Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 166. szám ARA: 1988. .július 13.. szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Diák­munka Fütyörésszetek ott fenn a fán — rikkantotta el magát időnként a munka­vezetőnk, amikor a nyári szünetben jó néhányan összefogtunk, s elmentünk egy kis zsebpénzt keresni. Jól tudta ő, hogy egyszei úgyis eltelik az ember a jj finomsággal, aztán már ; valóban csak a keze jár. ' Vajon hányán és hányán vannak az idén is — mint voltunk egykoron —, akik a diákévek aranyszabad­ságából néhány napot, he­tet a munkára áldoznak. A jelentkezőket helyenként ódzkodva fogadják, de hát rendelet van rá . . . Másutt örömmel kapnak utánuk, s mert bizonyos posztokon jól tudják pótolni az ép­pen szabadságon lévő dol­gozóikat. A termelésben, | a betakarításban tehát alig-alig jelentkezik fenn­akadás. Ez azonban csupán az érem egyik oldala, a má- y sik — véleményem sze­rint — fontosabb. Ez pe­dig — csakúgy, mint az előbbi — szintén a mun- - káltatókra hárul: az ér- | tékteremtő tevékenység- | re való nevelés. Méghozzá | úgy, hogy ne a szájba rá- 1 gásos módszer kerüljön | előtérbe, hanem az, hogy. ■, amit a diákkéz végzett, j legalább olyan fontos a j társadalom számára, a la- J kosság ellátására, mint a j mechanikus munka minő- 3 sége. Mindennek alfája és | ómegája: megértetni és ? megszerettetni a munkát t Ezt viszont csak úgy le- | hét elérni, ha a fiatalokat j foglalkoztató szövetkezet, j üzem, vállalat olyan mun- s kával bízza meg őket, 1 amelynek látják is az ér- j telmét. Az egy-két hétig J tartó tengés-lengés, a tes- J sék-lássék feladat többet j árt, mint használ. S van még valami, ami j felejthetetlenné teheti ezt í az időszakot : a szabadidő 3 hasznos eltöltése. Ha fá- f radtan is, de késő délutá- | nőnként, esténként szór- j galmasan ■ rótták például j az egri utcákat a Ho Si < Minh Tanárképző Főisko- ; la csuvas, szlovák, NDK- beli építőtáborosai, akik f egyebek között a Csebok- szári-lakótelep építésén vettek részt. Többen az- j óta felnőttként is megfor­dultak már a megyeszék­helyen, s állítom: egyikük sem hagyta ki a program­ból a városrésznézést. Büsz­kén tekintett végig az épü- letsorokon, amelyekben viszontlátta „csöppnyi’' munkája eredményét és ér­telmét. Egy ország szere- tétét viszik el ilyenkor, éppúgy, mint a megyeiek hozzák az élményeiket az Alföldről, a Dunántúl­ról, a Balaton mellől, ne­tán ők is külföldről. Régi emberek szokták idézni a még öregebbek mondását: a munka fá­radtsága nem szégyen, s az sem. hogy alaposan ke­zet kell mosni utána. Ma­napság kiegészült ez a megállapítás egy-egy nyá­ri „próbatétel" után. Azt tartják, együtt dolgozni egyenlő: a munkabarátság­gal. Vállalkozó kedvű diákok jó munkát... ! Szilvás István Grósz Károly az Egyesült államokba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke július 19. és 28. között — az amerikai kormány meghívására — hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Ütja során találkozik Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökkel- az amerikai kormány, valamint a Kongresszus mindkét háza több tagjával. A hivatalos megbeszé­lések témái között elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bővítése új lehetőségeinek át­tekintése és a világpolitika legfontosabb kérdései szerepelnek. A Minisztertanács elnöke Chicagóban kezdi meg látogatását, majd kaliforniai és New York-i program után érkezik a fővárosba. A program során lehetősége nyílik a találkozásra az amerikai üzleti élet fontos személyiségeivel, a magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatokban szerepet játszó vállalatok vezetőivel. A tervek szerint Grósz