Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 2., csütörtök Szovjet—amerikai közös közlemény Az 1985 novemberében, Genfben elfogadott, majd az 1987 decemberében, Washingtonban megtartott csúcsta­lálkozó megállapodásainak megfelelően Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesüli Államok elnöke, 1988. május 29. és június 2. között talál­kozót tartott Moszkvában. A közzétett közös közleményben kiemelték: úgy tekinte­nek a csúcstalálkozóra, mint fontos lépésre az eredmé­nyes és szilárdabb szovjet—amerikai kapcsolatok felé ve­zető úton. Átfogó és beható tárgyalásaik felölelték az 1985 novemberében Genfben tartott első találkozójukon elfogadott napirend összes kérdéskörét: a fegyverzet kor­látozását és csökkentését, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a két­oldalú kapcsolatok témáját. Fontos kérdésekben maradtak fenn komoly nézeteltérések, ezért a nyílt párbeszéd to­vábbra is döntő jelentőségű ezeknek a nézeteltéréseknek a leküzdése szempontjából — hangsúlyozták. A megbeszélések építő szelleműek voltak, lehetőségeket nyújtottak a nyílt véleménycserére, jobban megismerték egymás álláspontját. Üdvözölték, hogy a megvitatott prob­lémák bonyolultsága ellenére az előző csúcstalálkozó óta a kétoldalú kapcsolatokban elért haladást. Egész sor konk­rét megállapodás született, és ezek kifejezik azt az eltö­kélt szándékot, hogy fokozzák az erőfeszítéseket azokon a területeken, ahol a munka még nem fejeződött be. A szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát elemezve hangsúlyozták genfi, reykjaviki, washingtoni és moszkvai találkozóik történelmi jelentőségét, amely lehetővé tette a problémák reális megközelítését. Ünnepélyesen megerő­sítették, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehet győzte­se, ilyet sohasem szabad kirobbantani. Megerősítették el­tökéltségüket, hogy megakadályoznak minden háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között és elutasítják a katonai fölényre irányuló törekvéseket. Meggyőződésük, hogy a politikai párbeszéd szélesítése mindinkább a kölcsönös aggodalmat kiváltó kérdések meg­oldásának hatékony eszközévé válik. Nem becsülik alá a különbségeket, de úgy tartják, hogy a párbeszéd foly­tatódni fog. A párbeszéd folyamata elősegítheti egy biz­tonságosabb világ megteremtését is — hangsúlyozták. A főtitkár és az elnök, kifejezve a fegyverzetkorlátozas és -csökkentés eredményeinek fejlesztésére irányuló el­tökéltségét, meghatározták a feladatokat és következő lé­péseket. Jegyzőkönyvet írtak alá a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását előíró egyezmények ratifikált okmányainak kicseréléséről. Megállapították, hogy a hadászati támadófegyverzet csökkentését és korlátozását előíró szerződés közös szö­vegtervezetét kidolgozták. A szövegtervezetben meghatá­rozták az egyetértés területeit, kifejtették álláspontjukat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben nincs egyetértés. Bár e szerződés aláírása még munkát igényel, a szövegtervezetben több kulcstontosságú kitételt rögzí­tetteknek és egyeztetettnek tekinthető. A felek megbeszéléseket folytattak a rakétaelhárító ra­kétarendszerekről szóló (ABM)-szerződésre vonatkozó, különegyezmény kidolgozása céljából a washingtoni csúcs- találkozón elfogadott közös nyilatkozat alapján. A felek megállapodtak abban, hogy a nukleáris kockázatot csök­kentő központokat felhasználják a vonatkozó információk cseréjére. A HTF-szerződés tervezetében a korábbi megállapodások tükröződnek: a hordozóeszközök száma nem lépheti túl az 1600 egységet, a tölteteké a 6000 egységet. Az interkon­tinentális ballisztikus és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákon elhelyezett töltetek összmennyisé- gét 4900 egységben, a 154 darab nehézrakétán elhelyezet­tek számát pedig 1540 egységben írják elő. Rögzítették, hogy az összes szovjet ballisztikus rakéták számának csökkentésekor a rakéták számát a mostani szint felére csökkentik, s ezt a szintet nem lépik túl. A robbanótölte­teknél azt a mennyiséget veszik számításba, amelyet az 1987. december 10-i közös nyilatkozatban jelöltek meg. valamint azt a további egyeztetést igénylő robbanótöltet­mennyiséget, amelyet minden egyes új típusú ballisztikus rakéta után fognak számolni. Egyeztették a bombázók fegyverzetének beszámítási szabályait, amelyek értelmé­ben a kizárólag szabadesésü atombombákkal és a rövid hatótávolságú csapásmérő rakétákkal felszerelt nehéz­bombázókat egy hordozóegységnek számolják az 1600 egy­ségben meghatározott maximális szint tekintetében, és egy harci töltetnek a 6000 egységes maximális szint tekinteté­ben. Elkészítették az ellenőrzésről, az átalakításról és meg­semmisítésről szóló jegyzőkönyv, továbbá az adatokat tar­talmazó megállapodás emlékeztetőjének közös szövegter­vezetet. Ezek a HR—HHR-szerződés ellenőrzésének pont­jait fejlesztik tovább. A HTF csökkentésének ellenőrzé­sére vonatkozó intézkedések minimálisan a következőket fogják tartalmazni: a) Adatcsere a HTF-szerződés által korlátozott fegyver- rendszerek számáról, és elhelyezéséről, a gyártás, a vég­leges összeszerelés, a tárolás, a kísérletek, a javítás, a kiképzés, a telepítés, az átalakítás és a megsemmisítés helyszíneinek megjelölésével. b) Helyszíni megfigyelés a kiindulási adatok ellenőrzé­se céljából. c) Hadászati fegyverrendszerek felszámolásának helyszí­ni megfigyelése. d) A legfontosabb termelő objektumok körzetének ál­landó jellegű helyszíni ellenőrzése. e) Rövid előzetes bejelentési idejű helyszíni ellenőrzések. f) A nemzeti műszaki eszközök segítségével történő el­lenőrzés zavarását szolgáló álcázás és másfajta tevékeny­ség betiltása. A felek hadászati erőikről is megkezdték az adatok cseréjét. A hadászati támadófegyverzetről folyó vitában a jelen moszkvai találkozón sikerült jelentősen növelni az egyet­értést, egyebek között a légi telepítésű manőverező robot­repülőgépek kérdéseiben, és a mozgatható indítóállású in­terkontinentális ballisztikus rakétákkal kapcsolatos ellen­őrzési problémák megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ezeket az eredményeket a genfi tárgyalóküldöttségek rög­zítik a hadászati támadófegyverzetről szóló szerződés kö­zös szövegtervezetében. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan annak a közös meggyőződésnek adott hangot, hogy az elvégzett nagy munka megteremti a hadászati támadófegyverzet csökken­téséről és korlátozásáról rendelkező szerződés megkötésé­nek alapjait. A két ország küldöttségeinek azt a megbíza­tást adják, hogy ez év július 12-re térjenek vissza Genfbe. A két ország vezetői megerősítették, hogy a felek min­denre kiterjedő, szakaszos tárgyalásokat folytatnak majd a nukleáris kísérletekről. Ezeken első lépésként egyeztetik az ellenőrzés hatékony intézkedéseit, amelyek lehetővé te­szik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásá­ról 1974-ben kötött szovjet—amerikai szerződés, és a bé­kés célú. föld alatti nukleáris robbantásokat korlátozó, 1976-os szerződés ratifikálását. A végső cél a nukleáris kí­sérletek teljes beszüntetése, ami részét képezi a hatékony leszerelési folyamatnak. A felek megállapodtak abban, hogy egymás kísérleti terepein közös kísérletet dolgoznak ki és valósítanak meg. A két vezető megbízta a tárgyalásokon részt vevő kép­viselőit, hogy mielőbb fejezzék be a békés célú föld alatti atomrobbantásokról rendelkező megállapodáshoz kapcsoló­dó jegyzőkönyv kidolgozását. Ugyancsak megbízást adtak arra, hogy a közös ellenőrzési kísérletek lehető legrövi­debb időn belüli végrehajtása és azok eredményeinek mi­előbbi kiértékelése után fejezzék be a föld alatti atom­fegyver-kísérletek betiltásáról szóló megállapodáshoz kap­csolódó jegyzőkönyv kidolgozását. A vezetők áttekintették a vegyi fegyverek teljes betil­tásáról szóló megállapodás előkészítésére hivatott szov­jet—amerikai konzultációk állását. Kidomborították azo­kat a bonyolult problémákat, amelyeket a vegyi fegyverek globális tilalmának ellenőrzése, illetve a kettős rendelte­tésű vegyi anyagok vegyi fegyverként történő felhaszná­lásának ellenőrzése jelent. Hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy az egyezményben résztvevők biztonsága ne ká­rosodjék. Ezzel kapcsolatban utasításokat adtak a megfe­lelő küldöttségeknek. A két ország vezetői üdvözölték a fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetről folytatandó új tárgyalások mandátumának kidolgozásában eddig elért haladást. Re­ményüket fejezték ki, hogy az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bécsi utótalálkozó mielőbb eredményesen lezárul, A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta az ember­jogi és humanitárius kérdéseket. A két vezető áttekintette a bővülő és mind konkrétabbá váló szovjet—amerikai pár­beszédet ezen a téren. Kiemelték, hogy ennek a párbeszéd­nek ki kell terjednie a személyiség jogainak, szabadságá­nak és méltóságának teljes szavatolására, az emberek kö­zötti kapcsolatok és érintkezés fejlesztésére, a szellemi, kulturális, történelmi és más értékek cseréjére. Ebből a célból Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta annak lehetőségét, hogy fórumot hoz létre, amelynek ke­retében rendszeresen találkoznának mindkét társadalom különböző rétegeinek képviselői. A főtitkár és az elnök behatóan megvitatta a regionális kérdések széles körét, egyebek között a Közel-Kelet, az iraki—iráni háború, Afrika déli része, Afrika szarva, Kö- zép-Amerika, Kambodzsa, a Koreai-félsziget kérdéseit és más problémákat. Habár komoly nézetkülönbségek me­rültek fel mind a regionális feszültség okait, mind pedig a feloldás eszközeit illetően, a két vezető egyetértett ab­ban, hogy ezek az eltérések nem akadályozhatják a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti építő együttműkö­dést a regionális konfliktusok ügyében. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke áttekintette az 1987 decemberi washingtoni találkozója óta elért haladást a kétoldalú kapcsolatok, cserék és együtt­működés bővítésének területén. Kifejezték szándékukat, hogy intenzívebbé kívánják tenni ezeket a kapcsolatokat. Különösen elégedettséggel szóltak arról, hogy a genfi, a reykjaviki és washingtoni csúcstalálkozón felmerült kér­dések többségében konkrét megállapodásokat sikerült e! érni. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy az általános egyezmény keretein belül bővülnek a kétoldalú kapcsola­tok, a cserék és az együttműködés a tudomány, az okta­tás, a kultúra, és a sport területén. Üdvözölték az 1989— 1991-es évekre érvényes együttműködési és csereprogram aláírását és kijelentették, hogy a jövőben tovább bővítik az ilyen cseréket. A mostani program érvényességének ide­jén a felek tovább tárgyalnak az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban létesítendő kulturális-tájékoztató közpon­tok megnyitásáról. Elégedettségüket fejezték ki afelett, hogy a párbeszé­dük kezdete óta eltelt időben észrevehetően erősödtek a kapcsolatok az emberek között, a társadalmi jellegű cse­rék a kétoldalú kapcsolatok egyik legdinamikusabban fej­lődő jelenségévé váltak. A főtitkár és az elnök megállapította, hogy a környezet- védelemmel, orvostudománnyal, a mesterséges szív kifej lesztésére irányuló tudományos kutatásokkal, a mezőgaz­dasággal, a világóceán kutatásával foglalkozó kétoldalú egyezmények keretein belül eredményesen fejlődik a kéí ország együttműködése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elégedetten szólt arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és az Euratom szakértői hozzáfogtak egy nemzetközi kísérleti atomreaktor koncepcionális tervének kidolgozásához. Min: kiemelték, e lépés közelebb visz ahhoz, hogy a termonuk­leáris szintézis energiájára alapozva olcsó, környezetkímé­lő, és lényegében kimeríthetetlen energiaforrást hozzanak létre az emberiség javára. A szovjet és az amerikai vezető megerősítette, hogy fo­kozzák az egészségügyi világszervezetnek (WHO) és az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) nyújtott támogatásu­kat a gyermekhalálozások csökkentése céljából. Mindkét vezető úgy döntött, hogy új kezdeményezéseket terjeszt elő a világűr békés meghódításában való együtt­működés bővítése céljából. Egyebek között kölcsönösen le­hetővé teszik, hogy tudományos felszerelést helyezzenek el egymás űrberendezésein, és kicseréljék azoknak a füg­getlen nemzeti kutatásoknak az eredményeit, amelyeket a két ország a naprendszer tanulmányozására hivatott pi­lóta nélküli űrrepülések terén folytat. Ezt azzal a céllal teszik, hogy feltárják a későbbi szovjet—amerikai együtt­működés távlatait az ilyen repülések megvalósításában. A lehetséges kétoldalú és nemzetközi együttműködés terü­leteként jelölték meg tudományos expedíciók Holdra és Marsra való küldését. A felek hangsúlyozták, a Szovjetunió illetve az. Egye­sült Államok között megvalósuló tudományos-környezet­védelmi együttműködés jelentőségét. Ismételten megerősítették, hogy határozottan támogatják a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítését. Üjólag azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy a kereskedelmi szempontból életképes vegyes válla­latok — amelyek megfelelnek mindkét ország törvényeinek és előírásainak — szerepet játszhatnak a kereskedelmi kap­csolatok továbbfejlesztésében. Jóváhagyták a szovjet— amerikai kereskedelmi vegyes bizottság ez év áprilisában tartott ülésszakának eredményeit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a kölcsönösen előnyös együtt­működés kedvező példájaként hozták fel az Aeroflot és a PAN American együttműködésének a szovjet—amerikai kormányközi légi közlekedési megállapodás alapján meg­valósított bővítését. Megerősítették azt a már meglevő megállapodást, hogy a gyakorlatilag lehetséges határidőre megnyitják a Szov­jetunió és az Egyesült Államok főkonzulátusait New York­ban, illetve Kijevben. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta a Szov­jetunió és az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli képviseleteinek a másik ország területén való tartózko­dásához kötelezően szükséges és biztonságos körülmények szavatolásával összefüggő kérdéseket. A főtitkár és az elnök — elismerve a külügyminiszte­rek személyes részvételének fontosságát a kapcsolatok fej­lesztésében a következő hónapokban — utasítást adott Eduard Sevardnadze és George Shultz külügyminiszternek, hogy szükség szerint tartson találkozókat, s számoljon be nekik a további gyakorlati előrelépés biztosításának lehe­tőségeiről a kérdések egész körében. Folytatódnak és in­tenzívebbé válnak a szakértői szintű érintkezések is. Nemzetközi sajtóvisszhang Friedhelm Ost államtitkár, a nyugatnémet kabinet szó­vivője szerda délután Hel­mut Kohl szövetségi kancel­lár nevében üdvözölte a moszkvai szovjet—amerikai csúcsértekezlet — egészét te­kintve — sikeres lefolyását, továbbá az NSZK hathatós közreműködésével, a nyu­gatnémet Pershing—1A ra­kétákról való lemondás út­ján előmozdított washingto­ni rakétaszerzödés életbe léptetését, és bejelentette: októberben megkezdődik a Pershing—2 rakéták kivoná­sa az NSZK területéről. Ost államtitkár külön üd­vözölte. hogy Reagan elnök a szovjet fővárosban az em­beri jogok problémáját a csúcsértekezlet egyik köz­ponti kérdésévé avatta. Ez­zel összefüggésben utalt a szabad vallásgyakorlás. az „európai és a német meg­osztottság jelképének szá­mító berlini fal", Nvugat- Berlin életképessége, továb­bá a német nemzetiségű szov­jet állampolgárok kivándor­lása témájára, és elismerés­sel állapította meg: a Szov­jetunió egyedül április hó­napban 2900 ilyen állampol­gár áttelepülését engedélyez­te az NSZK-ba. Ez a szám hatszorosa az 1985-ben az egész év folyamán áttelepül- tekének. Az Egyesült Államokban változatlanul rendkívül nagy az érdeklődés a moszkvai csúcstalálkozó eseményei iránt. A nagy televíziós há­lózatok kedden este is bősé­ges jelentéseket sugároztak a szovjet fővárosból — ez­úttal már derűlátóbban szól­va a tárgyalások alakulásá­ról. A CBS televízió részlete­sen közvetítette, s értelmez­te is azt a rövid nyilatko­zatot. amelyet Mihail Gor­bacsov' adott — a Kremlben Reagan elnökkel folytatott megbeszélése idején — a tár­saság vezető tudósítójának, s amelyben leszögezte: bízik abban, hogy még a jelenle­gi amerikai kormányzat hi­vatali idejében sor kerülhet a hadászati támadófegyve­rek ötvenszázalékos csök­kentéséről szóló szerződés aláírására. Az amerikai kommentáto­rok bőségesen foglalkoztak Reagan elnöknek a Lomo­noszov egyetemen elmondott beszédével, az azt követő kérdésekkel és feleletekkel kiemelve, hogy a szovjet fia­talok udvariasan, ám hatá­rozottan tették fel kérdései­ket, s nemegyszer hozták ne­héz helyzetbe az elnököt, aki — legalábbis egy kérdésre válaszolva — korántsem bi­zonyult tájékozottnak: az amerikai indiánok helyzeté­ről nem megfelelő válaszo­kat adott — egészen odáig, hogy kijelentette: „felaján­lották nekik" az amerikai állampolgárságot. Az indián lakosság az Egyesült Álla­mokban teljes jogú állam- polgárságot élvez, s nem ez­zel. hanem gazdasági és szo­ciális helyzetükkel vannak súlyos gondok — állapította meg nem egy híradás. A kubai televízió külön- tudósítója moszkvai, a tv- híradó által sugárzott jelen­tésében kedden kiemelte Mi­hail Gorbacsovnak azt a meg­állapítását. hogy még Ronald Reagan mandátumának le járta előtt lehetséges a két nagyhatalom megállapodása a stratégiai atomfegyverzet 50 százalékos csökkentéséről A tudósítás szerint ez a té­ma az egész tárgyalássorozat központi problémája is egy­ben. A jelentés felhívta a fi­gyelmet az SZKP KB főtit­kárának arra az állásfoglalá­sára is. hogy a Szovjetunió a kétoldalú kapcsolatok bő­vítésére törekszik a washing­toni kormányzattal, de en­nek nem lehet feltétele, hogy az Egyesült Államok beavat­kozzon a Szovjetunió bel- ügyeibe.

Next

/
Thumbnails
Contents