Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 11., szombat 3 A TŐZSDENAP RÉSZESEI II harmadik legnagyobb... * A Nmiw kérdez - válaszol: Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank Rt. vezérigazgatója Mint lapunkban is hírt adtunk róla a napokban megkezdte működését Egerben, a Budapest Bank Rt. fiókja. Az ünnepélyes megnyitót követően beszélgettünk Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgatóval, a pénzintézet helyzetéről, feladatairól, jövőjéről. (Fotó: Szántó György) — ön másfél éve áll a Budapest Bank élén, korábban hol tevékenykedett? — Közgazdász vagyok, hosszabb ideig dolgoztam a Központi Statisztikai Hivatalban, majd Moszkvában a KGST titkárságán tanácsosként. 1975-ben kerültem a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatóságának élére, azt követően pedig mostani munkahelyemre. Tulajdonképpen részt vettem az 1987. január 1-től életbelépett kétszintű bank- rendszer kidolgozásában, megszervezésében. — A Budapest Bank Rt. nagyságát tekintve hol helyezkedik el a kereskedelmi bankok sorában? — Lényegében a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank után a harmadik legnagyobb. Tavaly év végén 85 milliárd forint volt a kihelyezett hitelállományunk. Az alaptőkénk 5,3 milliárd és 400 részvényesünk van. Ezek ipari vállalatok, ipari szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek. Jelenleg 2500 ügyfelet tartunk nyilván. Szeretném elmondani, hogy ezek köre teljes egészében kiterjed például az energetikai blokkra, így a kőolaj és földgáz, a viillamosénergia- iparra, valamint szénbányászatra. Az OKISZ felügyelete alá tartozó szövetkezetek 60 százaléka, az élelmiszergazdaság területéhez tartozóknak pedig húsz százaléka ügyfeleinkhez tartozik. Ezeken túlmenően az építő- és az építőanyagipari cégek is partnereink közé sorolhatók. Az alakulásunkat követő első esztendőt eredményesen zártuk, hiszen 17 százalék osztalékot adtunk vissza. Ez természetesen több volt a tervezettől, viszont arra törekszünk, hogy az évi 10—12 százalékot megtartsuk. — Tevékenységi körükhöz tartozik az értékpapírpiaci Üzletág is. Ez mennyire sikeres? — Mintegy örökségként kaptuk a jogelődünktől, az Állami Fejlesztési Banktól, amely megkezdte a kötvények kibocsátását. Elsődlegesen lakossági és vállalati értékpapírokat és részvényeket adunk közre, illetve ezek újraforgalmazásával foglalkozunk. Ma 70 milliárd forintnyi értékpapír van forgalomban Magyar- országon, melynek jelentős részét a Budapest Bank Rt. bocsátotta ki. Nemrég 22 bank és szakosított pénzintézet megállapodott, hogy közösen szervezik, irányítják az értékpapírpiacot. Ebben mi is közreműködünk! Hetente úgynevezett tőzsdenapot tartunk, ahol a bankok képviselői adják-ve- szik az értékpapírokat. Ez hosszabb távon a tőzsde alapja lehet majd. — Hogyan értékeli a kétszintű bankrendszer eddigi rövid működésének első tapasztalatait? — A gazdaságirányítási rendszer reformjának egyik igen fontos állomása volt a jegybank, valamint a kereskedelmi bankok tevékenységi körének kettéválasztása. Az utóbbiak bebizonyítot- ' ták, viszonylag rövid idő alatt, hogy működőképesek. Aktívan hatnak a gazdaságra, a szabályozásra. A kormányzat részéről is támogatást, bizalmat élvezünk. Természetesen mint az élet, a gazdaság más területein is az új kialakításához nagy türelemre, megértésre van szükség. Ez a kereskedelmi bankokra is vonatkozik. Az elmúlt hónapokban ugyanis számos gond került előtérbe a kétszintű bank- rendszer működésével kapcsolatban. Nevezetesen a vállalatok és a bankok közötti újszerű kapcsolatok kialakításában, a fizetőképesség, a jegybanki szabályozás rendszerében. A gazdálkodás hiányosságai élesebben kerültek felszínre. Például a készletfinanszírozás és a készletgazdálkodás problémái, az alacsony hatékonysággal működő vállalatok helyzetének értékelése és az ezzel kapcsolatos banki magatartás. Ezek ma gazdálkodásunk kritikus pontjai. Megoldásukban a működőképes kétszintű bank- rendszer is aktívan közreműködhet. — Munkájukat mivel bővítik a jövőben? — Jelenleg még lakossági hitel- és betétgyűjtéssel, illetve devizaforgalomhoz kapcsolódó banki műveletekkel nem foglalkozunk. Tevékenységünket 1989-ben ezekre is kiterjesztjük. Tavaly, megalakulásunk első évében megőriztük fizetőképességünket és ügyfeleink jogos hiteligényeit kielégítettük. Szervezett, következetes munkával ezután is erre törekszünk. — Az egri fiók hányadik létesítményük az országban? — Bankunknál ezer ember dolgozik. Huszonnyolc fiókunk és igazgatóságunk működik az országban. Ezek közül a legfiatalabb, a legújabb az egri. Itt az a szándékunk, hogy minden lehetséges kapcsolatainkat felhasználva elsődlegesen a turizmust, az idegenforgalmat segítsük szolgáltatásainkkal. Gondolok elsősorban a valutapénztárunkra, amelyet szombaton és vasárnap is működtetünk. Ez nagy hiányt pótol a városban és elsősorban a külföldiek kiszolgálását szolgálja. Természetesen arra törekszünk, hogy más banki műveletekkel is foglalkozzunk, hozzájárulva a gazdálkodó szervezetek munkájának segítéséhez. Ebben a megyeszékhelyen már tevékenykedő többi kereskedelmi bankkal együtt közösen igyekszünk tenni. Egyébként szívügyemnek tekintettem az egri fiókunk megnyitását, amelyhez a megyeszékhely politikai és állami vezetői is nagy segítséget adtak. Egyébként a városhoz családi szálak is fűznek, hiszen a feleségem idevaló és a nagyobbik fiam a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán végzett. Bízom benne, hogy nagy odaadással végzik majd a fiók munkatársai tevékenységüket, az ügyfelek szolgálatában, amelyre fokozottan oda is figyelek majd. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Lótenyésztő állomás Sümegen A barokk, egyemeletes, két oszlopsorral három mezőre osztott istálló Közép-Európa legszebb ilyen épülete. A Sümegre kerülő 4 éves csikók egyéves teljesítményvizsgálaton vesznek részt, amelynek eredményétől függően a tenyésztésbe, vagy a lovassport különböző területeire kerülnek. Képünkön: gép segítségével futtatják a fiatal méneket. (MTI-fotó: Arany Gábor) Amikor az adó „visszaüt” Vegyes érzelmekkel töltött el az adórendszer bevezetését követően a japánok véleménye. Elismeréssel szóltak arról, hogy nekünk ilyen rövid idő alatt sikerült bevezetnünk, merthogy ők már húsz éve próbálkoznak „honosításával” — sikertelenül. Tulajdonképpen büszkének kellett volna lennem, de mint minden magyarban, úgy bennem is megfogalmazódott a kétely — majd a gyakorlat eldönti sikerét. Ez év elejétől tehát adózunk jövedelmünk után, új szóval gyarapodott a kereskedelem: áfa. Mertem remélni, hogy ezzel a dolog úgy ahogy el is intéződött, de a vihar csakhamar újraéledt. Méghozzá a csecsemő- és gyermekruházat kapcsán. Mostanság azt fontolgatják, hogy kelljen-e a továbbiakban is áfát fizetnünk ezekért az áruféleségekért, vagy inkább gyermekenként 100,—* azaz egyszáz forinttal felemeljék-e a családi pótlékot? A döntés megszületett, demokratizmusunknak köszönhetően bizonyára sokak előtt ismert már, hogy az utóbbit választottuk. Remélhetőleg ezzel aztán tényleg pontot tehetünk ennek az ügynek a végére. Mostanság ennél sokkal izgalmasabbnak ígérkezik a személyi jövedelemadó. Erről eddig a különböző fórumokon hallhattunk, esetleg csak elképzeléseink voltak. Igaz, azok is meglehetősen halványkák. Valljuk meg, hogy többségünk nem nagyon fogta fel, hogy az a bizonyos bruttósítás miként hat majd a pénztárcánkra, az amúgy is szűkösnek, vagy inkább laposnak ítélt borítékunkra. Hagytuk magunkat arról meggyőzni, hogy az idei nettó keresetünk, tehát amit kézhez kapunk, az nem lehet kevesebb az elmúlt évinél. Aztán a gyakorlat valahogy mást igazol! A bruttósítást követően egyszerűen nem éri meg többet dolgozni. Azoknak, akik teljesítménybérben dolgoznak biztosan nem. Mert minél többet dolgozunk, annál többet keresünk. Csakhogy annál több az elvonás is. S elegendő néhány adó- sávot ugrani, s máris elérjük azt, hogy többlet munkánkkal nem kerestünk semmit. Sőt a legszorgalmasabbja még be is fizet valamicskét. Egyik termelőszövetkezetünk elnöke, a közelmúltban kifakadt, mondván, hogy a progresszív adózási rendszer visszafogja a teljesítményeket. Tehenészei ugyanis kiszámolták, hogy a bruttósítást követően öt tehenet ingyen gondoznak. S ez eddig igaz is. Csakhogy ő a munkáltató abban érdekelt, hogy minél kevesebb emberrel oldja meg az adandó feladatokat. Most mégis kénytelen volt plusz egy tehenészt munkába állítani. Pedig a bér közteherviselése hozzávetőlegesen annyi, mint maga a fizetés. Felértékelődött a munkaerő, s mégis arra kényszerült, hogy növelje a létszámot. Aztán pedig azzal folytatta, hogy közel az aratás. Jó termés ígérkezik — szerencsénkre. Csakhogy mi van akkor, ha azt mondja a kombájnos, hogy nem hajlandó learatni mondjuk három hét alatt, mert ő igazán jól akkor jár, ha hat hét alatt végzi el a feladatot. Nem érdemes a pedagógusnak sem helyettesíteni, az orvosnak vasárnap ügyelni, vagy a gyárban egy export kiszállítás előtt túlórázni. Mert olyan mértékű az elvonás, hogy még az alapfizetést sem kapja meg ekkor a következő hónap elején. A mai napig tart a vita mit és hogyan bruttósítsanak. Van ahol így, van ahol az ellenkezőjeként értelmezték az idevonatkozó, közel sem egyértelmű útmutatásokat. Adózásunk körül egy szinte már kibogozhatatlan káosz lett úrrá a gyakorlati megvalósítás első fél évében. S akkcr még a leendő — társasági törvény adta visszásságokról, ellentmondásokról nem is szóltunk. Elfogadását, törvényerőre emelkedését követően mindez egy újabb problémát jelent. Hozzávetőlegesen ezekért a dolgokért fogadtam vegyes érzelmekkel a japánok elismerését. Mert így sem az egyénnek, sem a kisebb, nagyobb közösségeknek nem éri meg, mert így az adó már ,.visszaüt”. Kis Szabó Ervin EGER, MAGYARORSZÁG GYÖNGYSZEME - AREZZOBAN Mit rejtenek az úticsomagok? Rohamosan közeledik az Arezzóban rendezendő egri napok megnyitásának ideje, már csak néhány nap van hátra a június 15-i kezdésig. A kiállítási anyagok, az árubemutatóra szánt termékek ládákba kerültek, rövidesen indul a kamion, s nem sokkal utána a delegációt szállító autóbusz is. Ki mit visz a toscánai városba? Mit rejtenek az úticsomagok? Erről kérdeztünk néhány résztvevőt. — Kettős feladattal indulunk Olaszországba — tájékoztatott Herényik József né, az Eger Tourist hivatalvezető-helyettese. — Egyrészt információkat nyújtunk az arez- zói napokkal kapcsolatban: ki, mi, hol lesz megtalálható.