Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 158. szám ARA: 1988 július 1., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költség- vetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott vá­laszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésterem­ben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnöke és Ká dár János, az MSZMP elnöke. Az el­nöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új kép­viselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesz­tett zárszámadás helyzetér­tékelése, irányvonala támo­gatást kapott. Több felszó­laló hangsúlyozta, hogy mi­nőségi változást kell elér­nünk ebben az évben. Ezután emlékeztetett ar­ra, hogy eddigi támogatás- politikánknak következmé­nyei vannak, ki kell mon­dani, hogy ekkora összege­ket a vállalatok a hatékony­ság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásá­nak megszüntetése, a szin­tek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi réte­geket, ezeket az intézkedé­seket mégis indokoltnak ne­vezte. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadá­sai az új helyzethez igazod­janak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Berecz Frigyes bevezetőjé­ben emlékeztette a képvise­lőket, hogy a kormány ta­valy elfogadott munkaprog­ramja a stabilizálás és a ki­bontakozás legfontosabb fel­adatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvéle­mény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az ipar- vállalati teljesítmények kü­lönbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszín­vonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a verseny­ben, további SO százalékuk számottevő támogatás nél­kül is elboldogul, a fennma­radó 35 százalékot kísebb- nagyobb mértékben támo­gatni kell. Ez utóbbiak kö­rén belül kialakult az évek óta veszteséges, egyre re­ménytelenebb helyzetbe ke­rülő vállalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy-, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együt­tes éves veszteségük mégha- hadta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. Most — az elkövetett hi­bákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy mi­ként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irá­nyát és érhetjük el az át­alakítás meggyorsítását. A feladat számunkra azért rendkívüli és ellentmondá­sos, mert eltérően a nálunk sokkal fejlettebb gazdaságú országoktól, az övékhez ké­pest jóval kevesebb forrás áll rendelkezésünkre az ipa­Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelrjiúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni például a személyi jö­vedelemadó teljesítmény­visszatartó hatásáról. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű re­formintézkedések kidolgo­zása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági tör­vény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló tör­vény tervezete; meg kíván­ják valósítani az egységes társadalombiztosítási járu­lékot. rí szerkezetváltás megindí­tásához, ám nálunk sokkal gyorsabban kell végigvinni, ha valaha is fel akarunk zárkózni a teljesítményük­höz. Ezt egyetlen ország sem képes önmagára hagyatkoz­va megoldani. A siker ezért azon múlik, miként tudunk hatékonyab­ban beépülni a világgazda- sagba, hogyan kapcsoljuk fejlődésünket a másokéhoz, s hogyan tudunk érdekeltsé­get kelteni abban, hogy ve­lünk a kölcsönös előnyök alapján az eddiginél jóval nagyobb arányban működ­jenek együtt. Sorsdöntő, hogy az egyszerű kereskedel­mi áruforgalmi kapcsola­Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erő­művel kapcsolatos képvise­lői felvetésekre is. Felolvas­ta azt a levelet, amelyet Ma- róthy László környezetvédel­mi és vízgazdálkodási mi­niszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a mi­niszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy je­lentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyű­lésnek. Ezután határozathozatal következett: az Országgyű­lés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, n be­nyújtott eredeti szöveg sze­rint, 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási felada­tairól. tok mellett egyre nagyobb­ra növeljük a szellemi ter­mékek, az ismeret és a ta­pasztalat behozatalát. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújí­tását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és esz­közrendszerének gyökeres átalakítását. Ennek pedig előfeltétele az ismeretek mélyreható átformálása és a tudásszint gyors, jelentős nö­velése. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig tekintünk előre, mert az energiamérleget befolyáso­ló intézkedések kidolgozásá­hoz és végrehajtásához hosz- szú idő szükséges. Ezek kö­zött egyaránt szerepelnek forrásbővitőek — erőműépí­tés, energiaimport —, s az eddiginél sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csökken- tőek is. Az igények azonban gyor­sabban növekednek, mint a megtakarításaink, ezért az energiatermelés növelésére is intézkednünk kell. Eldön­tendő kérdés, hogy a jövő­ben milyen energiahordozó­ra építsünk. A szénbányászatról: jelen­leg mintegy 22 millió tonna szenet termelünk ki évente, ezen ütem mellett az ismert szénvagyon elvileg több év­századra elegendő. Ennek egy részét azonban — ha a ki­termelés költségeit az egyéb energiaimport beszerzési költ­ségeihez viszonyítjuk — nem érdemes felszínre hozni. Ép­pen azért, hogy az eddig a szénbányászatra fordított költségvetési kiadásokat ké­sőbb az ipari szerkezetátala­kításra fordíthassuk és a tár­sadalom egyéb igényeire fel­szabadíthassuk, a szénbányá­szat folyamatos támogatását a jövő évtől megszüntetjük. Az ezáltal keletkező átme­neti ellátási és foglalkozta­tási gondok feloldhatók. Ugyanakkor a gazdaságosan művelhető bányák — példá­(Folytatás a 2. oldalon) A kormány tagjai (Fotó: Perl Márton) Berecz Frigyes expozéja Élénk vita az SZKP 19. országos pártértekezletén Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. ’ Pontosan 10 órakor a reg­geli ülésen elnöklő Nyiko- laj Rizskov kormányfő első­ként Viktor Posztyikoiinak, a sztavropoli broileregyesü- lés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyikov röviden ele­mezte az átalakítás menetét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudomány nem segíti eléggé a terme­lést, s ezért a termelésirá­nyítóknak nemegyszer „sa­ját kútfőből" kell rátalál­niuk a legfejlettebb módsze­rekre. A küldött-társak ér­zékelhető egyetértésével találkozó véleményt a vezér- igazgató azzal is megtoldot­ta, hogy a tudományok és a gyakorlati élet közötti indo­kolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális programjának las­sú megvalósulását. Hangsú­lyozta: ideje felhagyni a felülről és oldalról való be­avatkozás káros gyakorlatá­val, amely hátráltatja az anyagi termelést. Elkesere­detten szólt arról, hogy a bürokraták az állami válla­latokról szóló törvényt an­nak életbeléptekor azonnal képesek voltak kompromit­tálni, eltorzítva az állami megrendelés elvét. Végeze­tül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztratív módszerekkel fogja leválta­ni a bürokratákat, akkor az­zal nem viszi előbbre az ügyet. Éppen a gazdasági és politikai reformokon keresz­tül, a tömegtájékoztatási esz­közök révén kell mozgósíta­ni az egész társadalmat, s akkor a bürokratáknak menniük kell. forró lesz a talpuk alatt a talaj. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érke­zett Venyiamin Jarin gépke­zelő felszólalása. — A ren­geteg határozat, a megvaló­sításukban mutatkozó bi­zonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kapkodás sok hibához vezet, amint ezt az iszákosság elleni harc példá­ján is tapasztalhattuk — mondta. Ki kell jelölni az elsődleges fontosságú felada­tokat, mindegyiknél megje­lölni a végrehajtás határ­idejét és a személy szerinti felelősöket. Az emberek tud­ni akarják, hogy például a Politikai Bizottság tagjai konkrétan, személy szerint miért felelősek. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára először a nem­zeti nyelv, kultúra megőr­zésének fontosságáról be­szélt. A Komi Autonóm Köz­társaság hosszú ideje az or­szág európai ipari központ­jainak nyersanyagbázisa, de a szénért, kőolajért, föld­gázért és fáért jóformán semmit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az autonóm köztársaság fejlődését, mi­előbb át kell térni az önfi­nanszírozás és rentabilitás módszereire. Kifejtette azt is, hogy nagyobb nyilvános­ság kell a pártmunkások cseréjekor, a szervezet min­den szintjén. A KB appará­tusában nagyon lassú a? át­alakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélküli falvak listájának összeállítására, az iszákosság elleni harcra em­lékeztetett — nem vonták fe­lelősségre. Az, aki korábban tevékenyen végrehajtotta a pangás politikáját, most, az átalakítás időszakában nem vehet részt a központi párt­ós állami szervek munkájá­ban. Mindenért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólá­sára Melnyikov a KB Köz­ponti Pártellenőrző Bizott­ságának elnöki tisztét betöl­tő Szolomencevet. a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnökeként dolgozó Gromi- kót, a Pravda főszerkesztőjét, Viktor Afanaszjevet és az Amerikakutató Intézet igazgatóját, Arbatovot em­lítette. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgíj Razumovszkij. a mandátumvizsgáló bizottság elnöke számolt be a követ­kezőkről: A küldöttek meg­bízásából a mandátumvizs- gáló bizottság a megfelelő szakértők és tisztségviselők bevonásával rendkívüli ülé­sen megvizsgálta az Ogonyok című hetilap egyik cikkében foglalkozott (a cikk szerint a konferencia küldöttei között olyanok is vannak, akik meg­vesztegetési ügyekbe keve­redtek). A Szovjetunió főügyészé­nek tájékoztatása szerint az. ügyészség egyetlen küldötte! szemben sem indított bűn­vádi eljárást megvesztegeté­si ügyben. Ugyanakkor — közölte Razumovszkij — az. Ogonyok cikkében foglalta­kat még ellenőrizni kell. A mandátumvizsgáló bizottság javasolja, hogy e vizsgálatot bízzák a Szovjetunió fő­ügyészére és az SZKP KB mellett működő pártellenőr­zési bizottságra. A vizsgálat eredményéről készüljön je­lentés. Mindehhez időre van szükség, a nyomozásnak kel­lőképpen mélyrehatónak kell lennie — mondta a bi­zottság elnöke. Mihail Gorbacsov felszólalása A demokratizálás sarkkő ve a tanácsok életerős, nép- hatalmi szervként való újjá­születése, úgy. hogy e taná­csok az új választási rend szer alapján jönnének létre, és a lehető legteljesebb mér­tékben garantálnák a társa­dalmunkban meglévő sokszí­nű érdekek kifejeződését — jelentette ki Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezle­tén az általa vezetett hatá­rozat-előkészítő bizottság tag­jainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizonyos né­zeteltérést. amely a küldöt­tek körében annak a javas­latnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek titkára­it ajánlják a helyi tanácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az ap­parátus, nem a szovjet po­litikai rendszer valamilyen láncszeme, hanem a nép az. amelynek meghatározó for­radalmi szerepet kell játsza­nia. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az országban for­radalmi kitartást követelő, hatalmas munka folyik, majd hozzátette, hogy az győz. aki kitartó. Sajnos, egyeseket megrémített az országban ki­bontakozó demokratizálási folyamat, a társadalmi gon­dolkodás mozgalmassága pá­nikba kergeti őket. A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell ki­dolgozni. Mint mondta, ma a tanácsok a nép képviselői­ből álló szervként saját vég­rehajtó bizottságaik aláren­deltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az em­bereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogo­kat, amelyek révén a taná­csok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásává. Ahhoz, hogy a tanács mű­ködése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. Sem a nép, sem a világ előtt nincs szégyenkezniva­lónk — szögezte le Gorbacsov — Hatalmon lévő párt va­gyunk, s a világon minde­nütt a hatalmon lévő párt alakítja meg a kormányt, alakítja ki a végrehajtó ha talmat minden szinten. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni Érezzük növekvő felelőssé­günket az átalakítás jelenle­gi szakaszában. így most ar­ról van szó. hogy a párt te­kintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát. A konferencia által rög­zítendő új követelmények szerint a párttitkárokat min den szinten titkosan választ ják meg két-három vagy még több jelölt közül. Kö­vetkezésképpen a pártvezető kiállja a demokrácia pró­báját, s csak ezután ajánl­ják a tanácsi vezető tisztére­— fejezte be Gorbacsov. A pártértekezlet vitája ma folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents