Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

2.

NÉPÚJSÁG, 1988. június 27., hétfő

Szombaton Luxembourgban aláírták az Európai Gazdasági Közösség és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködési készségét kinyilvánító együttes nyilatkozatot.

Az aláírásnál jelen volt Henry Z.ord Plumb, az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elnöke. Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke és Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter.

Az aláírást követő beszédében Hans-Dietrich Genscher visszapillantást vetett a két gazdasági tömörülés párbeszédének hosszú folyamatára és utalt rá, hogy az 1985 óta, Gorbacsov főtitkár kezdeményezésére felgyorsult. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés nyomán a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek koránt sincsenek kihasználva, lendületet kapnak, kialakul egy összeurópai kereskedelmi és gazdasági együttműködés, amely

kulturális és egyéb vonatkozású együttműködéssel is bővülve a béke, a biztonság és a stabilitás fontos tényezője lesz. Reményét fejezte ki, hogy a két szervezet közti kapcsolat a Közös Piac és a KGST egyes tagországai közti kétoldalú egyezményekben realizálódik.

Jacques Delors is a tárgyalások olykor igen nehéz útját ecsetelte beszédében, és hangsúlyozta, hogy a végre megszületett egyezmény nemcsak igen eredményes befejezése e tárgyalássorozatnak, hanem egy új együttműködés kezdete. Delors is reményét fejezte ki, hogy a megállapodás meg fogja gyorsítani a Közös Piac tárgyalásait a KGST egyes tagországaival. Kitért rá, hogy különösen előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások Csehszlovákiával és Magyar- országgal, és remélhető, hogy már a közeli jövőben tető alá kerül a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény.

Rudolf Rohlícek felszólalásában rámutatott a két tömörülés kapcsolatai normalizálásának fontosságára, hangsúlyozta, hogy ez az első lépés, amely kedvező feltételeket teremt a gazdasági és a társadalmi együttműködés fejlesztéséhez. Ez kellő tartalommal megtöltve jó alapot teremt nemcsak a szorosan vett gazdasági, hanem a technikai, a tudományos és a környezetvédelmi együttműködéshez is és pozitív hatással lesz az általános politikai enyhülésre, nemcsak Európában, hanem az egész világon.

Végezetül Vjacsesplav Szi- csov beszédében történelmi jelentőségűnek mondta a más-más társadalmi berendezésű országokat tömörítő két szervezet egyezményét. Ügy ítélte meg, hogy a hivatalos kapcsolatok megteremtése új és ígéretes kezdete egy átfogó európai és az egész világra kiható enyhülési folyamatnak.

Közös nyilatkozat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolat felvételéről

„A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, egyrészt, az Európai Gazdasági Közösség másrészt,

figyelembe véve a KGST és az EGK alapító okmányát, különös tekintettel a Rómaiszerződésre,

hivatkozva az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet i záróokmányára, továbbá tekintettel az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozók eredményeire, törekedvén arra, i hogy az illetékességükkel összhangban álló tevékenységükkel hozzájáruljanak íc gazdasági növekedés és a társadalmi haladás fontos tényezőjét jelentő nemzetközi gazdasági együttműködés bővüléséhez,

a következő nyilatkozatot teszik:

1. Ennek a nyilatkozatnak az elfogadásával a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség felveszi a hivatalos kapcsolatokat.

2. A felek fejleszteni fogják az együttműködést az illetékességüknek megfelelő és a közös érdeket képviselő területeken.

3. A felek ki fogják nevezni képviselőiket, akik találkozóikon, megbeszéléseiken tisztázzák majd az együttműködés körét, formáit és módszereit.

4. A felek az együttműködésük során szerzett tapasztalataik alapján, szükség eseten, meg fogják vizsgálni az együttműködés további területekre, formákra és módszerekre történő kiterjesztésének lehetőségét.

5. Ami ennek a nyilatkozatnak az Európai Gazdasági Közösség részéről történő érvényesítését illeti, a nyilatkozat azokra a területekre érvényes, amelyekre az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése vonatkozik, mégpedig az alapító szerződésben körvonalazott feltételek szerint.

6. Ez a nyilatkozat két eredeti okiratban készült angol, bolgár, cseh, dán, francia, görög, holland, lengyel, magyar, mongol, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol és vietnami nyelven.

A kapcsolatfelvétel alkalmából a tagországok felhatalmazása alapján a KGST VB elnöke és a KGST titkára a következő nyilatkozatot tette: „A KGST és az EGK hivatalos kapcsolatainak felvételéről szóló közös nyilatkozat semmiben sem érinti és nem iá énintheti az 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodást.’

Ahromejev az Egyesült Államokba utazik

Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese július első felében az Egyesült Államokba utazik.

Ahromejevet William Crowe tengernagy, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke hívta meg hivatalos látogatásra.

LENGYELORSZÁG

Magasabb

autóárak

Átlagosan negyven százalékkal emelik a gépkocsik fogyasztói árát Lengyelországban hétfőtől — jelentette be a Polmozbit kereskedelmi egyesülés.

A vállalat személygépkocsik termelésében tapasztalható elmaradással, az anyag-, az energia- és az alkatrészárak emelkedésével, a valutaárfolyamok változásával indokolta az áremelést, amely a hazai gyártású és a szocialista importból származó járművekre egyaránt kiterjed.

Kormányátalakítás

Indiában

Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton átalakította kormányát. Hatalomra jutása, 1984 decembere óta a kabinetet eddig összesen 24 alkalommal szervezte át.

A kormány kibővült. A legjelentősebb változás az, hogy a külügyminiszteri tárca új tulajdonosa Na- raszimha Rao lett. Nara- szimha Rao eddig az emberi erőforrásokkal foglalkozó miniszter volt. A szikhek által meggyilkolt Indira Gandhi kormányzásának utolsó négy évében (1980— 84 között) mór betöltötte ezt a posztot.

rC Külpolitikai kommentárunk ~}~~i

Mi történik Szlovéniában?

A SZLOVÉNIAI HELYZETET mi alapvetően másként él tékeljük, mint azok, akik azt bizonygatják, hogy Szlovéniában nekilendült az ellenforradalom, s „különleges háború” folyik Jugoszlávia, a Jugoszláv Néphadsereg és a szocializmus ellen — jelentette ki a belgrádi Vecsernje Novosztinak adott nyilatkozatában Ciril Ribicsics, a Szlovén Kommunista Szövetség KB-elnökségének tagja. Eárki, aki ellátogat Szlovéniába, meggyőződhet arról, hogy ez a jugoszláv tagköztársaság nem „második Koszovó”. Mindaz, ami Szlovéniában történik, alig különbözik az ország más vidékeinek történéseitől — mondta.

Ribicsics véleménye szerint nem kis részben az ország többi tagköztársaságának sajtója tehet arról, hogy a jugoszláv közvélemény egy részében téves kép alakult ki Szlovéniáról. Írásaik figyelmen kívül hagyják a szlovén dolgozók véleményét, számos valótlanságot tartalmaznak. Pontatlanul idézik a ljubljanai hivatalos értékeléseket és állásfoglalásokat, félremagyarázzák a párt és állami tisztségviselők nyilatkozatait.

AZ UTÖBBI IDŐBEN ERŐSÖDÖTT a szlovén nacionalizmus és elszakadási törekvés, ami a gazdasági válság elmélyülésének, illetve a szövetségi kormány eredménytelen gazdaságpolitikájának a következménye. De hatott a súlyos koszovói helyzet, hatottak a szerb tag- köztársaságon belüli, de az egész ország életét megterhelő viszonyok, a Velika Kladusa-i Agrokomerc kombinát váltóbotránya — állapította meg. Mindez a szlovéniai ellenzék malmára hajtotta a vizet, az utóbbi időben elkövetett politikai hibákkal együtt. Például súlyos tévedést követtek el azok, akik egyes baloldali, haladó értelmiségi személyeket a polgári jobboldalhoz soroltak. Végül, az ellenzék kezére játszik az is, hogy a kommunista szövetségen belüli vitákat nem tudjuk demokratikusan megoldani.

A szlovéniai problémák megoldására az elnyomás, az erőszak járhatatlan út. Más módszerekkel kell harcolni, nyilvános párbeszédet kell folytatni. Meg kell várni a régi, idejétmúlt receptektől. Ez nem könnyű, de a kommunista szövetség szilárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia kiterjesztése, az önigazgatási érdekek pluralizmusának érvényre juttatása mellett.

A SZLOVÉN KOMMUNISTA SZÖVETSÉG következetesen síkraszáll azért, hogy mindig, mindenki, mindenről szabadon kifejthesse nézeteit. Más dolog, hogy ezek közül melyeket támogat. Ez az elv érvényesül a szlovéniai tömegtájékoztató eszközök tevékenységében; ez tükröződik az utóbbi időben mind gyakoribb nagygyűlések, felvonulások hangulatában, a petíciókban, a nyilatkozatokban. E megmozdulások többsége nyugodt, szélsőségektől mentes. Az emberek igénylik a nyilvánosságot, azt, hogy mindenről idejében tájékoztatást kapjanak. Elvárják, hogy a bűnüldöző szervek tiszteletben tartsák az állampolgárok, a letartóztatottak törvényes jogait. Szélsőséges esetek ritkán fordulnak elő.

Ciril Ribicsics a szlovéniai párt- és állami vezetés, valamint a Jugoszláv Néphadsereg vezetői közötti kapcsolatot „rendkívül korrektnek” minősítette. Elutasította azokat a találgatásokat és híreszteléseket, hogy Szlovéniában állítólag katonai puccs tervét fontolgatnák.

MIKO TRIPALÓNAK, (a Horvát Kommunista Szövetség egykori politikai bizottsági tagjának), akit 1972-ben nacionalista nézetei miatt leváltottak tisztéből), a ljubljanai Mladina hasábjain megjelent nyilatkozatát, és Milovan Gyilasznak, a ljubljanai televízióban elhangzott beszélgetését nem tekintem e két politikus, illetve eszme győzelmének. Ezzel nem nyílt meg előttük az út politikai tevékenységük felújításához. Véleményem szerint csupán arról jván szó, hogy a szlovéniai társadalom nyitottabb, demokratikusabb és erősebb lett — mondta végül a tekintélyes szlovén politikus.

Márkus Gyula

A pápa Salzburgban

II. János Pál pápa június 26-án, Salzburgban, a székesegyház előtt, szabadtéri misét celebrált

(Népújság-telefotó — MTLPress)

Kongresszusi léptékű párt- értekezletre készülnek a Szovjetunióban. A .megállapítást már az előkészítés folyamata igazolja. A múlt év végén, ez év elején minden pártszervezet, egészen a köz- társasági kommunista pártok központi bizottságáig számot adott arról, hogy mit tett az átalakítás kibontakoztatása, elmélyítése érdekében, hogyan tudott, ha tudott. élére állni a folyamatnak. Az országban ma legfontosabb. a döntő kérdésben tehát beszámolásra lesz mód.

Ez a nagyszabású politikai kampány lehetővé tette, hogy minden szinten számba vegyék az eredményeket és a hiányosságokat. Alkalmat adott a központnak, a párt vezetésének arra, hogy kifejtse véleményét, értékeljen, konkrét, a helyi körülményekhez igazodó útmutatásokat adjon. Minőségileg másról volt tehát szó, mint a XXVII. kongresszust megelőző időszakban, amikor az átalakítás elodázhatatlansá- gónak felismertetése, az éppen csak megkezdett irányvonal jelentőségének tudatosítása volt a fő cél. Ebben az időszakban már előre vetültek olyan megoldatlan problémák, mint a nemzetiségi kérdés nem megfelelő kezelése Örményországban és Azerbajdzsánban, ahol azóta — a Karabah-hegyvidéki események nyomán — ‘az első titkárokat is leváltották.

Az SZKP XXVII. kongresszusát túlzás nélkül értékelhette történelminek részvevő és megfigyelő egyaránt. Ám ez az átalakítás korai szakaszában megrendezett nagy horderejű esemény, amelyen még részt vett többek között Kunajev kazah. vagy Uszmanhodzsajev .üz- bég első titkár is, nem adhatott hosszú távra érvényes válaszokat minden fontos kérdésben.

Az átalakítás továbbvitelének, a pártélet demokratizálásának követelményeit határozottan fogalmazta meg a Központi Bizottság 1987. évi januári ülése, míg a gyökeres gazdasági reform kérdéseiben a júniusi ülés hozott meghatározó döntéseket. A nagy október 70. évfordulója kapcsán a párt tovább lépett a múlt hibáinak feltárásában és elvszerű értékelésében a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, az ez év februári ülés pedig már a peresztrojka ideológiai megalapozásának igényeit fogalmazta meg. Az átalakítás folyamata második szakaszába lépett, amelynek egyidejű követelménye a gyökeres gazdasági reform végrehajtása és a társadalmi élet széles körű demokratizálása. Kiderült: a két folyamat egymástól elválaszthatatlan, csak egymással párhuzamosan, egymást erősítve és támogatva mehet végbe.

Miközben az események menete ilyen ütemben felgyorsult, egyre inkább megmutatkozott a testületi megújulás fontossága is. Az átalakítás továbbviteléért küzdők. és az azt ellenzők között mind élesebbé vált a harc, mindinkább megmutatkoztak az igazi frontok, így a pártértekezletet meg- elező vitákban, vagy a küldöttek megválasztásában, a választást befolyásolni igyekvők módszereiben.

A pártértekezlet jelölőbizottsága bizonyára pontosan számba veszi majd azt, hogy a XXVII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság tagjai közül hányán töltik még be azt a funkciót, amelynek révén annak idején célszerűnek, indokoltnak látszott megválasztásuk, hányán bizonyultak tetteik, eddigi munkájuk alapján maradéktalanul méltónak az akkori bizalomra. Hogy sokan lesznek, vagy kevesebben. ezt előre felesleges számolgatni. Tény azonban: a Központi Bizottság összetételét a szervezeti szabályzat alapján jelentősen csak kongresszuson vagy országos pártértekezleten lehet megváltoztatni.

Nem túlzók azok az országszerte sok fórumon elhangzott kijelentések, amelyek szerint a június végén megnyíló XIX. országos pártértekezlet az átalakítás további sorsáról dönt. Feladatai, tennivalói egyértelműek és világosak, s ezeket számba véve megint csak nem [tarthatjuk túlzónak a „kongresszusi” jelzőt. Igaz az is, hogy a pártértekezlet irányelveiből a legjobban a konkrétságot hiányolják, arra mutatnak rá. hogy a helyes célkitűzések megfogalmazása mellől hiányzik a „hogyan” megjelölése, a végrehajtás mikéntjének kijelölése.

Oda kell figyelni e véleményekre, hiszen az átala kítás sorsa iránti őszinte aggodalom, a továbblépés igénye egyszersmind a személyes tenniakarás érződik belőlük. Rájuk hivatkozva meghúzni a vészharangot mindazonáltal nem volna helyénvaló. A hasonló fórumok funkciójából és munkamódszeréből adódik, hogy azok nem adhatnak részletes választ minden egyes kérdésre. A júniusi KB-ülés anyagai alapján csak körvonalai határozhatók meg a gyökeres gazdasági reformnak, amelynek végrehajtásában azóta számos konkrét lépés történt. A XXVII. kongresszustól ugyancsak számon kérhette volna valaki a kőnk rétságot, a hogyanokat. Űt- mutatásai alapján mégis olyan ütemben haladt előre az átalakítás, hogy két és fél évvel később vitathatatlanul szükségessé vált ez a párt- értekezlet, amelyet — ne feledkezzünk meg erről sem — két és fél év múlva újabb kongresszus követ.

Lengyel László

Történelmi jelentőségű egyezmény

Kongresszusi léptékű pártértekezlet