Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 4., szombat LONDON Angolszász csúcs A moszkvai csúcsról egye­nesen Londonba repülő Ro­nald Reagan tiszteletére rit­ka hagyományszegésre szán­ta el magát a kulisszatitka­it féltékenyen őrző brit mi­niszterelnöki hivatal: csütör­tökön este először engedték be a fotó- és tv-riporterek kíváncsi kameráit a Dow­ning Street 10. szentélyébe, a brit kabinet tanácstermé­be. így megörökíthették azt a pillanatot, amikor az Egye­sült Államok elnöke és Nagy- Britannia kormányfője veze­tő minisztereik és tanács­adóik társaságában helyet foglalt az ovális kabinétasz- tal két szemközti felkaréjá­nál. A brit kabinet hangszige­telt tanácstermébe is beha­toló nyilvánosság pillanat­nyi felvillanásával kezdődött, de a továbbiakban már a nyilvánosság szigorú kizárá­sával folytatódott a Reagan —Thatcher villámcsúcs mind­össze 45 percig tartó egyet­len hivatalos aktusa: Tha­tcher asszonyt személyesen tájékoztatta az Egyesült Ál lamok elnöke az SZKP KB főtitkárával folytatott moszk­vai tárgyalásairól. Washing­ton többi nyugat-európai szö­vetségese előzőleg Brüsszel­ben kapott tájékoztatást George Shultz külügyminisz­tertől. akinek rövidre kel­lett fognia mondanivalóját, hogy estére már jelen lehes­sen az angolszász megbeszé­lésen. Reagan mostani, harma­dik angliai látogatását egy­szersmind a mandátumának utolsó hónapjait töltő ame­rikai elnök „búcsúlátogatá- sának" is tekintik London­ban. Reagan elnök ennek viszonzására hívta meg Thatcher asszonyt Washing­tonba. Bennfentesek szerint a brit kormányfő előrelát­hatólag csak novemberben, az amerikai elnökválasztá­sok után tesz eleget Reagan meghívásának. Ily módon, a távozó elnöktől búcsút véve, Thatcher asszonynak mód­ja lesz találkozni az elnöki hatalom addigra már meg­választott várományosával, a Fehér Ház jövő januárban beiktatásra kerülő új lakó­jával is. A HÉTEN TÖRTÉNT SZOMBAT: Az amerikai szenátus és a szovjet Legfelsőbb (Tanács ratifikálja a közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról decemberben megkötött szovjet —amerikai szerződést — .A szír katonák Bei- rütba történt bevonulása nyomán fokozatosan megszűnik a siita csoportok egymással vívott fegyveres harca. VASÁRNAP: Ronald Reagan amerikai elnök Moszkvába érkezik, s megtartja első négy- szemközti megbeszélését Mihail Gorbacsovval. az SZKP főtitkárával — Megkezdődik a Jugo­szláv Kommunisták «Szövetségének országos ér­tekezlete. amely a mélyülő gazdasági és poli­tikai válsághelyzet megtárgyalására ült össze — Új elnököt és főtitkárt választ a P'inn Kom­munista Párt. mert vezetői pénzügyi botrányba keveredtek — Ziaul Hakk pakisztáni elnök fel­oszlatja a parlamentet., meneszti a kormányt s új választásokat ír ki. HÉTFŐ: Gorbacsov és Reagan megtartja második megbeszélését: s találkozik egymással Jazov és Carlucci. a .két hon.védelmi miniszter is. .Reagan szovjet ellenzéki személyiségeket fogad lakhe­lyén. s ez nemtetszést vált ki tárgyalópartne­rei részéről — A Rudé Právó cikke szerint a bős—nagymarosi vízmű csehszlovákiai építke­zésén megnyugtatóan rendezik a terület kör­nyezetvédelmi problémáit. KEDD: Gorbacsov és Reagan megtartja harmadik megbeszélését, majd közös sétát tesz a Vörös térén: az elnök beszédet mond a Lomonoszov egyetemen. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői együttműködési okmányokat írnak alá — Helyi pártvezetőket zárnak ki az SZKP-ból az azerbajdzsán—örmény nemzetiségi feszültség kialakulásában viselt felelősségük miatt — Havannában véget ér az el nem kö­telezettek külügyminisztereinek leszerelési ér­tekezlete — Konkrét elhatározások nélkül. d< alapos vita után er véget a JKSZ értekezlett — Megkezdődik az ENSZ-közg.yülés rendkívül leszerelési ülésszaka, a fejlődő országok elé­gedetlenek a nagyhatalmakkal. SZERDA: Gorbacsov és Reagan zárcmegbeszélé- se; kicserélik a decemberi rakétaszerződés ra­tifikációs okmányait. A főtitkár és az elnök egyaránt hasznosnak ítéli sajtóértekezleten a lezajlott találkozót. Gorbacsov ..elszalasztott le­hetőségeket” is emleget azonban. Reagannek megváltozott a véleménye a Szovjetunióról. CSÜTÖRTÖK: Reagan Londonba utazik. hogy találkozzék Thatcher brit