Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-02 / 131. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 2., csütörtök Szovjet—amerikai közös közlemény Az 1985 novemberében, Genfben elfogadott, majd az 1987 decemberében, Washingtonban megtartott csúcstalálkozó megállapodásainak megfelelően Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesüli Államok elnöke, 1988. május 29. és június 2. között találkozót tartott Moszkvában. A közzétett közös közleményben kiemelték: úgy tekintenek a csúcstalálkozóra, mint fontos lépésre az eredményes és szilárdabb szovjet—amerikai kapcsolatok felé vezető úton. Átfogó és beható tárgyalásaik felölelték az 1985 novemberében Genfben tartott első találkozójukon elfogadott napirend összes kérdéskörét: a fegyverzet korlátozását és csökkentését, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a kétoldalú kapcsolatok témáját. Fontos kérdésekben maradtak fenn komoly nézeteltérések, ezért a nyílt párbeszéd továbbra is döntő jelentőségű ezeknek a nézeteltéréseknek a leküzdése szempontjából — hangsúlyozták. A megbeszélések építő szelleműek voltak, lehetőségeket nyújtottak a nyílt véleménycserére, jobban megismerték egymás álláspontját. Üdvözölték, hogy a megvitatott problémák bonyolultsága ellenére az előző csúcstalálkozó óta a kétoldalú kapcsolatokban elért haladást. Egész sor konkrét megállapodás született, és ezek kifejezik azt az eltökélt szándékot, hogy fokozzák az erőfeszítéseket azokon a területeken, ahol a munka még nem fejeződött be. A szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát elemezve hangsúlyozták genfi, reykjaviki, washingtoni és moszkvai találkozóik történelmi jelentőségét, amely lehetővé tette a problémák reális megközelítését. Ünnepélyesen megerősítették, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehet győztese, ilyet sohasem szabad kirobbantani. Megerősítették eltökéltségüket, hogy megakadályoznak minden háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között és elutasítják a katonai fölényre irányuló törekvéseket. Meggyőződésük, hogy a politikai párbeszéd szélesítése mindinkább a kölcsönös aggodalmat kiváltó kérdések megoldásának hatékony eszközévé válik. Nem becsülik alá a különbségeket, de úgy tartják, hogy a párbeszéd folytatódni fog. A párbeszéd folyamata elősegítheti egy biztonságosabb világ megteremtését is — hangsúlyozták. A főtitkár és az elnök, kifejezve a fegyverzetkorlátozas és -csökkentés eredményeinek fejlesztésére irányuló eltökéltségét, meghatározták a feladatokat és következő lépéseket. Jegyzőkönyvet írtak alá a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását előíró egyezmények ratifikált okmányainak kicseréléséről. Megállapították, hogy a hadászati támadófegyverzet csökkentését és korlátozását előíró szerződés közös szövegtervezetét kidolgozták. A szövegtervezetben meghatározták az egyetértés területeit, kifejtették álláspontjukat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben nincs egyetértés. Bár e szerződés aláírása még munkát igényel, a szövegtervezetben több kulcstontosságú kitételt rögzítetteknek és egyeztetettnek tekinthető. A felek megbeszéléseket folytattak a rakétaelhárító rakétarendszerekről szóló (ABM)-szerződésre vonatkozó, különegyezmény kidolgozása céljából a washingtoni csúcs- találkozón elfogadott közös nyilatkozat alapján. A felek megállapodtak abban, hogy a nukleáris kockázatot csökkentő központokat felhasználják a vonatkozó információk cseréjére. A HTF-szerződés tervezetében a korábbi megállapodások tükröződnek: a hordozóeszközök száma nem lépheti túl az 1600 egységet, a tölteteké a 6000 egységet. Az interkontinentális ballisztikus és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákon elhelyezett töltetek összmennyisé- gét 4900 egységben, a 154 darab nehézrakétán elhelyezettek számát pedig 1540 egységben írják elő. Rögzítették, hogy az összes szovjet ballisztikus rakéták számának csökkentésekor a rakéták számát a mostani szint felére csökkentik, s ezt a szintet nem lépik túl. A robbanótölteteknél azt a mennyiséget veszik számításba, amelyet az 1987. december 10-i közös nyilatkozatban jelöltek meg. valamint azt a további egyeztetést igénylő robbanótöltetmennyiséget, amelyet minden egyes új típusú ballisztikus rakéta után fognak számolni. Egyeztették a bombázók fegyverzetének beszámítási szabályait, amelyek értelmében a kizárólag szabadesésü atombombákkal és a rövid hatótávolságú csapásmérő rakétákkal felszerelt nehézbombázókat egy hordozóegységnek számolják az 1600 egységben meghatározott maximális szint tekintetében, és egy harci töltetnek a 6000 egységes maximális szint tekintetében. Elkészítették az ellenőrzésről, az átalakításról és megsemmisítésről szóló jegyzőkönyv, továbbá az adatokat tartalmazó megállapodás emlékeztetőjének közös szövegtervezetet. Ezek a HR—HHR-szerződés ellenőrzésének pontjait fejlesztik tovább. A HTF csökkentésének ellenőrzésére vonatkozó intézkedések minimálisan a következőket fogják tartalmazni: a) Adatcsere a HTF-szerződés által korlátozott fegyver- rendszerek számáról, és elhelyezéséről, a gyártás, a végleges összeszerelés, a tárolás, a kísérletek, a javítás, a kiképzés, a telepítés, az átalakítás és a megsemmisítés helyszíneinek megjelölésével. b) Helyszíni megfigyelés a kiindulási adatok ellenőrzése céljából. c) Hadászati fegyverrendszerek felszámolásának helyszíni megfigyelése. d) A legfontosabb termelő objektumok körzetének állandó jellegű helyszíni ellenőrzése. e) Rövid előzetes bejelentési idejű helyszíni ellenőrzések. f) A nemzeti műszaki eszközök segítségével történő ellenőrzés zavarását szolgáló álcázás és másfajta tevékenység betiltása. A felek hadászati erőikről is megkezdték az adatok cseréjét. A hadászati támadófegyverzetről folyó vitában a jelen moszkvai találkozón sikerült jelentősen növelni az egyetértést, egyebek között a légi telepítésű manőverező robotrepülőgépek kérdéseiben, és a mozgatható indítóállású interkontinentális ballisztikus rakétákkal kapcsolatos ellenőrzési problémák megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ezeket az eredményeket a genfi tárgyalóküldöttségek rögzítik a hadászati támadófegyverzetről szóló szerződés közös szövegtervezetében. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan annak a közös meggyőződésnek adott hangot, hogy az elvégzett nagy munka megteremti a hadászati támadófegyverzet csökkentéséről és korlátozásáról rendelkező szerződés megkötésének alapjait. A két ország küldöttségeinek azt a megbízatást adják, hogy ez év július 12-re térjenek vissza Genfbe. A két ország vezetői megerősítették, hogy a felek mindenre kiterjedő, szakaszos tárgyalásokat folytatnak majd a nukleáris kísérletekről. Ezeken első lépésként egyeztetik az ellenőrzés hatékony intézkedéseit, amelyek lehetővé teszik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról 1974-ben kötött szovjet—amerikai szerződés, és a békés célú. föld alatti nukleáris robbantásokat korlátozó, 1976-os szerződés ratifikálását. A végső cél a nukleáris kísérletek teljes beszüntetése, ami részét képezi a hatékony leszerelési folyamatnak. A felek megállapodtak abban, hogy egymás kísérleti terepein közös kísérletet dolgoznak ki és valósítanak meg. A két vezető megbízta a tárgyalásokon részt vevő képviselőit, hogy mielőbb fejezzék be a békés célú föld alatti atomrobbantásokról rendelkező megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv kidolgozását. Ugyancsak megbízást adtak arra, hogy a közös ellenőrzési kísérletek lehető legrövidebb időn belüli végrehajtása és azok eredményeinek mielőbbi kiértékelése után fejezzék be a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv kidolgozását. A vezetők áttekintették a vegyi fegyverek teljes betiltásáról szóló megállapodás előkészítésére hivatott szovjet—amerikai konzultációk állását. Kidomborították azokat a bonyolult problémákat, amelyeket a vegyi fegyverek globális tilalmának ellenőrzése, illetve a kettős rendeltetésű vegyi anyagok vegyi fegyverként történő felhasználásának ellenőrzése jelent. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az egyezményben résztvevők biztonsága ne károsodjék. Ezzel kapcsolatban utasításokat adtak a megfelelő küldöttségeknek. A két ország vezetői üdvözölték a fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetről folytatandó új tárgyalások mandátumának kidolgozásában eddig elért haladást. Reményüket fejezték ki, hogy az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bécsi utótalálkozó mielőbb eredményesen lezárul, A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta az emberjogi és humanitárius kérdéseket. A két vezető áttekintette a bővülő és mind konkrétabbá váló szovjet—amerikai párbeszédet ezen a téren. Kiemelték, hogy ennek a párbeszédnek ki kell terjednie a személyiség jogainak, szabadságának és méltóságának teljes szavatolására, az emberek közötti kapcsolatok és érintkezés fejlesztésére, a szellemi, kulturális, történelmi és más értékek cseréjére. Ebből a célból Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta annak lehetőségét, hogy fórumot hoz létre, amelynek keretében rendszeresen találkoznának mindkét társadalom különböző rétegeinek képviselői. A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta a regionális kérdések széles körét, egyebek között a Közel-Kelet, az iraki—iráni háború, Afrika déli része, Afrika szarva, Kö- zép-Amerika, Kambodzsa, a Koreai-félsziget kérdéseit és más problémákat. Habár komoly nézetkülönbségek merültek fel mind a regionális feszültség okait, mind pedig a feloldás eszközeit illetően, a két vezető egyetértett abban, hogy ezek az eltérések nem akadályozhatják a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti építő együttműködést a regionális konfliktusok ügyében. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke áttekintette az 1987 decemberi washingtoni találkozója óta elért haladást a kétoldalú kapcsolatok, cserék és együttműködés bővítésének területén. Kifejezték szándékukat, hogy intenzívebbé kívánják tenni ezeket a kapcsolatokat. Különösen elégedettséggel szóltak arról, hogy a genfi, a reykjaviki és washingtoni csúcstalálkozón felmerült kérdések többségében konkrét megállapodásokat sikerült e! érni. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy az általános egyezmény keretein belül bővülnek a kétoldalú kapcsolatok, a cserék és az együttműködés a tudomány, az oktatás, a kultúra, és a sport területén. Üdvözölték az 1989— 1991-es évekre érvényes együttműködési és csereprogram aláírását és kijelentették, hogy a jövőben tovább bővítik az ilyen cseréket. A mostani program érvényességének idején a felek tovább tárgyalnak az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban létesítendő kulturális-tájékoztató központok megnyitásáról. Elégedettségüket fejezték ki afelett, hogy a párbeszédük kezdete óta eltelt időben észrevehetően erősödtek a kapcsolatok az emberek között, a társadalmi jellegű cserék a kétoldalú kapcsolatok egyik legdinamikusabban fejlődő jelenségévé váltak. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy a környezet- védelemmel, orvostudománnyal, a mesterséges szív kifej lesztésére irányuló tudományos kutatásokkal, a mezőgazdasággal, a világóceán kutatásával foglalkozó kétoldalú egyezmények keretein belül eredményesen fejlődik a kéí ország együttműködése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elégedetten szólt arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és az Euratom szakértői hozzáfogtak egy nemzetközi kísérleti atomreaktor koncepcionális tervének kidolgozásához. Min: kiemelték, e lépés közelebb visz ahhoz, hogy a termonukleáris szintézis energiájára alapozva olcsó, környezetkímélő, és lényegében kimeríthetetlen energiaforrást hozzanak létre az emberiség javára. A szovjet és az amerikai vezető megerősítette, hogy fokozzák az egészségügyi világszervezetnek (WHO) és az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) nyújtott támogatásukat a gyermekhalálozások csökkentése céljából. Mindkét vezető úgy döntött, hogy új kezdeményezéseket terjeszt elő a világűr békés meghódításában való együttműködés bővítése céljából. Egyebek között kölcsönösen lehetővé teszik, hogy tudományos felszerelést helyezzenek el egymás űrberendezésein, és kicseréljék azoknak a független nemzeti kutatásoknak az eredményeit, amelyeket a két ország a naprendszer tanulmányozására hivatott pilóta nélküli űrrepülések terén folytat. Ezt azzal a céllal teszik, hogy feltárják a későbbi szovjet—amerikai együttműködés távlatait az ilyen repülések megvalósításában. A lehetséges kétoldalú és nemzetközi együttműködés területeként jelölték meg tudományos expedíciók Holdra és Marsra való küldését. A felek hangsúlyozták, a Szovjetunió illetve az. Egyesült Államok között megvalósuló tudományos-környezetvédelmi együttműködés jelentőségét. Ismételten megerősítették, hogy határozottan támogatják a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítését. Üjólag azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy a kereskedelmi szempontból életképes vegyes vállalatok — amelyek megfelelnek mindkét ország törvényeinek és előírásainak — szerepet játszhatnak a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésében. Jóváhagyták a szovjet— amerikai kereskedelmi vegyes bizottság ez év áprilisában tartott ülésszakának eredményeit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a kölcsönösen előnyös együttműködés kedvező példájaként hozták fel az Aeroflot és a PAN American együttműködésének a szovjet—amerikai kormányközi légi közlekedési megállapodás alapján megvalósított bővítését. Megerősítették azt a már meglevő megállapodást, hogy a gyakorlatilag lehetséges határidőre megnyitják a Szovjetunió és az Egyesült Államok főkonzulátusait New Yorkban, illetve Kijevben. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli képviseleteinek a másik ország területén való tartózkodásához kötelezően szükséges és biztonságos körülmények szavatolásával összefüggő kérdéseket. A főtitkár és az elnök — elismerve a külügyminiszterek személyes részvételének fontosságát a kapcsolatok fejlesztésében a következő hónapokban — utasítást adott Eduard Sevardnadze és George Shultz külügyminiszternek, hogy szükség szerint tartson találkozókat, s számoljon be nekik a további gyakorlati előrelépés biztosításának lehetőségeiről a kérdések egész körében. Folytatódnak és intenzívebbé válnak a szakértői szintű érintkezések is. Nemzetközi sajtóvisszhang Friedhelm Ost államtitkár, a nyugatnémet kabinet szóvivője szerda délután Helmut Kohl szövetségi kancellár nevében üdvözölte a moszkvai szovjet—amerikai csúcsértekezlet — egészét tekintve — sikeres lefolyását, továbbá az NSZK hathatós közreműködésével, a nyugatnémet Pershing—1A rakétákról való lemondás útján előmozdított washingtoni rakétaszerzödés életbe léptetését, és bejelentette: októberben megkezdődik a Pershing—2 rakéták kivonása az NSZK területéről. Ost államtitkár külön üdvözölte. hogy Reagan elnök a szovjet fővárosban az emberi jogok problémáját a csúcsértekezlet egyik központi kérdésévé avatta. Ezzel összefüggésben utalt a szabad vallásgyakorlás. az „európai és a német megosztottság jelképének számító berlini fal", Nvugat- Berlin életképessége, továbbá a német nemzetiségű szovjet állampolgárok kivándorlása témájára, és elismeréssel állapította meg: a Szovjetunió egyedül április hónapban 2900 ilyen állampolgár áttelepülését engedélyezte az NSZK-ba. Ez a szám hatszorosa az 1985-ben az egész év folyamán áttelepül- tekének. Az Egyesült Államokban változatlanul rendkívül nagy az érdeklődés a moszkvai csúcstalálkozó eseményei iránt. A nagy televíziós hálózatok kedden este is bőséges jelentéseket sugároztak a szovjet fővárosból — ezúttal már derűlátóbban szólva a tárgyalások alakulásáról. A CBS televízió részletesen közvetítette, s értelmezte is azt a rövid nyilatkozatot. amelyet Mihail Gorbacsov' adott — a Kremlben Reagan elnökkel folytatott megbeszélése idején — a társaság vezető tudósítójának, s amelyben leszögezte: bízik abban, hogy még a jelenlegi amerikai kormányzat hivatali idejében sor kerülhet a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről szóló szerződés aláírására. Az amerikai kommentátorok bőségesen foglalkoztak Reagan elnöknek a Lomonoszov egyetemen elmondott beszédével, az azt követő kérdésekkel és feleletekkel kiemelve, hogy a szovjet fiatalok udvariasan, ám határozottan tették fel kérdéseiket, s nemegyszer hozták nehéz helyzetbe az elnököt, aki — legalábbis egy kérdésre válaszolva — korántsem bizonyult tájékozottnak: az amerikai indiánok helyzetéről nem megfelelő válaszokat adott — egészen odáig, hogy kijelentette: „felajánlották nekik" az amerikai állampolgárságot. Az indián lakosság az Egyesült Államokban teljes jogú állam- polgárságot élvez, s nem ezzel. hanem gazdasági és szociális helyzetükkel vannak súlyos gondok — állapította meg nem egy híradás. A kubai televízió külön- tudósítója moszkvai, a tv- híradó által sugárzott jelentésében kedden kiemelte Mihail Gorbacsovnak azt a megállapítását. hogy még Ronald Reagan mandátumának le járta előtt lehetséges a két nagyhatalom megállapodása a stratégiai atomfegyverzet 50 százalékos csökkentéséről A tudósítás szerint ez a téma az egész tárgyalássorozat központi problémája is egyben. A jelentés felhívta a figyelmet az SZKP KB főtitkárának arra az állásfoglalására is. hogy a Szovjetunió a kétoldalú kapcsolatok bővítésére törekszik a washingtoni kormányzattal, de ennek nem lehet feltétele, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a Szovjetunió bel- ügyeibe.
