Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 138. szám ARA: 1988. június 10., péntek 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Májustól megyénkben is terem a primőr — A maszeknál szebb a paprika, paradicsom - Zömmel még fólia alól - Árak és ami mö­götte van Versenyképes-e a Zöldért? Lassan már unalmassá válik mindig az időjárásra hivatkozni. De mit tegyenek a termesztők, a forgal­mazók, ha a szeszélyes napok késleltetik a korai zöld­ségek, gyümölcsök érését. A piacokon a vásárlók is tapasztalhatják, mennyire befolyásolja a kínálatot az időjárás. Az idén az áprilisi fagyok hátráltatták a fűtetlen, fólia alatti termesztést. A gazda gondja Gondban van a gazda — kicsiben és nagyban is. A „gyárban” valahogy nem úgy megy a munka, mint kellene. Baj van a terme­léssel, az értékesítéssel, a gazdálkodással. Fő a feje a vezetésnek, s nyugtalan, nem érzi különösebben jói magát a dolgozó sem. Vé­konyabb a boríték, keve­sebb jut számára a kívánt­nál. Keresgélik az egészsé­gesebb elmozdulás lehető­ségeit, a gondok eloszlatá­sának, a felemelkedésnek a módját. Tanácskoznak és értekeznek úgyszólván a legkülönbözőbb fórumokon. Elképzelések seregének ad­nak hangot vagy nyomaté- kot a papíron is. Hogy rontották el, hol rontották el? — nem szí­vesen vagy nem is talál­gatják. Mert — vigasztal­ják magukat — a keresgé­lésnek nem sok értelme lenne. Tenni kell inkább, de mindenkinek — jutnak hol lassabban, hol gyorsab­ban a felismerésre — csak éppen a cselekvés, az igazi igyekezet várat még ma­gára. Mert nem könnyű el­dönteni, hogy voltaképpen ki is kezdje. Kétségkívül az lenne a legjobb — ha egyszerre látnának hozzá. Ha végre úgy állna mindenki a mun­kához, hogy most már az­tán más hozzá se férjen. S úgy tenné ez is, az is a dolgát, ahogyan csak tőle telik, amint a tudása, gya­korlata, szorgalma, ereje engedi. Mint egyébként annyian, annyiszor fogad­ták, hangoztatták. Akkor, amikor oly lelkesen harsog­ták itt is, ott is: miénk a gyár! Ismerős, ugye a büszke kijelentés? Ám ki emlék­szik még mindig arra, hogy valamikor, valójában ho­gyan is gondolták ezt? Ügy-e, hogy az enyém, s azt teszek benne, vele, amit szinte akarok; ha éppen kedvem tartja, hát fütyülök az egészre? Űgy-e, hogy csak lötyögök benne, netalán éppenséggel be se megyek, s apránként el­hordom, eladom, amit rám szántak belőle, ami en­gem „illet”? Vagy inkább . úgy, hogy elsősorban a mindennapi munkán osz­tozzunk tisztességgel, a kö- : zös feladatokból vegyem i én is, s vedd te is a ré- : szed, mintsem mindjárt, í érdemtelenül a markunkat \ tartsuk? Nyilvánvaló, hogy a „mi s gyárunk”-ról van szó, s ez l többet, sokkalta többet je- í lent. Feltétlenül egyféle I közös tulajdonjogot köl­csönöz, de egyszersmind a gazda sokrétű felelősségére j is utal. Arra emlékeztet, figyelmeztet, hogy becsül­jük meg ezt az örökséget, vagyont, jó gazdái legyünk . a ránk bízott értéknek. Óvjuk és ha lehet, gyara­pítjuk is vagyonúnkat. ötlettel, munkával, be­csületes erőfeszítéssel. Min- ] dig. Gyóni Gyula Amint azt Rónai Józseftől, a Heves Megyei Zöldért Vál­lalat igazgatójától megtud­tuk, a primőr időszak kezde­tén ők is kénytelenek voltak a szentesi Árpád Zöldségter­melő Szövetkezettől nagyobb tételben beszerezni az árut. De paprikát, paradicsomot, kígyóuborkát hoztak me­gyénkbe a Bosnyák téri pi­acról is a fővárosból. Május­tól kezdve megyénkben is megterem a primőr: a salá­tát, a retket, majd később a paprikát és a paradicsomot, uborkát főképp Hatvanból és környékéről szállítják a Zöldért standjaira, boltjaiba. Az egyéni termesztőktől is felvásárolnak, a legtöbbet Maklárról és Gyöngyösha­lászról. Megtudtuk azt is, hogy az árak napjainkban alacsonyab­bak, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Csak né­hány példa: a hegyes papri­ka 5,50 helyett most 3 fo­rint darabonként, a tv-pap- rika 8,50 helyett 7 forint, s míg tavaly ilyenkor egy ki­ló paradicsom 90 forintba ke- / rült, most már 55-ért is le­het látni. Igaz, ha esős, bo­rús az idő, az árak „megug­ranak”. Mivel sikerült több újburgonyát felszedni a föl­dekről, kilója 30 forint kö­rül kapható. Az új fejes ká­posztát még Budapest kör­nyékéről és Bács-Kiskun me­gyéből szállítják, s még nem szabadföldi. A sárgarépa és a gyökér viszont már megte­rem a megyében is. A Zöld­ért naprakész számításokat kell, hogy végezzen. A hét első napjaiban a megye ha­tárain túlra is jut az áruból, hétvégeken azonban előfor­dul, hogy neki kell messzebb­ről beszereznie a zöldségei, gyümölcsöt. Mindezt azért, mert a termelői kínálat ilyen­kor alacsonyabb, maguk a kistermelők is értékesítenek. Mivel az időjárás most ked­vező, úgy számítják, hogy júliusban, augusztusban kü­lönösen jó kínálat lesz pap­rikából, paradicsomból, ubor­kából, és ez, az árakon is ér­ződik majd. Azt is ígérik, hogy különböző értékesítési akciókra készülnek, és moz­góárusokat alkalmaznak a vá­rosokban és ott, ahol kevés terem a vitamindús növé­nyekből. így Egertől észak­ra, a Mátra és a Bükk kör­nyékén. Nem új a nap alatt, hogy a zöldség-gyümölcs kereske­delemben régóta a piac do­minál. Kialakult a verseny is. A magánkereskedelem e területen jelentkezett legelő­ször, és a termesztők közvet­lenül a boltokba is szállíta­nak. Az egészséges konku­rencia újításra serkent. Épp ezért a Zöldért az apróbb falvakban kisteherautókról árusít, több üzem elé pedig standokat állít. Ám nemcsak a mennyiség, a minőség is fontos. Mert valljuk be, a maszek zöldségesnél, a kis­termelő standján fényesebb, pirosabb a paradicsom, her- segőbb a zöldpaprika, szinte magát kínálja az áru. De versenyezhet-e ezzel a válla­lat, amikor naponta 25—30 mázsás tételekben árusít? Problémás a napközbeni ár­változás is. Míg a magánke­reskedő rugalmasan tud al­kalmazkodni — ha délután­ra több áruja marad, olcsób­ban is adja — addig a vál­lalat elárúsítóhélyein kötött árak vannak. A Zöldért már kísérletezik azzal, hogy árvál­toztatási hatáskörrel ruház­zon fel egyes boltokat, vál- lálva akár a kockázatot is. A Heves Megyei Zöldért két fő feladatot tűzött maga elé: a lakosság igényeinek kielégítését és az exportfor­galmazást. Felismerték, hogy nem lehet kiegyensúlyozott piaci ellátás az arányok he­lyes megosztása nélkül. így inkább a tőkés exportot he­lyezik előtérbe: a demokrati­kus piacon csak a szabadföl­di paprikát, paradicsomot ér­tékesítik. Szűkebb pátriánk­ban szintén megnőtt a gyü­mölcs ázsiója, maga a válla­lat is telepített csonthéjas és bogyós termést hozó fákat. Huszonnégy hektáron már el­ültették a kajszibarackot, ősszel újabb 15 hektárral bő­vül az őszibarack-telepítés. Jövő tavasszal 55 hektár fe- keteribizlit, málnát, 30 hek­táron pedig kajszibarackot terveznek. Mindezzel nem­csak exporttevékenységüket, de a belföldi ellátást is ja­vítani szeretnék. Mikes Márta Az egri piacon a Zöldért standja A vevő is a szépet keresi (Fotó: Koncz János) Hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Miniszter- tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására június 10-én, pénteken hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köz­társaság Miniszterelnöke. (MTI) Jubileumi nagygyűlés Grósz Károly az áramszolgáltatási v centenáriumi ünnepségen Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában csütör­tökön ünnepi nagygyűlést rendezett á Magyar Villa­mos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergia­szolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlékezé­sen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, to­vábbá képviseltették magu­kat a villamos energia ter­meléséhez, . szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és társadalmi szer­vezetek, valamint 11 ország­ból a tröszttel műszaki-tu­dományos együttműködést és energiacserét folytató part­nerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileumi nagygyű­lést, majd Grósz Károly mondott beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács nevében köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munká­sokat, a legkülönbözőbb posztokon szolgálatot telje­sítő vezetőket a közcélú vil- lamosenergia-szolgáltatás 100 éves jubileuma alkalmából. — A kormány a munka- programban azt vállalta — mint hangsúlyozta —, hogy kiemelt figyelmet fordít az ipari termelés anyag- és energiaigényességének csök­kentésére. Az ország energia- forrásainak és -fogyasztásá­nak egyensúlya a jövőben is elsőrendű célunk. Az ener­giaigényesség csökkenését szolgálja az energiagazdál­kodási program következetes végrehajtása, az energiaigé­nyes termelés visszaszorítása, a fajlagos energiafelhaszná­lás mérséklése. Ezután Grósz Károly át­adta a Minisztertanács Ju­bileumi oklevelét Hatvani György vezérigazgatónak. A villamosenergia-iparban hosszú időn át végzett ered­ményes munkájuk elismeré­seként négyen kapták meg a Munka Érdemrendet, s öten vették át a Kiváló munkáért kitüntetést. (MTI) Ülést tartott a budapesti párt-végrehajtóbizottság A budapesti párt-végre­hajtóbizottság június 8-i ülé­sén döntött arról, hogy jú­nius végére összehívja a budapesti pártbizottság ülé­sét. Mint ahogyan arról a pártaktívát korábban már Új elnök az A Minisztertanács dr. Tí­már Mátyást, a Magyar Nem­zeti Bank elnökét e tisztsé­géből 65 éves korára való tekintettel, — saját kérésé­re, érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonu­lása miatt — 1988. június 15-i hatállyal felmentette, egy­idejűleg Bartha Ferencet a Magyar Nemzeti Bank el­nökévé kinevezte. Dr. Tí­már Mátyást a Miniszter- tanács elnöke a kormány ta­nácsadójának kérte fel. m A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tímár Mátyás államtitkárt 1988. június 15-i hatállyal e tiszt­sége alól felmentette, egy­idejűleg több évtizedes ki­emelkedő munkássága elis­meréseként nyugállomány­ba vonulása alkalmából a tájékoztatták, Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tisztségéből való felmentését és nyugdíjazását kérte. A pártbizottság dönt majd ké­rése elfogadásáról, és a je­lölés előkészítésére a vb bi­zottságot küldött ki. MNB élén Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedel­mi miniszter és Kovács Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bartha Fe­rencet kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkári tisztségéből 1988. június 15-i hatállyal felmentette, egy­idejűleg mint a Magyar Nem­zeti Bank elnökét államtit­kárrá kinevezte. (MTI) Vendégünk volt az NDK nagykövete Megyénkbe látogatott teg­nap Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követe és felesége. Gyöngyö­sön Kónya Lajos, a városi pártbizottság első titkára és dr. Tír Dezső tanácselnök fo­gadta és tájékoztatta az év­százados település múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A ba­ráti beszélgetést követően vá­rosnézésre került sor, majd megtekintették a Mátra Mú­zeumot és a városi könyvtá­rat. Ezt követően felkeresték' a nagyrédei termelőszövetke­zetet, ahol csatlakozott a ven­dégekhez Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára. Frecska Sándor elnök és Ma­joros Sándor párttitkár tájé­koztatta a nagykövetet a gaz­daság termelési eredményei­ről, terveiről. A diplomatát különösen érdekelte az a termelői ágazat, amely a hű­tőházhoz kapcsolódik, ugyan­is az itt termesztett, hűtött és csomagolt áruk a Német Demokratikus Köztársaság­ban is ismertek és kedveltek. Az NDK magyarországi nagykövete a megyével va­ló ismerkedést követően az esti órákban utazott vissza a budapesti rezidenciájára.

Next

/
Thumbnails
Contents