- Másrészt igyekszünk legvonzóbb oldaláról bemutatni hazánkat, benne elsősorban Egert és Heves megyét. Ehhez színes prospektusok, szórólapok, videofilmek lesznek segítségünkre. Idegenforgalmi ajánlatainkhoz megrendelőlapokat is mellékelünk. Ha valaki úgy dönt, hogy nálunk szeretne pihenni, horgászni, lovastúrán részt venni, elég, ha ezt postára adja, így egyszerűsödik az ügyintézés. A „székhelyünk” a főtéren lesz, egy muskátlikkal díszített kis faházban. Reméljük, hogy sokan betérnek hozzánk, és ennek nyomán ellátogatnak majd Magyarországra is. A Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalatnál tizennégy tagú kollektíva készülődik Arezzo meghódítására. — Mi természetesen a gyomrokat vesszük célba, egyszerre két helyszínen is — mondja Hegedűs László igazgató. — Az egyik egy jómódú törzsvendégkörrel rendelkező étterem lesz, ahol naponta újabb és újabb fogások kerülnek az asztalra. A főtéren pedig egy nagy sátor lesz fölállítva, ahol egyszerűbb, de tipikus magyar és toscánai ételek fogadják a betérőket egész nap. A Három Farkas és a Vörös Rák szakembergárdája keveri majd a magyaros ízeket, és Váradi Lajos népi zenekara muzsikál majd a finom falatok mellé. Vállalataink, szövetkezeteink árubemutatóját a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szervezi és gondozza. — Piackutatásnak szánjuk ezt a kiállítást — világosít fel Haász Tamásné igazgató. — Szeretnénk potenciális olasz kereskedelmi partnereinket tájékoztatni a gazdálkodóegységek termékskálájáról, a minőségi színvonalról. Természetesen azzal a szándékkal, hogy árucsereügyleteket is tető alá hozzunk később. Ennek előmozdítására az olasz és a magyar gazdasági kamarák képviselőinek találkozójára is sor kerül. Megyénk olyan jelentős cégei mellett, mint a dohánygyár, a Parádi Üveggyár, az Agria Bútorgyár, a Mefag, részt vesznek a kiállításon a háziipari szövetkezetek és az áfészek is. Felkínáljuk az olyan nemzetközi hírű magyar vállalatok termékeit is, mint a Hollóházi Porcelángyáré, a gyulai és a szegedi húsipari kombináté, és a Budaprint Textilgyáré. Érdekes és vonzó színfoltnak ígérkezik az egri napok palettáján kézműveseink bemutatkozása is, melynek részleteiről Novák Emil, a KIOSZ megyei szervezetének gazdaságszervezője tájékoztat. — Egy száz négyzetméteres pavilonban fogja termékeinket kiállítani és árusítani a külkereskedelmi joggal is rendelkező Tradecoop részvénytársaság. Harminchat kézműves jórészt zsűrizett termékeivel indulunk útnak, például bőrdíszműves cikkekkel, ólomkristály üvegpoharakkal és tálakkal, festett miniatűrökkel, tűzzománccal, fafaragásokkal, menyasszonyi fejdíszekkel, szőrmékkel. De bemutatunk belsőtéri körlépcsőt, színes népi bútorokat, sőt még motoros sárkányrepülőt is. Kisiparosaink társasutazást szerveztek erre az alkalomra,, hiszen számunkra már az is haszon, ha tájékozódhatunk a piaci viszonyokról. Magunkkal viszünk egy együttműködési tervezetet is, melyet meg szeretnénk vitatni arezzói kollégáinkkal. ★ Az előkészületek megtörténtek, a szervezőmunka utolsó fázisába érkezett. A gyors „városfoglalás”, kiállításrendezés után, június 15- én megkezdődik a 19-ig tartó rendezvénysorozat, mellyel remélhetőleg sikerül Olaszországban is bizonyítani, hogy Eger valóban Magyarország gyöngyszeme. (koncz)