kormányfővel. Shult> külügyminiszter a brüsszeli NATO-központbar tájékoztatja a szövetségeseket — Rafszandzsán parlamenti elnököt nevezi ki Khomeini az iráni fegyveres erők főparancsnokává. FENTEK: Reagan Londonban beszédet mond a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjéről, és talál­kozik Takesita japán kormányfővel — Shu.lt/ ismét a Közel-Keletre utazik. A negyedik Gorbacsov— Reagan csúcs­találkozó alkalmából ötkopejkás bélyeget adott ki a szovjet posta. A bélyeg május 30-án került forgalomba (Népújság- telefotó — MTI—Press) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke június 2-án Budapesten, a KB székházában fogadta a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai közötti bizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tit­kárait, akik^ Budapesten tartottak tanácskozásukat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet és Ronald Reagan elnök vezette amerikai tárgyalóküldöttség a zárómegbeszélések megkezdése előtt, június 1-jén a Kremlben Egy NSZK-beli bányában feltehetőleg begyulladt szén­por okozta robbanás történt június 1-jén. 56 bányász 100 méter mélységben a föld alatt rekedt. A képen egy bányamentőt szállítanak kór házba (balra) ★ Budapesten június 1-jén meg­kezdődött a KGST-tagorszá­gok kommunista és munkás­pártjai központi bizottságai gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó titkárainak ta­nácskozása. A tárgyalócso­port vezetője megnyitja a tanácskozást XXIII. János, a békepápa A kormány vezetőinek megbeszélése nagyvállalatok vezérigazgatóival XXIII. János pápa megál­líttatta gépkocsiját, kiszállt, és sétálni indult. Magántit­kára hiába óta őt attól, hogy elhagyja a Vatikánt. J.ános szeretett sétálgatni, s nagyokat szippantani a friss levegőből. — Hány ember hal meg az utcán, Don Loris! Sem­mi szörnyűség nincs abban, hogy a pápa is az utcán hal­jon meg — mondotta titká­rának. s folytatta útját. Pe­dig öreg volt már, s beteg, de János pápaként is meg­maradt Giuseppe Roncal- linak, az egyszerű bergamói paraszt gyermekének, a nép fiának, s nem tartotta szent­ségtörésnek, ha fenséges lá­baival a római kövezetei rót­ta. XXIII. János pápa egyéb­ként is számtalan meglepe­téssel szolgált a Kúria veze­tőinek. s egyben az egész világnak. Három évvel pá­pává választása után, 1961 végén azzal lepte meg a vi­lágot. hogy közvetlen kap­csolatba lépett a Szovjetunió­val, s ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyház- politikában. 1963, március 7-én kihallgatáson fogadta Hruscsov lányát és vejét, aki akkor az Izvesztyija főszer­kesztője volt. Alig öt héttel e találkozás után XXIII. János közzétet­te híres. Pacem in Terris kezdetű enciklikáját. amely­ben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyé­ben meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a világba a szocia­lista országokat is. Forradal­mi megnyilatkozás volt ez Szent Péter trónusának bir­tokosától. hiszen korábban éles — s áthidalhatatlannak tűnő — szakadék választot­ta el egymástól a Pápai Ál­lamot és a szocialista orszá­gokat. János azonban szá­molt a realitásokkal, s bár kijelentette: az ateizmus el­fogadhatatlan az egyház szá­mára, de felismerte, hogy a kommunistákkal való együtt­működés nemcsak lehetsé­ges, hanem szükséges is. Még ennél is nagyobb meg­lepetést keltett az 1961, de­cember 25-én tett bejelenté­se, amikor összehívta a II. Vatikáni Zsinatot. Hetven dokumentumot készítettek elő arra, hogy a zsinaton megvitassák azokat. A vá­rakozás óriási volt, a római lapokat „Lakást keresek für­dőszobával, telefonnal, oltár­ral” szövegű hirdetések árasztották el. 1962. októben 11-én azután ünnepélyesen bevonultak a zsinati atyák. 2540-en a Szent Péter Bazi­likába. A főpapok akkor még minden bizonnyal nem tud­ták, hogy a XX. század egy­háztörténetének legjelentő­sebb eseményére érkeztek, ahol olyan dolgok történnek majd. amire még nem volt példa. — Szörnyű! — kiáltotta már az első nap egy részt­vevő. amikor a zsinati atyák elfogadták, hogy a nem ka­tolikus egyházak- képviselői is részt vehessenek a zsinat minden ülésén. A meghívás­nak 18 nem katolikus egy­ház tett eleget, s képviseltet­te magát. A zsinatot maga a pápa nyitotta meg. 45 per­cig beszélt. .,Mi nem azért jöttünk ide. hogy felülvizs­gáljuk vallásunkat és dokt- rinális kérdéseket vitassunk meg — jelentette ki — ko­molyan kell viszont foglal­koznunk az egyház korszerű­sítésével, a modern világ kö­vetelményeinek megfelelően.’' XXIII. János már a meg­nyitón kijelölte egy, a világ­ra nyitott egyház útját. Ki­jelentette, hogy az egyház­nak meg kell értenie a világ fejlődését és csatlakoznia kell ahhoz. Határozottan ki­állt új dogmák elfogadása ellen, s a zsinat valóban úgy lett korszakalkotó jelentősé­gű, hogy egyetlen dogmát sem hozott. XXIII. János, a „békepá- pa” a zsinat befejezését már nem érhette meg, 25 eszten­dővel ezelőtt, 1963. június 3- án hunyt el. 82 éves korá­ban. Alig ötéves pápai ural­kodása alatt bebizonyította, hogy az egyház kimozdítha­tó a mozdulatlan konzerva­tivizmusból. s ezzel olyan történelmi cselekedetet haj­tott végre, amelynek szelle­me máig hat. Kovács Tamás (Folytatás az 1. oldalról) lenebbül alakul és veszélyez­teti az egyensúlyi célok el­érését. Ennek oka elsősor­ban az. hogy a tervezettnél több támogatást és kedvez­ményt kapnak a gazdálko­dók. A Minisztertanács eb­ből kiindulva — annak ér­dekében, hogy a pozitív gaz­dasági folyamatok tovább erősödjenek, s o költségve­tési hiány mérséklődjék — több intézkedést tett és tesz. Az elhatározott lépések sorába tartozik az állami be­ruházási kiadások mérséklé­se; egyes termelési támoga­tások és dotációk csökken­tése; a különböző célokra el­különített alapokból történő elvonás a költségvetés pozí­ciójának javítása érdekében, s indokolttá vált, hogy a kormányzat a rubelexport szabályozásában is szigo­rúbb követelményeket ér­vényesítsen. Ugyancsak a pénzügyi egyensúly javítását szolgálja a megtakarítási kedv növelése érdekében, jú­nius 1-jétöl bevezetett la­kossági betéti kamatemelés. A kormány vezetői hang­súlyozták: sem a gazdálko­dókat általánosan sújtó adó­emeléshez, sem a fogyasztás­hoz kapcsolódó támogatások mérsékléséhez nem akartak folyamodni. A támogatások évközi csökkentése az érin­tett nagyvállalatok számára gondot okozhat. Ezek az in­tézkedések azonban nem vá ratlanok, 'részei a kormány stabilizációs munkaprogram iának. A támogatások csökkenté­sével — az intézkedés kény­szerű okain kívül — az érde­keltségi viszonyokat jobban a gazdaságpolitikai törekvé­sek szolgálatába szeretnék állítani, elsősorban a nem rubelelszámolású export növelésének érdekében. Szóba került a vitában, hogy a kormány döntése azokra a korábbi megálla­podásokra is vonatkozik, amelyeket a vállalatok évek­kel ezelőtt — még más gaz­dálkodási feltételek közepet­te — kötöttek a miniszté­riumokkal. A megbeszélésen jelen levő, az intézkedések hatását tekintve leginkább érdekelt nagyvállalatok ve­zetői elmondták; a gazdál­kodást nehezítő sok egyéb tényező mellett most egy újabb gonddal kell megbir­kózniuk. Többségük azonban elfogadta, belátta, hogy nép- gazdasági szempontok indo­kolják a támogatások csök~ kentését, s inkább vállalni kell a korábbi döntések hoz­záigazítását a megváltozott helyzethez, mint hogy ve­szélybe kerüljön a gazdaság stabilitása. Megállapodás született ab­ban, hogy az intézkedések nem hozhatják lehetetlen helyzetbe az érintett gaz­dálkodókat, igaz, néhárn vállalatnál a korábbi ambí­ciókat felül kell vizsgálni, bizonyos terveket későbbre kell halasztani. Az ágazati minisztériumok kellő rugal­massággal fogják végrehaj­tani az intézkedéseket, s ki­emelt szempontként veszik majd figyelembe a vállala­tok konvertibilis piaci ered­ményeit és az e piacra irá­nyuló termelés folyamatban levő fejlesztéseit. A vitában felszólaló vál­lalatvezetők hangot adtak annak a véleményüknek, hogy rendkívül fontos a szabályozás kiszámíthatósá­ga, az, hogy a gazdálkodók előrelátóan tervezhessenek. A kormány részéről ígéretet tetiek arra, hogy ebben az évben minden korábbinál előbb ismertté válnak a jö­vő évi szabályozási feltéte­lek. A résztvevők kölcsönösen hasznosnak, tanulságosnak ítélték a megbeszélést, s egyöntetűen szükségesnek tartották, hogy megfelelő idő­ben, a döntéseket megelőző­en, a jövőben rendszereseb­ben kerüljön sor ilyen jel­legű konzultációkra.

Next

/
Thumbnails
Contents