Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam, 152. szám ÁRA: 1988. június 27., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BEÉRETT AZ ŐSZI ÁRPA HATVANBAN, HORTON, KOMLÓN - LEGALÁBB 25 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB TERMÉSRE SZÁMÍTANAK KALÁSZOSOKBÓL - HÚSZ ÚJ KOMBÁJN - JÚLIUS ELSŐ FELÉ­BEN ARATJÁK A BÚZÁT A betakarítás dandárja előtt Közeleg Péter-Pál napja, amely a hagyományoknak meg­felelően az aratás kezdetét jelöli. Ügy tűnik azonban, hegy ezt megelőzően a lazább szerkezetű meleg talajokon hama­rabb beérett az őszi árpa, amelyet mint lapunkban is beszá­moltunk róla az elmúlt héten elkezdtek aratni országszerte, így megyénkben is. A betakarítás igazi dandárja viszont az előrejelzések szerint július első felében kezdődik, amikor a búzát kezdik vágni a gazdaságokban. A termés megalapozá­sától az aratásig hosszú idő telt el. Ezt az időszakot tekin­tettük át Jurányi Jánossal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. kát. Az átvétel, a termésfo­A „példa" A minap a káli vonaton tanúja lehettem önkéntele­nül is két pirospozsgás fia­talember . diskurzusának. Ezen a vonalon, Kál-Ká- polna és Kisújszállás kö­zött másképp mérik az időt, mint általában a hu­szadik században, az alig nyolcvan kilométert jő két óra hossza alatt teszi meg a piros vicinális. Talán ez. az oka annak, hogy az em­berek itt nem egyszerűen utaznak, hanem szórakoz­nak, „élnek”. Egyáltalán nem ritka, hogy röpke fél­órás útra is sörökkel, pá­linkákkal felszerelve száll­nak fel az atyafiak, s eze­ket szép komótosan el is fogyasztgatják, hogy „kel­lemesen teljen az idő.” De térjünk vissza a két huszonéves ifjúhoz. Beszél­getésüket már csak azért se kerülhettem ki, mert rajtuk kívül másodmagam- mal utaztam a kupéban. Egyikük egy erőtől duzza­dó fekete, az apjáról me­sélt, imigyen: „Hát be­megy neki a napi három liter, de csak házibort iszik, meg olykor egy fél liter pálinkát. Ám nem látnád rajta, hogy részeg, csak a szeme csillog egy kicsit, mint akiben már van valamennyi.” Miköz­ben ezt mesélte, jókat hú­zott az útravalóul hozott ötliteres boroskannából. Az apjáról szólva még szinte kérkedve hozzátet­te: „lassan tíz éve csinál­ja ezt, s nem hinnéd, sem­mi baja, csak néha jelez a mája." Hát, mit mondjak, kis­sé elképedtem az eszme- futtatásán. Meg azon is, hogy mikor a közbeeső egyik állomáson leszálltak, az ablakból láthattam, ho­gyan fogadja kisgyermek­kel a karján felesége a borgőzös mesélőt. Gesztu­saiból látszott, meg se üt­között, hogy egyébként jól öltözött férje ittasan tért meg a rövid útról. Töprengve a látottakon — s ilyen eseteknek min­dennap tanúi lehetünk — rájöttem: az ilyesfajta iszákosság ellen hiába har­colunk üres szólamokkal, plakátokkal, reklámfil­mekkel. Az alkoholista családokban megváltozott az emberek értéktudata. Az a fiú, aki zsenge gyermek­korától italosán látja az apját, ezt fogadja el nor­mának. Az az ember, aki nem tudja, hogy beteg, nem is keresi fel az orvost, hiszen nincs miért. Az a família, ahol a családfő az ital rab­ja, nem háborodik fel, nem küzd, az önpusztító élet­mód ellen, hanem eltűri, s gyakran még helyesli is azt. Azt gondolom tehát, hogy a nálunk mértéktelenül el­terjedt mindennapi alko­holizmus ellen nem csu­pán a propaganda eszkö­zeivel, s ilyen-olyan bi­zottságokban kell harcol­nunk. Ki kellene dolgozni végre egy olyan progra­mot, amely a legfiatalabb korosztályokat veszi célba, őket kell meggyőzni, szem­léletüket