Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 4., szombat 3 ÁTMENETI VISSZAESÉS UTÁN ... Ismét fellendülőben a kistermelés Boldogon Bizonnyal nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a napokban Boldogon megrendezett körzeti kistermelési tanácskozás, amely a TOT kihelyezett szakbizottsági ülése volt, egyben a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet ágazati munkájának az erkölcsi elismerését is jelenti. Pedzette ezt Kurucz Miklós, a MÉM osztályvezetője, de Sramkó László, a Teszöv titkára is, amikor a Heves megyei helyzetet elemezte hozzászólásában. Persze a mostani eredmények gyökere a múltba nyúlik, hiszen a ma Boldogon és környékén virágzó zöldségkultúra voltaképpen .már ötven esztendeje lábra kapott, csak időközben mezőgazdaságunk struktúrája változott meg alapvetően. — Igen, a boldogi paprika például fél évszázada legalább jegyzett portéka a vidék nagy városaiban éppen úgy, mint a pesti vásárcsarnokokban. Termelő- szövetkezetünk a benne rejlő lehetőségeket felismerve törekszik arra. hogy minden támogatást megadjon a kistermelőknek, a háztáji gazdaságoknak — mondotta a lezajlott programot összegző beszélgetésünk alkalmával Vágó József tsz-elnök. — És a közös akarat, a jó szándék közös javakat is terem. Mivel támogatjuk a jelenleg 400 hektár földterületen munkálkodó tagjainkat, nyugdíjasainkat? Segítjük őket vetőmag, műtrágya, istállótrágya, szalma biztosításával, gépeinket adjuk, értékesítési szerződést biztosítunk, ugyanakkor folyamatos tanácsadással is szolgálnak szakembereink a terme- , lés minden fázisában a hozzájuk fordulóknak . . . ★ ★ Megtudtuk továbbiakban, hogy a sajnálatosan növekvő költségek egy részét, a gépi szolgáltatás terén mái a tagokra kellett hárítani. Az érlelődő, kiteljesedő integráció kapcsán fontos tényező viszont a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, amely igen rugalmasan kölcsönt, termelési hitelt biztosít a kistermelőknek. De kiiktatták a párhuzamosságot is a felvásárlás, értékesítés tekintetében. Megszűnt a kettős csatorna, teljesen a tagokon múlik, hogy a közös gazdaságon vagy az áfészen keresztül értékesítik termelvényeiket. Mellesleg a háztáji állatállomány tápellátásában, forgalmazásában, szintén a fogyasztási szövetkezet vállalt fontos szerepet e körzetben. Am tekintsünk vissza kicsit a közelmúltba: miként alakult az utóbbi évtized háztáji tevékenysége? Miiven tendenciák érvényesültek benne? — Termelőszövetkezetünkben 1982—83 egyértelműen rekordforgalmat jelent — folytatta tájékoztatóját Vágó József. — Ezt követően 198? elejéig erősen csökkent a forgalom, most viszont ismét jelentős a föllendülés. Ezt kimondottan a zöldségkultúrákra értelmezhetjük! így a' 116 hektár háztáji dinnyére, a megnőtt paradicsom, kapor, köménymag, zöldbab termesztésére Miközben az előző évek szintjén maradt a burgonya, a kukorica, s néhány egyéb növényfajta volumene. Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy a jelzett kultúrák negyede szakcsoporti művelés keretében történik, a közösben csupán 50 hektár paradicsomterület maradt. Igen jelentős viszont a boldogi. herédi, kökényesi. hatvani kertekben megtermelt zöldségmennyiség. A Lenin Termelőszövetkezet elnöke érdeklődésünkre azt is elmondotta, hogy a zöldségtermesztéssel ellentétes tendencia jellemzi a háztáji sertéstartást, mert amíg 1983-ban még hatezer darabot vásárolt fel a közös gazdaság, az idei esztendőben mindössze háromezer darabra van szerződésük. A hátrányos helyzet Vágó József szerint a hizlalás jövedelmezőségének nagymérvű csökkenésével magyarázható. ami viszont a lakossági húsfogyasztás visz- szaesésére utal. És még nem szóltunk arról, hogy a Hatvan környéki, imént említett településeken, összefüggésben a háztáji szarvasmarhatartás visszaesésével, csupán egyik évről a másikra negyvenezer liter tejjel csökkent a háztájiból származó hozam. Ilyen gondok közeDette mi inspirálja mégis a közös gazdaságot a kistermelés támogatására, fokozására ? — Két fontos tényezővel számolunk — fejezi be a beszélgetést, a Lenin Tsz elnöke. — Először is tagjaink a napi rendes munka mellett pluszként többletjövedelemhez jutnak, amit mi nem tudunk biztosítani. Másik megfontolásként említem, hogy á zöldségtermesztésre fogott terület bizonyos része méretei, tagoltsága, helyenként gyengébb minősége miatt előnytelen a nagyüzemi művelés szempontjából. Mégis, ezekkel számolva, mi gondolkoztatja el a közös gazdaságok vezetőit .. . ? Az annyira támogatott kisgazdaságok „hatékonysága”, ami messze elmarad a nagyüzemi termeléstől! Ezen kellene változtatnunk az általános föllendülés végett, ami véleményem szerint nem csupán e tájon, hanem megyei szinten is nagyon elkelne . . . Moldvay Győző ÚJ KUTAK - A JÓ MINŐSÉGÉRT - HOGY EGER FÜRDŐVÁROS LEGYEN - A TAVALYINÁL KEDVEZŐBB A HELYZET Vízröl-a nyári csúcs előtt Az egri strandfürdő területén felépített csúszda a gyerekek kedvencévé vált (Fotó: Szántó György) Beköszöntött a meteorológiai nyár, s bár az éltető víz felhasználásának csúcsidénye csak júliusban kezdődik, a Heves Megyei Vízmű Vállalat már elvégezte a szükséges munkákat, hogy minél zavartalanabb legyen a meleg hónapokban az ellátás. A szakemberek a napokban tartották meg az idei műszaki és közegészségügyi szemlél Gyöngyösön, a II. számú üzemegységben. Hogy mire számíthatunk ebben az évben? Kérésünkre erről tájékoztatott Horváth János, a vállalat főmérnöke. Mindjárt jó hírrel kezdhetjük: megyénk vízellátása kedvezőbb az idén, mint 1987-ben volt! Ez nemcsak a több csapadéknak köszönhető, hanem annak is, hogy számos termelő telepen megjavították, korszerűsítették a kutakat és újakat is fúrtak. Többek között Pé- lyen, Boconádon létesült új víznyerő, Egerben pedig több új kút is üzemel már. Ily módon megyénkben napi hétezer köbméterrel nőtt a mennyiség. A vállalat fejlesztési programjában nyolc kutat csehszlovák vegyszeres módszerrel kezeltek, amely a csőtisztításnál 20 százalékkal nagyobb vízhozamot eredményez. Saját javító részlegeik 23 kutat korszerűsítettek. A vállalat egyébként a megye 83 településén szolgáltat vizet. Az erőfeszítések ellenére vannak vízhiányos területek. Ide sorolható Noszvaj. Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Abasár, Hort, Hatvan és Tárnáméra. E helységekben a csúcsidőben nyomáscsökkentésre, hiányra lehet számítani, s elrendelhetik a locsolási tilalmat is. Megyénkben az összes víznyomócső-hálózat 1450 kilométer hosszú, s a vállalat 84 ezer 975 lakásban biztosít ivóvizet. Sajnos, a szennyvízcsatornák hossza csak 192 kilométer, s ebben az ötéves tervben nem is várható kapacitásbővítés. Mindössze a gyöngyösi szennyvíztisztítótelep bővítése szerepel a tervekben, ám a többi meglehetősen túlterhelt. A legtöbb településen szikkasztó és zárt szennyvíztárolók vannak, ám a távlati megoldás mindenképpen a csatornázás fejlesztése lenne. Az ivóvíz minősége megfelelő: 115 kilométer nyomócső-hálózatot tisztítottak ki, többek között Gyöngyösön, Vámosgyörkön és Besenyőtelken. Néhány település azonban a nitrátszennyezés miatt veszélyeztetett: Szajlá- ra, Terpesre, Kisfüzesre, Er- dőkövesdre, Váraszóra, Szederkénypusztára, Szentdomonkosra. Fedémesre, Tar- naleleszre - és Bükkszenter- zsébetre hetente kétszer tartálykocsikkal szállítják , az ivóvizet. A vállalat főmérnökének azt is megemlítettük: sajnos az elmúlt években Eger nem „érdemelte ki” a fürdőváros címet. Várható-e előnyös változás? Nos, mint megtudtuk, a fürdők vízellátása már az idén jobb lesz, mint az elmúlt évben volt. A források vízhozama emelkedett, az egri és a gyöngyösi strandra a hálózatról is több víz jut. Az új fedett uszoda Egerben vízforgatóberendezéssel működik majd ezért a tisztítás is korszerűbben megoldható. vízigénye kevesebb lggz. A régi tisztasági fürdő az épülő » SZOT-szálló gyógyfürdőé lesz, ehhez is elegendő meny- nyiséget tudnak biztosítani Ahhoz azonban, hogy a megyeszékhely valóban fürdőváros legyen, a strand kulturáltságát, korszerűsítéséi kell megvalósítani. A fejlesztés közös beruházásban, a városi tanáccsal és a Mátra—Bükki Intéző Bizottsággal történik. A tanulmánytervek már elkészültek. Az első ütemben az új ka- binsor megépítése szerepel: a jövő szezonra elkészül a 40 millió forintos beruházás. A tervek szerint két éven belül megújul a bejárati front is. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mintegy 200 millió forint értékben — a strand teljes megújítását tűzték célul. Végeredményben a vállalat szakemberei szerint a jelenlegi kapacitás biztosítja a nyári vízigényt megyénkben, s elegendő a növény- kultúra öntözéséhez is. Azt azonban mi, állampolgárok is beláthatjuk: oz indokolatlan pazarlás nem helyénvaló, az ésszerű takarékoskodás valamennyiünk érdekében fontos. Mikes Márta Alpinisták—épületeken Az Egri Épületkarbantartó Kisszövetkezet'ez év júniusában megalakítja ipari alpinista részlegét. Az öttagú, speciálisan képzett csapat feladata, hogy a magasabb épületeknél külső munkákat végezzen. Tevékenységük gazdaságos, hiszen így nem kell állványzatot ácsolni, gyorsabban, hatékonyabban és főleg olcsóbban tudnak dolgozni. Bemutatkozó munkájuk az egri, Széchenyi utcai kórház kápolnájának festése, vakolatának felújítása — amelyet képünkön .is láthatnak. (Fotó: Perl Márton) BÁTORSÁGRA, VÁLLALKOZÓ KEDVRE VAN SZÜKSÉG Kél év alatt megduplázták a vagyonukat... Mi a titka a Coopspednek? A Vécsey-völgy legvégén, a régi téglagyár helyén néhány évvel ezelőtt új telephely épült. Akkoriban még nem sokan hallottak róla. Manapság már többen tudják: a Coopsped név a Heves Megyei Szövetkezett Szállítási Közös Vállalatot fémjelzi. Nemcsak szőkébb hazánkban, hanem az egész ország területén ismertek lettek. Ez sem kevés, de ha még azt is hozzátesszük, hogy megalakulásuk óta eltelt röpke két év alatt megduplázták a vagyonukat, hogy folyamatosan fejlesztik a gépparkot, hogy az itt dolgozók száma ez idő alatt a kétszeresére növekedett, nos, ezek tudatában már óhatatlanul felmerül a kérdés: mi a titka egy ilyen nyereséges vállalkozásnak? — Merni kell belefogni abba is, ami szokatlan, a gazdasági életben merőben új dolog — adja meg a választ Szabó József igazgató. Már maga a megalakulásunk is ilyen volt, hiszen a négy alapító tag — az egri Épületkarbantartó, a Fémelekt- ro, a Háziipari, valamint az egercsehi Szilikát Építőipari Szövetkezet — egy közös vállalati formában működő gazdasági társulást hozott létre, 1986 január 1-jén. — A szállítás, a fuvarozás azelőtt eléggé mostohagyerek volt, ráadásul nem termelődött ki a szakembergárdája sem. Ebből adódott, hogy szervezetlenül, sokszor ösz- sze-vissza közlekedtek az autók, nem törődtek azzal, hogy nemcsak oda-, hanem visz- szafelé is legyen fuvarjuk stb. Ez szinte természetszerűen szülte az ilyen-olyan veszteségeket is. Az előbb említett négy szövetkezet épp ezt akarta kiküszöbölni, amikor létrehozta a Coop- spedet, azt a céget, amelynek már fő profilja a szállítás. — Milyen adottságokkal kezdték el a munkájukat? — Egy lepusztult, romos telephelyet vettünk meg, a régi téglagyárat. Ha idefelé jövet körülnézett, láthatta, hogy nagyjából rendezett a parkolóhely, nemsokára füvesítünk, virágot ültetünk. Megalakulásunk elején szinte mindent béreltünk. Az irodahelyiséget, a telefonvonalat, ahonnan úgy ahogy elkezdhettünk dolgozni. A négy alapitótól főként természetben kaptuk meg az akkori vagyonúnkat — 37 gépkocsit, amelynek nagy része idős, elhasználódott szerkezet volt, de a célnak egy ideig még megfelelt, valamint az összes berendezési tárgyat az íróasztaltól kezdve az utolsó székig. Ezenkívül összeadtak 500 ezer forintot az induláshoz — amit fel is emésztett az üzemanyagigényünk. Mindent összevetve, az alapvagyonunk 4,7 millió forint volt. — Ezzel szemben hogyan tudná ma jellemezni a vállalatot? — Ez a vagyon megduplázódott, közel tízmillió forintra. Annak idején az egzisztenciánk is bizonytalannak tűnt, nem nagyon hitt senki abban, hogy önálló cégként talpon tudunk maradni. Fél év után kaptuk az első komolyabb biztató szót, egy igazgatótanácsi ülésen hangzott el, hogy „nem kérdés tovább, lesz-e Coopsped vagy sem ...” — A dolgozók is először egyéves tartós kihelyezéssel jöttek el ide, tehát megvolt a lehetőségük arra, hogy ha csődöt mondunk, visszamehetnek az eredeti munkahelyükre. Akkor har- minchatan kezdtünk, ma hatvanhétén vagyunk. Ennek a számnak a legnagyobb hányada a konkrét termelésben dolgozik. A béreket is fokozatosan tudjuk fejleszteni: 1987-ben 77 ezer forint volt az egy személyre jutó éves átlagbér, 1988-ban ezt 80—82 ezerre tervezzük. — A szociális adottságaink javultak: tavaly hidegmeleg vizes zuhanyzókat, öltözőket építettünk, és gyarapodtunk egy étteremmel is. Ebben az esztendőben a dolgozók közel fele mehet üdülni a szakszervezet támogatásával. És. ha minden jól megy, hamarosan nekilátunk egy sportpálya kialakításának is. Megnyugodtak az emberek. A mi munkánkban az idő jobbulásával egyenes arányban növekszik a teljesítmény. Nem panaszkodhatunk, enyhe telünk és korai tavaszunk volt. — Egyre bővítjük a szolgáltatásaink körét. Nincs meghatározott területünk, az egész -országban vállalunk fuvart. Eljutottunk oda, hogy az Agria Bútorgyár egész szállítási kapacitását megvásároltuk, velük, a Bútorker- kel és a Domus Lakberendezési Áruház-láncolattal ötéves szerződésünk van. A megye egy részébe mi visz- szük el a Bőcsről .hozott sört. a közútépítésben pedig az összes billenőgép-álllomá- nyunk egész évre lekötött. De ugyanígy részt veszünk személyszállításban, költöztetésben, gépi rakodásban, sőt, még pince- és alapásásban is. — Milyen eredménnyel zárták az első negyedévet? — 5,1 milliós bevételünk volt, s ennek alapján úgy tűnik, nem kell félnünk az idei terv teljesítésétől. Nem elégedhetünk meg azonban a jelenlegi eredményeinkkel, továbbra is keresni kell az új lehetőségeket, üzleti kapcsolatokat, netalántán a nemzetközi vérkeringésbe is belépni. Ehhez leginkább arra van szükség, hogy odafigyeljünk, a látottakat, hallottakat elraktározzuk, majd kellő pillanatban felelevenítsük. No, meg nem árt egy kis bátorság, vállalkozó kedv sem . . . Doros Judit
