Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 27., hétfő VISSZHANG Levelek az olvasóktól Emlékmű Kunhegyesen A /Szolnok megyei helység főterén felavatták Győrfi Lajos, karcagi születésű, Püspökladányban élő szobrászművész al­kotását: a Kun-emlékművet. (Fotó: Szabó Sándor) OSZTRÁK UTAKON Tanácsok autós turistáknak Aki járt már külföldön gépkocsival, az tudja, hogy milyen alaposan fel kell készülni az utazásra. A maradandó élményt nyújtó kiránduláshoz nemcsak a gépkocsit kell műszakilag jól felkészíteni, de a résztvevőknek számos jogi, pénzügyi, közlekedési szabályt kell ismerniük. Háromrészes sorozatunk­ban Ausztriába, az NSZK-ba és Olaszországba induló olva­sóinknak próbálunk segíteni hasznos tanácsokkal. Üzen a szerkesztő GY. K.: Az ismertetett „családi felállásban”, ebben a kissé túlérett konfliktusban ren­dezést szeretne elérni. En­nek azonban előfeltétele, hogy a még mindig meglevő és összekötő gazdasági szá­lak eloldódjanak. Ha önzet­lenül a gyermekeinek kíván­ja biztosítani, átadni mind­azt, amit az ön szüleinek a segítsége és a volt férjével közösen „összehoztak", ak­kor figyelemmel kell lennie az anyagi lehetőségeinek kor­látáira is. A másik oldalon keletkezett új kötelék, más oldalról új igényeket hozott létre, tehát végig kell gon­dolnia, hol a megoldás: kel­lő anyagiak hiányában vár­ni, tartani a jelenlegi álla­potot, ezt a nem kényelmes függőséget, vagy — és ez a kockázatosabb! — olyan hi­telfelvételbe beleugrani, amely agyonnyomhatja azt az egyensúlyt, ami még ma biztosítható. Számításba kell vennie a gyermekek korát is, amikor az irányt szabó lépést megteszi. „NÉVTELEN” JELIGÉRE: Az áll a „tisztelettel" alá- írású levélben „Balaton te­rületén elterjedt a piramis- játék. Utóbbi hónapokban szedik kifelé a pénzüket a betétből. Nem tombolahú­zással kell növelni a betét- állományt, hanem le kell leplezni a csalókat.” Az olvasó ismeri a tömeg­kommunikációban, az írott sajtóban, a rádióban is is­mertetett „új ötletet”: sze­mélyenként tizenötezerrel piramist képeznek „csak" nyolc vállalkozó kell hozzá először, így összejön a száz- húszezer és kisorsolják, kié legyen az első piramis ered­ménye. Az ismeretlen így folytatja rövid elmélkedé­sét: „Lépjenek be vagy köz­be!” Mi ezzel a válasszal hív­tuk fel a veszélyes játékra a köz figyelmét. SZ. 1. I.: Jó szándékú és nemes gon­dolatokat felsorakoztató írását ebben a formában nem tudjuk használni. Ha friss szemmel végigtekint a falu történelmén, akkor jó lenne azt is megtudni, ho­gyan vélekednek eme szá­zados településnek a lakói önmagukról? Tudnak-e va­lamit arról, amiknek ön a könyvekben utánanézett, mert szeretné tudni, hon­nan fordult ez a kis közös­ség a XX. századba, mi is a tartalma, élete, jövője egy ilyen faluközösségnek? És akkor az sem hat „hittérítő szándéknak", ha a presszót, mint a falusi kocsmázás és lélekveszejtés modern formáját emlegeti. Csak úgy, csendes megrovással. D. L.: Utánanéztünk a helység- névtárban, az utcanévnek és a pontos házszámnak. Rek­lamál. valamit, amit az új­ság vállalhat, mert az olva­só érdekében adják ki ezt a lapot is. Panasz kodását, valaminek a meghiányolását — éppen apróbb késedel­münk miatt — nyugtáznánk is, meg is köszönnénk. De van az ön hanghordozásá­ban valami és a papíron előttünk fekvő szövegben: helyesírási hibákkal tarkí­tott és egyáltalán nem sze­rény lóról hangzó kioktatffs, ami miatt csak levelének té­nyét és a levél tartalmának minőségét említjük meg. B. ILDIKÓ: Szellemes mondatát kö­szönjük. Annak ellenére, hogy más fejléc alatt kö­zöltük az MNB árfolyamlis­táját, még azt is gondosan végigolvasva, hogy Kuvait mivel is szerepel a kimuta­tásban. Sajnáljuk, hogy a nyomda ördöge tréfát űzött velünk. A Népújság 1988. június 18-i számában terjedelmes cikk jelent meg „Domoszlón bíznak a talpraállásban" címmel. A riport szereplői elmondják véleményüket a válságos évtizedről, Men- tusz Károly újságíró pedig a riport végén — vélemé­nyem szerint helyesen — foglalja össze a tényeket, a tanulságokat is. 1979 november elsejétől mint nyugdíjas kísérem fi­gyelemmel a termelőszövet­kezet sorsát, hiszen az egye­sült gazdaságnak négy évig voltam elnöke, korábban öt évig a Vécsi Rákóczi Tsz el­nökeként működtem. Ez a gazdaság három és fél mil­liós biztonsági tartalékot vitt be az egyesült tsz-be. Az említett újságcikkel, a jó szándékú törekvésekkel egyetértek, és magam is már hosszú évek óta arra várok, hogy mikor lesz vég­re egy olyan alkalmas el­nök és vezetőség, amelyik a tagsággal egyetértésben, boldogulni képes. Amiért tollat fogtam, az kizárólagosan Safranka Já­nos nyilatkozata miatt tör­tént, aki a riportban sértő­en prókátorkodott. Az, hogy az elnöki tisztség betöltésé­re milyen mértékben alkal­mas vagy alkalmatlan va­laki, legbiztosabban a telje­sítmények, a múló évek döntik el. önmagam megíté­lésére nem vállalkozom, hi­szen ott élek a tagok között, számomra az ő véleményük a legbiztosabb ítélet. Nyug­díjba vonulásom óta „ki­lenc” év telt el, így arra sem érzek jogosultságot, hogy értékeljem ezt az időt, hi­szen kellő ismereteim nin­csenek. Safranka János, aki A Csepel Autógyár 3-as Számú Gyárában nagy fi­gyelmet fordítanak a szocia­lista brigádok művelődésére. Ezt a célt szolgálja és segí­ti különböző állami, társa­dalmi szervekkel, intézmé­nyekkel évek óta fennálló kapcsolat, amit megállapo­dásban, szerződésben rögzí­tettek. A Megyei Művelődé­si Központtal több mint tíz éve rendeznek közös progra­mokat. Jól sikerültek példá­ul az elmúlt évek során a nőnapi, a május 1-jei, a no­vember 7-i ünnepségek, a Télapó-estek, ahol az MMK művészeti csoportjai adtak műsort, vagy fővárosi elő­adók szórakoztatták az ér­deklődőket. Képzőművészeti kiállítá­sokra is sor került. Lehető­séget kaptak a bemutatko­zásra a dolgozók is, akik fa­faragásaikkal, festményeik­kel, hímzett térítőikkel és A Füzesabonyi Petőfi Tsz sóderbányájánál rendezték nemrégen a megyei horgász­versenyt, amelyre százhar­mincán neveztek be. Az ér­tékelés az országos verseny- szabályoknak megfelelően történt, eszerint az idei ve­télkedő győztese a Hatvani Ep. I. csapata, melynek tagjai: Gyalog László, Takács Jó­zsef, Márkus Miklós, Köl- hegyi László. ök négyen képviselik majd megyénket Zalaegerszegen, július 23- án, 24-én, az OKISZ-kupa országos döntőn. A máso­dik helyen a Hatvani Ép. U-es számú csapata végzett. mint nyilatkozta, az egyesü­lés óta vezetőségi tag. Most, kilenc év után megállapítot­ta, sőt. nyilatkozata szerint ő már előre tudta, hogy az elnöki posztra alkalmatlan vagyok. Arról nem szólt, hogy mind a mai napig „el­fogult" velem szemben, hi­szen közel két évig pereske­dett az általam irányított termelőszövetkezettel, ön­magáruik magasabb bért kö­vetelve. A pert akkor a tsz vezetősége nyerte meg, il­letve Safranka — a vezető­ség egyik tagja — veszítet­te el a tagtársaival, vagyis a gazdasággal szemben. In­dulataira mi sem jellemzőbb, hogy akkor kilépett a párt­ból. Azzal az önkritikával is adós maradt, hogy mit tett ő, miben hibáztatja önma­gát, mint régi vezetőségi tag, hogy a tsz ide jutott? Hogyan értsem alapvető vádját, amelyik az „egyed­uralomra" vonatkozik, ami­kor az 1979. évi vizsgálat engem éppen abban marasz­talt el, hogy nem fogom kel­lő szigorral a szakembere­ket. Szigorhiány vagy ön kény? A kettő közül csak az egyik lehet igaz. Nem tartom magam hibát­lan embernek, sőt, hibátlan tsz-elnöknek sem! Aktív életszakaszom közel egy év­tizede után viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy a ma is „tevékenykedő" Saf­ranka János vezetőségi tag felelőtlenül másra mutogas­son, bűnbakot keressen. Ezért írtam e néhány sort. Ennyivel tartozom önma­gámnak és vezető társaim­nak. Király Imre nyugalmazott tsz-elnök Vécs számos szép munkadarabbal rukkoltak ki. Köztudott, hogy manapság az emberek szívesen mun­kálkodnak a hobbitelken, ez­zel is könnyítve a háztartás költségvetési gondjait, más részt kellemes kikapcsolódást jelent a lakótelepi otthonok bezártsága után. A gyár ve­zetése és a művelődési köz­pont erre is felfigyelt, és a tavaszi munkák megkezdése előtt különféle előadást, ta­nácsadást szervezett a kis­kerttulajdonosoknak. Újsze­rű és nagy sikert aratott a kézikötő, illetve szabás-var­rás tanfolyam is. A szocialista brigádok ve­télkedőjének is nagy hagyo­mányai vannak az üzemben. A különböző évfordulókra hirdetett versenyen mérték össze tudásukat. Az idén például az egészséges élet­móddal kapcsolatos ismere­teikről adtak számot. Nagyné Váradi Anna Tagjai: Gulyás Gábor, Gyu­rika Mihály, Gyurika Ist­ván, Kálmán György. A harmadik a Mátravidéki Ép. II. sz. csapata lett. Tag­jai: Erdei Géza, Begala Ist­ván, Tóth Tihamér, Antal János. A felnőtt egyéni ösz- szetett verseny győztese Juhász Ferenc (Tarnamente I-es), a második Gyurika István, a harmadik Márkus Miklós. A legnagyobb halat (1900 gramm) Sellei László (Gyöngyös, Autószöv.) fogta ki. Az ifjúsági egyéni győz­tes Faragó Péter, a második helyezett ifj. Csicsó Imre, míg a harmadik Mészáros György. Bosszankodva olvastam a Ki tud válaszolni? című cikket, amelynek írója elma­rasztalja nemcsak a lakóte­lepen élőket, hanem az ille­tékeseket is. Én is úgy gon­dolom, hogy környezetünk széppé tételéhez nem szük­ségesek modern fűnyírógé­pek, megfelelő ehhez a ré­gi, hagyományos kapa, ásó és kasza is. Bizonyára jó né­hány lakásban akad • ilyen szerszám, s talán még egy kis szabad idő is, a munká­hoz. Tudom, nehéz összefog­ni a beton rengetegben élő­ket, hiszen sokszor még a szomszédok sem ismerik egymást. Pedig nagyon sok fiatal él a lakótelepeken, akik sokszor nem tudnak mit kezdeni magukkal. Egy önkéntes kezdeményező kel­lene, aki a takarításhoz összeverbuválná a tinédzse­reket. Én társasházban lakom, több más fiatal társammal együtt, mégsem szégyelljük a söprűt, a kapát, hogy kör­nyezetünk szebb legyen. Amikor ráérünk, boldogan megyünk az udvarra, s gye­rekeink is besegítenek a munkába. Természetesen a városgondozási üzem is több kukát helyezhetne el a vá­rosban. Az NDK-ban már többször jártunk, s mindig azt tapasztaltam, hogy az ott élők törődnek az utak, a járdák, a kertek tisztasá­gával, s nem túlzás, ha azt mondom, hogy még egy csikkdarabot sem láttunk ottjártunkkor. Kisebb— nagyobb bosszúságok Szinte nap mint nap hallunk környezetünk tisztin tartásiról, védelméről, de úgy látszik, egye­seknek ez falra hányt borsó, vagy csak azért is az ellenkezőjét te­szik. Sokszor tapasztalom, hogy a frissen mosott folyosón szemót és cigarettacsikkek hevernek sza­I nászét. De ez még csak hagy- ján! Az már aztán igazán fel­háborító. amikor az erkélyen ki- feszített ruhán, szellőzni kitett ágyneműn főzelék-, (eves- vagy éppen tésztamaradékot találunk, netán cigarettától kiégett kis lyukakat. Sokszor úgy érzem, mintha nem is emberek között élnék. Megdöbbentő, hogy eny- nylre nem vagyunk tekintettel a másikra. Elég. ha az utcán lár­va látjuk a sok szemetet, leg­alább a házon belül ügyelhet­nénk jobban a tisztaságra. A többemeletes épületekben a konyháktól csak pár méterre van a szemétleöntő, de úgy lát­szik. sokan még ezt a kis ..sé­tát” is sajnálják környezetük tisztaságáért. Ne bosszantsuk egymást a szennyel és piszokkal, hiszen megnyugtatóbb élni. lakni va­lahol egészségesebb körülmények között. Az osztrák utakon honfi­társaink eléggé „otthonosan" mozoghatnak, mert a mi for­galmi rendünk, közlekedési szabályaink, jelzéseink, autós szokásaink erősen hasonlíta­nak. Van azonban néhány eltérés, amelyekre figyel­nünk kell. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen kisebb, mint ná­lunk: csak 50 kilométer. Máshol viszont nagyobb. Or­szágúton 100 (lakókocsival 60, az autópályán pedig 130 (lakókocsival 70). A sebessé­get a rendőrség sok helyen ellenőrzi radarkészülékkeí, s , a gyorshajtásért nagy össze­gű pénzbírságokat szabnak ki. Bécsben és a nagyvárosok­ban a nappali órákban a forgalmasabb helyeken még pénzért is nehéz parkolóhe­lyet találni. Az autós kellő türelemmel mellékutcákban esetleg díjtalanul is leállít­hatja a kocsiját. Ha ilyenre mégsem bukkan, igénybe ve­heti a „Kurzparkzone” fel­iratú utcai parkolóhelyeket, amelyeken hét közben 8 és 18 óra között és szombaton délig másfél órára 15 schil- lingért leállíthatja kocsiját. A parkolójegyeket trafikok, tömegközlekedési jegypénz­tárak és egyes bankfiókok árusítják. Bécsben a magyar autó­soknak és turistaautóbusz-ve- zetőknek — sajnos, nem alap­talanul — az a hírük, hogy nem mindig tartják tisztelet­ben a parkolási tilalmakat és szabályokat. Az osztrák rend­őrök eléggé elnézőek a sza­bálysértő külföldi autósok iránt, de erre nem szabad számítani, mert ha a tilos­ban parkoló járművét még­is elszállíttatják, a kocsi gazdájának másfél ezerschil- lingjébe kerül ez a procedú­ra. Ilyen „balszerencsés” eset­ben a legközelebbi rendőr­szobán lehet megérdeklődni a kocsi „visszaszerzésének” tudnivalóit. Újabban a bécsi rendőrség külön információs irodát ál­lított fel a külföldi turisták ügyes-bajos dolgainak rende zésére, az irodát a 3131-7542 telefonszámon kell hívni. A benzinkutak egy része éjjel-nappal működik, s leg­többjük kisebb szervt«mun- kákra is vállalkozik. A for­galmasabb útvonalakon moz­gó javítószolgálat van, s a városokban, a különböző te­lepüléseken pedig sok szer­vizüzem a hétvégeken is nyitva tart. A mozgásképte­lenné vált járművek elszál­lítását országszerte az autó­mentők 120-as és 123-as szá­mú telefonjain lehet meg­rendelni. Ha nagyobb bal­eset történik, tanácsos a helyszínre hívni a rendőrsé­get. Az utak közlekedési jel­zőtáblái közül ügyelni kell azokra is, amelyek az idő­járás és a terepviszonyok okozta veszélyekre figyelmez­tetnek, mert — főként a ma­gas hegyekkel borított nyu­gati országrészben — ezek a veszélyek nagyon is való­ságosak és komolyak. Ami a közlekedési erköl­csöt illeti: Ausztriában az autósok általában türelme­sebbek és udvariasabbak, mint nálunk. Nem akadá­lyozzák, sőt akár egy kis fékezéssel is segítik társaik sávváltásait, és könnyen haj­landók lemondani elsőbbsé­gi jogaikról, de ugyanezt a maguk számára másoktól is elvárják. a 13-111 * 13-9-13 SZEMÉLY ÉS TEHER [TAXI] 'idegenforgalmi gazdasági társulás' , m M EGEDHEGYI LOVASTANYA éit'ts yM-MDO EGER ^ LJ ^ Tel:36 12804 ^^gr^ártóMMuivai^ger-^joszv^^ Beke Jánosné Eger az észak-magyarorszAgi regionális vízmüvek egri üzemigazgatósága pályázatot hirdet GAZDASÁGI vezetői munkakör betöltésére, melynek feltételei: közgazdasági egyetem vagy pénzügyi, számviteli fő­iskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Kereseti lehetőség, megegyezés szerint. A pályázatot az ÉRV Egri Üzemigazgatóságára (Eger, Lenin út 142 c. szám) kell leadni. B. Ljászióné Eger Munkásművelődés az autógyárban KI VOLT A LEGÜGYESEBB! A megyei horgászverseny győztesei

Next

/
Thumbnails
Contents