Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. június 11., szombat TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ A MEGELŐZÉS NEM CSAK EGY TESTÜLET DOLGA .. . 40 éve egyesült az MKP és az SZOP Negyven évvel ezelőtt tartotta egyesülési kongresz- szusát a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. A két munkáspárt marxista—leninista elvek alapján történő egyesülésének politikai, szervezeti előfeltételei a közös célokért folytatott többéves együttes küzdelemben érlelődtek meg. Ennek gyakorlati végrehajtása még 1948 tavaszán a két párt alapszervezeteiben elkezdődött és 1948. június 12—14-i kongresszussal fejeződött be. Az egyesülés — á Magyar Dolgozók Pártjának létrehozása — betetőzése volt annak a harcnak, amelyet a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták évtizedeken át a magyar munkás- osztály egységéért vívtak. Az egységes marxista-leninista párt létrejöttében munkásmozgalmunk több évtizedes tapasztalata öltött testet. A magyar munkás- osztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg: legfőbb ereje szervezettségében és egységében rejlik. Tegyük hozzá: nem a harc elől kitérők, hanem a küzdelmet vállalók egységében, amelyet kommunisták és baloldali szociáldemokraták közös erőfeszítéssel teremtettek meg. Igaz, voltak viták is a két párt vezetői és tagsága között. Ellentétek, néha türelmetlenség nehezítették az együttműködést. Kölcsönösen követtek el hibákat is, de történelmi távlatból nézve is állíthatjuk: Magyar- országon nem lett volna gyors újjáépítés, stabilizáció, nem történhetett volna meg a bányák, az üzemek, a bankok, az iskolák államosítása, nem érhettük volna el a népi és szocialista erők pozíciójának megerősödését a koalícióban, a közigazgatásban, a társadalmi, gazdasági életben, ha a két párt az alapvető kérdésekben nem jut közös nevezőre. Négy évtized tapasztalatai is egyértelműen igazolják : a két munkáspárt egyesülése helyes és szükségszerű lépés, történelmi jelentőségű esemény volt. A munkásosztály egységének, az egységes forradalmi munkáspártnak a megteremtésével dőlt el a hatalom kérdése Magyarországon. Az egyesülés meghatványozta a munkásosztály erejét, politikai befolyását és új, kedvező feltételeket teremtett a szocialista építömunka számára. Az egységes marxista-leninista elveket valló párt létrejötte nemcsak a munkás- osztály győzelme volt, hanem egyben az egész nemzet ügyét szolgálta. Kiemelkedő sikereket értünk el az iparban, a gazdaságban, a kulturális életben, az életkörülmények javításában. Fejlődött á szocialista nemzeti összefogás. Megszilárdult hazánk nemzeti függetlensége: a Szovjetunió szövetségeseként, a szocialista közösség tagjaként nőtt tekintélye a világban. A két munkáspárt egyesülése, a megvalósult néphatalom az építő erők szorosabb összefogásának, népünk és országunk felemelkedésének nagyszerű távlatait nyitotta meg. Az egyesülés után az események történelmileg egyáltalán nem szükségszerű módon alakultak. Az egyre jobban kibontakozó személyi kultusz és a vele együtt járt törvénysértések akadályozták a kedvező lehetőségek kihasználását és nagy károkat okozott a szocializmus ügyének. Az ellenforradalom elleni harc jegyében, 1956 decemberében zászlót bontott MSZMP, leküzdötte a dogmatikus és szektás hibákat. Szembefordult a revizionista egységbontással, megszüntette a két párt tagjai közötti különbségtevést; rehabilitálta a személyi kultusz áldozatait, száműzte a pártból a bizalmatlanságot. Az egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező párttagok megítélésének mércéjévé a szocializmusért végzett munkát tette. Az újrakezdő forradalmárok pártjában együtt harcoltak és dolgoztak a volt kommunisták és szociáldemokraták. Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük az újra szervezkedő, szocialistaellenes jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték, ki honnan jött, hanem azt, mit vállal a közös feladatokból. Következésként a munkásosztály politikai, ideológiai egységéért és forradalmi élcsapatának megteremtéséért vívott harc ténylegesen csak a párt újjászervezése, az ellenforradalom leverése után, a konszolidációért és a szocializmus építésének folytatásáért indított küzdelem első éveiben fejeződött be. Az MSZMP megőrizve az előző évek vívmányait, visz- szaállította jogaiba a marxizmus—leninizmust, a lenini úton járva l'étírontos harcban megvédte és megszilárdította a párt egységét és vezető szerepét. A népet szolgáló elvi politikával visszanyerte a tömegek bizalmát és támogatását, amely sikereinek záloga volt és az marad a jövőben is. Az új társadalom építése. az új utak, megoldások keresése és kipróbálása közben történtek kitérők, tévedések is, előrehaladásunk ma sem zavartalan. Az MSZMP több mint három évtizedes története bizonyította a párt készségét és képességét a marxizmus— leninizmus alkotó hazai alkalmazására. Az utóbbi hónapokban a pártban lezajlott viták tapasztalatai és a pártértekezlet döntései is egyértelműen mutatják: az MSZMP kfjsz és képes a változó körülmények és a társadalmi fejlődés által igényelt megújulásra,. vezető szerepének korszerűsítésére. Ez nélkülözhetetlen erőforrása továbbhaladásunknak. Nem kevésbé az, hogy a párt bátran szembe nézett hibáival, tévedéseivel, a fejlődés során jelentkező feszültségekkel, ellentmondásokkal. Világos és egyértelmű programjával a végrehajtáshoz szükséges személyi feltételek megteremtésével, ■ alkotó- és teremtőmunkával igyekszik a tömegek bizalmát visszaszerezni. A két munkáspárt egyesülése, tagjai egységbe forrása történelmileg lezárult folyamat. Nem zárult le azonban, nem ért véget a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének szüntelen erősítéséért végzett munka. A párt egysége, a munkás- osztály egysége ma is nagyon fontos erőforrásunk, ez a szilárd alapja a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozó rétegek szocialista elveken alapuló egységének, a társadalmi közmegegyezésnek, mely a legfőbb biztosítéka annak, hogy úrrá legyünk jelenlegi súlyos gondjainkon, megvalósuljanak az országos pártértekezlet állás- foglalásai. A pártértekezlet alkotó légkört teremtett. Döntései, világos állásfoglalásai és a következő évekre megfogalmazott munkaprogramja jó feltételeket teremtett a munkához. A hangsúly most a cselekvésen van. S ehhez felbecsülhetetlen értékkel rendelkezünk. Megszűnőben a habozás, a várakozás, visszatér a pártba a politikai vérkeringés. Az alapvető kérdésekben megszületett a pártegység, és tapintható a cselekvőkészség. Ez azonban önmagában csak úgy, mint a pártértekezlet munkája, csupán lehetőség, amelyekkel élni mulaszthatatlan kötelességünk. Dr. Nagy Sándor az MSZMP Hm.-i Bizottsága Oktatási Igazgátóság helyettes vezetője A siker átka Érdemes vajon a középszernél többre törni, a társadalom javára munkálkodni? Érdemes szellemi, tárgyi értékeket úgy világra hozni, hogy annak hasznát és gyümölcsét emberezrek élvezzék? Azt hiszem, hogy ezek a kérdőjelek sokfelé és sokféle értelemben jogosak. Azért pedig, mert gyakorta tapasztalni, hogy az életük kanócát mindkét végén égetők nemhogy megbecsül- tetnének, sokkal inkább céltáblái lesznek egy-egy munkahely „rendcsinálóinak”, egy- egy nagyobb emberi közösség botcsinálta prófétáinak, megbélyegeztetvén a kitűnni akarás, netán a dicsőségvágy vélt stigmájával. Vagyis kevésbé megbecsült az önfeláldozás, a többetakarás össznépi igényű megjelenése gyárban, alkotóműhelyekben, kisebb- nagyobb társadalmi közösségekben, merthogy a torz lélek, a csökött elme képtelen megtűrni, pláne segíteni azt, aki különböző téren föléje emelkedik. Akinek tette kirívóan leleplezi egy üzem, egy település ten- niakarásban, alkotásvágyban, közösségszolgálat dolgában tehetetlen egyedeit és csoportjait. Tehát azoknak az üres nimbuszát, akik erre-arra, Hevesben vagy Nógrádban a „kaparj kurta, neked is jut” alapelvére helyezkedve csak egyéni boldogulásukkal, önmaguk anyagi hájasodásával törődnek, s csak ilyen kategóriákban képesek gondolkodni. Persze jobbára nem nyíltan, hanem igazi énjüket leplezve, s legtöbbször „hivatalból" lépnek fel az efajta mentalitású elemek. Sőt: a purifikátor jelmezében tetszelegvén. És, hogy megbélyegezzék az újat felmutató iskolaigazgatót, a megyehatáron túl is példaértékű gazdasági újítót, az ipari struktúra, a kereskedelem frissen gondolkodó átalakítóját, netán a szellemi műhelyek azon megteremtőit, akik ugyan szolgálatra születtek, de éppen szolgálatigényük felragyog- tatásával „lógnak ki a sorból". Vagyis a siker mihamar átokká válik! S kivívójára száll vissza, hogy a tovább- szárnyalás helyett megnyomorítsa, belemossa őket az óvatos, a „gógyis" szürkék menetoszlopaiba. De hát az ilyenektől reméljük mi a magyar karakterű nyíltság és kibontakozás megvalósulását? Alig hiszem! Akkor viszont fel kellene számolnunk, hogy sok helyütt máig változatlan hitelük legyen a „szájmenés” betegeinek, s azok vigyék, a prímet, akik hivataluk, máshol kiszolgálóik siserehada mögött meghúzódva csak a magul: malmával törődnek, mintsem a köz boldogulásáért őrölnék a tiszta búzát. Moldvay Győző Bűn mellett - vagy anélkül ge túllépte az 5,5 millió forintot. Kettő híján hatszáz szabálysértési feljelentés érkezett a városi tanácshoz. Amint látható, meglehetősen vegyes a paletta. Azzal együtt is, hogy Eger és körzetének helyzete kedvezőbb az országos, de a megyei átlagnál is. A megelőzés erővonalai A múlt esztendő végén létrejött bűnmegelőzési tanács érthetően a fentiekhez igazította tennivalóit is. Ami a legfontosabb: nem tanácskozótestületként kíván elsősorban tevékenykedni! A főbb célok is inkább a gyakorlati megoldások előtérbe helyezését sugallják. Hatékonyabban szervezni akarja a társadalmi tulajdon megóvását. fokozza az ifjúságvédelmi megelőző, továbbá az életmódjukkal kapcsolatos információs szolgáltató munkát. Mindehhez főképp társadalmi erők közreműködését, segítségét igyekszik igénybe venni. Vállalatok, szövetkezetek támogatják anyagiakban a tanácsot, de részt vállalnak a rendszeres tevékenységekből is. Kebelén belül az önvédelmi csoportok közterületi ellenőrzéseket, megfigyeléseket végeznek. Jelzéseik minden bizonnyal hasznosak lesznek, s azok révén a bűnözési okok jobban megszüntethetők majd. Fontos feladatot tölt be az ifjúságvédelmi csoport, amely feltárja a fiatalkorúak veszélyeztetettségének körülményeit és segít a gondok elhárításában. E kis megelőző közösségben tanácsi dolgozók, pedagógusok is részt vesznek. A rendszeres információkról pedig a tájékoztatási, propagandacsoport gondoskodik. S hogy konkrétumokkal is megismerkedjünk: határozott fellépés várható az iskolai lopások megelőzése érdekében. Az Állami Biztosító. árusítással egybekötött kiállításon mutatja be a legkorszerűbb zárakat és biztonsági berendezéseket. Vizsgálják a bolti lopások megakadályozásának új módjait is. Emellett folyamatosan, akciókkal is igyekeznek hozzájárulni közállapotaink nyugalmának fenntartásához. Az azonban nyilvánvaló, önmagában e testület megteremtése nem elégséges. Munkájának megértésén, elfogadásán túl, mindannyiunk aktív részvétele teheti csak teljessé a bűnmegelőzést. Szalay Zoltán A szegedi füvészkertben... A világszerte ismert szegedi József Attila Tudományegyetem füvészkertjét Győrffv István professzor alapította 1922-ben. A közel 15 hektárnyi területen 5120 növényfaj található, köztük sok ritkaság. Az intézmény, a világ öt földrészével tart állandó „magcsere” kapcsolatot, hogy ily módon sok érdekes növénnyel gyarapodhasson a füvészkert, az évente idelátogató, közel 200 ezer hazai és külföldi türista örömére. Termést hozott a fügekaktusz (Fotó: Szabó Sándor) A közállapotok milyensége egyre fontosabb mércéje mai életünknek. Nem véletlen, hogy az Egerben és körzetében tevékenykedő Bűnmegelőzési Tanács szakemberei elemzésük során — amelyben 1986-oC tekintették úgynevezett bázisévnek, és a múlt esztendőt hasonlították össze vele — számba vették a fél me- gyényi terület bűncselekményeinek mutatóit, de ugyanakkor a szabálysértésekkel, a vám- és pénzügyőrség, valamint a tűzoltóság munkájával kapcsolatos adatokat is. Mindezek alapján szabták meg a testületben és munkacsoportjaiban dolgozók feladatait. Romló feltételek, ellentmondásos kép Vitathatatlan tény, Egerben és körzetében csökkent a bűnözés nagyságrendje, a megye egészéhez képest. Jellemző, hogy tavaly egyetlen gyilkosságot sem jegyeztek fel ezen a tájon. Kevesebb alkalommal riogatta a békés közvéleményt olyan bűneset, amikor valakit megtámadtak, éppenséggel tettleg bántalmaztak. A házasság, a család. az lif júság és a nemi erkölcs elleni jogsértések száma is kisebb értéket mutatott a korábbiakhoz viszo- ryítva. A közrendet zavaró bűncselekmények esetében — jelzi a száraz statisztika — több mint 10 százalékos volt a csökkenés. Különösen igazolhatja a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a társadalmi szervek erőfeszítéseinek helyénvalóságát és jó irányát, hogy javult a közlekedési morál. összesen 17 százalékkal mérséklődött az ilyen jellegű bűncselekmények aránya. A tények arra vallanak, hogy kevesebben ültek ittasan a volán mögé vagy motorra. Ám ez mégsem fogadható el egyedüli igazságként, hiszen sokszor „nem akadnak horogra" a részeg járművezetők. Amennyire vannak örvendetes hírek annyira akadnak elkedvetlenítőek is. így például, többször kellett találkozniuk a nyomozó hatóságoknak az államigazgatás és a közélet tisztaságán fekete foltot ejtő tettekkel, mint az előző esztendőkben. Ügy tűnik, bekövetkezett a gazdasági bűncselekmények divatba jövetele. A növekedés ebben meghaladja a 60 százalékos arányt. A listán á devizagazdálkodás szabályainak súlyos megszegése az első: a vám- és pénzügyőrség csaknem 2,5 millió forint értékben bukkant effajta jogsértés nyomára. A társadalmi tulajdont ért támadások száma szintén gyarapodott, igaz, jóval kisebb mértékben, mint korábban. Ez köszönhető többek között a gazdálkodó szerveknek küldött átiratoknak és szignalizációknak is. Nem ennyire boldogító, hogy a sikkasztás, úgymond, kedvelt bűnelkövetési formává vált a megyeszékhelyen és körzetében. A közjavakban okozott kár összege egyébként 1987-ben meghaladta az 5,5 millió forintot. Sajnálatosan a személyek javait fenyegetett támadások együttesen több mint ötmillió forintnyi érték elvesztését jelentették, bár az ilyen bűncselekmények növekedési üteme kétségtelenül lelassult. Először a bűn útján Pontos adat mutatja: tavaly 1136, bűn útjára tévedt emberrel volt dolguk a hatóságoknak. Majdnem kétharmaduk első alkalommal került összeütközésbe törvényeinkkel. A prognózis eléggé elkeserítő ebben a kérdésben: a jövőben várhatóan emelkedik az első bűnté- nyesek száma . . . Az egri akciócsoport munkájának eredménye, hogy több veszélyes bűnözővel szemben jártak el. Sajnos nőtt a bűn útjára lépett fiatalkorúak száma. Az elkövetők egytizede tartozik ebbe a korosztályba. Ennek az is tápot adhat, hogy Egerben 1888-an számítanak veszélyeztetett kategóriába. Az értékelés — nagyon helyesen — foglalkozik a tűzvédelem helyzetével is. Már csak azért is, mert ez szintén fontos jelzése közállapotainknak. E téren a leginkább megjegyzendő: bár kevesebb tűzhöz riasztották a szakembereket, ám a lángok előidézte kár több mint hárommillió forinttal növekedett. A közterületen bekövetkezett szabálysértések elemzése szintúgy beleillik a képbe. A múlt évben a rendőrség két és fél ezer embert büntetett meg. Legtöbbjüket közveszélyes mun kakerülés miatt marasztal ták el. Sokan a KRESZ előírásainak megszegése miatl voltak kénytelenek fizetni a szabálysértési bírság össze