Ká­roly felkeresi a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőit. Szerepel a programban a magyar emigráció képviselőivel való találkozás. EGY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Zöldség, gyümölcs és a fogyasztói érdekvédelem A megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgálta­tási bizottsága nemrégiben tárgyalta meg azt az ösz- szefoglaló jelentést, amely a zöldség- és gyümölcsfel- vásárlás- továbbá -értéke­sítés helyzetét elemezte, különös tekintettel a fo­gyasztói érdekvédelemre. A jelentésben feldolgozták a Gyöngyszöv, illetőleg az Eger és Vidéke Afésznál, valamint a Zöldért egri és gyöngyösi hűtőházánál le­folytatott vizsgálatok ta­pasztalatait, a kistermelők és a szakszervezeti szer­vek véleményeit, továbbá ötvennégy üzletben vég­zett ellenőrzés megállapí­tásait. Nos, az anyagból kiderül, hogy a zöldség- és gyümölcs­felvásárlás hálózata, rend­szere kialakult. A termelők jelentős részével a Zöldért és az áfészék szerződéses kapcsolatokat alakítottak ki. A felvásárlók a megállapo­dások megkötésénél messze­menően alapoznak a piaci igényekre. Az áfészek a por­tékák számottevő tömegénél a lánckereskedelem egyik „állomásai”, s ez nemcsak drágítja az árut, hanem an­nak útját is meghosszabbít­ja. Ez utóbbi dolog pedig a minőség romlásának forrá­sa. Tény mindenesetre, hogy e cégek és a Zöldért komoly szervezőmunkát fejtettek és fejtenek ki a termelés integrá­lásában. emellett támogatást adnak a gazdálkodóknak a termelési háttér biztosítására, fejlesztésére. Ugyanilyen hasznosak az általuk szerve­zett szakelőadások, tapaszta­latcserék is. Kétségtelen, hogy a szer­ződések betartása dominál a partneri viszonyokban, ám azt a piaci állapotok, vala­mint egyes szervezetek vagy személyek időnként zavar­ják, akadályozzák. Kötbér érvényesítésére elvétve ke­rül sor. ami annak is betud­ható. hogy a vállaltak meg­szegésének bizonyítása — mindkét fél részéről — igen bonyolult. Pozitívum mindenesetre, hogy a szer­ződéses kapcsolatokban erő­södő tendenciaként érvénye­sül a termelési kedv növe­kedése, illetőleg a gazdasá­gossági szemlélet. Megnyug­tató az is, hogy az ellátás az említett termékek többsé­géből kiegyensúlyozott volt, a zöldségfélék nagy részénél kínálati piac alakult ki. Gond elsősorban a kisebb településeken jelentkezett, de ótt is főként a választék te­kintetében. Leszögezhető, hogy a termelők nincsenek felkészülve a fogyasztók köz­vetlen kiszolgálására, így az­tán nem is vállalkoznak ilyesmire. Sokak szerint az élelmiszeripar van olyan helyzetben, hogy a lakossági ellátást javítsa, egyenleteseb­bé tegye, sőt szerepet játsz- szon a jelenleginél„ méltá- nyosabb ár létrejöttében. S ha már a forintoknál tar­tunk ... Az árképzésben az önállóság, a hatáskör de­centralizálása figyelhető meg. A Zöldértnél az árak meg­állapításának a jogát 1988- tól a hűtőházakra ruházták át. Utóbbiak a fogyasztói ár­ban 30 százalékos kereske­delmi árréssel dolgoznak. Az idén már az áfészek saját maguk alakítják a felvásár­Boséses kínálat az egri piacon tFotó: Perl Márton) lási áraikat. Ellentmondásos jelenség az, hogy a tömeg­áruknál nem érvényesül kel­lőképpen a piac ármérséklő hatása. Elgondolkodtató az is, hogy a standokon, a pul­tokon nem jelenik meg any- nyi osztályos áru, mint ami­lyen mennyiséget ilyen mi­nőségben a termelőktől be­szereznek. Egyébiránt a mi­nőségi átvétel tárgyi és sze­mélyi feltételei alapvetően adottak, ám a dolog az ese­tek zömében mégis afféle „szemrevételezés” útján zaj­lik. Mint már volt róla szó. az ellenőrök ötvennégy üzlet tevékenységét is megvizsgál­ták. A kínálat megfelelőnek mutatkozott, bár néhány ki­sebb településen a primőrvá­laszték szegényesebb volt. A boltok a korábbi éveknél szervezettebben végzik e cikkekből a közvetlen felvá­sárlást. A közbeeső láncsze­mek kiiktatása már csak azért is előnyös, mert ilyen­formán lerövidül az áru út­ja, s így annak minősége sem szenved csorbát. Saj­nos, az egységekben a konk­rét minőségi átvétel nem valósul meg, azaz e téren az elmúlt időszakokhoz ké­pest nincs lényeges előreha­ladás. Nem éppen szívderítő, hogy a minőségi osztály fel­tüntetési kötelezettségnek az üzleteknek több mint 20 szá­zaléka nem tett eleget. Az ellenőrök tapasztalatai szerint a fogyasztói árak mi­nőségtől függő és a kereslet —kínálathoz igazodó nap­közbeni változtatása megle­hetősen nehézkes. Az érték­csökkent termékek leárazása még mindig nem eléggé gör­dülékenyen, rugalmasan tör­ténik. A próbavásárlások so­rán a kereskedők három eset­ben a vevők kárára, négy­ben pedig a javukra téved­tek a számoláskor. Kedvező viszont, hogy a vásárlók megkárosításának aránya to­vább csökkent, s az is, hogy az árfeltüntetés sehol sem hibádzott. A beszerzések bi­zonylatolása is megfelelő volt, hiszen hiányosságra csak magánkereskedőknél bukkantak. Az állami és a szövetkezeti egységekben azonban e tekintetben min­den szabályosan ment. A környezet kulturáltsága sem hagyott kívánnivalókat ma­ga után, bár a boltoknak mintegy tíz százalékát zsú­foltnak minősítették. Igaz ami igaz, az ellenőrök által regisztrált „kihágások” nem tartoznak éppen a leg­súlyosabbak közé, ám ez még messze nem jelenti azt, hogy nincs mit tenni. Arra kell törekedni, hogy szank­ciók nélkül is mihamarabb rendjén menjen minden■ Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését mára összehívták. A Politikai Bizottság javasol­ja a Központi Bizottságnak, hogy tárgyalja meg a nép­gazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló je­lentést, az 1989. évi fejlődés fő irányaira, a gyülekezé­si és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatás­köri listájára, valamint személyi kérdésekre vonatkozó javaslatokat. A Politikai Bizottság tárgyalta Az MSZMP Politikai Bi­zottsága július 12-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorba- csovval, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával és más szovjet vezetőkkel foly­tatott moszkvai megbeszélé­seiről. A testület előterjesz­tést vitatott meg a politikai nyilvánosságról, a tájékoz­tatás megújításáról és a párt tevékenységéről a sajtóban. • Ügy döntött, hogy az erre vonatkozó állásfoglalás ter­vezetét vitára bocsátja, s annak tapasztalatai felhasz­nálásával megfelelő időben a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság el­fogadta a Központi Bizott­ság mellett működő bizott­ságok és munkaközösségek személyi összetételére vo­natkozó javaslatot, s egyéb személyi kérdésekkel is fog­lalkozott. Miniszterelnökünk - tv-nyilatkozata A Magyar Televízió kedd este Egy éve a kormány élén címmel sugárzott műsort, amelyben Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke adott nyilatko­zatot Aczél Endrének. a Tv- híradó főszerkesztőjének. Grósz Károly interjúját megerősítette: változatlanul az a véleménye, hogy leg­alább 10—15 esztendeig tart az az időszak, amely alatt a közösen kimunkált feladato­kat meg lehet oldani. A kon­cepció kidolgozásán túlme­nően úgy kell megkezdeni a gyakorlati megvalósítást, hogy nincs idő végiggondol­ni minden részelemet. Sok olyan konfliktus lesz a jö­vőben, amire ma még nem is számítunk, nem gondo­lunk. Nem valószínű tehát, hogy ezt az utat rövid tá­von ebben a 10—15 eszten­dős időszakban a sikerek fogják végig jellemezni. Per­sze hosszabb távon azt/án majd jelentkezik a megkez­dett munka eredménye. Em­lékeztetett arra, hogy törté­nelmi jelentőségű útkeresés kezdétén vagyunk, történel­mi léptékű megújulást élünk meg. Egy ilyen nagy léleg­zetvételű vállalkozásban sok ütközést is el kell vállalni. Nem hagyhatjuk azonban fi­gyelmen kívül, hogy az em­berek a mában élnek, és amikor a gondjaikat, prob­lémáikat számba veszik, nem arra gondolnak, hogy majd 15—20 év múlva egy szebb világ következik. Grósz Károly szólt arról is; bár érezhető, hogy a kor­mány nagy erőfeszítéseket tesz és tett is már, ő mégis elégedetlen: nem az erőfe­szítésekkel, hanem az ered­ménnyel. Az elmúlt egy év alatt sok erőfeszítést tettünk a napi gondok és problémák megoldására, és nem fordí­tottunk elég figyelmet ma­gának a koncepciónak a to­vábbi kidolgozására, ez az egyik oka a miniszterelnök elégedetlenségének. A má­sik ok: nagyon nagy viták, sok szellemi erőfeszítés, töp­rengés eredményeként ugyan kezd kibontakozni a gazda­ságirányítási mechanizmus, ugyanakkor fontos dolgokról elfelejtkeztünk. így például arról, hogy nincs az a töké­letes mechanizmus, amely egy nem kiérlelt koncepciót jól tudna működtetni. Ha a szer­kezetváltáskor, a gazdaság struktúrájának átalakítása­kor nem a legkorszerűbb vagy a perspektivikus ipar­ágakat részesítjük előnyben, akkor ez a gazdasági struk­túra. az irányítási rendszer bármilyen tökéletes is lesz, elavult struktúrát fog job­ban működtetni, s abból nem eredmény, hanem vesz­teség születik. Konkrét pél­dákat említve elmondta: ha­tározott intézkedéseket ter­veznek a kohászat, a szénbá­nyászat hatékonyságának nö­velése érdekében. Kevés azonban csak egy-egy ága­zatot mennyiségileg vissza­fogni, újakat is kell kifej­leszteni. Ilyen például a Ma­gyarországon nagyon szüksé­ges telefonhálózat-fejlesztés Célirányosabban, az eddigi­től eltérően nem csak meny- nyiségileg szükséges fejlesz­teni a turizmust is. A gazdaság fejlesztésében tehát új, korszerű területe­ket kell feltárni. Ez alól nem ad felmentést az sem, hogy közben nagy munkát kell vé­gezni a mechanizmus korsze­rűsítésében. Grósz Károly kitért arra is. hogy ez a korszerűsítés nem járhat együtt olyan eredmények másolásával, amelyek más országokban már sikert hoztak. Nekünk olyan pályát kell kiválaszta­nunk, ahol mi egyedül indu­lunk, törve az utat, nem egyedül futunk, de mi va­gyunk elöl, tehát ott lehetünk elsők. A magyar sajátosság­nak megfelelő alternatívákat kell keresnünk. A Központi Bizottság szer­dai ülése elé kerülő, a gaz­daság fejlesztésének irányai­ról szóló javaslattal kapcso­latban kifejtette: tavaly, amikor az adósságállomány növekedésének megállítása érdekében dolgoztak ki prog­ramot, nem gondoltak még arra, hogy ilyen radikális intézkedések szükségesek. Azóta azonban az tapasztal­ható, hogy a közvélemény, és legutóbb a Parlamentben a képviselők is, türelmetle­nek a kormánnyal szemben, határozottabb intézkedéseket várnak, jis a kormánynak ezt tudomásul kell vennie, szá­molnia kell ezzel. A kor­mány ezért határozottabban és bátrabban megy előre, vállalva az esetleges feszült­ségeket is. A társadalom tű­rőképességéről szólva kifej­tette: ez a társadalom sok­kal nagyobb tehertételt is el­bírt már. mint amire most kell vállalkoznia. Nagyon fontos, hogy most is meg­értsék céljainkat, legyen elég türelem, s érv a dönté­sek elfogadtatásához. A tár­sadalom tűrőképessége attól függ, hogy miképpen tud­juk a magunk számára meg­nyerni a közvéleményt. A kormány — és a párt — leg­fontosabb feladatának tar­totta, hogy tovább haladjon azon az úton, amelyen a múlt év közepén elindult, és egyre inkább megossza el­képzeléseit a közvélemény­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents