Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 4., szombat 3 ÁTMENETI VISSZAESÉS UTÁN ... Ismét fellendülőben a kistermelés Boldogon Bizonnyal nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a na­pokban Boldogon megren­dezett körzeti kistermelési tanácskozás, amely a TOT kihelyezett szakbizottsági ülése volt, egyben a Hatva­ni Lenin Termelőszövetkezet ágazati munkájának az er­kölcsi elismerését is jelenti. Pedzette ezt Kurucz Miklós, a MÉM osztályvezetője, de Sramkó László, a Teszöv titkára is, amikor a Heves megyei helyzetet elemezte hozzászólásában. Persze a mostani eredmények gyöke­re a múltba nyúlik, hiszen a ma Boldogon és környékén virágzó zöldségkultúra vol­taképpen .már ötven eszten­deje lábra kapott, csak idő­közben mezőgazdaságunk struktúrája változott meg alapvetően. — Igen, a boldogi paprika például fél évszázada leg­alább jegyzett portéka a vidék nagy városaiban ép­pen úgy, mint a pesti vá­sárcsarnokokban. Termelő- szövetkezetünk a benne rej­lő lehetőségeket felismerve törekszik arra. hogy minden támogatást megadjon a kis­termelőknek, a háztáji gaz­daságoknak — mondotta a lezajlott programot összegző beszélgetésünk alkalmával Vágó József tsz-elnök. — És a közös akarat, a jó szándék közös javakat is terem. Mi­vel támogatjuk a jelenleg 400 hektár földterületen munkálkodó tagjainkat, nyugdíjasainkat? Segítjük őket vetőmag, műtrágya, is­tállótrágya, szalma biztosí­tásával, gépeinket adjuk, ér­tékesítési szerződést bizto­sítunk, ugyanakkor folyama­tos tanácsadással is szolgál­nak szakembereink a terme- , lés minden fázisában a hoz­zájuk fordulóknak . . . ★ ★ Megtudtuk továbbiakban, hogy a sajnálatosan növek­vő költségek egy részét, a gépi szolgáltatás terén mái a tagokra kellett hárítani. Az érlelődő, kiteljesedő in­tegráció kapcsán fontos té­nyező viszont a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, amely igen rugalmasan köl­csönt, termelési hitelt biz­tosít a kistermelőknek. De kiiktatták a párhuzamossá­got is a felvásárlás, értéke­sítés tekintetében. Megszűnt a kettős csatorna, teljesen a tagokon múlik, hogy a kö­zös gazdaságon vagy az áfészen keresztül értékesítik termelvényeiket. Mellesleg a háztáji állatállomány táp­ellátásában, forgalmazásá­ban, szintén a fogyasztási szövetkezet vállalt fontos szerepet e körzetben. Am te­kintsünk vissza kicsit a kö­zelmúltba: miként alakult az utóbbi évtized háztáji tevékenysége? Miiven ten­denciák érvényesültek ben­ne? — Termelőszövetkeze­tünkben 1982—83 egyértel­műen rekordforgalmat je­lent — folytatta tájékoztató­ját Vágó József. — Ezt kö­vetően 198? elejéig erősen csökkent a forgalom, most viszont ismét jelentős a föl­lendülés. Ezt kimondottan a zöldségkultúrákra értelmez­hetjük! így a' 116 hektár háztáji dinnyére, a megnőtt paradicsom, kapor, kömény­mag, zöldbab termesztésére Miközben az előző évek szintjén maradt a burgonya, a kukorica, s néhány egyéb növényfajta volumene. En­nek kapcsán jegyzem meg, hogy a jelzett kultúrák ne­gyede szakcsoporti művelés keretében történik, a közös­ben csupán 50 hektár para­dicsomterület maradt. Igen jelentős viszont a boldogi. herédi, kökényesi. hatvani kertekben megtermelt zöld­ségmennyiség. A Lenin Termelőszövet­kezet elnöke érdeklődésünk­re azt is elmondotta, hogy a zöldségtermesztéssel el­lentétes tendencia jellemzi a háztáji sertéstartást, mert amíg 1983-ban még hatezer darabot vásárolt fel a közös gazdaság, az idei esztendő­ben mindössze háromezer darabra van szerződésük. A hátrányos helyzet Vágó József szerint a hizlalás jö­vedelmezőségének nagymér­vű csökkenésével magya­rázható. ami viszont a la­kossági húsfogyasztás visz- szaesésére utal. És még nem szóltunk arról, hogy a Hat­van környéki, imént említett településeken, összefüggés­ben a háztáji szarvasmar­hatartás visszaesésével, csu­pán egyik évről a másikra negyvenezer liter tejjel csökkent a háztájiból szár­mazó hozam. Ilyen gondok közeDette mi inspirálja mégis a közös gazdaságot a kistermelés támogatására, fo­kozására ? — Két fontos tényezővel számolunk — fejezi be a beszélgetést, a Lenin Tsz el­nöke. — Először is tagjaink a napi rendes munka mellett pluszként többletjövedelem­hez jutnak, amit mi nem tudunk biztosítani. Másik megfontolásként említem, hogy á zöldségtermesztésre fogott terület bizonyos ré­sze méretei, tagoltsága, he­lyenként gyengébb minősé­ge miatt előnytelen a nagy­üzemi művelés szempontjá­ból. Mégis, ezekkel számol­va, mi gondolkoztatja el a közös gazdaságok vezető­it .. . ? Az annyira támoga­tott kisgazdaságok „haté­konysága”, ami messze el­marad a nagyüzemi terme­léstől! Ezen kellene változ­tatnunk az általános föllen­dülés végett, ami vélemé­nyem szerint nem csupán e tájon, hanem megyei szinten is nagyon elkelne . . . Moldvay Győző ÚJ KUTAK - A JÓ MINŐSÉGÉRT - HOGY EGER FÜRDŐVÁROS LEGYEN - A TAVALYINÁL KEDVEZŐBB A HELYZET Vízröl-a nyári csúcs előtt Az egri strandfürdő területén felépített csúszda a gyerekek kedvencévé vált (Fotó: Szántó György) Beköszöntött a meteo­rológiai nyár, s bár az éltető víz felhasználásá­nak csúcsidénye csak jú­liusban kezdődik, a He­ves Megyei Vízmű Vál­lalat már elvégezte a szükséges munkákat, hogy minél zavartalanabb le­gyen a meleg hónapokban az ellátás. A szakembe­rek a napokban tartották meg az idei műszaki és közegészségügyi szemlél Gyöngyösön, a II. számú üzemegységben. Hogy mi­re számíthatunk ebben az évben? Kérésünkre er­ről tájékoztatott Horváth János, a vállalat főmér­nöke. Mindjárt jó hírrel kezd­hetjük: megyénk vízellátása kedvezőbb az idén, mint 1987-ben volt! Ez nemcsak a több csapadéknak köszön­hető, hanem annak is, hogy számos termelő telepen megjavították, korszerűsítet­ték a kutakat és újakat is fúrtak. Többek között Pé- lyen, Boconádon létesült új víznyerő, Egerben pedig több új kút is üzemel már. Ily módon megyénkben napi hétezer köbméterrel nőtt a mennyiség. A vállalat fej­lesztési programjában nyolc kutat csehszlovák vegysze­res módszerrel kezeltek, amely a csőtisztításnál 20 százalékkal nagyobb vízho­zamot eredményez. Saját ja­vító részlegeik 23 kutat kor­szerűsítettek. A vállalat egyébként a megye 83 tele­pülésén szolgáltat vizet. Az erőfeszítések ellenére vannak vízhiányos területek. Ide sorolható Noszvaj. Gyöngyöstarján, Gyöngyös­pata, Abasár, Hort, Hatvan és Tárnáméra. E helységek­ben a csúcsidőben nyomás­csökkentésre, hiányra lehet számítani, s elrendelhetik a locsolási tilalmat is. Megyénkben az összes víz­nyomócső-hálózat 1450 kilo­méter hosszú, s a vállalat 84 ezer 975 lakásban biztosít ivóvizet. Sajnos, a szenny­vízcsatornák hossza csak 192 kilométer, s ebben az ötéves tervben nem is várható ka­pacitásbővítés. Mindössze a gyöngyösi szennyvíztisztító­telep bővítése szerepel a ter­vekben, ám a többi meglehe­tősen túlterhelt. A legtöbb településen szikkasztó és zárt szennyvíztárolók van­nak, ám a távlati megoldás mindenképpen a csatornázás fejlesztése lenne. Az ivóvíz minősége meg­felelő: 115 kilométer nyomó­cső-hálózatot tisztítottak ki, többek között Gyöngyösön, Vámosgyörkön és Besenyő­telken. Néhány település azonban a nitrátszennyezés miatt veszélyeztetett: Szajlá- ra, Terpesre, Kisfüzesre, Er- dőkövesdre, Váraszóra, Sze­derkénypusztára, Szentdo­monkosra. Fedémesre, Tar- naleleszre - és Bükkszenter- zsébetre hetente kétszer tar­tálykocsikkal szállítják , az ivóvizet. A vállalat főmérnökének azt is megemlítettük: sajnos az elmúlt években Eger nem „érdemelte ki” a für­dőváros címet. Várható-e előnyös változás? Nos, mint megtudtuk, a fürdők vízel­látása már az idén jobb lesz, mint az elmúlt évben volt. A források vízhozama emel­kedett, az egri és a gyön­gyösi strandra a hálózatról is több víz jut. Az új fedett uszoda Egerben vízforgató­berendezéssel működik majd ezért a tisztítás is korsze­rűbben megoldható. víz­igénye kevesebb lggz. A ré­gi tisztasági fürdő az épülő » SZOT-szálló gyógyfürdőé lesz, ehhez is elegendő meny- nyiséget tudnak biztosítani Ahhoz azonban, hogy a me­gyeszékhely valóban fürdő­város legyen, a strand kul­turáltságát, korszerűsítéséi kell megvalósítani. A fej­lesztés közös beruházásban, a városi tanáccsal és a Mátra—Bükki Intéző Bi­zottsággal történik. A tanul­mánytervek már elkészültek. Az első ütemben az új ka- binsor megépítése szerepel: a jövő szezonra elkészül a 40 millió forintos beruházás. A tervek szerint két éven belül megújul a bejárati front is. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mintegy 200 millió forint értékben — a strand teljes megújítását tűzték célul. Végeredményben a válla­lat szakemberei szerint a je­lenlegi kapacitás biztosítja a nyári vízigényt megyénk­ben, s elegendő a növény- kultúra öntözéséhez is. Azt azonban mi, állampolgárok is beláthatjuk: oz indokolat­lan pazarlás nem helyénva­ló, az ésszerű takarékoskodás valamennyiünk érdekében fontos. Mikes Márta Alpinisták—épületeken Az Egri Épületkarbantartó Kisszövetkezet'ez év júniusá­ban megalakítja ipari alpinista részlegét. Az öttagú, speciá­lisan képzett csapat feladata, hogy a magasabb épületeknél külső munkákat végezzen. Tevékenységük gazdaságos, hi­szen így nem kell állványzatot ácsolni, gyorsabban, haté­konyabban és főleg olcsóbban tudnak dolgozni. Bemutatkozó munkájuk az egri, Széchenyi utcai kórház kápolnájának festése, vakolatának felújítása — amelyet ké­pünkön .is láthatnak. (Fotó: Perl Márton) BÁTORSÁGRA, VÁLLALKOZÓ KEDVRE VAN SZÜKSÉG Kél év alatt megduplázták a vagyonukat... Mi a titka a Coopspednek? A Vécsey-völgy legvégén, a régi téglagyár helyén né­hány évvel ezelőtt új te­lephely épült. Akkoriban még nem sokan hallottak róla. Manapság már többen tudják: a Coopsped név a Heves Megyei Szövetkezett Szállítási Közös Vállalatot fémjelzi. Nemcsak szőkébb hazánkban, hanem az egész ország területén ismertek let­tek. Ez sem kevés, de ha még azt is hozzátesszük, hogy megalakulásuk óta eltelt röpke két év alatt megdup­lázták a vagyonukat, hogy folyamatosan fejlesztik a gépparkot, hogy az itt dol­gozók száma ez idő alatt a kétszeresére növekedett, nos, ezek tudatában már óhatat­lanul felmerül a kérdés: mi a titka egy ilyen nyereséges vállalkozásnak? — Merni kell belefogni abba is, ami szokatlan, a gazdasági életben merőben új dolog — adja meg a vá­laszt Szabó József igazgató. Már maga a megalakulásunk is ilyen volt, hiszen a négy alapító tag — az egri Épü­letkarbantartó, a Fémelekt- ro, a Háziipari, valamint az egercsehi Szilikát Építőipari Szövetkezet — egy közös vál­lalati formában működő gaz­dasági társulást hozott lét­re, 1986 január 1-jén. — A szállítás, a fuvarozás azelőtt eléggé mostohagyerek volt, ráadásul nem termelő­dött ki a szakembergárdája sem. Ebből adódott, hogy szervezetlenül, sokszor ösz- sze-vissza közlekedtek az au­tók, nem törődtek azzal, hogy nemcsak oda-, hanem visz- szafelé is legyen fuvarjuk stb. Ez szinte természetsze­rűen szülte az ilyen-olyan veszteségeket is. Az előbb említett négy szövetkezet épp ezt akarta kiküszöbölni, amikor létrehozta a Coop- spedet, azt a céget, amelynek már fő profilja a szállítás. — Milyen adottságokkal kezdték el a munkájukat? — Egy lepusztult, romos telephelyet vettünk meg, a régi téglagyárat. Ha idefelé jövet körülnézett, láthatta, hogy nagyjából rendezett a parkolóhely, nemsokára fü­vesítünk, virágot ültetünk. Megalakulásunk elején szin­te mindent béreltünk. Az irodahelyiséget, a telefon­vonalat, ahonnan úgy ahogy elkezdhettünk dolgozni. A négy alapitótól főként ter­mészetben kaptuk meg az akkori vagyonúnkat — 37 gépkocsit, amelynek nagy ré­sze idős, elhasználódott szer­kezet volt, de a célnak egy ideig még megfelelt, vala­mint az összes berendezési tárgyat az íróasztaltól kezd­ve az utolsó székig. Ezenkí­vül összeadtak 500 ezer fo­rintot az induláshoz — amit fel is emésztett az üzem­anyagigényünk. Mindent összevetve, az alapvagyonunk 4,7 millió forint volt. — Ezzel szemben hogyan tudná ma jellemezni a vál­lalatot? — Ez a vagyon megdup­lázódott, közel tízmillió fo­rintra. Annak idején az eg­zisztenciánk is bizonytalan­nak tűnt, nem nagyon hitt senki abban, hogy önálló cégként talpon tudunk ma­radni. Fél év után kaptuk az első komolyabb biztató szót, egy igazgatótanácsi ülé­sen hangzott el, hogy „nem kérdés tovább, lesz-e Coop­sped vagy sem ...” — A dolgozók is először egyéves tartós kihelyezéssel jöttek el ide, tehát meg­volt a lehetőségük arra, hogy ha csődöt mondunk, visszamehetnek az eredeti munkahelyükre. Akkor har- minchatan kezdtünk, ma hatvanhétén vagyunk. En­nek a számnak a legnagyobb hányada a konkrét terme­lésben dolgozik. A béreket is fokozatosan tudjuk fej­leszteni: 1987-ben 77 ezer fo­rint volt az egy személyre jutó éves átlagbér, 1988-ban ezt 80—82 ezerre tervezzük. — A szociális adottsága­ink javultak: tavaly hideg­meleg vizes zuhanyzókat, öl­tözőket építettünk, és gya­rapodtunk egy étteremmel is. Ebben az esztendőben a dolgozók közel fele mehet üdülni a szakszervezet tá­mogatásával. És. ha minden jól megy, hamarosan neki­látunk egy sportpálya kiala­kításának is. Megnyugodtak az emberek. A mi munkánk­ban az idő jobbulásával egyenes arányban növekszik a teljesítmény. Nem pa­naszkodhatunk, enyhe te­lünk és korai tavaszunk volt. — Egyre bővítjük a szol­gáltatásaink körét. Nincs meghatározott területünk, az egész -országban vállalunk fuvart. Eljutottunk oda, hogy az Agria Bútorgyár egész szállítási kapacitását megvá­sároltuk, velük, a Bútorker- kel és a Domus Lakberende­zési Áruház-láncolattal öt­éves szerződésünk van. A megye egy részébe mi visz- szük el a Bőcsről .hozott sört. a közútépítésben pedig az összes billenőgép-álllomá- nyunk egész évre lekötött. De ugyanígy részt veszünk személyszállításban, költöz­tetésben, gépi rakodásban, sőt, még pince- és alapásás­ban is. — Milyen eredménnyel zár­ták az első negyedévet? — 5,1 milliós bevételünk volt, s ennek alapján úgy tűnik, nem kell félnünk az idei terv teljesítésétől. Nem elégedhetünk meg azonban a jelenlegi eredményeinkkel, továbbra is keresni kell az új lehetőségeket, üzleti kap­csolatokat, netalántán a nemzetközi vérkeringésbe is belépni. Ehhez leginkább ar­ra van szükség, hogy oda­figyeljünk, a látottakat, hal­lottakat elraktározzuk, majd kellő pillanatban felelevenít­sük. No, meg nem árt egy kis bátorság, vállalkozó kedv sem . . . Doros Judit

Next

/
Thumbnails
Contents