helyes irányba te­relni, mert sok esetben ott van előttük a példa, amely hat, ha sürgősen nem te­szünk ellene. Jámbor Ildikó — Kezdjük a múlt év őszével. — Valóban tavaly erre az időszakra a meglehetősen aszályos körülmények vol­tak jellemzőek. Ennek elle­nére gazdaságaink nagy költségráfordítással ugyan, de mindent elkövettek azért, hogy a kalászos gabonák megfelelő magágyba kerül­jenek. Később azután az időjárás is kegyeibe vette az őszi vetéseket, így az ár­pa és a búza jól kikelt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy az utóbbi legkedvezőbb eny­he telet jól viselte. A tava­szi hetek szárazságtól men­tes időszaka is jó hatással volt gabonáinkra. Májusban és júniusban egyértelműen megerősödtek reményeink, miszerint az elmúlt évihez képest lényegesen kedvezőbb termésre van kilátás! Az utóbbi napokban főleg a la­zább szerkezetű homoktala­jokon, elsősorban Hatvanban, Horton és Komlón az őszi árpa egy részét már be is takarították. Ennek a mun­kának a nagyobb része, mi­után az árpa csak viaszérés­ben van, a Péter-Pál napja körüli időszakra összpontosul. — Mik az idei feladatok az aratás során? — Az összes betakarításra váró termés a borsóval és a káposztarepcével együtt nyolc százalékkal nagyobb területről kerül le az idén, mint a tavalyi. A kalászos 72 ezer hektárról. Becslé­seink szerint a hozamok is nagyobbnak ígérkeznek, várhatóan legalább 25 szá­zalékkal több gabonával szá­molunk, mint a múlt esz­tendőben. Egyébként ezt igazolják az ősziárpa-aratás első eredményei is. Ügy tű­nik, az elkövetkező napok­ban, hetekben kemény mun­kára lesz szükség. Erre fel­készültek megyeszerte gaz­daságaink. Az aratási gép­szemléket az üzemek két­harmada már megtartotta. jó tapasztalatokkal. Csupán néhány alkatrész pótlására lesz még szükség az elkövet­kezendő napokban. — Országosan is gondokat okoz a gabonabeiakarítást megelőző hitel- és pénzszű­ke. Ez megyénkre is jellem­ző? — Szerencsére a pénzgaz­dálkodásban eddig tapasztalt zavarok az aratási felkészü­lést érdemben nem befolyá­solták. Az üzérnek többsége ugyanis előrelátóan már az elmúlt év végén igyekezett gondoskodni a legfontosabb anyagokról, alkatrészekről. Annak ellenére, hogy a gé­peket felkészítették, tárgyi­lagosan megállapíthatjuk, hogy azok állaga tovább romlott. Állami gazdasága­ink, szövetkezeteink nem rendelkeznek megfelelő fej­lesztési forrásokkal, úgy tűnik, hogy ez jövőre is megmarad. Egyébként ebben a évben 20—22 új arató-cséplő gépet vásárol­tak az Agroker, az Agrotek, valamint a TSZKER közre­működésével. Ezek az emlí­tett kombájnok nagy teljesít­ményűek és minden bizony­nyal jól szerepelnek majd. Összesen 455 arató-cséplő gép vesz részt az idei mun­kában. Ezzel a parkkal becsléseink szerint kedvező időjárás esetén naponta öt­ezer hektár kalászos gabona aratható le. így a nagy nyá­ri betakarítás szervezetten. 16—18 nap alatt elvégezhe­tő. Ez a számított időszak még tovább csökkent­hető, ha az elmúlt évek­hez hasonlóan idén is kom­bájnokkal segítik egymást az egyes gazdaságok. Egyébként Csehszlovákiából 35—40 ara­tó-cséplő gép érkezése várha­tó. A szállítási feladatokat pedig 1100 teherjármű segí­ti majd.* — Hogyan készült fel az új termés fogadására a ga­bonaforgalmi vállalat? — Időben kiürítették és fertőtlenítették a raktára­gadas feltételei javultak. Gondot jelent viszont, hogy a vállalati hitelellátottság a pillanatnyi helyzetben ked­vezőtlen. így a megtermelt gabona egy részét várható­an nem tudja az üzemeknek kifizetni. Bízunk abban, hogy a pénzügyi kormány­zat a folyamatos gabona­betakarításig biztosítja majd a szükséges pénzt. Egyébként július 3-tól az egri Agroker Vállalat az aratás ideje alatt ünnepna­pokon is, amíg szükség lesz rá, alkatrészügy eletet tart, a hagyományoknak megfele­lően segítve a gazdaságok munkáját. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a beta­karításban résztvevőkről fokozottan gondoskodjanak. Erre vonatkozóan a korábbi években kedvező tapasztala­tokat szereztünk. így ebben az évben is lássák el a ne­héz munkában résztvevőket rendszeresen meleg étellel, védőitallal, és tegyék lehető­vé folyamatos szállításu­kat is a határba. — Hogyan alakul a dol­gozók érdekeltsége? — A korábbi évekkel ösz- szehasonlítva az idén beve­zetett személyi jövedelem- adó ebben várhatóan gondo­kat okoz. Az aratás naponta nyújtott műszakokban 14— 16 órás kemény helytállást igényel. Ennek megfelelően a dolgozók díjazása is maga­sabb lesz. Előfordulhat, hogy az adózás ebben korlátozza a teljesítményeket, nehezíti a feladatok ütemes elvég­zését, pedig a betakarításhoz kapcsolódó szalmabegyűjtés, a tarlóhántás, nyári szántás is fontos feladatot jelent. Ezzel ugyanis már 1989 ter­mését alapozzák meg. A szalmaégetés egyébként sem agrotechnikai, sem környe­zetvédelmi okokból nem in­dokolt, csak növény egészség- ügyi szempont esetén. Na­gyon jónak tartanánk, ha az üzemek egyharmadában már működő szalmaszecskázó adapterekre bíznák a más­képp nem hasznosítható szalma visszajuttatását a talajba. Egyébként abban reménykedünk, hogy a kedve­zőnek ígérkező gabonater­mést, amennyiben az időjá­rás kegyeibe fogadja az ara­tókat, gyorsan és eredménye­sen betakarítják. Mentusz Károly Pillanatkép, árpaaratás, közben (Fotó: Szántó György) A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának soros ülése Július első felében a Szovjetunió fővárosában, Moszkvá­ban tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága. AZ MHSZ ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE Újfajta szemlélet, tartalmi megújulás A mozgalmi jelleg, a de­mokratizmus erősítése, a ve­zető testületek választása, kollektív irányítás, az appa­rátus csökkentése, pezsgő, sokszínű klubélet, hatékony, önerőre támaszkodó gaz­dálkodás — a megújulás, a változó körülményekhez va­ló alkalmazkodás igényét megfogalmazva, ezek vol­tak a Magyar Honvédelmi Szövetség szombaton meg­tartott első országos köz­gyűlésének legfontosabb gondolatai. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának székhá­zában megrendezett tanács­kozáson részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter is. Az or­szág minden tájáról csak­nem háromszázezer MHSZ- klubtag képviseletében ösz- szesereglett küldöttek, tár­sadalmi aktivisták megvon­ták a szövetség elmúlt húsz­éves tevékenységének mér­legét, s határozati erőre emelték az elkövetkezendő évek legfontosabb tennivaló­it. Ezzel összefüggően na­pirendi pontja volt a ta­nácskozásnak a szövetség szervezeti, irányítási rend­jének korszerűsítése is, ami a küldöttek egyöntetű vé­leménye szerint az újfajta szemléletet, tartalmi meg­újulást követelő feladatok teljesítésének elengedhetet­len feltétele. A megújulás követelmé­nyéről szólt vitaindító elő­adásában Kéri György ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitká­ra is. Mindenekelőtt a szö­vetség legfontosabb felada­tával, az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésének kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta: az MHSZ csak úgy emelheti ennek színvo­nalát, ha klubjaiban, tanfo­lyamain tartalmasabb, von­zóbb programokkal fel tud­ja kelteni a fiatalabb kor­osztályok érdeklődését. Nem kevésbé fontos, hogy a tár­sadalmi-gazdasági élet je­lenségeit értékelve nyílt, őszinte, tényszerű vitát foly­tassanak a felnövekvő nem­zedékkel. Továbbra is jelentős sze­repet tölt be az MHSZ te­vékenységében a Magyar Néphadsereg igényeihez iga­zodó honvédelmi szakokta­tás. Ennek részeként kiemelt figyelmet fordítanak a fia­talok repülős és ejtőernyős előképzésére, illetve a kato­nai pályára irányításra. A reformok érintik a szö­vetség sportmunkáját is: a jövő év első felében áttekin­tik a szabadidős és a tö­megsport rendszerét. Többek között felülvizsgálják a sportolók minősítési szintje­it, s a mércét a világelsők­höz igazítják. Azt is elvár­ják sportolóiktól, hogy ak­tívabban segítsék a tömeg­sportot, vegyenek részt a te­hetséges fiatalok kiválasztá­sában, felkészítésében. Jelentős megújuláson megy át az MHSZ szervezeti, il­letve gazdálkodási rendsze­re is — hangsúlyozta Kéri György. — A tanácskozás elé terjesztett ideiglenes alap­szabály-tervezet — amelyet a közeljövőben várható egyesületi törvény elfogadá­sa után véglegesítenek — az MHSZ életében elsőként rögzíti, hogy a szövetség legfelsőbb fóruma az orszá­gos közgyűlés, amelyet öt­évenként hívnak össze. To­vábbi fontos újdonság, hogy húsz év után ismét beveze­tik a választás intézményét az MHSZ-ben. A jövőben minden szinten választások útján töltik be a szervezet vezetői, vezető testületi funkcióit. Ezzel párhuzamo­san az idén 10 százalékkal, az elkövetkezendő években pedig még nagyobb arány­ban csökkentik a függetle­nített tisztségviselők létszá­mát. A gazdálkodás ered­ményességét, az állami tá­mogatás tehermentesítését szolgálja, hogy ösztönzik az MHSZ szerveit és klubjait saját bevételeik növelésére. Az elképzelések szerint ön­elszámoló egységek létreho­zásával, különféle szolgálta­tói tevékenységek kialakítá­sával bővíthetik forrásaikat. A tanácskozás résztvevői — személyes tapasztalataik­kal bővítve az elhangzotta­kat — egyhangúlag elfogad­ták a főtitkári előterjesztést, illetve a feladatokat összeg­ző határozattervezetet. Egy ellenszavazattal, egy tartóz­kodás mellett jóváhagyták az MHSZ ideiglenes alapszabá­lyát. Egyhangúlag megvá­lasztották a szövetség 49 ta­gú országos vezetőségét. Az újonnan létrehozott testület ezután zárt ülésen az MHSZ főtitkárává újból Kéri György vezérőrnagyot vá­lasztotta meg. Az országos közgyűlés kül­döttei Kondics Balázsnak, az MHSZ celldömölki klub­ja titkárának indítványára jegyzőkönyvbe foglalták a tanácskozás résztvevőinek tiltakozását a román telepü­lésrendezési tervek ellen. Az utolsó zarándokcsoportok is hazaérkeztek Szombatra virradó éjsza­ka és reggel az utolsó za­rándokcsoportok is haza­érkeztek Ausztriából. A for­galom visszafelé zavartalan volt; valamennyi érintett határállomáson megerősí­tett útlevél- és vámkezelő szolgálat fogadta az utaso­kat, s zarándokokat szállító autóbuszok és személygép­kocsik elsőséget élveztek. A rendőrség, a határőrség és a vám- és pénzügyőrség egy­ségeinek jó együttműködése megfelelő körülményeket te­remtett a zarándoklat lebo­nyolítására; még nagyobb forgalom zavartalan áteresz- tésére is készen álltak. A legtöbb zarándok Sopronnál és Hegyeshalomnál lépte át a határt.

Next

/
Thumbnails
Contents