Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 29., szerda Megkezdődött az SZKP19. pártértekezlete Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte munkáját, június 28-án, az SZKP 19. pártkonferenciája KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság kolozsvári fökonzulátusa működésének azonnali megszüntetéséről loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szüts Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését arról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban levő konzuli szerződés megszegéséért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányul. ★ Az oly sokat emlegetett és változatlanul érvényben levő 1917. évi debreceni—nagyváradi legfelső szintű találkozón a két fél kézjegyével hitelesítette azt a jegyzőkönyvet, amely az 1973-ban Bukarestben aláírt konzuli szerződés alapján meghatározza, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Kolozsvár, illetve Debrecen székhellyel főkonzulátust létesít. A megállapodást követően a magyar főkonzul 1980-ban, a román 1981-ben ikezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar—román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 végén Románia — gazdasági helyzetére hivatkozva — felszámolta debreceni főkonzulátusát. (MTI) A Román KP KB ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyészségek és a rendőrség munkájáról hangsúlyozta e szervek megújulásának a fontosságát. Egyetértett azzal, hogy az ügyvédi kar önállóan és tevékenyebben munkálkodjon a büntető és a polgári jogi ügyek vizsgálatában. A társadalmi szervezetek átalakítása kapcsán utalt arra. hogy napirenden van a szakszervezetek, az ifjúság, a társaságok és az egyesületek jogairól szóló törvények kidolgozása. Kiemelte a szak- szervezeti tevékenység megújításának fontosságát és az ifjúság bevonásának jelentőségét az átalakítási folyamatba. A politikai párbeszéd és a vitakultúra fejlesztése kapcsán Gorbacsov utalt az országszerte kibontakozó hazafias mozgalomban rejlő lehetőségekre. Ebben a kommunisták és hívők, veteránok és fiatalok tömörülnek. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra. hogy nem minden párt- szervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvtársiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a párt öntisztulása. a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen. hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szerveiről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét. nyíltságát és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a KB-tagok részvételének erősítését a Politikai Az SZKP 19. konferenciája új szakaszt nyit a szocializmus elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésében — így értékelte a szovjet pártfórum első munkanapját összegezve sajtóértekezletén Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB ititkára. Jakovlev bevezetőjében utalt arra, hogy a legfontosabb, a hogyan tovább kérdése. mit kell tenni a gyakorlatban a szocialista társadalom fejlesztése érdekében. A szovjet politikus négy főpontban foglalta össze a beszédben megfogalmazott célokat: a pártélet és a társadalmi élet demokratizálása, jogállam megteremtése, a párt új szerepvállalása, a tudományos, kulturális, a szellemi élet más kérdéseivel kapcsolatos új politika. Alekszandr Jakovlev kifejtette, hogy az átfogó demokratizálás az egész politikai rendszert érinti, így a párt szervezeti felépítésének és működésének kérdéseit is, s azt a célt szolgálja, hogy az újonnan kialakított formákkal visszafordíthatatlanná tegyék a megújhodás folyamatát. Kitért arra, hogy a politikai rendszer tudatos formálásának célja leküzdeni az ember eddigi elidegenedését a hatalomtól. Az utóbbi három esztendőben jelentős tudati változások mentek végbe, és a politikai felépítmény tervezett változásai eppen erre támaszkodnak. Emlékeztetett ugyanakkoráéra, hogy a változtatások megvalósítása objektív, sőt. kifejezetten ordító szükségszerűség, s fel kell számolni a hatalmi deformációkat: a személyi hatalom rendszerét, a hatalom ellenőrzésének hiányát, az állam és a társadalom, az apparátus és a választott szervek kifordított viszonyát. A KB titkára az átalakítás legfontosabb fékező tényezőBizottság munkájában, hozzátéve, hogy a PB rendszeresen számoljon be tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák meg minden pártbizottság megbízatásának idejét, valamint, hogy két egymást követő időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni _ mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A városi és kerületi pártszervekről szólva kiemelte, hogy a pártalapszervezetek- re kell támaszkodniuk tevékenységükben. Ehhez azonban gyökeresen meg kell változtatni munkastílusukat és munkamódszereiket. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítéséiének nevezte a múlt örökségét. de Mihail Gorbacsov beszédére utalva hozzáfűzte, hogy az átalakítás negyedik esztendejében már nem lehet minden nehézséget erre hivatkozva magyarázni. Az átalakítás fékező mechanizmusának mélyen gyökerező okait még nem küzdöttek le. a változások csak a felszínt érintették. Mindez nem váratlan, hiszen ilyen hatalmas országban egy csapásra nem lehet az összes bonyolult és összetett kérdést megoldani — hangsúlyozta Alekszandr Jakovlev. A nyíltság politikájának jelentőségét értékelve a szovjet politikus rámutatott: glasznoszty nélkül nincs átalakítás, demokrácia, ez a fogalom egyfajta értékmérője a társadalom politikai érettségének, erejének. Az új politikai gondolkodásmód kérdéseit áttekintve a KB titkára hangsúlyozta, hogy nem dogmáról, hanem állandóan fejlődő világnézetről van szó, amely a szocialista, emberközpontú társadalom kibontakozását tűzi ki célul. Ehhez szükséges a jogállam megteremtése, amelyben a törvény az első és a törvény előtt mindenki egyenlő. A pártnak a politikai élcsapat szerepét kell vállalnia és minden gazdasági funkciót át kell adnia a tanácsoknak. A sajtóértekezleten feltett kérdés a megválasztott küldöttek összetételére vonatkozott, vagyis, hogy valóban a konzervatív beállítottságúak vannak-e többségben. Jakovlev válaszában egyértelműen jónak mondta a pártkonferencia személyi összetételét: mindenki kommunista, természetesen a meghívott pártonkivüliek vei, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra — hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellenőrző-revíziós szervezet lássa ' el. A nyíltság kérdéseit elemezve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy maga az átalakítás helyezte előtérbe ezt a fogalmat. Most azonban tovább kell lépni, a pártsajtónak új minőségre kell szert tennie politikai, felvilágositói és szervező tevékenységében. — A sajtónak a folyamatok mélyére kell hatolnia, elemeznie kell az új társadalom születésének dialektikáját, ellent^ mondásait — mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra. hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása kapcsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítókivételével — jegyezte meg tréfásan. Vannak nézetkülönbségek, de abban mindenki — még a konzervatívabbak is — egyetért, hogy az átalakításnak nincs alternatívája. Ugyanakkor vita van arról, hogyan, milyen ütemben történjenek a változások, mivel kell kezdeni, mit kellene elhalasztani, mely gazdasági intézkedésekre van szükség, vagy akár a glasznoszty kérdésében is. Az egypártrendszer kérdései kapcsán Jakovlev rámutatott: a tőkés országok magántulajdonon alapuló társadalmának mintái nem húzhatók rá a szovjet társadalomra, a tucatnyi párt megalakítása egyszerűen anarchiát teremtene a jelenlegi helyzetben. Nem vagyok híve a kétpártrendszer- nek sem — hangsúlyozta, utalva az amerikai választási kampány egyes „színházi” elemeire. Tudjuk, hogy nem mindenki ért e91)et az SZKP politikájával, de a demokratikus átalakítások célja éppen az, hogy a párt képes legyen általánosítani, összefoglalni, közös nevezőre hozni a különböző álláspontokat. Az államhatalmi és a tanácsi szervekre vonatkozó javaslatok kapcsán Alekszandr Jakovlev hangsúlyozta: természetesen elválasztják a párt és az állam funkcióit. A javaslat, hogy az adott pártbizottságok első titkárait válasszák meg tanácselnökökké, az érdekek összehangolását szolgálja, nem pedig a pártszervek gazdasági funkcióinak megőrzését. A Legfelsőbb Tanácsiba a társadalmi szervek természetesen majd pártonkívülielagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte: a dogmatizmus és a konzervatizmus, az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. ★ Kedden, a Kreml Kongresz- szusi Palotájában befejeződött az SZKP 19. értekezletének első munkanapja. Délután megkezdődött a vita az előadói beszédről. Összesen heten kaptak szót, pártbizottságí titkárod az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet ma folytatja munkáját. két is delegálhatnak, ez kizárólag az ő döntésüktől függ. A Legfelsőbb Tanács elnökének személyét titkos szavazással választja meg a testület, s