Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 136. szám ARA: 1988. június 8.. szerda 1.80 FORINT A KORSZERŰ, VALÓSÁGHŰ FÖLDÉRTÉKELÉSÉRT Nemzeti kincsünk védelmében Óvatosan a vízzel Ha a szokásos kék vo­nalak helyett most feke­te gyászkeret övezné az alábbi sorokat — megle­het, csak az lenne az iga­zán hű kifejező. Nincs esztendő, hogy ne esnék szó — többször is — a természetes és mestersé­ges vizek veszélyeiről. A folyókban, tavakban, strandokon és úszómeden­cékben, bányatavakban, ta­valy hazánkban 322-en lel­ték halálukat! Legtöbben épp azokon a helyeken, amelyeken a fürdőzést, az úszkálást kifejezetten tilt­ják: a szabad vizekben. A statisztikák megfonto­lásra érdemes összefüg­gésekről is árulkodnak. Hét végeken, különösen vasárnapokon és általában kora délután jegyezték fel a tragédiák java részét. Üdülés, önfeledt pihenés közben nyilvánvalóan ek­korra a figyelem is lan­kad, illetve a hosszú na­pozás után a hűsülés irán­ti vágy is egykönnyen meg­gondolatlanságokra kész­tethet. Megyénkben lubickolás közben, vagy hiányos vízi­jártasság miatt öten vesz­tették életüket a múlt év­ben. A térképen pirossal bekarikázható területek: a kijelölt szabadstrandokat leszámítva Kisköre, Ti- szanána, Sarud és Porosz­ló térsége. De ugyancsak veszedelmesek az Erdőte­lek—Alatka, továbbá Szű­csi és Ecséd körzetében található, úgynevezett ka­vicsbányatavak. Nem kevesen persze, úgy vélik, azért a hatóságok is sokkalta többet tehet­nének a megelőzés érdeké­ben. Hogy mennyire nem ülnek ölbe tett kezekkel, arra bizonyság, hogy ta­valy 610 ember köszönhet­te megmaradását a rend őreinek, az önkéntes segí­tőknek, de — a horgászok­nak, a vízisportokat űzők­nek. A gondosság feltét­lenül értékelendő jele, hogy például az idén a kiskörei víztározóra im­már mentőhajót is tele­pítettek. A Vöröskereszt a Balatonon vízi mentő­egyesületet szervezett a nyárra, a ráckevei Duna- ágban és megint csak Kis­körén pedig külön egysé­geket. Egy szó, mint száz: lehet­ne sorolni az intézkedése­ket. Ám a roppant nagy­fokú figyelmetlenségről, a nemtörődöm viselkedés­ről, az önveszélyes vir­tuskodásról árulkodó té­nyek makacsak. Ugyan­így az is, hogy az értelmet­lenül elpusztultak majd­nem fele sajnos nem érte meg a harmincadik élet­évét. Nos. már csak ezért sem szeretnénk idehúzni e ha­sáb köré azt a bizonyos gyászléniát. . . Szalay Zoltán Egyik igen fontos nemzeti kincsünk a termőföld. En­nek valóságos értéke egy­re növekszik. Mindez kife­jezésre jut az erdő- és me­zőgazdasági termelés során. Abban, hogy hazánkban az élelmiszer-gazdaság olyan kimagasló eredményeket ért el az elmúlt időszak­ban, nem kis része volt, hogy nőtt a termőföld be­csülete és erőfeszítéseket tettek annak fokozottabb védelméért. Napjaink egyik sürgető feladata, hogy a meglevőnél korszerűbb, va- lósághűbb értékelési rend­szert dolgozzanak ki a ter­mőföldek minősítésénél. Ez társadalmi és gazdaságpoli­tikai érdek. Az erre irá­nyuló törekvésekről tartot­tak megyei konferenciát kedden délelőtt Egerben, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tu­dományi Intézetének rész­vételével. Megnyitó beszédében Bá- gyi Imre, Heves Megye Ta­nácsának elnökhelyettese, emlékeztetett arra, hogy a termőföldek értékelésére ma .is a több mint száz eszten­deje életben levő, úgyneve­zett aranykorona-értéket al­kalmazzák. Azóta nagyon sok társadalmi, gazdasági válto­zás következett be, amellyel ez a módszer nem tartott lé­pést. Ezért szükség van egy korszerűbb, a mai igények­nek megfelelő, komplex ér­tékelési rendszer kialakítá­sára. Olyanra, amely a ter­mőföldek környezeti és er­re épülő közgazdasági érté­keit veszi figyelembe. A Mi­nisztertanács határozata alap­ján, lassan közel egy évtize­de már, hogy megkezdődött ennek kialakítása. Várható, hogy 1990-ig ez be is fejező­dik. Szólt arról, hogy Heves megye változatos éghajlati és talajadottságokkal rendel­kezik. Ennek köszönhető, hogy változatos a mezőgaz­dasága is. Jó minőségű föl­dek Hatvan, Boldog, Kápol­na, Kál térségében találha­tók elsősorban. A gyengébb termőhelyi adottságú terüle­tek viszont a Mátra és a Bükk aljában, a Tisza men­tén, valamint a hevesi ho­mokháton találhatók. Me­gyénk üzemei is várják a Dr. Sipos Aladár: — Szük­ség van olyan új árrend­szerre, amely jobban kifeje­zi a piaci értékítéletet földek új, komplex értéke­lési rendszerének bevezeté­sét, amely lehetővé teszi majd a reálisabb gazdálko­dás egyik fontos feltételének megalapozását. Ezután dr. Bacsa Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium miniszte­ri főtanácsosa tartott elő­adást. Kiemelte, hogy a- föl­dek minősítésére alkalmazott aranykorona-rendszer 1875— 84 között készült el, akkor vezették be. Az 1900-as évek elején már felülvizsgálatra szorult, és az akkori közgaz­dasági feltételekhez igazítot­ták. Később az első és a második világháború, majd az újjáépítés időszaka, nem tették lehetővé ennek változ­tatását. Hazánkban 1960 után, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését követő­en. javaslat született egy új földértékelési rendszer ki­dolgozására. Ezután hosz- szabb idő telt el, mígnem 1979-ben a Minisztertanács határozatot hozott ennek ki­alakítására. A munka a nyolcvanas évek elején meg is kezdődött, és az első sza­kasza 1985-ben befejeződött. Tulajdonképpen úgynevezett mintateres felmérések segít­ségével, termőhelyi érték­számokat alakítottak ki. Ezek be ,is kerültek az in­gatlan-nyilvántartásba. A Mi­nisztertanács 1982-ben arról is határozatot hozott, hogy a MÉM és a Magyar Tudo­mányos Akadémia kísérleti munka keretében dolgozza ki a földek közgazdasági ér­tékelésének rendszerét és módszerét. Ez a földek kör­nyezeti adottságait mérlegel­ve, ráépíthető, és az arany­koronában kifejezett talaj­osztályozási módnál korsze­rűbb, valóságosabb mérő­Dr. Bacsa Imre: — Az új értékelési rendszert várha­tóan 1991-ben vezetik be rendszer működtetését teszi lehetővé. A munka ma is tart és várhatóan a következő időszakban is folytatódik. Bejelentette, hogy április 11-én, a MÉM miniszteri ér­tekezleten is áttekintette az ezzel kapcsolatos tpasztalato- kat és úgy határozott, hogy nem tekinti befejezettnek a földek komplex értékelésé­nek eddigi eredményeit. Szükség van arra, hogy mind­ezeket az egész országban, megyei konferenciákon — ezt szolgálja a Heves megyei is — az állami gazdaságok, az erdő- és fafeldolgozó gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek illetékes szakembe­rei megvitassák és a tapasz­talatokat hasznosítsák. A mi­niszteri értekezlet úgy dön­tött, hogy a földek komplex új értékelési rendszerét vár­hatóan 1991-ben, a Vili. öt­éves terv indításakor vezetik be. A továbbiakban dr. Sipos Aladár akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi In­tézetének igazgatója beszélt. Aláhúzta, hogy olyan érté­kelési módszert dolgoznak ki, amely viszonylag tartós, tükrözi a közgazdasági vi­szonyokat és a földek való­ságos értékét igyekszik visz- szatükrözni. Felidézte az MSZMP országos értekezle­tének a dokumentumait, amely szerint 1990-ig az irá­nyítási rendszer átfogó re­formját valósítják meg. Ez természetesen érinti az élel­miszer-gazdaságot is. Éppen ezért, szükség van olyan új árrendszerre, amely jobban kifejezi a piaci értékítéletet. Fontos, hogy forintban is ki­fejezzék a föld értékét an­nak érdekében, hogy kisajá­tításoknál ezzel reálisan szá­moljanak. Az elmúlt évtize­dekben ugyanis, erre vonat­kozóan kedvezőtlen tapaszta­latokat szereztek. Az előadások után a részt vevő üzemi szakemberek mondtak véleményt a készü­lő értékelési rendszerről. Dr. Bacsa Imre és dr. Sipos Ala­dár, a délutáni órákban, a megyei vezetők társaságában ellátogatott a Pétervásári Gárdonyi Termelőszövetke­zetbe. Ott határszemlén vet­tek részt és tanulmányozták a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között eredmé­nyesen gazdálkodó nagyüzem földjeinek8 minőségi viszo­nyait. Mentusz Károly A megyei konferencia résztvevői (Fotó: Szántó György) Mauno Koivisto keddi programja Vidéken töltötte hivata­los baráti látogatásának má­sodik napját a finn köztár­sasági elnök. Mauno Koi­visto a reggeli órákban meg­tekintette hazája budapesti nagykövetségének a Kelen- hegyi úton épülő új székhá­zát. Ezt követően — felesé­ge társaságában — Székes- fehérvárra utazott. A vidé­ki programra elkísérte Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Videoton gyár bejára­tánál Szabó Imre ipari mi­nisztériumi államtitkár, va­lamint Fejér megye, a vá­ros és a nagyvállalat párt- és állami vezetői fogadták. Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Sziklai Albert, a megye tanácsel­nöke adott áttekintést az or­szág iparilag és mezőgazda­ságilag legfejlettebb megyé­jének társadalmi-gazdasági életéről. Kázsmér János vezérigaz­gató a húszezer dolgozót fogr lalkoztató Videoton tevé­kenységét finn nyelvű video­film segítségével mutatta be. A balatonfüredi Baricska csárdában elfogyasztott ma­gyaros ebéd után Mauno Koivisto és a kíséretében lévő személyiségek Tihany nevezetességeivel ismerked­tek. Az államfő végül hajókirán­dulást tett a Balatonon, majd a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. Este Mauno Koivisto és felesége a Budai-Vigadóban megtekintette az Állami Né­pi Együttes műsorát. Szovjet—bolgár űrutazás A kitűzött időpontban, .ked­den, moszkvai idő szerint 18.03 órakor elindult tízna­pos útjára a Szojuz—TM—5 űrhajó fedélzetén a második szovjet—bolgár űrlegénység. Tagjai: a szovjet Anatolij Szovoljov és Viktor Szavi- nih, valamint a bolgár Alek- szandr Alekszandrov. A szovjet televízió kétórás élő közvetítésben .számolt be az indulás előtti készülődés­ről, az űrhajó felbocsátásá­ról. A Szolovjoy parancsnok­ból, Szavinih fedélzeti mér­nökből és a bolgár Alek­szandrov kutató űrhajósból álló csapat a hatvanharma­dik, szovjet űrhajón utazó kollektíva. Ilyen legénység tagjaként tett utazást 1980- ban a magyar Farkas Ber­talan is. A tervek szerint a kedden elindult űrhajósok csütörtö­kön érnek a MIR űrállomás- ,ra. Budapestre érkezett John C. Whitehead Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár meghívá­sára Budapestre érkezett John C. Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminisz­terének első helyettese. A Külügyminisztériumban folytatott tárgyalásokon Horn Gyula és John C. Whitehead véleménycserét folytatott az időszerű nem­zetközi kérdésekről és át­tekintette a magyar—ameri­kai kapcsolatok helyzetét. Amerikai részről megerő­sítették a magyar kormány­főnek szóló meghívást az Egyesült Államokba teendő látogatásra. (MTI) Grósz Károly interjúja Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke kedden fogadta Ge­rardo Chiaromonte-t, az Unita igazgatóját és inter­jút adott az Olasz Kommu­nista Párt napilapja részé­re. ★ Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök le­vélben mondott köszönetét három szovjet lapnak azért a munkáért, amelyet ezek az orgánumok az MSZMP or­szágos értekezletének, a magyarországi helyzetnek a bemutatásában végeztek. A magyar vezető további sike­reket kívánt a három lap kollektívájának, az SZKP küszöbönálló pártértekezle­tén rájuk váró feladatok el­látáshoz. Megváltozik a vámkezelés rendje Megváltozik júniusi 15-től a vámkezeléshez szükséges de­vizahatósági engedélyezés rendje — jelentette be Mol­nár Endre vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnoka, a Pénz­ügyőr Sporttelepen megren­dezett, keddi sajtótájékozta­tón. Elmondta, hogy a koráb­bi rendszert nehézkesnek bi­zonyult az új utazási felté­telek által teremtett helyzet­ben. A vámszervek és a de­vizahatóság javaslatára, a Pénzügyminisztérium hozzá­járult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank a vámkezelés­hez szükséges behozatali en­gedély megadását a Vám-és Pénzügyőrség szerveire ru­házza át. Az új szabályozás értelmé­ben, a Magyarországra tör­ténő visszaérkezéskor az utas a határon — abban az eset­ben, ha a behozott áruk egyedi vagy összértéke (bel­földi fogyasztói ára) megha­ladja a 25 ezer forintot —- azon kívül, hogy a vámáru­nyilatkozaton kéri az áruk vámkezelését, egyúttal el is számol a behozott áruk de­vizafedezetével. A vámhiva­talban. utazási irodáknál és az OTP valutaárusítási jog­gal rendelkező irodákban be­szerezhető deviza-értéknyilat­kozat arra szolgál hogy a 25 ezer forintot meghaladó vá­sárlás esetén az utas feltün­tesse a külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott áru­kat, és nyilatkozzék azok vé­teláráról. Az okmány egy­ben devizaengedélyezési ké­relemnek minősül, 100 forin­tos okmánybélyeget kell rá­ragasztani. Az ötezer forint egyedi értéket meghaladó árukról egyenként, a kisebb értékűekről összevontan le­het nyilatkozni, előbbi ese­tében mellékelni szükséges az árukról kapott számlát is. (A számla hiányát a deviza-ér- téknyilatkozaton tett beje­lentés pótolhatja.) A külföldi vásárlás legális devizafedezeteként elfogadja a vámhatóság a magáncélú devizaellátás keretében, a devizaszámláról, az utazási számláról, illetve a külön utazási számláról felvett pénzt, ha ezt az utas valu­takiviteli engedéllyel igazol­ja. Az ajándékba kapott pén­zen vásárolt áruról, illetve az ajándékba kapott tárgy­ról hitelesített ajándékozóle­velet kell felmutatni. A kü­lönböző számláról igazoltan felvett összeget együtt utazó családtagok összevonhatják. Az üzemanyagköltségre fel­vett valuta nem számolható el az áruvásárlás fedezete­ként. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents