Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX évfolyam, 131. szám ÁRA: 1988. június 2„ csütörtök 1.80 FORINT MOSZKVAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Befejeződtek a hivatalos ____tárgyalások^^ A szerdal, záróialálkozó megkezdése előtt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan válaszolt a sajtó jelen­lévő képviselőinek kérdéseire. Mihail Gorbacsov érté­kelése szerint — a napokban végzett munka, s a jö­vőben tovább folytatandó tárgyalások alapján — meg­maradt a lehetőség, hogy még a jelenlegi amerikai kormányzat hivatali ideje alatt megállapodjanak a hadászati támadófegyverzet csökkentéséről. Ez2el Reagan elnök is egyetértett, s jónak ítélte a tárgyalá­sok menetét, elégedett volt azok hangnemével. Az el­nök utalt arra, hogy sikerült eredményeket elérni, majd hangsúlyozta, hogy az SDI kérdésében nincs szó ugyan áttörésről, de folytatják a probléma megvita­tását. Építkezők Lehet, hogy a lakásgaz-, dálkodás ellentmondásai, lehet, hogy a vártnál is rohamosabban növekvő árak, talán a viszonylag még mindig kedvező hitel- feltételek az okai annak, hogy az utóbbi időben ro­hamosan nő az önerőből építkezők száma Megmu­tatkozik ebben a törekvés­ben egyfajta sietség és kap­kodás is: „Ha lehet, még most, míg elérhetők az épí­tőanyagok, húzzuk fel azt a családi házat". Építésztervező ismerőse­im nem panaszkodhatnak. Van hát megrendelés bő­ven, még akkor is, ha az adóval megemelt költségek kissé drágítják is ezt a szolgáltatást. Nem csökken, hanem egyre inkább nő a fészekrakási kedv. Ha már az elhatározás megvan, számba kell ven­ni a lehetőségeket, mérle­gelni az igényeket. Azt gondolná az ember, hogy legalábbis az első lépés­nél, a tervezésnél még min­den gondoktól mentesen zajlik. Nem így van. Már a kezdeteknél nehézséget jelent, hogy az átlagál­lampolgár nem rendelkezik e téren semmiféle alapis­merettel. Az is ritkaság- számba megy, ha a terve­zőnek köznyelven el tudja magyarázni, mit és hogy szeretne. Ki tudja miért, az általános és középisko­lákban — mint annyi más gyakorlati tudnivalót — ezt sem oktatják. Így hát nem csoda, ha a szakember és megrendelő közötti kölcsö­nös értetlenkedés heteket, napokat vesz igénybe. Nem beszélve az ezt követő ha­tósági engedélyeztetés bü­rokratikus labirintusáról, amelyben az ügyfél — ha nem rendelkezik rutinos tanácsadókkal — szintén könnyen elveszhet. Az építőanyag-iparban is szinte áttekinthetetlen a helyzet. Ma még hiánygaz­dálkodás van. Aki végig­járta már az anyagbeszer­zés kálváriáját, az tudja, hány elautózott, „áttelefo­nált” napot, hetet jelent, míg valaki célhoz ér. Hiá­nyoznak a gyártóüzemek nagy tömegben kiadott el­igazító prospektusai, áru­kínálatai. S amikor elkezdődik a valódi munka a telken 1 Aki kalákában fog hozzá, ilyen-olyan másodállásban vállalkozó mesterekkel, az tapasztalhatja, milyen vég­zetes következményekkel járhat a hozzá nem értés, a kontárkodás. Így hát az elő­relátóbbak hivatásos mes­terekhez, munkaközössé­gekhez fordulnak. Már ha mindezt bírja a pénztárcá­juk. Még évekbe telik, míg or­szágos szinten javul a hely­zet. Sokat tehetnének a he­lyi tanácsok, társadalmi szervek az építkezőket se­gítő szolgáltatóirodák meg­teremtésével. Lépni kelle­ne e téren, mert aki saját házat épít, a közvagyont gyarapítja. Ám nem mind­egy, hogy ezt milyen fel- készültséggel, milyen lé­lekkel teszi. Jámbor Ildikó Dole és Byrd szenátor szer­dán délelőtt sajtóértekezletet tartott a nemzetközi sajtó- központban. A szenátusi re­publikánus kisebbség és a demokrata többség vezetője a hadászati támadófegyve­rek 50 százalékos csökken­téséről szóló megállapodás időpontjáról kevésbé derű­látóan nyilatkozott, mint az elnök. Megállapításuk sze­rint nem szabad . sietni e szerződéssel, alaposan meg kell fontolni minden prob­lémát, s hét hónap alatt még sok minden történhet. A sze­nátorok emellett derűlátóan nyilatkoztak a szovjet—ame­rikai kapcsolatok jövőjéről, az új elnök hivatalba lépé­sét követően is. A Kreml Katalin-termé- ben szerdán délelőtt 10 óra­kor megkezdődött Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan negyedik, s egyben utol­só hivatalos megbeszélése. Az első három találkozón a két politikus összesen csak­nem négy órán keresztül tár­gyalt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok el­nöke szerdán a moszkvai Kreml Vlagyimir-termében jegyzőkönyvet írt alá a kö­zepes hatótávolságú és a had­műveleti-harcászati nukleá­ris rakéták felszámolását elő­író. tavaly decemberben alá­írt szovjet—amerikai szer­ződés ratifikációs okmányai­nak a kicseréléséről. Ezzel a szerződés jogilag életbe lé­pett. A szovjet televízió és rádió egyenes adásban szá­molt be az ünnepélyes ese- ménvről. Mostani, két és fél év alatt negyedik találkozónk Reagan elnökkel ismét bizonyította a párbeszéd fontosságát. A moszkvai tárgyalások leg­főbb eredménye a párbeszéd folytatása — jelentette ki Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szerdán csak­nem kétórás sajtóértekezle­ten adott számot a Reagan amerikai elnökkel vasárnap óta folytatott tárgyalásokról. Mint a főtitkár bevezető nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, a párbeszéd korunk poli­tikájának realitásává váll. A tárgyalások eredményei­ről elkészült 24 oldalas zá­ródokumentum jelentőségét az adja meg. hogy annak tar­talma már a XXI. évszázad­ra való felkészülés. A moszkvai események konkrét részletei közül Mi­hail Gorbacsov először a kö­zepes és rövidebb hatótávol­ságú rakéták megsemmisíté­sét előíró szerződés ratifiká­ciós okmányainak kicserélé­sét említette. A hadászati támadófegy­verzet csökkentése jóval ne­hezebb folyamat — mondta a főtitkár. — Ez a háború utáni nemzetközi politika egyik legnehezebb kérdése. Ha hatékonyan kiaknázzuk a lehetőségeket megköthető lesz a szerződés. Szólt Afganisztánról kifejt­ve, hogy a genfi megállapo­dást követően a szovjet csa­patok elleni támadások foly­tatódtak. A provokációk megfelelő válaszlépésekre késztetik a Szovjetuniót, s utalt a pakisztáni magatar­tást bíráló külügyminiszteri nyilatkozatra is. Haladást értek el az em­beri jogok terén is. A moszkvai találkozó záró­okmányának elkészítéséről Mihail Gorbacsov elmondta, hogy vita volt a békés együtt­élés kifejezés körül. Végezetül Mihail Gorba­csov azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a demok­rácia. a nyilvánosság politi­kájának bővülése olyan irány, amelyről nem lehet letérite- ni a szovjet társadalmat. Nem sokkal Mihail Gor­bacsov' sajtóértekezlete után Ronald Reagan is a nemzet­közi sajtó képviselői előtt ér­tékelte a moszkvai tárgya­lásokat. az amerikai nagykö­vet — e napokban elnöki szálláshelyül is szolgáló — rezidenciáján. Köszönetét mondva a szov­jet vezetésnek a szívélyes fo­gadtatásért. az elmúlt napok munkáját sikeresnek érté­kelte. Ronald Reagan kijelentet­te. hogy a békevágy önma­gában nem elég. Továbbra is különbség van a két fél álláspontjában több lénye­ges kérdésben. E különbsé­gek azonban a mostani ta­lálkozó eredményeként is csökkentek. Amerikai véle­mény szerint a realista meg­közelítés. az illúziók felszá­molása előre viszi a tárgya­lásokat. A regionális konfliktusok témájára áttérve a célok azonosságát emelte ki a bé­kés megoldások keresésében, a függetlenség és a bizton­ság megteremtése érdeké­ben. Az Afganisztánról szó­ló megállapodás jelentőségét az elnök is abban jelölte meg, hogy az példaként szolgál­hat más konfliktusok meg­oldásához. Az elnök is utalt a záró- dokumentum megszövegezése körüli vitára, elismerve, hogy a szovjet szövegjavas­latot a tanácsadóival foly­tatott konzultáció után ve­tette el. ★ Szerdán a moszkvai Nagy­színházba látogatott el a Reagan házaspár, s erre a programra elkísérte őket Mihail Gorbacsov és felesé­ge is. A balettprogramban össze­állítás szerepelt Csajkovszkij, Glazunov, Prokofjev, Ha- csaturján és Sosztakovics műveiből. Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára és Ilonáid Reagan az Egyesüli Államok elnöke üdvözli egymást június 1-jén, a Kremlben, utolsó hivatalos megbeszélésük előtt (Népújság-telefotó — MTl-Press) Gazdaságpolitikai KB-titkárok tanácskozása Szerdán Budapesten meg­kezdődött a KGST-tagorszá­gok kommunista és munkás­pártjai központi bizottságai gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó titkárainak tanácskozása. A küldöttsé­gek — amelyek kedden ér­keztek hazánkba — a nyitó napon a KGST-együttmű- ködés időszerű kérdéseiről cseréltek véleményt. A magyar tárgyaló cso­portot Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai: Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Té­tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, Nyers József, a gazdaságpo­litikai, Szokai Imre, a kül­ügyi osztály vezetőjének he­lyettese. Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Meisel Sándor, a KB gazdaságpolitikai osz­tályának alosztályvezetője. Kádár János fogadta a finn nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán fogadta Arto Matisalai. a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövetét. A találkozóra a finn nagykövet kérésére került sor. OBT-küldöttség utazott a szovjet fővárosba Sebestyén Nándornénak. az Országos Béketanács tisz­teletbeli elnökének vezeté­sével szerdán Moszkvába utazott a magyar békemoz­galom küldöttsége, amely a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó alkalmából szerve­zett nemzetközi rendezvé­nyeken vesz részt. Ugyan­csak a Szovjetunióban tar­tózkodik az Országos Béke­tanács kéttagú delegációja, amely a 26 ország közvéle­ményének képviselőivel eszmecserét folytat az ál­lampolgárok közötti nem­zetközi kapcsolatok bővíté­séről. EGYHÁZPOLITIKAI AKTÍVA EGERBEN „A szocializmust nem lehet felépíteni a vallásos emberek nélkül” Lényeges, közgondolkodásunkat érintő kérdésekről tartottak szerdán aktívaülést Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Az állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a közoktatásban és a közművelődésben dolgozó szak­emberek hallgatták meg Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét aktuális egyház- politikai kérdésekről. A tájékoztatót beszélgetés kö­vette. Az előadót és a hallga­tóságot Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára köszön­tötte. Az elnökségben még helyet foglalt Schmidt Re­zső, a megyei tanács elnöke is. Miklós Imre elöljárójá­ban hangsúlyozta, politikai intézményrendszerünk kor­szerűsítése, átalakítása na­pirenden van. Sok olyan té­nyező van, amin változtatni kell, de akad olyan is, ame­lyen alapvetően nem. Az utóbbi időben a közvéle­mény mind több egyházi rendezvényről értesül. Sokan úgy vetik fel, hogy talán a szorult gazdasági és tár­sadalmi helyzet következmé­nye ez, s elvi engedményt jelent. De erről szó sincs: ez egy régen megkezdett út folytatása. Az utóbbi évtize­dekben nemcsak rossz hatá­rozatok születtek, hanem jók is, amelyeket végre is haj­tottak. Ezek közé tartozik az egyházak és az állam kap­csolatát taglaló is. A hatva­nas évek végén hozott elvi döntések beváltak, bár a he­lyes folyamatok sem tekint­hetők befejezettnek: az új körülmények között maga­sabb szintre kell emelni a munkát. Alapvető kiindulópont, hogy a szocializmust nem lehet felépíteni a vallásos emberek nélkül, az különbö­ző világnézetű állampolgárok közös alkotása. Számolnunk kell a vallás és az egyházak jelenlétével történelmi táv­latban is. A másik igen fon­tos tényező, hogy az emberi­ség alapvető lételeme a bé­ke. amely csak együttműkö­déssel fenntartható. Azt sem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy a harmadik világ­ban élő milliók többsége írástudatlan, s nem ismeri a marxizmust. Szocializmus­képük messianisztikus. val­lási elemekkel keveredik. Számukra is vonzóvá kell tenni ezt a társadalmi for­mát. Az MSZMP-nek ezen az alapon álló egyházpolitikája bel- és külpolitikai téren egyaránt jó koncepciónak bi­zonyult. A magyar tapasz­talat az, hogy az egyházak­nak több alternatívája is van a szocializmusba, nem csak a harc a puszta létükért. A társadalom jelentős része valamilyen fokon vallásos, de a szocializmust válasz­totta, mint politikai rend­szert. Olyan megoldást kell keresni, hogy a vallásos mil­liók hitük feladása nélkül bekapcsolódhassanak a szo­cializmus építésébe. Akadnak olyan vélekedé­sek, melyek szerint ez azt jelenti, hogy politikai sike­rekért a párt feladja elveit. Korántsem erről van szó. Nem azért él körülöttünk sok hívő. mert az egyházpoliti­kánk ilyen, hanem éppen fordítva: azért járjuk ezt az utat, mert számolunk a rea­litásokkal. Nem az óhajok­ból, hanem a valóságból kell kiindulni. Nem kell a szo­cializmus jövőjét félteni az egyházaktól, ahogy az egy­házakat sem ettől a társa­dalmi rendtől. Aki egyik, vagy másik oldalon ilyen kétségekbe esik, annak nem elég mély a meggyőződése saját hitében. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet egyszerűen (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents