Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 4., szombat LONDON Angolszász csúcs A moszkvai csúcsról egyenesen Londonba repülő Ronald Reagan tiszteletére ritka hagyományszegésre szánta el magát a kulisszatitkait féltékenyen őrző brit miniszterelnöki hivatal: csütörtökön este először engedték be a fotó- és tv-riporterek kíváncsi kameráit a Downing Street 10. szentélyébe, a brit kabinet tanácstermébe. így megörökíthették azt a pillanatot, amikor az Egyesült Államok elnöke és Nagy- Britannia kormányfője vezető minisztereik és tanácsadóik társaságában helyet foglalt az ovális kabinétasz- tal két szemközti felkaréjánál. A brit kabinet hangszigetelt tanácstermébe is behatoló nyilvánosság pillanatnyi felvillanásával kezdődött, de a továbbiakban már a nyilvánosság szigorú kizárásával folytatódott a Reagan —Thatcher villámcsúcs mindössze 45 percig tartó egyetlen hivatalos aktusa: Thatcher asszonyt személyesen tájékoztatta az Egyesült Ál lamok elnöke az SZKP KB főtitkárával folytatott moszkvai tárgyalásairól. Washington többi nyugat-európai szövetségese előzőleg Brüsszelben kapott tájékoztatást George Shultz külügyminisztertől. akinek rövidre kellett fognia mondanivalóját, hogy estére már jelen lehessen az angolszász megbeszélésen. Reagan mostani, harmadik angliai látogatását egyszersmind a mandátumának utolsó hónapjait töltő amerikai elnök „búcsúlátogatá- sának" is tekintik Londonban. Reagan elnök ennek viszonzására hívta meg Thatcher asszonyt Washingtonba. Bennfentesek szerint a brit kormányfő előreláthatólag csak novemberben, az amerikai elnökválasztások után tesz eleget Reagan meghívásának. Ily módon, a távozó elnöktől búcsút véve, Thatcher asszonynak módja lesz találkozni az elnöki hatalom addigra már megválasztott várományosával, a Fehér Ház jövő januárban beiktatásra kerülő új lakójával is. A HÉTEN TÖRTÉNT SZOMBAT: Az amerikai szenátus és a szovjet Legfelsőbb (Tanács ratifikálja a közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról decemberben megkötött szovjet —amerikai szerződést — .A szír katonák Bei- rütba történt bevonulása nyomán fokozatosan megszűnik a siita csoportok egymással vívott fegyveres harca. VASÁRNAP: Ronald Reagan amerikai elnök Moszkvába érkezik, s megtartja első négy- szemközti megbeszélését Mihail Gorbacsovval. az SZKP főtitkárával — Megkezdődik a Jugoszláv Kommunisták «Szövetségének országos értekezlete. amely a mélyülő gazdasági és politikai válsághelyzet megtárgyalására ült össze — Új elnököt és főtitkárt választ a P'inn Kommunista Párt. mert vezetői pénzügyi botrányba keveredtek — Ziaul Hakk pakisztáni elnök feloszlatja a parlamentet., meneszti a kormányt s új választásokat ír ki. HÉTFŐ: Gorbacsov és Reagan megtartja második megbeszélését: s találkozik egymással Jazov és Carlucci. a .két hon.védelmi miniszter is. .Reagan szovjet ellenzéki személyiségeket fogad lakhelyén. s ez nemtetszést vált ki tárgyalópartnerei részéről — A Rudé Právó cikke szerint a bős—nagymarosi vízmű csehszlovákiai építkezésén megnyugtatóan rendezik a terület környezetvédelmi problémáit. KEDD: Gorbacsov és Reagan megtartja harmadik megbeszélését, majd közös sétát tesz a Vörös térén: az elnök beszédet mond a Lomonoszov egyetemen. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői együttműködési okmányokat írnak alá — Helyi pártvezetőket zárnak ki az SZKP-ból az azerbajdzsán—örmény nemzetiségi feszültség kialakulásában viselt felelősségük miatt — Havannában véget ér az el nem kötelezettek külügyminisztereinek leszerelési értekezlete — Konkrét elhatározások nélkül. d< alapos vita után er véget a JKSZ értekezlett — Megkezdődik az ENSZ-közg.yülés rendkívül leszerelési ülésszaka, a fejlődő országok elégedetlenek a nagyhatalmakkal. SZERDA: Gorbacsov és Reagan zárcmegbeszélé- se; kicserélik a decemberi rakétaszerződés ratifikációs okmányait. A főtitkár és az elnök egyaránt hasznosnak ítéli sajtóértekezleten a lezajlott találkozót. Gorbacsov ..elszalasztott lehetőségeket” is emleget azonban. Reagannek megváltozott a véleménye a Szovjetunióról. CSÜTÖRTÖK: Reagan Londonba utazik. hogy találkozzék Thatcher brit kormányfővel. Shult> külügyminiszter a brüsszeli NATO-központbar tájékoztatja a szövetségeseket — Rafszandzsán parlamenti elnököt nevezi ki Khomeini az iráni fegyveres erők főparancsnokává. FENTEK: Reagan Londonban beszédet mond a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjéről, és találkozik Takesita japán kormányfővel — Shu.lt/ ismét a Közel-Keletre utazik. A negyedik Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó alkalmából ötkopejkás bélyeget adott ki a szovjet posta. A bélyeg május 30-án került forgalomba (Népújság- telefotó — MTI—Press) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 2-án Budapesten, a KB székházában fogadta a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai közötti bizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárait, akik^ Budapesten tartottak tanácskozásukat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet és Ronald Reagan elnök vezette amerikai tárgyalóküldöttség a zárómegbeszélések megkezdése előtt, június 1-jén a Kremlben Egy NSZK-beli bányában feltehetőleg begyulladt szénpor okozta robbanás történt június 1-jén. 56 bányász 100 méter mélységben a föld alatt rekedt. A képen egy bányamentőt szállítanak kór házba (balra) ★ Budapesten június 1-jén megkezdődött a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása. A tárgyalócsoport vezetője megnyitja a tanácskozást XXIII. János, a békepápa A kormány vezetőinek megbeszélése nagyvállalatok vezérigazgatóival XXIII. János pápa megállíttatta gépkocsiját, kiszállt, és sétálni indult. Magántitkára hiába óta őt attól, hogy elhagyja a Vatikánt. J.ános szeretett sétálgatni, s nagyokat szippantani a friss levegőből. — Hány ember hal meg az utcán, Don Loris! Semmi szörnyűség nincs abban, hogy a pápa is az utcán haljon meg — mondotta titkárának. s folytatta útját. Pedig öreg volt már, s beteg, de János pápaként is megmaradt Giuseppe Roncal- linak, az egyszerű bergamói paraszt gyermekének, a nép fiának, s nem tartotta szentségtörésnek, ha fenséges lábaival a római kövezetei rótta. XXIII. János pápa egyébként is számtalan meglepetéssel szolgált a Kúria vezetőinek. s egyben az egész világnak. Három évvel pápává választása után, 1961 végén azzal lepte meg a világot. hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, s ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyház- politikában. 1963, március 7-én kihallgatáson fogadta Hruscsov lányát és vejét, aki akkor az Izvesztyija főszerkesztője volt. Alig öt héttel e találkozás után XXIII. János közzétette híres. Pacem in Terris kezdetű enciklikáját. amelyben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyében meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a világba a szocialista országokat is. Forradalmi megnyilatkozás volt ez Szent Péter trónusának birtokosától. hiszen korábban éles — s áthidalhatatlannak tűnő — szakadék választotta el egymástól a Pápai Államot és a szocialista országokat. János azonban számolt a realitásokkal, s bár kijelentette: az ateizmus elfogadhatatlan az egyház számára, de felismerte, hogy a kommunistákkal való együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Még ennél is nagyobb meglepetést keltett az 1961, december 25-én tett bejelentése, amikor összehívta a II. Vatikáni Zsinatot. Hetven dokumentumot készítettek elő arra, hogy a zsinaton megvitassák azokat. A várakozás óriási volt, a római lapokat „Lakást keresek fürdőszobával, telefonnal, oltárral” szövegű hirdetések árasztották el. 1962. októben 11-én azután ünnepélyesen bevonultak a zsinati atyák. 2540-en a Szent Péter Bazilikába. A főpapok akkor még minden bizonnyal nem tudták, hogy a XX. század egyháztörténetének legjelentősebb eseményére érkeztek, ahol olyan dolgok történnek majd. amire még nem volt példa. — Szörnyű! — kiáltotta már az első nap egy résztvevő. amikor a zsinati atyák elfogadták, hogy a nem katolikus egyházak- képviselői is részt vehessenek a zsinat minden ülésén. A meghívásnak 18 nem katolikus egyház tett eleget, s képviseltette magát. A zsinatot maga a pápa nyitotta meg. 45 percig beszélt. .,Mi nem azért jöttünk ide. hogy felülvizsgáljuk vallásunkat és dokt- rinális kérdéseket vitassunk meg — jelentette ki — komolyan kell viszont foglalkoznunk az egyház korszerűsítésével, a modern világ követelményeinek megfelelően.’' XXIII. János már a megnyitón kijelölte egy, a világra nyitott egyház útját. Kijelentette, hogy az egyháznak meg kell értenie a világ fejlődését és csatlakoznia kell ahhoz. Határozottan kiállt új dogmák elfogadása ellen, s a zsinat valóban úgy lett korszakalkotó jelentőségű, hogy egyetlen dogmát sem hozott. XXIII. János, a „békepá- pa” a zsinat befejezését már nem érhette meg, 25 esztendővel ezelőtt, 1963. június 3- án hunyt el. 82 éves korában. Alig ötéves pápai uralkodása alatt bebizonyította, hogy az egyház kimozdítható a mozdulatlan konzervativizmusból. s ezzel olyan történelmi cselekedetet hajtott végre, amelynek szelleme máig hat. Kovács Tamás (Folytatás az 1. oldalról) lenebbül alakul és veszélyezteti az egyensúlyi célok elérését. Ennek oka elsősorban az. hogy a tervezettnél több támogatást és kedvezményt kapnak a gazdálkodók. A Minisztertanács ebből kiindulva — annak érdekében, hogy a pozitív gazdasági folyamatok tovább erősödjenek, s o költségvetési hiány mérséklődjék — több intézkedést tett és tesz. Az elhatározott lépések sorába tartozik az állami beruházási kiadások mérséklése; egyes termelési támogatások és dotációk csökkentése; a különböző célokra elkülönített alapokból történő elvonás a költségvetés pozíciójának javítása érdekében, s indokolttá vált, hogy a kormányzat a rubelexport szabályozásában is szigorúbb követelményeket érvényesítsen. Ugyancsak a pénzügyi egyensúly javítását szolgálja a megtakarítási kedv növelése érdekében, június 1-jétöl bevezetett lakossági betéti kamatemelés. A kormány vezetői hangsúlyozták: sem a gazdálkodókat általánosan sújtó adóemeléshez, sem a fogyasztáshoz kapcsolódó támogatások mérsékléséhez nem akartak folyamodni. A támogatások évközi csökkentése az érintett nagyvállalatok számára gondot okozhat. Ezek az intézkedések azonban nem vá ratlanok, 'részei a kormány stabilizációs munkaprogram iának. A támogatások csökkentésével — az intézkedés kényszerű okain kívül — az érdekeltségi viszonyokat jobban a gazdaságpolitikai törekvések szolgálatába szeretnék állítani, elsősorban a nem rubelelszámolású export növelésének érdekében. Szóba került a vitában, hogy a kormány döntése azokra a korábbi megállapodásokra is vonatkozik, amelyeket a vállalatok évekkel ezelőtt — még más gazdálkodási feltételek közepette — kötöttek a minisztériumokkal. A megbeszélésen jelen levő, az intézkedések hatását tekintve leginkább érdekelt nagyvállalatok vezetői elmondták; a gazdálkodást nehezítő sok egyéb tényező mellett most egy újabb gonddal kell megbirkózniuk. Többségük azonban elfogadta, belátta, hogy nép- gazdasági szempontok indokolják a támogatások csök~ kentését, s inkább vállalni kell a korábbi döntések hozzáigazítását a megváltozott helyzethez, mint hogy veszélybe kerüljön a gazdaság stabilitása. Megállapodás született abban, hogy az intézkedések nem hozhatják lehetetlen helyzetbe az érintett gazdálkodókat, igaz, néhárn vállalatnál a korábbi ambíciókat felül kell vizsgálni, bizonyos terveket későbbre kell halasztani. Az ágazati minisztériumok kellő rugalmassággal fogják végrehajtani az intézkedéseket, s kiemelt szempontként veszik majd figyelembe a vállalatok konvertibilis piaci eredményeit és az e piacra irányuló termelés folyamatban levő fejlesztéseit. A vitában felszólaló vállalatvezetők hangot adtak annak a véleményüknek, hogy rendkívül fontos a szabályozás kiszámíthatósága, az, hogy a gazdálkodók előrelátóan tervezhessenek. A kormány részéről ígéretet tetiek arra, hogy ebben az évben minden korábbinál előbb ismertté válnak a jövő évi szabályozási feltételek. A résztvevők kölcsönösen hasznosnak, tanulságosnak ítélték a megbeszélést, s egyöntetűen szükségesnek tartották, hogy megfelelő időben, a döntéseket megelőzően, a jövőben rendszeresebben kerüljön sor ilyen jellegű konzultációkra.
