Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-24 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 24., péntek 3 , Megoldásra érett feladatok KGST-TANÁCSKOZÁS A KGST-tagországok kommunista ős munkáspártjai gazda- . sági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai június első hetében Budapesten tanácskoztak. A kétnapos konferencia ugyan a soros ülés címén kerül be a szervezet négy ; évtizedes történetébe, kétségtelen tény azonban, hogy a korábbinál nagyobb várakozás előzte meg. Ez összefügg az együttműködés tökéletesítésének általános igényével, valamint azokkal a gazdasági kihívásokkal, amelyekre a tagországok egyenként is keresik a választ, ezért tehát a közösségtől is várják a kor követelményeivel való lépéstartást. j Köztudott, hogy a KGST 3 működési mechanizmusát, intézményrendszerét, a mun- : kamegosztás rendszerének felfrissítését, a tudomány eredményeinek a mostaninál határozottabb alkalma- ■ zását, az ár- és a piaci mechanizmus fejlesztését a tagországok számos kétoldalú megbeszélésen az időszerű tennivalók közé utalták. Érthető tehát, hogy a magyar közvélemény tíz nappal a korszakos jelentőségű pártkonferencia után. a budapesti tárgyalás fő témáját ebben a csomagban jelölhette volna meg. Az ülésről kiadott közlemény tömören így összegzi az elvégzett munkát: „A résztvevők elvi gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg, tapasztalatcserét folytattak a KGST-tagor- szágok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjának megvalósításáról, a nemzetközi munkamegosztás kollektiv koncepciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről.” Ami pedig a részleteket illeti, a testvérpártok központi bizottsági titkárai megállapították ugyan, hogy a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjának végrehajtásában megjelentek az első eredmények, azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes kiemelt témakörökben az eredeti kutatási programhoz képest elmaradás van, s az elvégzett munka gazdasági eredménye sem kielégítő. Árképzés, kölcsönös elszámolások Az 1971-ben kidolgozott komplex programról az a vélemény alakult ki, hogy az erőforrásokat a jövőben azoknak a problémáknak a megoldására kell öszponto- sítani, amelyek már rövid távon kifizetődnek, s növelik a termelés hatékonyságát. Olyan programokról van szó, amelyek a kutatástól és a fejlesztéstől a termelésig és a késztermék értékesítéséig átfogják az innovációs ciklust. Több felszólaló is megfogalmazta, hogy a komplex program teljesítésének üteme nem kielégítő, javítani kell a végrehajtás mechanizmusát. Szükség van a kutatási tematika korszerűsítésére, a jelenleginél jobb információs rendszerre, a kutatások irányításának és finanszírozásának nagyobb mértékű központosítására, és központi kutatási alapra. A sokoldalú együttműködést zavaró problémaként is felmerült, de a működés általános javításaként került előtérbe az igény: korszerű árképzést és árarányokat, valutáris és pénzügyi eszközöket, kölcsönös elszámolásokat. Feltétlenül javítani kell a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen szerződéses kapcsolatokat és csökkenteni kell a felső beavatkozást, a bürokráciát és a papírmunkát. Korszerűbb együttműködést A nemzetközi együttműködés új modellje, a szocialista munkamegosztás tervezett kollektív koncepciója — s ez volt a másik nagy téma — voltaképpen elvileg már számol a minőségi változásokkal. Ugyanis azért alkották meg, hogy a KGST keretében távlatban biztosítsa az átmenetet az együttműködés minőségileg új szintjére. A koncepciót várhatóan a KGST ez évi ülésszakán véglegesítik majd. A budapesti tanácskozás résztvevői összességében pozitívan értékelték a koncepció tervezetét, néhány hozzászóló azonban — így a magyar is — utalt arra, hogy az elkészített dokumentum elsősorban kompromisszumokat tartalmaz, ezért csak részben felel meg az egyes országok törekvéseinek. A legerőteljesebb bírálat az együttműködési mechanizmus korszerűsítésére vonatkozó elgondolások kiforratlanságát érte: a bolgár, a csehszlovák és lengyel felszólaló egyaránt e mechanizmus mielőbbi gyökeres átalakítását sürgette. A megoldást az áru- és pénzviszonyok továbbfejlesztésében, a valós és működő árfolyamok bevezetésében. a nemzeti fizetőeszközök és o transzferábilis rubel közötti átválthatóság megteremtésében jelölték meg. Az SZKP titkára „a gazdasági eszköztár szélesítését szorgalmazta a tagországok közötti együttműködés javítása érdekében és kifejtette, hogy a koncepció megvalósításának fő eszköze a különféle (elsősorban a tudományos-műszaki komplex programhoz kapcsolódó) projektek kidolgozása és végrehajtása lehet. A termelők közötti közvetlen kapcsolatok kiépítését javasolta, s azt hangsúlyozta, hogy ennek kiterjesztéséhez közgazdasági, jogi és szervezeti feltételek kellenek. Hatékony, új formák, rész- vénvtársaságok, társulások, közös vállalatok meghonosításáról van szó. Hozzátette: a tudományos-műszaki termelési, pénzügyi és más tényezők szerves ósz- szekapcsolásán alapuló nagj projektek megvalósításában az országok szuverén döntésük alapján, érdekeltségük mértékében vennenek részt. Érdekeltség, hatékonyság A szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről folytatott vitában — s ez volt a napirend harmadik pontja — a felszólalók egyetértettek abban, hogy törekedni kell új elemek bevezetésére és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Konkrétan arra, hogy az együttműködés és az integráció fejlesztésében az adminisztratív módszereket közgazdasági eszközökkel váltsák fel, < hogy az érdekeltségi és a hatékonysági szempontok valóban érvényesüljenek. Nyikolaj Szlunykov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kritikus hangon szólt a vállalt kötelezettségek hiányos teljesítéséről, amely — mint mondta — részben a hathatós szankciók hiányával magyarázható. Szóvá tette, hogy a KGST-piacot a termelők érdekei uralják, az egyesített piac létrehozása a nemzeti piacok fejlődésével összhangban, önkéntesen, a feltételek megteremtésével, az érdekeltség mértékében történhet. Üj módját javasolta: egyrészt a há- romszintűségre való áttérés miatt (tervhivatal, minisztérium, vállalat), másrészt azért, mert ezt kívánják a nagy együttműködési programok. Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az áru- és pénzviszonyok mielőbbi következetes kiterjesztése, érvényre juttatása nélkül nem érhető el minőségi változás a működésben. Rámutatott, hogy nem lehet csak kormányszinten szervezni a gazdasági kapcsolatokat, hanem a munkamegosztással foglalkozó tárgyalásokba be kell vonni a piac közvetlen résztvevőit, a vállalatokat is. Az NSZEP KB titkára, Günter Mittag, a PB tagja a jelenlegi legfontosabb feladatot az együttműködési intézkedések megalapozásában látta. Marian Wozniak, a LEMP PB tagja, a KB titkára támogatta a magyar pénzügyi koncepciót. Megemlítette, hogy a nagy nemzetközi (KGST) közös vállalatok szerepe növekszik, de a pénzügyi mechanizmus hiányosságai miatt ezek nehezen alakulnak meg. Jozef Lénárt, a CSKP Elnökségének tagja, a KB titkára a KGST-szintű nemzetközi marketingrendszer létrehozását javasolta. Az adók, a vámok, az árfolyamok, a hitelpolitika egyeztetését sürgette a KGST naturális elemekre épülő együttműködése túllépéseként. Végül is miképpen lehetne összegezni a budapesti tanácskozást? Csak azzal, amelyet már a helyszínen mérlegként megvontak a résztvevők: a kérdések lezárását a tanácskozás nem vállalhatta magára, hiszen ez nem is volt célja. A megoldásra érett feladatok súlya azonban egyaránt nehezedik minden tagországra, ennélfogva mind az egyes országokban, mind a KGST- szervekben elsőrendű fontosságúnak kell tekinteni. Nyers József az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese Gond az importanyagok beszerzése Pillanatkép a sütőiparnál Sok más céghez hasonlóan a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál sem indult könnyen az idei esztendő. Amint azt Szipszer Imre igazgató elmondta, egyrészt bizonytalanságot okozott, másrészt pedig késleltette a kiszállításokat és a szerződéskötéseket a többletadminisztráció, így például a bérbruttósítással összefüggő számítások. S amire még nem volt példa a vállalat történetében: pénzügyi gondok is mutatkoztak. Főként abból eredően, hogy a partnerek — a hitelszűkítés miatt — nem tudták teljesíteni fizetési kötelezettségeiket. A termelés mindezek ellenére jól alakult, sőt a bázisév első három hónapjához viszonyítva 1988-nak ugyanezt az időszakát mintegy 20— 30 milliós forintos pluszt lehet regisztrálni. A bérklubban való bentmaradás persze exportot is kíván. A termékek „kiajánlása” már megtörtént, ám eleddig pozitív válasz még sehonnan sem érkezett. Problémákat jelent a különféle importanyagok — zselatin, színezékek, lisztjavító szer, stb. — beszerzése. Ez a tény nem csupán az ottani tevékenységet fogja vissza, hanem oda is vezethet — amennyiben elfogynak a belső készletek —, hogy a kenyérnél és egyes süteményeknél a minőség szenved csorbát. IFJÚSÁGI TURIZMUS Tervek és lehetőségek Nemrégiben a/ egri városi tanács — a/ ifjúsági és sportosztály előterjesztésében — tárgyalta az ifjúsági turizmus helyi fej lesztésének koncepciójáról és a lehetőse gek jobb kihasználásáról. Most ebből az anyagból idézünk néhány lényegesnek tűnő megállapítást. Szállás, táborok Az ifjúsági turizmus fejlesztésében igen meghatározó a mozgalmi szervek tevékenysége. 1987-ben az Eger város és városkörnyék 42 úttörőcsapata közül 40 szervezett tábort. 1988-ban — az eddigi lekötések alapján — a táboroztató csapatok száma (30) csökken, de emelkedik a szervezendő és központilag biztosított táborok száma (62). Pozitív kezdeményezés az elő-, illetve utószezonban a helyi csapatok „mini vándortáborainak'' szervezése, amely 6—8 napos időtartamban a nyári felkészülést, a természetjárást, illetve a kisdobosok táboroztatását segíti. Az elmúlt időszakban — 1984—1987. között — növekedett a tanulók részvé teli aránya, az úttörőcsapatok összlétszámúnak közel egyharmada vett részt nyári táborozásokon, az úttörőelnökség, a csapatok kezdeményező, szervezőkészsége következtében. Az épitőtábori mozgalom az elmúlt évhez képest 60 százalékkal visszaesett, ami a táborok és a résztvevők számának alakulásában is mutatkozik. A középiskolai kollégiumok részvétele az ifjúsági turizmusban az utazási irodákon (Express. IBUSZ, Mátra Volán stb.) keresztül történik főképp. Az elmúlt időszakban oktatási-nevelési intézmények és a társadalmi- tömegszer- vezetek széles körű nemzetközi cserekapcsolatot alakítottak ki szocialista és tőkés országok városaival, iskoláival. Az utazási irodák közül különösen a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal és az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda kiemelt feladatának tekinti az ifjúsági turizmus szervezését. Az ifjúsági turizmus alapvető igénye az olcsó, de komfortos szálláshelyek, biztosítása. Az ilyen helyek száma az idényjellegű kempingek kivételével alig nőtt. A természet- járók szállásigényét — a szakosztályok, tanács. ME- FAG kezelésében lévő —, a kulcsos szálláshelyek jelentős részét az idegenforgalmi irodák kötik le a főszezonban. Ezért nyaranta egyes időszakokban a kereslet-kínálat között feszültség jelentkezik. Olcsó kínálat . . .? Az Expressnél az ifjúsági turizmus támogatására fordítható összeg az utóbbi 2 évben csökkent, ennek ellenére néhány területen sikerült a forgalmat növelni megfelelő, olcsó kínálattal Rendelkeznek a szükséges kereskedelmi szállás-férőhellyel, de főszezonban a megrendelések egyharmadát utasítják vissza. Az idegen- forgalmi intézményekkel partnerkapcsolatban álló vendéglátó szervek diákmenük összeállításával, olcsóbb árfekvésű étkezést biztosítanak. Kevés a városban a fiatalok pénztárcájához igazított étkezési lehetőség, amit még fokoz, hogy ezeket nem hirdetik megfelelően. A probléma enyhítését szolgálhatja az- Express és a Széchenyi étterem újból felújított megnyitása. A nyári kulturális rendezvényajánlat változatos képet mutat, de nem megfelelő a helyi kiemelkedő programoknak országos szinten történő tájékoztatása (Agria-napok, Marlboro-fesz- tivál). A feladatok A Mátra—Bükk területén a 2000-ig szóló előrejelzés alapján — 1985-höz viszonyítva — az ifjúsági turizmus területén 56—100 százalékos növekedés várható A feladatokat helyi szinten a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve rangsorolni kell: Az eddigi — szerény — eredmények szinten tartására kell törekedni. A terület adottságaiból fakadó tényezők. „turisztikai motivációk' fokozottabb kihasználására. Ezek: honismereti. kulturális, történelmi emlékhelyek. ternjészeti adottságok, értékek megismertetése, az ezekhez csatlakozó sportolási lehetőségek. A meglévő létesítményeknek (az országos, külföldi és helyi szervezett és egyéni gyalogos-, kerékpáros turizmus, vándortáborozás) a szolgálatába történő fokozottabb bevonása szükséges. A nyári „Diákcentrum (KISZ által működtetett) működési feltételeinek javításával tartalmi tevékenységének bővítésével „Ifjúsági Centrummá'' alakítása lenne célszerű. Nyári időszakban — lehetőleg a belvárosban — meg kellene szervezni (esetleg kollégiumban) az olcsóbb étkezési lehetőségeket csoportos és egyéni turisták részére. A nyári csúcsforgalom leterheltségét enyhitendően jó lenne a tanintézetek tanulmányi kirándulásait a tanév őszi, téli, tavaszi időszakában arányosan elosztani. A helyi természeti adottságok figyelembevételével tovább kell erősíteni a szervezett természetjárás kereteit, programjait. Az ifjúsági szervezetek nagyobb propagandával mozgósítsanak tömegeket a szabadban szervezett túrákra Boldogi fóliások A Hatvan és Vidéke Áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának 250 tagja van Boldog községben. A helybeliek az áprilistól októberig tartó szezon alatt 15 fajta zöldségből 40 vagon leadására szerződtek az áfészszel, amely ezt a mennyiséget a Zöldértnek adja át. Képeink a Varga család szorgoskodását, s annak látható eredményét mutatják be. Képeinken: Varga István 150 ezer darab paprika leadását tervezi. A termelő a „Rapidusz” fajtával. Margit asszony a „Dalibor” uborkafajtával, mely óriásra nőtt: 70 cm hosszú és 10 cm széles, több mint 2 kilogramm súlyú. Kistermelőnk 800 négyzetméter fólia alatt termel paprikát. A szedésben a család és a rokonok segédkeznek (Fotó: Szabó Sándor)
