivikus iparágakat részesítjük előnyben, akkor ez a gazdasági struktúra. az irányítási rendszer bármilyen tökéletes is lesz, elavult struktúrát fog jobban működtetni, s abból nem eredmény, hanem veszteség születik. Konkrét példákat említve elmondta: határozott intézkedéseket terveznek a kohászat, a szénbányászat hatékonyságának növelése érdekében. Kevés azonban csak egy-egy ágazatot mennyiségileg visszafogni, újakat is kell kifejleszteni. Ilyen például a Magyarországon nagyon szükséges telefonhálózat-fejlesztés Célirányosabban, az eddigitől eltérően nem csak meny- nyiségileg szükséges fejleszteni a turizmust is. A gazdaság fejlesztésében tehát új, korszerű területeket kell feltárni. Ez alól nem ad felmentést az sem, hogy közben nagy munkát kell végezni a mechanizmus korszerűsítésében. Grósz Károly kitért arra is. hogy ez a korszerűsítés nem járhat együtt olyan eredmények másolásával, amelyek más országokban már sikert hoztak. Nekünk olyan pályát kell kiválasztanunk, ahol mi egyedül indulunk, törve az utat, nem egyedül futunk, de mi vagyunk elöl, tehát ott lehetünk elsők. A magyar sajátosságnak megfelelő alternatívákat kell keresnünk. A Központi Bizottság szerdai ülése elé kerülő, a gazdaság fejlesztésének irányairól szóló javaslattal kapcsolatban kifejtette: tavaly, amikor az adósságállomány növekedésének megállítása érdekében dolgoztak ki programot, nem gondoltak még arra, hogy ilyen radikális intézkedések szükségesek. Azóta azonban az tapasztalható, hogy a közvélemény, és legutóbb a Parlamentben a képviselők is, türelmetlenek a kormánnyal szemben, határozottabb intézkedéseket várnak, jis a kormánynak ezt tudomásul kell vennie, számolnia kell ezzel. A kormány ezért határozottabban és bátrabban megy előre, vállalva az esetleges feszültségeket is. A társadalom tűrőképességéről szólva kifejtette: ez a társadalom sokkal nagyobb tehertételt is elbírt már. mint amire most kell vállalkoznia. Nagyon fontos, hogy most is megértsék céljainkat, legyen elég türelem, s érv a döntések elfogadtatásához. A társadalom tűrőképessége attól függ, hogy miképpen tudjuk a magunk számára megnyerni a közvéleményt. A kormány — és a párt — legfontosabb feladatának tartotta, hogy tovább haladjon azon az úton, amelyen a múlt év közepén elindult, és egyre inkább megossza elképzeléseit a közvélemény(Folytatás a 2. oldalon)
