Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 30., csütörtök LÉSÉRŐL JELENTJÜK (Folytatót a 2. oldalról) dekű kötelezettségvállalásai, adományai. Az alapból elsősorban a Magyarországon letelepedni kívánó külföldi állampolgárok itteni megélhetési feltételeinek megteremtését fogjuk elősegíteni. A juttatások az oktatási, szociális, egészségügyi ellátást és a lakáshoz jutás elősegítését, a gyermekekkel érkezőknél a gyermek eltartásának megkönnyítését szolgálják. A juttatásokat az érintetteknek a helyi tanácsok megelőlegezik, a tanácsoknak pedig i a kiadásokat az alap utólag megtéríti. A közvélemény figyelemmel kísérte az év elején bevezetett adóreform előkészítő munkáit és annak hatását. A legutóbbi parlamenti ülésen már tájékoztatást adtunk az év eleji tapasztalatokról, véleményekről, a felmerült gondokról. Folyamatosan foglalkozik az adórendszer működésének tapasztalataival az Országgyűlés ad hoc bizottsága. A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adótörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokkal. Ennek eredményeként módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelkezéseit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai megvalósulni látszanak. A felnőtt- és gyermekruházati cikkek között kialakult aránytalanságokkal, illetve egyes gyermekruházati cikkek áremelkedésével szemben megfogalmazott kritika, a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési javaslatot dolgozott ki. Az egyik változat a csecsemőruházati termékek adókulcsának csökkentése, a másik változat a családi pótlék emelése volt. A kormány az utóbbit látta célravezetőbbnek, mivel ez a megoldás a valóban érdekelteket, a gyermekeket támogatja. Az adócsökkentés azonban önmagában nem garancia az ármérséklésre. Ezért a Minisztertanács előírta az állami árellenőrzés szigorítását a gyermekruházati cikkek indokolatlanul torz árarányainak visszarendezése érdekében. Erre felkérte a társadalmi szervezeteket, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Fogyasztók Országos Tanácsát is. A javaslattal az Országgyűlés ad hoc, illetve terv- és költség- vetési bizottsága, a SZOT és más érdekképviseleti szervek is egyetértettek. Ezért a kormány törvény- módosítási javaslatot most nem terjeszt elő, mivel a családi pótlék gyermekenként 100 forintos emelését saját hatáskörben már végrehajtotta. Az intézkedés ez évi kihatásának ellensúlyozására emelkednek egyes jövedéki cikkek fogyasztási adói. Az általános forgalmiadótörvény módosítása — a tapasztalatok további értékelése alapján — előreláthatóan az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül. Beszámolhatok arról, hogy a parlament legutóbbi ülésén felmerült gondot, ,a víz- és csatornamű-vállalatok forgal- miadó-visszaigénylését megoldottuk. Az adórendszer működtetése során észlelt, általánosan tapasztalt jelenség az adóreform hatásainak visszarendezésére irányuló szándék. Nagy a nyomás kedvezmények, mentességek kiharcolására. Ez veszélyes út, pénzügyi helyzetünk miatt erre nem léphetünk. Az 1988. évi állami költségvetési előirányzatok végrehajtása során, de főleg a költségvetéssel szembeni terven felüli igények elbírálásánál elengedhetetlen a következetes kormányzati magatartás. Csak így biztosítható ugyanis az előirányzott költség- vetési egyensúly megtartása. A pénzügyminiszteri expozét követő vitában felszólalt Fehér né Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.). Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.). Szólásra emelkedett Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Elöljáróban megállapította, hogy az 1987. év.i zárszámadás adatai összhangban vannak azzal az előzetes tájékoztatással, amit a pénzügyminiszter tavaly decemberben adott az Országgyűlésnek. Az államháztartás, a vállalati szféra és (Munkatársunk telefonjelentése) A tervezett, s előzetesen kiadott napirend módosításával kezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka. A Tisztelt Ház ugyanis úgy döntött, hogy a személyi javaslatok tárgyalását előrehozza. Ismert, hogy új miniszterek kerültek a kormányba, közöttük Kulcsár Kálmán kapta az igazságügyi tárcát, aki megyénkben, Erdőtelken született. Nagy taps fogadta megválasztását, ahogy Pozsgay Imre államminiszterét is. Nem ment ilyen zökkenő- mentesen az Országgyűlés elnöki posztjának betöltése. Amikor bejelentették, hogy e tisztségre Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét Jelölték, Király Zoltán Csong- rád megyei képviselő javasolta, hogy kettős jelöléssel döntsenek e kérdésről, s úgy vélte, Gajdócsi István, Bács- Kiskun megyei honatya, az Elnöki Tanács tagja is alkalmas lehet erre a tisztre. Ekkor kért szót a Heves megyei Csongrádi Csaba, aki egy újabb javaslattal állt elő: — Stadinger István törekvéseivel elégedettek vagyunk — kezdte. — Szeretnénk, ha Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Fővárosi Tanács elnöke is felkerülne a jelöltek listájára. Elképzelése találkozott jó néhány társáéval, de a javaslat nem ért célt, mert hogy rövid idő alatt kiderült; Iványi Pál nem ország- gyűlési képviselő. — Akkor fel kellene venni az országos listára — hangzott a javaslat, de ebből nem lett valóság. Még ezután is sokan kértek szót. Akadt, aki azt látta volna helyesnek, ha az őszi ülésszakig elnapolják e tisztség betöltését. Volt, aki azt kérte, hogy az alelnökök körében is akkor kellene végrehajtani egy váltást, lehetőleg fiatalítással A vitának újabb fordulatot adott, amikor Gajdócsi István kijelentette; őt ne jelöljék a tisztségre. Rövid idő után a parlament úgy foglalt állást, hogy most kell dönteni titkos szavazással. — A helyzetem nem túl irigylésre méltó — fogalmazott a szavazás előtt Stadinger István. — Közgazdasági egyetemet végeztem, 1980 óta vagyok képviselő, jelenleg az Országgyűlés ■ építési és közlekedési bizottságának elnökeként tevékenykedem. A parlamenti megújulás ela lakosság pénzügyi mérlege nagyjából megfelel az akkori számításnak. Míg a külkereskedelmi és fizetési mérleg, sajnos kedvezőtlenebb lett a decemberben jelzettnél, de a tendencia ebben is egyező. Hangoztatta, hogy a kormányzati munka irányultsága és stílusa más volt 1987 első és második fél évében A változás a szeptemberben meghirdetett stabilizációs és kibontakozási programban fejeződött ki, amely a felhalmozódott feszültségek nyíltabb feltárását ígérte, bátrabb t és következetesebb megoldásokra törekedett. Az erélyes stabilizációt a reformok kiterjesztésével kapcsolta össze. A kormány vállalkozott a népszerűtlen, de szükséges adóreformok bevezetésére, jelezve, hogy ezzel utat kíván nyitni további reformoknak. Néhány hónap múltán nőttön nőtt az aggodalom a -közvéleményben: nem merül-e ki a kormány igyekezete a pénzügyi korlátozásban, nem fordit-e egyoldalú és túlzott figyelmet az adózással, és az áremeléssel való jövedelemelszívásra, nem maradnak-e a reformok amolyan díszítőelemek a politikai retorikában? Nos, a májusi pártértekezlet tisztázó politikai választ adott az aggodalmakra. Az MSZMP politikai befolyását most arra összpontosítja, hogy a pénzügyi stabilizáció sikerüljön, a politikai bizalom újrateremtődjön, és az ország visszakerüljön a hosszú távú modernizáció pályájára, s ott lendületét visszanyerve haladjon a szocialista típusú piaci gazdálkodás, a társadalmi létbiztonság és a fejlett demokrácia felé. Ehhez kell a kormány és az Országgyűlés egyesített ereje, a reformfolyamat kiszélesítése a politikai intézményekre, az alkotmányra, a tulajdonviszonyokra és a szervezeti formákra. a társadalombiztosításra és a szociálpolitikára, a költségvetési politikára és a költségvetési gazdálkodásKiemelte, hogy az Ország- gyűlésnek arra kell buzdítania a kormányt, fokozza erőfeszítését, hogy 1988—89- ben létrejöjjön a tartósan aktív külkereskedelmi mérleg, kiegyensúlyozódjon az állami költségvetés, és megkötelezettjének tartom magam, s megválasztásom esetén igyekeznék helytállni. Bár most már korántsem biztos, hogy megválasztanak. Megválasztották. Igaz, a szavazatoknak csupán 63 százalékát kapta. A nap folyamán jó párszor szóba került a Parlament folyosóin ez a választás. Természetesen a szünetekben az újabb napirendi pontokról beszélgettek képviselőink. Volt is miről, hiszen ezen az ülésszakon a megyénkbeliek közül négyen is szót kértek. Amint részletesen beszámolunk róla, dr. Puskás Sándor, az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájához kapcsolódik, míg az ipari miniszter beszámolójához Zsidet Istvánná, Csongrádi Csaba, és Kó- cza Imre szól hozzá. Zsidei- né a recski ércbánya ügyében, míg az utóbb említettek a szerkezetváltás kérdésében fejtik ki véleményüket. — Felszólalásommal sürgetni szeretném a progresszív ipari ágazatok fejlesztését — mondta el Kócza Imre, aki a Finomszerelvény gyár vezérigazgatója. Szükséges, hogy a szerkezetváltás személyi és tárgyi feltételei megteremtődjenek. Fontos, hogy ne cserélődjön az ipari miniszter személye, ugyanis e tárca élén az elmúlt tizenhárom évben öten álltak. Képviselőink látszólag aprónak tűnő, de számukra rendkívül lényeges gondokról, illetve örömökről is beszéltek. — Fájlalom, az egri hajdúhegyi szociális otthon rendkívül súlyos állapotát — vélekedett Árvái Lászlóné. — Ez a város szégyene. Szavaznak a képviselők közelítsük a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. Az egyensúlyi célok megvalósítása a nemzetgazdaság egész teljesítményének javulásától függ. Nyers Rezső ezután arról szólt, hogy a kormány jelentése kellően bemutatja az államháztartás összefüggését a termeléssel, a forgalommal a szociális és kulturális folyamatokkal. Ráirányította a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek is kiemelten kell foglalkoznia gazdaságunk konvertibilis exportképességének gyengeségével, illetve a vállalati területnek folyósított költségvetési támogatások nagysága és annak termelési szerkezetet deformáló hatása. Sajnálatosnak minősítette, hogy az egészségügyre, a kutatásokra, az oktatásra, a kulturális területre kevés pénz jut. Aláhúzta viszont, hogy ezek a költségvetési kiadások végeredményben a gazdaság fejlődését szolgálják. Ezután szót kapott Szir- tesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) képviselője, majd Fekete János (Békés m., 11. vk.) a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese beszélt. Egyebek között arról szólt, hogy 1988. több év után az első olyan esztendő, amikor nem lehet úgynevezett objektív okokra hivatkozni, ha nem teljesülnek a tervek. Az időjárás kedvező, a külkereskedelemben mindkét viszonylatban javulnak a cserearányok, az első fél évben a vártnál kedvezőbben alaIgyekszem közbenjárni, hogy megnyugtató megoldás szülessen. Rendkívül jó érzés tölt el. hogy a megye- székhely több oktatási intézményével felvettem a kapcsolatot, amelynek eredménye: eddig 140 tanuló kapott — közreműködésemmel — engedélyt az Országház megtekintésére. Ez a diákok hazafias nevelését segítheti. S ha már a hazafiságról szólok, hadd tegyem hozzá, hogy az Országgyűlés kulturális bizottságának legutóbbi ülésén kötelességemnek éreztem, hogy tiltakozzam a román településrendezési terv ellen. E kérdésben nagy egyetértés mutatkozott. Barcsik János, a hevesiek képviselője több örömhírről is számot adott. — Jelentős fejlesztések történtek ifjú városunkban — mesélte. — Nem régen épült fel az új középfokú oktatási intézet, a közelmúltban kapcsolták be a települést a távhívó-hálózatba, most pedig, lehetőség nyílik a gáz bevezetésére. Az is említésre méltó, hogy lassan elhárulnak az akadályok Tarnaörs—Jászdózsa közötti bekötőút építése előtt. Néhány perccel ezelőtt beszéltem Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, s azt ígérte, hogy sürgősen utána néznek, tudnak-e támogatást adni az út kialakításához. Remélem ez az akció sikeres lesz. Amikor ezeket a sorokat diktálom, még javában tart az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája. Csütörtökön az Országgyűlés nyári ülésszaka folytatja munkáját. Homa János kult a kivitel, s az ipar szerződésállománya is biztató. Az idén valamennyi, korábban rubelben felvett hitelt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező számunkra. Ennek következtében — mivel a hitelek jelentős részét márkában és yenben vettük fel — a dollárban kifejezett adósságállományunk az idén csökken, Mindezek alapján felvethető az a kérdés, ha 1988- ban ilyen kedvezően alakultak a külső körülmények, miért nem jelentkezik ennek hatása a költségvetésben és a fizetési mérlegben. Fekete János úgy vélekedett: mivel az 1988. évi terv- reálisnak tekinthető, a hibát elsősorban a végrehajtásban kell keresni. Nem sikerül elég következetesen érvényre juttatni a tervben meghatározott célokat. Elsősorban a veszteséges vállalatok felszámolása haladt túlzottan lassan, és még mindig túl sok az állami támogatás. Az idei terv két kulcsfontosságú feladatát, azt, hogy a költségvetés hiánya s a fizetési mérleg deficitje ne haladja meg a tervezettet, mindenképpen teljesítenünk kell, különben megrendül külföldi partnereink bizalma. Az idén két és fél milliárd dollár értékű új hitelt kell felvenni ahhoz, hogy az adósságterheket, a népgazdaság import kiadásait finanszírozni tudjuk. Jelenleg úgy látszik, hogy az éves terv végrehajtásához szükséges külföldi források biztosíthatók. Ha az idei tervet sikerül teljesíteni, a kormány stabilizációs programjában előirányzott feladatokat megoldjuk, akkoi az adósságállomány kedvező struktúrája miatt 1989— 90-ben évi 750 millió dollárral kisebb lesz az adósság- szolgálat. A képviselő arról is szólt, hogy elsősorban nem a meggondolatlan hitelfelvételekben kell keresni eladósodásunk okát, hanem a felvett kölcsönök nem megfelelő fel- használásában. Tőkeszegény ország révén Magyar- ország rászorul a külföldi források igénybevételére. Az azonban nem engedhető meg, hogy az ilyen pénzekből megvalósuló beruházásokat megelőző döntések megalapozatlanok, szubjektivek legyenek. A vitában felszólalt még Hellner Károly (Budapest. 32. vk.), dr. Király Ferenc (Szolnok, 5. vk.) képviselője. Dr. Puskás Sándor felszólalása Megyénk képviselője bevezetőjében arra utalt, hogy jól zárult, a tervezettnél kevesebb lett az elmúlt évi költségvetés hiánya. Aláhúzta viszont, hogy a számok mögött az államadósság további növekedése áll, amelynek a külföldi eladósodás a forrása. A tervezett deficit csökkentését csak részben fedezte a jövedelemtermelés, nagyobb része központi intézkedésekből fszármazott. Csökkentésre került év közben a központi költségvetési szervezetek és a tanácsok előirányzott támogatása, de a fogyasztói áremelésekből , is többletbevételhez jutott a költségvetés. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az előző évi költségvetés zárszámadásakor már rendelkezünk néhány olyan ténnyel, amelyek utalhatnak arra, hogy az előző évi folyamatok tovább folytatódnak-e vagy változásra számíthatunk? Aláhúzta, hogy gazdaságunk idei első fél évi adatai nem jeleznek lényeges elmozdulásit! Kedvező eredmények mutatkoznak — nagyrészt változatlan, de inkább fto- vább romló, semmint javuló szerkezetben — a konvertibilis exportban. A népgazdasági terv fontos céljainál viszont negatív folyamatok tapasztalhatók. Ezek nem csupán a költségvetés hiányának a tervezettet jelentősen meghaladó nagyságát eredményezhetik, hanem akár az egyensúly felborulását is okozhatják. A külső, belső egyensúly megőrzésére — mint azt a pénzügyminiszteri expozéban hallottuk — jelentős és folyamatos év közi intézkedésekre van szükség. Nem elég, ha a reformjainkról csak beszélünk, a hathatós jntézkedések meghozatalát i pedig halogatjuk. Gazdaságpolitikai fordulatot, a gazdaság igazi megújulását csak akkor érhetjük el, ha az egyensúlyt a hatékonyságra alapozzuk. Ezt a mércét azonban csak úgy állíthatjuk gazdaságunk elé, ha vállaljuk a munkanélküliség bizonyos mértékét a verseny differenciáló hatását __ a vállalatoknál, 'egyéneknél egyaránt. Fel kell készülnünk a területi különbségek, szociális problémák kezelésére. Vállalnunk kell olyan költségvetési gazdálkodást, amely egyrészt kiadásait jelentősen mérsékli, másrészt a gazdaság számára ösztönző adófeltételek kialakításával együtt jelentősen csökkenti az állami terhek mértékét. Hangsúlyozta, hogy.a változások a piaci viszonyok ki- terjesztését igénylik. Ahol a hatékonyság javulása nem érhető el, ott váljon a felszámolás gazdasági szükségszerűséggé. Ahol viszont a kívánt javulás elérhető, ott megfelelő vállalati jövedelem képződjön, és létrejöjjön a szerkezetátalakítás forrása. A leendő 'társasági törvény és az egységes vállalkozási adórendszer megfelelő feltételeket teremthet ahhoz is. hogy az állami, szövetkezeti nagyvállalatok kihasználatlan eszközei ismét nemzeti 'jövedelmet termeljenek. Végezetül a külkereskedelem megújítására szükséges intézkedésekre hívta fel a figyelmet. Fontos, hogy," ennek működési szabályzatán változtassunk a hatékony gazdaság érdekében. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV Szegedi Stúdiójának szerkesztő- riportere a Bős—nagymarosi vízlépcső költségvetési kihatásairól beszélt. Ezzel befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja, amelyen Cservenka Ferencné. Péter János és Stadinger István felváltva elnökölt. Mivel az expozéhoz újabb képviselők nem jelezték hozzászólási szándékukat, ma Villányt Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költség- vetés végrehajtásával kapcsolatos észrevételekre adott válaszával folytatja munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka.