Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 30., csütörtök (Folytatás az I. oldalról) A szavazás után Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta. hogy dr. Tóth Károlyt 342 szavazattal 11 ellenében. Viczián Jánost 338 szavazattal 16 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette. hogy Stadinger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés elnökévé. Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 38 ellenében az Országgyűlés alelnökévé megválasztotta. Sarlós István. Köpeczi Béla és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mindvégig támogatták tevékenységüket. Stadinger István kért szót ezután. Maga és Horváth Lajos nevében köszönetét mondott a képviselőknek. Elmondotta. hogy munkájukat óz alkotmányosság szellemében és a képviselői kollega- litás szerint fogják végezni. Pozsgay Imre államminiszter röviden megköszönte a ..megtisztelő és megterhelő bizalmat". Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a kormány nevében építeni azt az együttEzután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé. Elöljáróban emlékeztetett arra. hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Ország- gyűlés. két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormánynak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása — hangsúlyozta. — Az 1987-es folyamatokat csak e szándék egészébe ágyazva értékelhetjük. A gazdasági fejlődés összességében kedvező képét több tekintetben beárnyékoló mellékhatások csak a jövőt építő törekvésekkel együtt érthetők meg. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; SARLÓS ISTVÁN, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 30-án született Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Eredeti foglalkozása tanár. 1939-töl tagja a pártnak. 1959-től az MSZMP VI. kerületi bizottságának első titkára. 1963 és 1970 között a Fővárosi Tanács elnöke volt. 1974-től 1982-ig a Hazafias Népfront OT főtitkára. 1982 júniusa és 1984 decembere között pedig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az Országgyűlés elnöki tisztét töltötte be. 1966-tól az MSZMP Központi Bizottságának. 1975 és 1987 között a Politikai Bizottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. működést, amely a törvényhozó és végrehajtó hatalom között nélkülözhetetlen. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter arról szólt, hogy az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a politikai folyamatok és a . gazdasági fejlődés támogatásában. Megköszönte a képviselőknek, hogy lehetővé tették számára a részvételt ebben a nehéz feladatban. Czibere Tibor művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan megfelelni feladatainak, amelyeknek ma fontos részei a közoktatás fejlesztése, a /első- oktatás, ezen belül is a műszaki felsőfokú képzés ügyének előbbre vitele. Az Országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Istvánt, bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Károlyt — egyhangú szavazással — az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Ország- gyűlés. csökkent az állami költség- vetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya. Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szükséges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kényszer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelményeket támasztó piacokon értékesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazdaság szerkezete, az exportképesség javulása, a gazdaságtalan termelés visszaszorulása. A termelés minőségi mutatói valamivel jobbak az előző évinél, de nemzetközi összehasonlításban nem lehetünk elégedettek. A népgazdasági jövedelem (a GDP) összehasonlító áron 3 százalékkal, folyó áron az elmúlt kétévi lassú bővülés után 1987-ben 12,4 százalékkal növekedett, ám a jövedelmek növekedésének közel háromnegyede áremelkedésből származott. A jövedelemképződés és -felhasználás összhangja 1987- ben sem jött létre. Az összhanghiány azonban a korábbi évekétől eltérő módon következett be. 1985—86-ban a belföldi felhasználás lényegében megfelelt a tervezettnek, a jövedelembővülés lényegesen elmaradt a számítottól, 1987-ben viszont a jövedelemképződés meghaladta az előirányzatot. Erős lendületet vett viszont, több mint 12 százalékkal emelkedett a beruházási célú pénzköltés, és a tervekkel ellentétben nem csökkent, hanem számottevően — reálértékben mintegy 3 százalékkal — nőtt a I fogyasztás is. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott intézkedések a támogatások mérséklését célozták, vagy ha más út nem volt. áremelések révén szűkítették a vásárlóerőt és egyben csökkentették a költségvetés hiányát. Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelektív élénkítése, ezen belül elsősorban a gazdaságos export bővítésére. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfékezni a támogatások növekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen telül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére vehettek igénybe. Az idei feladatokról szólva elmondta: — Gazdasági munkánk középpontjában a MinísztertaSTADINGER ISTVÁN, az Országgyűlés elnöke 1921-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülőgép- szerelő. s 1945-ig szakmájában dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után pártmunkás lett, 1951-től pedig különféle gazdasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt. majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett. 191« óta a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára. 1985-től az Országgyűlés építési . és közlekedési bizottságának elnöke volt. nács — önök által elfogadott — stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg Rell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben is. így legfontosabb gazdaságpolitikai célunk; a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. Ma még nehéz megítélni az idei folyamatok főrabbi alakulását, de az eddigi tapasztalatok mintha azt jeleznék, hogy bár kezdeti formában és sok feszültséggel, elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt. a behozatal forintértéke mérséklődött. Az áruforgalmi egyenleg az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyozott. szemben a tavalyi nagy összegű hiánnyal. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Tény. hogy viszonylag kedvező a kivitel rendelésállománya, a jónak ígérkező mezőgazdasági termelés is segítheti a külgazdasági egyensúly javulását. A kereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérlegre vonatkozó céljaink megvalósítása azonban komoly erőfeszítéseket igényel: az év hátralévő részében a behozatal és a (kivitel üteme között 7— 8 százalékpontnyi különbséget kell elérni a kivitel javára.' A rubelviszonylatú külkereskedelemben a cserearányok számunkra most kedvezőek, a behozatal menv- nyiségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A hiány STRAUB F. BRÚNÓ. »z Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagy- váradon. Felsőfokú tanulmánya, it a szegedi tudományegyetem orvostudományi karán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent- Györgyi Albert mellett kezdte. 1937—39 között az angliai Cam- bridgc-ben tanult. 1941-ben magántanár lett, 1945—49 között pedig a szegedi tudományegyetem rendes tanára volt. 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megalakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenységéért kétszer kapott Kossuth-díjat. első öthavi összege forintban az 1987. év hasonló időszakánál mintegy 20 százalékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem ,ió az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozó- ipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közelálló jövedelem- kiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. A parlament márciusi ülésén is elég részletesen szóltam az év elején kialakult. ..likviditási válságnak" nevezett pénzügyi feszültségről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közreműködésével megállapodás született a kereskedelmi bankok és a jegybank között a kialakult helyzet rendezéséről. A kereskedelmi bankok pénzellátásának lehetőségeiről a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke folyamatosan konzultál a kereskedelmi bankok vezetőivel. A második negyedévben a hitelpiacon nem volt számottevő feszültség. a bankok a vállalatok reális hiteligényét kielégítették. A belső pénzpiac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent megtegyen annak érdekében, hogy a költségvetés hiteligénye a tervezettet lehetőleg ne haladja meg. Az év hátralevő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk, ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíteniük. Felvetődött, hogy a kimagasló gabonatermés felvásárlása érdekében meg kell teremteni a többlethitelnyúj- tás lehetőségét. A gabona és más piacképes termékek felvásárlása pénzügyi oldalról megoldható. A kormány számos intézkedést tett és tesz a megtakarítások ösztönzése érdekében. A lakossági megtakarítások alakulására több tényező együttesen hat. Ezek között nem elhanyagolható az áremelkedés és a kamatok viszonya. Jelenleg a lakosság megtakarításának módozatai, annak pénzügyi formái számottevően átalakulnak. Az OTP-betétek növekedése — bár az utóbbi hetekben kisebb élénkülés jelei már megfigyelhetők — nem közelíti meg az előző évit. a készpénzállomány emelkedése és az. értékpapírHORVÁTH LAJOS, az Országgyűlés alclnöke 1926. november 6-án születeti Pécsett. Érettségi után, 1946-tol timártanuló volt a Pécsi Bőrgyárban. Később elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet. 1941 óta a párt tagja. 1951 — 1956 között a Baranya Megyei Tanácsnál tervelőadó. 1955- töl tervosztályvezető, majd 1960- tói a tanacs elnökhelyette volt. 1966—1911 között a Pécsi Városi Tanács elnökeként dolgozott. 1911-től a Baranya Megyei Tanács elnöke. 1915 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára volt 1975-től. vásárlás viszont jóval meghaladja a tavalyi mértéket. , Az év eddigi gazdasági- . pénzügyi folyamatai alapján fennáll annak a veszélye, hogy a pénzügyi viszonyok kedvezőtlen irányba változnak. Amennyiben az eddig kialakult tendenciák folytatódnak. akkor a költségvetés hiánya meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket. A tervezettnél nagyobb hiány pedig veszélyezteti a külső és belső egyensúlyt. A költségvetési egyensúlyt rontaná a vállalati támogatások terven felüli kiáramlása, elsősorban a szocialista elszámolásoknál. de kisebb mértékben más támogatásoknál is. Az új adónemek közül bizonytalan a személyi jövedelem - adó pénzforgalmi teljesítése. Ez utóbbi okai között említhetem a múlt évi.'jövedelemként ez évben még személyi jövedelemadó nélküli kifizetések megnövekedett arányát, a viszonylag óvatos bérfejlesztési politikát. I a bérbruttósítás számítottnál kisebb összegét és azt, hogy az előlegfizetések végleges rendje a pénz- forgalom teljesítésében lemaradást okozhat. Mindezek elengedhetetlenné tették, hogy intézkedések történjenek a támogatások mérséklésére. A kormányintézkedések érintik többek között a rubelexport-szabályozást. a szénbányászati dotációt. a Malév támogatását, egyes decentralizált alapok finan szirozását. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló törvény előírta, hogy az Országgyűlést tájékoztatni kell arról, ha a folyó termeléshez nyújtott támogatások kiemelt előirányzatainál a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a MÁV és bizonyos alapok támogatásainak jóváhagyott mértékét a Minisztertanács növelni kívánja. Jelenleg az a helyzet, hogy az egyedi döntéseken alapuló támogatásoknál a tervezetthez képest túllépés nincs. Növekedés csak az automatizmusszerűen igénybe vehető támogatásoknál, így esetleg a hústermelésnél és a húsértékesítésnél lehet. Az Országgyűlés állásfoglalása alapján létrehozott letelepedési alap 300 millió forintnyi költségvetési forrását a kormány bizonyos más elkülönített alapok támogatási előirányzatából történő átcsoportosítással biztosítja. Bővíthetik ezt a pénzügyi lehetőséget a jogi és magánszemélyek közér(Folytatás a 3. oldalon) Villányi Miklós expozéja ÚJ TISZTSÉGVISELŐK POZSGAY IMRE. államminiszter 1933. november 26-án születeti Kónyiban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leniniz- mus tanári szakon végzett 1957- ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetőjeként, majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben. majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. 1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól tagja. Az MSZMP országos értekezletén a KB a Politikai Bizottság tagjává választotta. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter 1930. október 16-án született Tapolcán. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett. 1956-től a Ganz-MÁVAG mérnöke volt. 1963-tól a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanít: 1968—1974 között a gépész- mérnöki kar dékánja. 1978 és 1986 között az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1976-tól levelező. 1983- tol rendes tagja 1983—1985 között országgyűlési képviselő volt. jelenleg pótképviselő. 1985-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. a HNF Borsod Megyei Bizottságának elnöke 1962-ben Kossuth-díjat, kapott. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter 1928. június 27-én született Erdőtelken. Egerben és az ELTE jogtudományi karán tanult. 195/' —1957 között az igazságügyi szervezetben tevékenykedett. 1957- 1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982- tol rendes tagja. 1983-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Az ELTE egyetemi tanára, s a Magyar Szociológiai Társaság elnökeként is tevékenykedik. 1985-ben Állami Dijat kapott.