korai is lenne még találgatni, hogy ki töltené be ezt a funkciót — válaszolta Jakovlev azoknak az újságíróknak, akik felvetették, hogy esetleg. az SZKP KB főtitkárát választanák meg erre a tisztségre. Valóban a hatalom átrendeződéséről van szó — mutatott rá a tervezett tanácsi és törvényhozási változtatásokat méltatva, s kiemelte, hogy a Legfelsőbb Tanács alkotmányjogi felügyeleti bizottságot is létrehoz. A szovjet politikus kitért arra is, hogy előbb vagy utóbb szükség lesz természetesen az alkotmány módosítására és a párt szervezeti szabályzatában is változtatásokra lesz szükség. Az árreformra vonatkozó kérdés kapcsán Jakovlev rámutatott, hogy jelenleg a rendkívül bonyolult és ösz- szetett problémát különbizottság vizsgálja, amely öt tervezetet tanulmányoz. Korai lenne még konkrétumokba bocsátkozni, annyi biztos, hogy a javaslatot össznépi vitára bocsátják, a reform nem hozza majd előnytelen helyzetbe a dolgozókat, nem hat ki károsan a vállalatok közötti kapcsolatokra. Rendkívül fájó pontnak nevezte, hogy még mindio hiány van élelmiszerekből, számos cikket jegyre adnak, s hangsúlyozta. kötelességünk minél előbb orvoslást találni ezekre a gondokra a mezőgazda- sági munkaszervezés és irányítás problémáinak megoldásával, az érdekeltségi rendszer erősítésével, a romokban heverő falu helyre- állításával — hangsúlyozta végezetül Alekszandr Jakovlev. Bukarestben tegnap ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A tanácskozáson beszédet Warren Zimmermann, a bécsi utótalálkozón részt vevő amerikai küldöttség vezetője kedden a tanácskozás teljes ülésén elhangzott / felszólalásában többek között bírálta Romániának az emberi jogokkal kapcsolatos gyakorlatát. Az amerikai küldöttség vezetője részletesen szólt arról, hogy Romániában az emberi jogokkal kapcsolatos helyzet rosszul alakul, és még rosszabbá is válhat. Utalt a román hatóságoknak család- egyesítési és más I humanitárius ügyekben tanúsított merev magatartására, majd arról szólt, hogy a közelmúltban a román kormány megkezdte annak az 1970-es években bejelentett tervének megvalósítását, amely a falu, a vidék, életének „átszervezésére" irányul. A terv értelmében Románia 13 ezer falujából 8 ezret szét akarnak rombolni, hogy új agráripari Távirányítású pokolgéppel kedden megölték az Egyesült Államok athéni nagykövetségének katonai attaséját, az 52 éves William F-. Nordenn századost, aki 1985 augusztusa óta dolgozott a misszión. A robbanószerkezetet Nordenn gépkocsijában rejtették el. A bombát akkor robbantották fel, amikor a Az eddigi legsúlyosabb francia vonatszerencsétlen- ség legalább 55 halálos áldozatot követelt. A mentőalakulatok kedd délre fejezték be a katasztrófát okozó szerelvény összezúzott motorkocsijának leválasztását az álló szerelvény szétroncsolt kocsijairól. A roncsok közül kiemelt holttestek nagy része felismerhetetlen, általában több darabra vágmondott Nicolae Ceausescu főtitkár. A plénumon az ismert román politikának megfelelően nyilatkoztak a román—magyar . viszonyról. központokat hozzanak létre. Amikor e falvakat elpusztítják, mondotta az amerikai diplomata, velük együtt veszendőbe mennek az ,általuk képviselt népi kulturális értékek. Emberi vonatkozásban még súlyosabb következmény, hogy a rombolás olyan emberek lakóépületeit! semmisíti meg, akiknek nem volt beleszólásuk a létük anyagi elemeit a föld színéről eltör- lő döntésekbe. Ennek hatása különösen káros lesz Románia magyar és német nemzetiségű közösségeire, amelyek lehetőségei nemzetiségi hagyományaik és kultúrájuk ápolására egyre inkább beszűkülnek —, mondta Warren Zimmermann. Végül a román politikát minősítve az amerikai diplomata • kijelentette: nehéz elképzelni az európai biztonsági és együttműködési folyamatban vállalt kötelezettségek nagyobb megvetését. tiszt nagykövetségére indult az Athén északi luxusnegyedében levő rezidenciájáról. A görög fővárosban ez év márciusában pokolgépes merényletet hajtottak végre egy bár ellen, amelyet főképpen a görögországi amerikai támaszpontok alkalmazottai látogattak. Az akkori merényletben 14 személy sebesült meg. va került elő. A sebesültek száma 34, közülük 15 súlyos, életveszélyes állapotban van. Philippe Rouvillois, n Francia Államvasutak (SNCF)-elnöke sajtóértekezletén megerősítette, hogy a szörnyű szerencsétlenséget a Melun felől érkező vonat fékrendszerének legalább részbeni hatástalansága idézte elő. Sajtóértekezlet Bécsi utótalálkozó Merénylet Athénban Francia vonatbaleset
